Best WordPress Hosting
 

A Beregben elébe mennek az aszálynak: így tartják meg az árhullámmal érkező vizet

Magyarországot az éghajlatváltozás egyre erőteljesebben sújtja – többek között aszályok képében –, amire fel kell készülnünk. Ezt szem előtt tartva a Tiszán levonuló árhullámból épp a napokban vezet ki vizet a Beregi tározó kapuján keresztül a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a WWF Magyarországgal együttműködve.

A csatornákban, mélyebb területeken betározott víz segíti a felkészülést a szárazabb időszakokra, hiszen amikor sokáig nincs csapadék és szükség van rá, akkor ki lehet vezetni a szárazodó területekre, ebből pedig a természetes élőhelyek és a gazdálkodók is profitálnak.

A klímaváltozás következtében folyóink vízkészlete és a talajvizek szintje egyre jobban csökken, különösen az Alföld szárazodik erőteljesen. A 2022-es történelmi aszály ízelítőt adott abból, hogy mire kell felkészülnünk. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vízgazdálkodásunk ellensúlyozni tudja a szélsőségek fokozódását. A vizek többleteiből, az árvízből, a belvízből minél többet el kell raktároznunk a talajban, a hullámtereken, a csatornákban és víztározókban, hogy felkészüljünk a szárazabb időszakokra.

Globális katasztrófával fenyeget egy óceáni áramlat összeomlása

Egy új tanulmány alapján olyan fordulópont felé tart az Atlanti-óceán nagy áramlati rendszere, amely a globális éghajlat és az emberiség számára egyaránt katasztrofális lehet – írja a The Guardian. René M. van Westen, az Utrechti Egyetem munkatársa és kollégái szerint a fordulópont után az összeomlás megdöbbentően gyorsan eljöhet, azt azonban, hogy az esemény pontosan mikor következhet be, egyelőre nem tudták meghatározni.

A kutatók számítógépes modellek és múltbeli adatok felhasználásával dolgoztak ki egy figyelmeztető indikátort az Észak-atlanti bukóáramlás (Amoc) összeomlására. Az Amoc az óceáni áramlatok hatalmas rendszere, amely a globális klíma szabályozásának egyik kulcstényezője.

Megállapították, hogy az Amoc már most is a hirtelen elmozdulás felé tart, ami több mint 10 ezer éve nem fordult elő, és ami a világ nagy részeire nézve súlyos következményekkel járna.

Kockázatok és mellékhatások: intenzív osztályra küldheti az egészségügyet a klímaváltozás

A klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat. A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 – 2019 között évente közel 500 ezerrel többen haltak meg az extrém meleg miatt (a 65 év felettieknél drámai, 68%-os a növekedés az elmúlt években), és csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami kb. 669 milliárd USD bevételkiesést okozott.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése aláhúzza: a légszennyezettség – amely okozója is az éghajlat változásának – szintén éveket rabolhat el az életünkből. Továbbá olyan összetett következményekkel is számolni kell, mint például bizonyos betegségeket terjesztő ún. vektorok (pl. szúnyogok) elterjedése, új földrajzi helyeken való megjelenése, vele együtt pedig a malária vagy a dengue-láz nagyobb terjedése. A különösen sebezhető területeken pedig maga az egészségügyi infrastruktúra is veszélyben lehet, például a tengerszint emelkedése vagy a trópusi ciklonok pusztítása miatt. A negatív hatások azonban mérsékelhetők az adatok gyűjtésével és előrejelzések készítésével, amelyeket korai figyelmeztető rendszerekhez használhatunk, valamint egyre több alkalmazás és platform segíti az egyéneket is.

Az éghajlatváltozás növekvő mértékű egészségügyi kockázat: az extrém időjárási események sérülést, megbetegedést, elhalálozást okozhatnak. A klímaváltozás több tényezőt is érint, amelyek(nek a hiánya) befolyásolja egészségi állapotunkat. Ilyen például:

Már sehogy sem tudjuk leállítani az óceánok melegedését

A világ óceánjainak hőmérséklete tavaly rekordszintre emelkedett, és ezzel a tengerek felmelegedése már ötödik éve döntött rekordot – írja az MTI egy, az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett tanulmány alapján.

Cseng Li-csing, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Légkörfizikai Intézet kutatója elmondta, hogy az óceánok felmelegedése kulcsfontosságú a klímaváltozás adatainak követésében, mivel a globális hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el.

Az óceánok szabályozzák, hogy milyen gyorsan változik a Föld éghajlata. A bolygó múltjával vagy jövőjével kapcsolatos kérdésekre a válaszokat az óceánokban lehet megtalálni

Meggörbült sínek és földcsuszamlások- így sújtja a klímaváltozás az európai vasúti ágazatot?

Csak Ausztriában 2023-ban 1900 alkalommal álltak le a vonatok az időjárási körülmények miatt. Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívást jelent a vasúti közlekedés számára.

A viharok, havazások, árvizek és tüzek Európa-szerte próbára teszik a vasúti hálózatokat. Csak Ausztriában a Railjets és az ÖBB más vonatai 2023-ban 1900 alkalommal kényszerültek leállni az időjárási körülmények miatt – idézi az Euronews a Kronen Zeitung osztrák lapot. Hogyan alkalmazkodik tehát a vasúti ágazat a felmelegedő bolygóhoz?

Így hat az éghajlatváltozás a vasútra

A szemünk előtt alakul át a téli időjárás

Magyarország éghajlata egyre inkább a mediterránhoz közelít a klímaváltozás következtében, a most zajló El Niño pedig még jobban felforgatja a téli időjárást, amelynek hírmondója a szokatlanul meleg szeptember volt.

Idén ősszel globálisan soha nem látott magasságokban alakult a hőmérséklet, hiszen az eddigi legmelegebb eredményeket is fél fokkal verte a szeptember és az október – mondta Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa a Zöldövezet podcast adásában. Az idei szeptember egy átlagos június középhőmérsékletét is megközelítette, sőt, világszerte is benne volt az 1940 óta mért legmelegebb 30 hónapban.  

Ebben a szokatlan jelenségben az El Niño megjelenése is közrejátszott: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött ennek a rendszeresen ismétlődő természetes éghajlati jelenségnek a szezonja. Ahogy a Euronews is megírta, El Niño váratlan hatással lehet az európai időjárásra, ráadásul felerősíti a globális felmelegedés következményeit is.  

A klímaváltozás elleni harcban 2023 sem hozott áttörést

Minél több idő telik el változások és valós megoldások nélkül, a klímaváltozás annál nagyobb és relevánsabb globális probléma lesz az emberiség számára. A klímaváltozást okozó tényezők ugyanis kumulatív jellegűek: az évről-évre kibocsátott üvegházhatású gázok felhalmozódnak a légkörben és a számláló nem indul újra nulláról minden januárban. Ahogy az idő múlik, egyre nagyobb mennyiség halmozódik fel, az emberiségnek pedig egyre drasztikusabb lépésekre lesz szüksége ahhoz, hogy a korábban kibocsátott károsanyagok hatását ellensúlyozza és az átlaghőmérséklet növekedését a megcélzott másfél Celsius fok környékén tartsa az századforduló végéig. Az idei évben számos izgalmas, érdekes és előremutató kezdeményezésnek köszönhetően ugyan történt némi előrelépés a globális probléma megoldására, azonban a kezdetleges folyamatok és az ellentétes érdekek miatt körülbelül ugyanannyit léptünk vissza.

Hol tartunk most? 

2023 márciusában publikálta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) öt-hétévente megjelenő tanulmányát, amelyben a Föld klímáját érintő globális törekvéseket és aktuális eredményeket értékeli. A jelentésből egyértelműen kiderül, hogy az eddig elért eredmények és a jelenlegi gazdasági rendszerek mellett nem lehet teljesíteni a korábban tervezett és előírt célokat, a globális átlaghőmérséklet megfelelő szinten tartása ugyan még nem kizárt, de egyre valószínűtlenebb. Az emberiség teljes CO2-kibocsátása 12 százalékkal volt magasabb 2019-ben, mint 2010-ben. Ez a korábbi trendhez hasonló növekedést mutat. Ahhoz, hogy akár két, akár másfél Celsius fokos felmelegedési pályát tudjunk fenntartani, drasztikus mértékben kellene csökkenteni a kibocsátást, mégpedig azonnal.

Miért fontos a bálnaürülék?

Gondoltad volna, hogy a bálnaürülék rendkívül fontos a tengeri élővilág fenntartásában és az éghajlatváltozás mérséklésében? A bálnaürülék ugyanis segítheti a fitoplankton, a vízi táplálékhálózat alapját képező apró növények növekedését.

A fitoplankton nemcsak a világ oxigénjének legalább 50 százalékát adja, hanem ezt úgy is teszi, hogy több mint 37 milliárd tonna szén-dioxidot köt meg. Amikor a fitoplanktonok elpusztulnak, az általuk befogott szén az óceán mélyére süllyed, ahonnan több ezer évig nem kerül vissza a felszínre.

Sajnos az óceánok hőmérsékletének emelkedésével, a szennyezés növekedésével és az óceánban található mikroműanyagok számának növekedésével a fitoplankton szintje a világ egyes részein csökken.

A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része

Magyarország a Dubajban zajló ENSZ-klímacsúcson, a COP28-on eddig egyetlen dologgal vétette észre magát. A hétvégén csatlakozott ahhoz a 22 országból álló csoporthoz, amely 2050-re – a megújuló energiás célokhoz hasonlóan – az atomenergia-kapacitások megháromszorozását tűzte ki célul.

Mi ezzel a baj, gondolhatnánk, az éghajlatváltozás megfékezése olyan fontos feladat, hogy örüljünk neki, ha a nukleáris energia felhasználása is segítségünkre van ebben a folyamatban, nem?

Nos, nem. Az atomenergia ugyanis az atomlobbi állításai dacára nem segít hozzá minket a klímaváltozás kezelhető keretek között tartásához, ahogy az világosan kiderült a Brüsszelben bemutatott Világ Nukleáris Ipari Jelentésből (World Nuclear Industry Status Report).

Ez az ősrégi moha lehet az utolsó mohikán

Több mint 400 millió éves a Tibeti-fennsíkon őshonos Takakia nevű ritka mohafaj, ami fantasztikus ellenállóképességéről híres. A legszélsőségesebb időjárási körülményekhez alkalmazkodó növényt azonban most mégis a kihalás fenyegeti, méghozzá a gyorsuló klímaváltozás miatt.A klímaváltozás leginkább azoknak a földrajzi területeknek az ökoszisztémáját veszélyezteti, melyeknek egyébként is szélsőségesebb az időjárásuk. Ilyen többek között a Tibeti-fennsík is, amelynek extrém körülményeiről már korábban is írtam. Most újabb hírt közölt a pekingi Capital Normal University kutatócsoportja a terület ökoszisztémájához kapcsolódóan: 400 millió évnyi evolúciót követően a kihalás szélére került az itt élő ritka mohafaj, a Takakia.

Pedig a növény egyébként is mostoha körülményekhez van szokva, hiszen az év nyolc hónapjában hó alá van eltemetve, és amikor előbújik alóla, akkor rendkívül magas UV-sugárzásnak van kitéve. A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a növény miként volt képes túlélni ilyen szélsőséges időjárási viszonyok közepette az elmúlt évmilliók során. Meglepve fedezték fel ugyanis a Takakia lenyomatát egy 165 millió éves belső-mongóliai kövületen, amelyből arra következtettek, hogy a kinézetét befolyásoló genetikai változások már ekkor lezajlottak, mégpedig merőben eltérő időjárási körülmények között.

„Bár a Takakia genomja gyorsan fejlődik, a morfológiája több mint 165 millió éve nem változott felismerhetően” – fogalmazott Dr. Ralf Reski, a Freiburgi Egyetem professzora, aki Dr. Yikun He-vel közösen vezette a kutatást. „Ez teszi a Takakiát igazi élő kövületté. Ez a látszólagos ellentét a változatlan alak és a gyorsan változó genom között feladványt jelent az evolúcióbiológusok számára.”

Egyiptomba utazik Novák Katalin

Novák Katalin köztársasági elnök november 27-én hivatalos látogatást kezd az Egyiptomi Arab Köztársaságban, majd december 1-jén felszólal az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) – közölte a Sándor-palota az MTI-vel vasárnap.

Egyiptom Magyarország kiemelt stratégiai partnere a közel-keleti és észak-afrikai régióban, illetve fontos szerepe van az Európa felé irányuló illegális migráció feltartóztatásában – írták.

A köztársasági elnök egyiptomi hivatalos látogatása során megbeszélést folytat többek között Abdel Fattáh al-Szíszí elnökkel és Hanafy Gebaly házelnökkel. A diplomáciai találkozók mellett a államfőt fogadja Őszentsége II. Tavadrosz kopt pápa is.

A Föld „lüktetése” okozhat természeti katasztrófákat

Az elmúlt öt évtizedben a kutatók egyre inkább hangot adtak azon feltételezésüknek, miszerint bolygónk meghatározó geológiai eseményei ciklikusan zajlanak. Ezt sokáig nem tudták alátámasztani, ám a technológia fejlődésével sikerült bebizonyítani, hogy a Földnek geológiai értelemben pár millió évenként „megdobban a szíve” – írja az IFLScience.

A New York-i Egyetem és a Carnegie Institution for Science kutatói az elmúlt 260 millió év során bekövetkezett 89 jelentős geológiai eseményt vizsgáltak annak érdekében, hogy valami rendszert fedezzenek fel. Az események között tömeges tengeri és szárazföldi kihalási események, tengerszint-ingadozások és tektonikus lemezváltozások is voltak.

A Fourier-analízisnek nevezett matematikai módszer segítségével sikerült felfedezniük, hogy az események a 260 millió éves időszak 10 különböző időpontjában csoportosultak.

Ha nem vesszük figyelembe Földünk korlátait, azt egészségünk és gazdaságunk is megszenvedi

(A szerzők a Cambridge Econometrics elemzői. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A világ népessége, gazdasága és kereskedelme kisebb-nagyobb megszakításokkal évszázadok óta virágzik és folyamatosan gyarapodik. A növekedés ráadásul az elmúlt 50 évben gyorsult fel igazán.

A növekedés elemzésekor a legtöbb hagyományos gazdasági megközelítés figyelembe veszi az erőforrások olyan konkrét korlátait, mint például a mezőgazdasági területek nagysága vagy a kitermelhető olaj mennyisége. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk adottnak (és ezért nem értékelhetőnek) venni az egyébként az egyének vagy a társadalom számára pénzbeli vagy egyéb értéket jelentő ökológiai folyamatokat és funkciókat (az úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat) – jellemzően persze mindaddig, amíg valamilyen sokk nem éri a gazdaságot.

Drámai a kétéltűfajok eltűnése, és ez a vártnál nagyobb baj

Egészen döbbenetes megállapításokra jutott egy friss, globális felmérés: a kétéltűek több mint 40 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye, így az eltűnés szélére kerülhetnek a békák és a szalamandrák is.

A maláriát terjesztő szúnyogfajok egyedszámát is szabályozzák például a szúnyoggal táplálkozó békafajok – ha ezek egyedszáma csökken, vagy kihalnak, akkor az az emberek szemszögéből is komoly veszélyeket hordozna magában.

„Gyorsabban tűnnek el a kétéltűek, minthogy vizsgálni tudnánk őket, pedig hosszú a listája annak, hogy miért kéne vigyáznunk rájuk: például az orvostudományban betöltött szerepük, valamint a kártevők elleni védekezés miatt, de a környezeti viszonyokra is figyelmeztetnek, és a bolygót is szebbé teszik” – hangsúlyozza Kelsey Neam, a Re:wild természetvédelmi szervezet ökológusa.

Hat fiatal perli az Európai Unió összes tagállamát

2017-ben különösen pusztító forróság és lángok tomboltak Portugáliában, a katasztrófában több mint száz ember vesztette életét. Abban az évben a kevés csapadék miatt a normálisnál is szárazabb volt a régió, így a tűzszezon nem a megszokott június és szeptember, hanem április és október között tartott – 2017-ben egyébként Spanyolországban és Görögországban is hatalmas területet érintettek a lángok.

A WWF España szerint a tűzvészsorozat példátlannak számított, a katasztrófában pedig a globális felmelegedés is egyértelműen szerepet játszott. A szakértők többsége ma egyetért abban, hogy a klímaváltozás hatására a szélsőséges időjárási események, így az aszályok és hőhullámok sok térségben gyakoribbá és erőteljesebbé válnak, ennek következtében pedig az egyébként természetes folyamatok, így a szárazabb, melegebb hónapokra jellemző tüzek is felerősödnek.

„Nagyon aggódtam az erdőtüzek miatt, hogy milyen jövő vár rám” – elevenítette fel a 2017-es katasztrófa időszakát a 24 éves Claudia Duarte Agostinho. Ő, 20 éves öccse, Martim, valamint 11 éves húguk, Mariana azon hat fiatal portugál közé tartozik, akik 32 ország, köztük az összes uniós tagállam, az Egyesült Királyság, Norvégia, Oroszország, Svájc és Törökország kormánya ellen indított pert – írja a BBC.

Heves esőzések a mediterrán térségben

Szeptember első felében heves esőzések és áradások alakultak ki Bulgáriában, Görögországban és Líbiában a “Daniel” névre keresztelt vihar miatt. A súlyos áradások emberéleteket is követeltek: több mint 4000 elhalálozást erősítettek meg, de további 10 000 embert még eltűntként kezelnek.Egy friss attribúciós tanulmányban azt vizsgálták, hogy ez az eset mennyiben köthető a klímaváltozáshoz. Az elemzés szerint az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 10-szer valószínűbbé és 40%-kal intenzívebbé tette a megfigyelt szélsőséges eseményt Görögország, Bulgária és Törökország egyes területein. Líbiában 50-szer valószínűbb és 50%-kal intenzívebb az extrém esemény egy 1,2 fokkal hűvösebb éghajlathoz viszonyítva. A vizsgálatokban rejlő bizonytalanság meglehetősen magas, ugyanakkor több ok is alátámasztja, hogy az éghajlatváltozás rosszabbítja a helyzetet, például a melegedés következtében intenzívebb esőzések várhatók.

elöntött játszótér Spanyolország

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a pusztításért nem csak a klímaváltozás felelős: a kitettség és sebezhetőség is szerepet játszott. Görögországban az erdőirtás és a növekvő urbanizáció következtében az árvíznek kitett emberek száma is megnőtt, a csapadékvíz elvezetése pedig csökkent. Líbiában a víz mennyisége és az éjszakai gátszakadások miatt mindenki, aki a víz útjába került, fokozott veszélynek volt kitéve. Továbbá az országban zajló konflikutusok és az állam törékenysége a gátak karbantartásának hiányához is hozzájárult, ami emelte a kockázatokat. Ráadásul az 1970-es években tervezett gátak nem biztos, hogy fel voltak készítve egy ilyen extrém eseményre.

Megkezdődött a klímaösszeomlás – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet

Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnapi bejelentése szerint. Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

Az ENSZ szakosított intézménye az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus adataira hivatkozva azt is közölte, hogy az idei volt a valaha rögzített legforróbb augusztus, az iparosítás előtti korszak átlagánál feltehetően 1,5 Celsius-fokkal melegebb, illetve egyben a második legmelegebb hónap 2023 júliusa után. A júniustól augusztusig tartó időszakban, vagyis az északi félteke nyarán az átlaghőmérséklet 16,77 Celsius-fok volt, amely 0,66 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti periódus átlagát, és egyben jelentősen magasabb, mint a korábbi, 2019-es rekord 16,48 Celsius-fok.

Az augusztus a tenger felszínén mért hőmérsékletek szempontjából is rekordnak számított idén: a globális átlag 20,98 Celsius-fok volt.

A Velencei-tó és a klímaváltozás – iszapos pocsolya vagy fürdőzésre alkalmas üdülőhely lesz belőle?

A fővárostól 50 km-re található hazánk 3. legnagyobb természetes tava, és egyik legkedveltebb üdülőhelye. A „napfény tavának” is nevezett Velencei-tó 2022-ben a szokásosnál is gyakrabban szerepelt a sajtóban, mivel nyáron a tó vízszintje az elmúlt évtizedekben soha nem látott alacsony szintre süllyedt. Merre tovább?

Saját kutatáson alapuló, máshol még nem publikált cikkel jelentkezett ma a Másfélfokon, amiben a Velencei-tó jövőjével foglalkoznak 2050-ig különböző éghajlati forgatókönyvek alapján.

 Főbb megállapítások és rövid összefoglaló:

Egymilliárd ember élete száradhat a lelkünkön

Egy friss tanulmány alapján egymilliárd ember halhat meg a klímaváltozás következtében a következő évszázadban, ha 2100-ig a felmelegedés mértéke eléri vagy meghaladja a 2 Celsius-fokot – olvasható a Phys.orgon megjelent közleményben. Az áldozatok többnyire szegények lesznek, a felelősség pedig nagyrészt a gazdagabb rétegeket terheli majd.

Az olaj- és gázipar, amely a világ legjövedelmezőbb és legerősebb ágazatai közé tartozik, közvetlenül és közvetve a szén-dioxid-kibocsátás több mint 40 százalékát okozza. Az emisszió következtében drasztikusan átalakul a bolygó klímája, ami emberek millióit veszélyezteti.

A friss publikációban a szakértők agresszív energiapolitikai lépéseket javasolnak a kibocsátás azonnali és jelentős csökkentése érdekében. „Az ilyen tömeges halálozás egyértelműen elfogadhatatlan. Ez tényleg elég ijesztő, különösen a gyermekeink számára” – mondta Joshua Pearce, a Nyugat-Ontariói Egyetem munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.

Mi van, ha a változás, amely milliók számára teheti élhetetlenné a Földet, már elháríthatatlan?

Májusban még öt évre saccolta az új melegrekord eljövetelét az ENSZ meteorológiai szervezete (WMO), de másfél hónap is elég volt ahhoz, hogy július első hetében az egyik napi hőmérsékletrekord dőljön meg a másik után. A Föld átlaghőmérséklete 1,46 Celsius-fokkal volt magasabb ekkor, mint 1850 és 1900 között. Amivel – igaz, csak időlegesen – csaknem el is értük a 2018 óta potenciális veszélyességi küszöbnek tekintett másfél fokos határértéket.

Június végén az antarktiszi jég kiterjedése a valaha mért legkisebb, a grönlandi jégtakaró havi olvadása a valaha feljegyzett egyik legnagyobb mértékű volt. Kanadában a nyáron több mint 100 ezer négyzetkilométer nagyságú területen pusztított erdőtűz. Klímakutatók pedig egyetértettek abban, hogy az éghajlatváltozás szintet lépett, és ha 2023 második felében visszatér az El Nino jelenség, minden eddiginél magasabbra emelkedhet a hőmérséklet. És még mindig nem kongattunk vészharangot, hogy emberek, másképp kellene élni.

Komoly vállalások – jelentéktelen eredmények