Best WordPress Hosting
 

Ilyen lehet a felújítás után Göncz Árpád egykori otthona

A köztársasági elnöki posztot 2000-ben elhagyó Göncz Árpád (1922-2015) élete utolsó tizenöt évének tanúja, a II. Vérhalom tér 7/B. 2022-ben került magántulajdonba: a szomszédos Pentelei Molnár utca 6. számú ingatlannal együtt, egy német tulajdonosi hátterű cég birtokába került.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) árverésén összesen közel 1,2 milliárd forintért gazdát váltó területen a gazda nyilvánvalóan felújítással számolt: 2023 januárjában felmérette a tulajdonát, majd nyilvánvalóan megbízott egy építészirodát, hogy készítse el a szükséges terveket. Ennek részleteiről a közelmúltig semmit sem lehetett tudni – sőt, decemberben egy ingatlanhirdetésben új gazdát is kerestek a villának –,  néhány napja azonban az egykori Stühmer-gyár átépítésén is dolgozó D55 Építész Iroda saját Facebook-oldalán mutatta be a várható átalakulást:

Az építésziroda hozzátette: a Kocsis Tivadar tervei szerint, 1936-1937-ben született neobarokk villaépület

Évi százmilliós bevétel kontra védett víztorony – a német beruházó csak akkor fejleszt Érden, ha lebonthatja az építményt

Ideiglenes műemléki védelem alá helyezte szeptemberben a Pest Vármegyei Kormányhivatal az 1957-ben épült érdi víztornyot, miután az idén felmerült a helyi védettséget élvező, de vitatott értékű ipari építmény lebontása. A víztorony ideiglenes védelem alá vételét egy helyi lakos, Tolmár Klára kezdeményezte, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára pedig a műemlékké nyilvánítás feltételeként már augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról.

A 2017 óta helyi védettséget élvező víztorony egy németországi hátterű érdi cég, a létragyártással és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. tulajdonában álló telephelyen található. A cég telephelyén a rendszerváltás előtt a mezőgazdasági gépek gyártására és javítására szakosodott Mezőgép működött. A telephelyen azért kellett az ötvenes években víztornyot építeni, mert közmű hiányában a vízellátás akkor még nem volt megoldott. Később azonban a vízvezeték-rendszer kiépítése után a víztorony elvesztette az eredeti funkcióját.

Csőzik László polgármester szerint a német vállalat nagyjából két éve jelezte az érdi önkormányzatnak, hogy új, korszerű csarnokrendszer építésére készül, a tervezett beruházásnak azonban az útjában van a víztorony. A Krause ezért azt kérte, hogy az önkormányzat szüntesse meg az építmény helyi védettségét.