Best WordPress Hosting
 

Elkészült a szecessziós Sipeki Balás-villa felújítása, évtizedek után visszanyerte az eredeti arcát

Befejeződött a hét évtizede a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) székházaként működő Sipeki Balás-villa felújítása, aminek kivitelezését az Épkar Zrt. és a Primépítő 2020 konzorciuma végezte – adta hírül saját Facebook-oldalán az Épkar.

A magyaros szecessziót életre hívó Lechner Ödön tervei szerint, 1905-1907 között született műemléképület felújításának híréről először 2021 márciusában számoltunk be: ekkor született cikkünk szerint a munkákra az uniós közbeszerzési adatok szerint 1,94 milliárd forintot szánnak majd,

ezért cserébe pedig a kandallók, a lépcsőház, a külső homlokzat, valamint a díszbádogos munkák is visszanyerik a régi fényüket, pótolják, illetve újragyártják a fa nyílászárókat,

Idén újranyithat a Mester utca Zsolnay-csempés műemlék húsboltja

Óriási lakóház nyomja majd agyon Budapest a századforduló óta működő húsboltját – írtuk meg három évvel ezelőtt, 2021 januárjában.

Az apró ház, illetve a benne működő üzlet története mellett az akkor még csak tervezett Spirit Residence látványtervét is bemutató cikkünk megjelenése óta a ház rohamtempóban haladt előre, sőt, a január 22-én a hivatalos oldalra feltöltött külső és belső fotók tanúsága szerint kis híján teljesen el is készült.

A bontás és építés során a földszintes háznak csak a homlokzata maradt állva, így a hentesüzlet terét a csempékkel, illetve a kovácsoltvas díszekkel együtt lebontották, majd erősebb falakra helyezték vissza.

Állva maradt ugyan a kiradírozott Közvágóhíd víztornya, de kérdés, mire lehet majd használni

Hét éve, 2017 őszén kiderült: gazdát cserélt a Nemzeti Színháztól, illetve a Művészetek Palotájáról mindössze néhány lépésnyire álló egykori Közvágóhíd, ami közel százötven éven át játszott fontos szerepet Budapest élelmezésében.

A török milliárdos, Adnan Polat érdekeltségébe került területtel kapcsolatban a befektetőnek határozott elképzelése volt: úgy érezte, hogy a a XIX. és XX. század legkülönbözőbb évtizedeiben született épületeket néhány kivételtől eltekintve – ez a víztornyot, a kapuzatot, illetve a főbejárat melletti egykori báltermet jelenti – el kell törölni, helyükre pedig számtalan lakást, üzlethelyiséget, irodateret, szállodát, valamint egy közel kétezer férőhelyes mélygarázs-labirintust kell építeni.

A projekt szinte azonnal elindult, így a koronavírus-járvány kitörése után alig néhány hónappal, 2020 őszén már csak egy sivár pusztaság terült el a forgalmas Soroksári út, illetve az egymás mellett sorakozó kortárs társasházak között. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló befektető azóta rengeteget haladt előre az építéssel, 2022 végére pedig a kapuépület felújítása is elkészült,

Elporladnak a magyarság kincsei Ukrajnában

Hiába a rendszeres közvetítések, beszámolók, magyarországi fejjel így is felfoghatatlanok a szomszédban dúló totális háború következményei. Emberek tízezrei sebesülnek meg, vesztik el életüket, ismerőseiket, megélhetésüket és vagyonukat, városokat bombáznak porrá, vidékek válnak lakhatatlanná, miközben a természetben is súlyos pusztítás megy végbe. Már most biztos, hogy hiába minden igyekezet, a károk jelentős része visszafordíthatatlan lesz.

A konfliktusnak számos magyar vonatkozása is van, a harcokban ukrajnai magyarok is részt vesznek, az invázió közvetlen és közvetett politikai, illetve gazdasági következményei pedig köztudottan hazánkat sem kímélik. Ami talán kevéssé ismert tény: a megszállás a magyarsághoz köthető emlékeket is pusztítja.

A mai Ukrajna régészetileg kiemelt jelentőségű, a teljesség igénye nélkül a térség olyan népeknek, kultúráknak adott otthont a múltban, mint a Jamnaja-kultúra, a szkíták, a szarmaták, a gótok vagy az ógörögök.

Előbb elutasították, majd mégis zöld utat kapott a Magyar Rádió egykori otthonának bontása

Az elmúlt hetekben igen érdekesen alakul a Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken át otthont adó Palotanegyed-beli tömb sorsa, hiszen az állam által három évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ajándékozott épületekről már jó ideje tudható, hogy jó részüket le akarják bontani, a 2021 áprilisára publikált első látványtervek nyomán pedig már akkor végigvettük, milyen értékek pusztulhatnak el.

A többi közt a világ első stúdiópalotáját, a biofizikusként később Nobel-díjjal is elismert Békésy György tervei szerint született 6-os számú stúdiót, a modern építészet egyik fontos alkotását, a Pagodát (Szabó István, 1949) is magában foglaló, a rádió által egyre inkább belakott, a Bródy Sándor utca 5-7. kivételével semmiféle védelmet nem élvező együttesből az eddig ismert tervek szerint csak a védett szakasz egy része marad meg, pedig az átépítést jóval egészségesebb mederben, kevesebb bontással is le lehetne folytatni – írtuk meg november elején.

Az állam által kiemelt projektté tett, jelenleg 200–250 milliárd forintból megvalósítani tervezett beruházás első lépését, a bontást a tulajdonos valószínűleg már 2024 elején meg akarta kezdeni, így október 27-én méretes tervcsomagot juttatott el a fővárosi kormányhivatalhoz, ami november 3-án, egyelőre rejtélyes okból visszadobta azt.

Évi százmilliós bevétel kontra védett víztorony – a német beruházó csak akkor fejleszt Érden, ha lebonthatja az építményt

Ideiglenes műemléki védelem alá helyezte szeptemberben a Pest Vármegyei Kormányhivatal az 1957-ben épült érdi víztornyot, miután az idén felmerült a helyi védettséget élvező, de vitatott értékű ipari építmény lebontása. A víztorony ideiglenes védelem alá vételét egy helyi lakos, Tolmár Klára kezdeményezte, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára pedig a műemlékké nyilvánítás feltételeként már augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról.

A 2017 óta helyi védettséget élvező víztorony egy németországi hátterű érdi cég, a létragyártással és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. tulajdonában álló telephelyen található. A cég telephelyén a rendszerváltás előtt a mezőgazdasági gépek gyártására és javítására szakosodott Mezőgép működött. A telephelyen azért kellett az ötvenes években víztornyot építeni, mert közmű hiányában a vízellátás akkor még nem volt megoldott. Később azonban a vízvezeték-rendszer kiépítése után a víztorony elvesztette az eredeti funkcióját.

Csőzik László polgármester szerint a német vállalat nagyjából két éve jelezte az érdi önkormányzatnak, hogy új, korszerű csarnokrendszer építésére készül, a tervezett beruházásnak azonban az útjában van a víztorony. A Krause ezért azt kérte, hogy az önkormányzat szüntesse meg az építmény helyi védettségét.

Rövidesen felújítanak egy budai műemlékvillát, ahol korábban Bartók Béla is élt

Három héttel ezelőtt, szeptember 14-én jutott el a Kormányhivatalhoz az építési engedélyezési eljárás, aminek eredményeként rövidesen megújulhat a II. Apostol utca 21. alatti műemlékvilla – látható a vonatkozó hatósági adatbázisban.

A Langweber Alfréd megrendelésére, Suppinger Ferenc tervei szerint 1926-1927-ben született ház földszinti lakását 1928 tavaszán Bartók Béla és családja bérelte ki, június elején pedig át is költöztek a Szilágyi Dezső tér 4. alatti lakásukból, noha a kőművesmunkák egészen júliusig eltartottak.

A zeneszerző édesanyjának címzett leveleiben így írt erről:

Szállodaként menekült meg a Balettintézet egykori otthona, de súlyos árat fizetett érte

Hosszú évtizedeket kellett várni arra, hogy a legtöbbek által a Balettintézet (egykori) otthonaként, illetve Drechsler-palotaként emlegetett Andrássy út 25. végre megkapja azt a külső és belső felújítást, aminek köszönhetően megmenekülnek a megmaradt értékei, az Operaházzal szemben álló, tekintélyes méretű ház pedig újra az egykor fényűző sugárút egyik legszebbjévé váljon.

Ez a folyamat ért véget nemrég a W Hotel Budapest megnyitásával, amit fotósunkkal az elsők között jártunk be, hogy megnézzük, mit tudott kihozni az épületből a közel-keleti tulajdonos által felkért Bánáti + Hartvig Építész Iroda, illetve egy neves brit belsőépítészeti cég közös lendülete. A válasz röviden: a Bánáti Béla által irányított tervezők csodálatos munkát végeztek, az örömöt azonban a Bowler James Brindley megvalósult ötletei, illetve az Adam Ellis Studio képei rontották, számos ponton túljátszva a butikhotelekre jellemző tarkaságot.

A világvárossá váló Budapest

Lassan eltűnik ez a gyönyörű, ősi sírhely

Lassan eltűnik egy gyönyörű, ősi sírhely Törökországban az elhanyagolás és a természetes erózió miatt – írja az IFLScience. A különleges Kale Kapı sír egy hegyoldalban található építmény, amely nagyjából 2500 éves lehet.

A sírkamrát lenyűgöző, kőbe vésett képekkel dekorálták ki, amelyeken oroszlánnal harcoló ember, bika és egyszarvú is látható. Ezek a rajzok azonban egyre kevésbé láthatóak, és félő, hogy hamarosan teljesen el is tűnnek.

Mindemellett az építmény oszlopainak állapota is sokat romlott, így az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb az egész sírhely összeomlik.

Nem a falra, hanem csak egy kartonlapra festették a balatonszepezdi templom naiv freskóit

Az elmúlt napokban több cikkben is foglalkoztunk az alig négyszáz fős Balatonszepezd nyolcszáz éves alapokon álló műemlék templomával, aminek két szoborfülkéjében, az épület júniusban véget ért teljes felújítása után érdekes minőségű freskók jelentek meg. A helyi nőegylet három tagja – köztük az alpolgármester – által elkészített munkák a hétvégére eltűntek a templomból, most pedig úgy tűnik, hogy sosem voltak annak szerves részei.

A lakók egyik Facebook-csoportjában feltűnt komment szerint a környék egyetlen fogadalmi templomának építtetőire, a Balatonon kitört viharból megmenekült halászokra utaló kép

ugyanis csak kartonlapra lett festve, majd becsúsztatták egy szobor mögé

A hétvégén eltűntek a balatonszepezdi katolikus templom felháborodást okozó naiv freskói

Pénteken rövid cikkben mutattuk be a XIII. századi alapokon álló, műemléki védettséget élvező balatonszepezdi Szent István király-templom nemrég révbe ért felújításának megdöbbentő mellékzöngéjét: a helyi Gesztenyevirág Nőegylet három tagja két, a hely szelleméhez nyilvánvalóan nem illő faliképet is elhelyezett az Árpád-kori kőboltív melletti szoborfülkékben.

A csoport a Szepezdi Tükör című helyi lapban megjelent beszámolója szerint az átadási ünnepség „színvonalát emelő”, „gyönyörű háttérképet” adó munkák „színt adtak a kopottas falaknak”, ezzel azonban a lakók egy része jól láthatóan nem értett egyet.

Szepezdi Tükör / Olvasónk fotója A helyi lap júliusi számának részlete.

Naiv freskó került a védett balatonszepezdi templomba, a lakók felháborodtak

Az aprócska, mindössze négyszáz fős Balatonszepezd az északi part egyik rejtett gyöngyszeme, késő Árpád-kori – XIII. századi alapokon álló – Szent István király-templom pedig építészettörténeti szemmel is érdekessé teszi, hiszen a környék egyetlen fogadalmi templomaként, a Balatonon viharba került vadászoknak köszönhetően született épület ma is őrzi a jórészt középkori falait.

Az erősen romos állapotából 1801-1802-ben feltámasztott, mai arcát 1888-ra elnyert templom természetesen jó ideje műemléki védettséget élvez, belső terének XIX. századi freskói azonban az 1990-es években nyomtalanul eltűntek:



Nem tudta a Colosseumról, hogy ilyen régi az a férfi, aki belevéste a falába a barátnője nevét

Néhány héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a közösségi médiában terjedni kezdett egy videó, amelyen egy férfi belevési a barátnője nevét a római Colosseum falába. Ahogy azt már elsőre is sejteni lehetett, nem átverésről volt szó, ebből pedig óriási botrány kerekedett, Olaszország kulturális minisztere, Gennaro Sangiuliano azonnali vizsgálatot követelt, valamint azt, hogy az elkövetőkre súlyos büntetést szabjanak ki.

Később kiderült, hogy az elkövető egy 27 éves, bolgár származású brit fitnesszedző, a neve Ivan Dimitrov, és az első hírekkel ellentétben a nő, akit megtisztelt a tettével nem a barátnőjét, hanem már a menyasszonya. Dimitrov a rendkívül romantikus „Ivan + Hayle” feliratot véste a falba. A Colosseum az ókori Római birodalom egyik építészeti csodája, ami azzal együtt, hogy a Világörökség része, a bolygó egyik legismertebb és legikonikusabb műemléke is egyben. Bizonyos fokig Dimitrov is tisztában lehetett ezekkel, ám a Ladbible írása szerint ennek ellenére nem sikerült megfelelően felmérnie a körülményeket. A férfi ugyanis azok után, hogy felvette a kapcsolatot az olaszországi hatóságokkal, levelet írt Roberto Gualtierinek, az olasz főváros polgármesterének is. Ő úgy értékelte a történteket, hogy Dimitrov csak most ébrett rá a tette súlyára.

Az olasz sajtóban nyilvánosságra hozott levélben a következők álltak:

Szintet lép a műemlékes szabad rablás – Lázár János kegyúrtól kell kérni az ajándék kastélyokat

Már a nyáron elindulhat a várak, kastélyok, kúriák állami elajándékozása. Lista sincs, bármelyik szabadon vihető, a milliárdokért felújítottak is, és csak egy kérelem kell hozzá, amelyet Lázár János bírál el. Tiborcz István és Mészáros Lőrinc nyomába lépve nyilván sok NER-vitéz vágyik saját kastélyra. Majd jönnek a nemesi címek?

Még tavaly is csaknem négymilliárd forint értékű uniós forrást költöttek el azoknak a kastélyoknak, váraknak és kúriáknak a felújítására, amelyeket egy napokban benyújtott törvénytervezet szerint ingyen osztogatna szét Lázár János építési miniszter. A még csak nem is piacra dobni, hanem elajándékozni tervezett ingatlanok és műtárgyak könyvi nettó értéke – a vagyon kezelésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. tavalyi beszámolója szerint – alig 16,5 milliárd forint.

Az összeg elég csekély, különösen annak fényében, hogy az Orbán-kormány 2015-ben indított Nemzeti Kastély- és Várprogramjának keretében országszerte 39 kastély és vár felújításához láttak hozzá. A szám ugyan menet közben harmincra olvadt, miközben a nyitó 33 milliárdos keretösszeg 60 milliárdra hízott, amelyből 40 milliárdot az Európai Unió biztosított. A program nagyon vontatottan haladt, de azért már 2018-ra sikerült elkölteni 14 milliárdot, ahogy azóta is milliárdokat fizettek ki évente a hazai kastélyok és várak felújítására. Ám ez a kastélyok értékén – úgy tűnik – nem sokat emelt. Bár ez a kormánynak már nem szempont, hiszen „új alapokra” kívánja helyezni a műemlékek további fejlesztését és fenntartását azzal, hogy lehetővé teszi azok ingyenes tulajdonba, illet vagyonkezelésbe adását.