Best WordPress Hosting
 

Orbán török oligarcha barátja, Adnan Polat veszi meg a Zsinagóga melletti hányatott sorsú házakat

Az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként emlegetett török milliárdoshoz, Adnan Polathoz kötődő Polat Group tulajdonába került nemrég a Dohány utcai zsinagógával szomszédos Dohány utca 10., illetve a Síp utca 8. és 10. alkotta ingatlanhármas, ahol különböző, egymást követő vállalkozók már két évtizede luxuslakásokat, illetve egy üzletekkel teli passzázst kívánnak létrehozni, egyelőre siker nélkül – írja a 444.

A 25214 négyzetméteres terület 18,5 millió eurós, azaz 7,2 milliárd forintos vételárat a vevő két részletben fizeti majd ki – derül ki a hírt bejelentő All Iron közleményéből – előbb egy, a jelenleg még tulajdonos spanyol ingatlanbefektető, illetve a vevő török fél által 50-50 százalékban tulajdonolt céget hoznak létre, amibe az egyik oldal magát az ingatlant, a másik pedig 4,5 millió eurót (1,76 milliárd forintot) ad, a hátralévő 14 milliót pedig a Polat Group a tervek szerint három éven belül fogja kifizetni.

A rövidesen a három ház tulajdonosává váló Adnan Polat neve az elmúlt években számtalanszor tűnt fel a lapokban: hozzá kötődik például a Közvágóhíd megmaradásra érdemes épületegyüttesének előbb kis híján teljes eltüntetését, majd egy új városrészt hozó City Pearl-projekt (erről korábban számtalanszor írtunk), illetve az újlipótvárosi Duna Pearl, de a hazai napenergia-biznisz számos cégét is ő tartja kézben. Az állam által a piacszerzésben is segített milliárdos – aki az ankarai magyar nagykövetség épületének kivitelezését is végzi – néhány családtagja 2020-ban egyébként magyar állampolgárságot kapott, 2017-ben pedig ő volt az az oligarcha, akinek a miniszterelnök magánprogramként bemutatta a felcsúti Pancho Arénát, illetve magát a települést.

Újabb részletek derültek ki a Heinrich-udvar átépítéséről, a fejlesztők nem véletlenül döntöttek az azonnali munkakezdés mellett

Közel négyéves szünetet követően, május közepén kiderült, hogy napokon belül megkezdődik az Iparművészeti Múzeum évek óta megújulásra váró épületével épp szemben álló Heinrich-udvar átépítése.

A két utcára néző – az Üllői út felől egy bérház (ép. Hubert József és Móry Károly, 1893) látszik, a Mária utcában sétálva pedig egy ipari épületre (ép. Sándy Gyula, 1912) figyelhetünk fel – együttessel korábban több cikkben is foglalkoztunk: előbb annak értékeit mutattuk be, majd a koronavírus-járvány indulása után a körülötte kialakult botrányról adtunk hírt. Hiszen az öt éve érkező gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezébe kerülve a vörös tégláit mutató raktárakkal keretezett keramitburkolatú udvar, illetve a bérlők sorsa megpecsételődött.

Az összedőlés határára került az erdélyi Kékesújfalu gótikus műemléktemploma

Ijesztő képek tűntek fel kedd reggelre a legeldugottabb romoktól a legismertebb várakig mindenféle várat és erődítményt bemutató Várlexikon csoportban: Mayer Jácint képein az aggasztó állapotú kékesújfalui templom látszik.

Az 1305-től közel négyszáz éven át – leszámítva a Hunyadi Mátyás általi 1468-as elkobzást követő éveket – az Apafiak birtokainak részét képező település templomának pontos születési éve nem ismert, de építése 1473 után, a birtok Apafi Mihály özvegye általi visszaszerzését követően kezdődhetett el, a a következő század hajnalán pedig a katolikus közösség már biztosan itt gyűlt össze.

A lutheri tanok Erdély más részeihez hasonlóan rövidesen azonban itt is gyökeret vertek, így a gyülekezet áttért az evangélikus hitre. Az ekkor erődítménnyel körbevett építmény falai között a hívek négyszáz éven át evangélikus istentiszteleteken vehettek részt, a gyülekezet tagjai 1930-ban azonban jórészt Szászlekencére költöztek, így a XIX. században kis mértékben átépített egykori otthonuk kiürült.

Gyorsan halad a Zsidónegyed legveszélyeztetettebb műemlékeinek felújítása

Erzsébetváros Önkormányzatának tavaly egy húsz éven át zajló furcsa történetetet sikerült lezárnia, aminek keretében a kiegyezés utáni Pest legfontosabb útvonalaként ismert Király utca három háza, a 25., 27., illetve 29-es számú, műemléki védettségű ingatlanok kis híján porrá váltak.

A kerület által a Hunvald-érában kötött 2003-as feltételes szerződésre (ezt 2008-ban visszavonták), illetve egy 2019 júliusi adásvételi dokumentumra alapozva a tulajdonjogért küzdő befektető a sajtóhírek szerint méretes kortárs szállodával akarta helyettesíteni a házakat, azokról nemrég azonban kiderült, hogy most már biztosan a helyükön maradnak, sőt, a több lépcsőben való megújításuk is kezdetét vette.

A tulajdonviszonyok rendezetlensége a 2019-es önkormányzati választások után került a figyelem középpontjába: Erzsébetváros korábbi kormánypárti vezetése ugyanis egy, a helyi képviselők által szinte végigolvashatatlan – a tervezet kiküldése után néhány órával alá is írták – szerződésben annyira közeli határidővel vállalta a részben lakott ingatlanok átadását, hogy képtelenség lett volna megállapodni az ott élő lakók mindegyikével, majd elköltöztetni, vagy pénzzel kárpótolni őket az elveszített otthonukért.

Indul a műemléki státuszát részben elveszített józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése

Közel hét évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be a vaskereskedő Heinrich család a Nagykörúttól néhány lépésnyire álló egykori tulajdonát, az Üllői utat csinos bérházként néző (Hubert József és Móry Károly, 1893), a Mária utca felől azonban máris téglahomlokzatú üzemépületnek látszó (Sándy Gyula, 1912) Heinrich-udvart, aminek két épületét egy ma is keramittal burkolt, földszintes, illetve egyemeletes raktárokkal keretezett íves belső udvar köti össze.

Az együttes akkor egy sor cég mellett a Tilos Rádiónak, illetve a tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szintnek adott otthont, de már tudni lehetett, hogy rövidesen minden meg fog változni, hiszen az ingatlan 2006-ban egy spanyol tulajdonos kezébe került, aki a homlokzatok kivételével szinte mindent lebontott volna, hogy aztán szállodát, irodatereket, illetve lakásokat hozzon létre a helyükön.

A krach végül röviddel a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019 nyarán, immár egy következő gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezében jött el, hiszen a bérlőknek előbb el kellett hagyni a kisebb-nagyobb tereiket, majd a 117 szobás szálloda, illetve 218, többségében Airbnb-re alkalmas lakás létrehozásával számoló projekt egy kormányrendelettel

Nem ment át az Országgyűlésen a Táncsics-börtön épületét érintő törvényjavaslat

Március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléknapján tettük közzé a hírt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 12-i törvényjavaslatban javasolta az egykor Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós börtönét is jelentő egykori várbeli József-kaszárnya a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak listájából való eltávolítását.

Ez első cikkünk szerint azt is jelenthette, hogy a XVIII. és XIX. századi épületrészek alkotta, 1948-tól egészen 2014-ig az Egyesült Államok birtokában lévő együttesnek a közeljövőben eltűnhet a műemléki védettsége, a javaslathoz indoklást, illetve érvelést azonban nem mellékeltek.

A felmerült ötletre egyetlen épkézláb magyarázatot találtunk: úgy gondoltuk, hogy a státuszváltozásra a 2016-ban a területen elindult régészeti feltárás miatt van szükség, az 1530-as években Szapolyai János által építtetett Erdélyi bástya, vagy a királyi rezidencia (Kammerhof) maradványainak egy része ugyanis biztosan a ma is álló, védett falak alatt van, ezek kibontása pedig túlzottan nagy változást jelentene a műemlék szerkezetében.

Töröltetné a kormány Táncsics egykori börtönének műemléki védettségét

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 176. évfordulójához közeledve a kormánynak a március 15-i események egyik fontos helyszínével kapcsolatban is akadt egy meglepő gondolata – derült ki egy, az Országgyűlésnek március 12-én benyújtott törvényjavaslatból, amelyet kedden tárgyalnak meg.

A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által benyújtott dokumentum egyik pontjának indoklása ugyanis így szól:

A Budapest I. kerület 6546 helyrajzi számú ingatlan törlésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből.

Elkészült a szecessziós Sipeki Balás-villa felújítása, évtizedek után visszanyerte az eredeti arcát

Befejeződött a hét évtizede a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) székházaként működő Sipeki Balás-villa felújítása, aminek kivitelezését az Épkar Zrt. és a Primépítő 2020 konzorciuma végezte – adta hírül saját Facebook-oldalán az Épkar.

A magyaros szecessziót életre hívó Lechner Ödön tervei szerint, 1905-1907 között született műemléképület felújításának híréről először 2021 márciusában számoltunk be: ekkor született cikkünk szerint a munkákra az uniós közbeszerzési adatok szerint 1,94 milliárd forintot szánnak majd,

ezért cserébe pedig a kandallók, a lépcsőház, a külső homlokzat, valamint a díszbádogos munkák is visszanyerik a régi fényüket, pótolják, illetve újragyártják a fa nyílászárókat,

Idén újranyithat a Mester utca Zsolnay-csempés műemlék húsboltja

Óriási lakóház nyomja majd agyon Budapest a századforduló óta működő húsboltját – írtuk meg három évvel ezelőtt, 2021 januárjában.

Az apró ház, illetve a benne működő üzlet története mellett az akkor még csak tervezett Spirit Residence látványtervét is bemutató cikkünk megjelenése óta a ház rohamtempóban haladt előre, sőt, a január 22-én a hivatalos oldalra feltöltött külső és belső fotók tanúsága szerint kis híján teljesen el is készült.

A bontás és építés során a földszintes háznak csak a homlokzata maradt állva, így a hentesüzlet terét a csempékkel, illetve a kovácsoltvas díszekkel együtt lebontották, majd erősebb falakra helyezték vissza.

Állva maradt ugyan a kiradírozott Közvágóhíd víztornya, de kérdés, mire lehet majd használni

Hét éve, 2017 őszén kiderült: gazdát cserélt a Nemzeti Színháztól, illetve a Művészetek Palotájáról mindössze néhány lépésnyire álló egykori Közvágóhíd, ami közel százötven éven át játszott fontos szerepet Budapest élelmezésében.

A török milliárdos, Adnan Polat érdekeltségébe került területtel kapcsolatban a befektetőnek határozott elképzelése volt: úgy érezte, hogy a a XIX. és XX. század legkülönbözőbb évtizedeiben született épületeket néhány kivételtől eltekintve – ez a víztornyot, a kapuzatot, illetve a főbejárat melletti egykori báltermet jelenti – el kell törölni, helyükre pedig számtalan lakást, üzlethelyiséget, irodateret, szállodát, valamint egy közel kétezer férőhelyes mélygarázs-labirintust kell építeni.

A projekt szinte azonnal elindult, így a koronavírus-járvány kitörése után alig néhány hónappal, 2020 őszén már csak egy sivár pusztaság terült el a forgalmas Soroksári út, illetve az egymás mellett sorakozó kortárs társasházak között. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló befektető azóta rengeteget haladt előre az építéssel, 2022 végére pedig a kapuépület felújítása is elkészült,

Elporladnak a magyarság kincsei Ukrajnában

Hiába a rendszeres közvetítések, beszámolók, magyarországi fejjel így is felfoghatatlanok a szomszédban dúló totális háború következményei. Emberek tízezrei sebesülnek meg, vesztik el életüket, ismerőseiket, megélhetésüket és vagyonukat, városokat bombáznak porrá, vidékek válnak lakhatatlanná, miközben a természetben is súlyos pusztítás megy végbe. Már most biztos, hogy hiába minden igyekezet, a károk jelentős része visszafordíthatatlan lesz.

A konfliktusnak számos magyar vonatkozása is van, a harcokban ukrajnai magyarok is részt vesznek, az invázió közvetlen és közvetett politikai, illetve gazdasági következményei pedig köztudottan hazánkat sem kímélik. Ami talán kevéssé ismert tény: a megszállás a magyarsághoz köthető emlékeket is pusztítja.

A mai Ukrajna régészetileg kiemelt jelentőségű, a teljesség igénye nélkül a térség olyan népeknek, kultúráknak adott otthont a múltban, mint a Jamnaja-kultúra, a szkíták, a szarmaták, a gótok vagy az ógörögök.

Előbb elutasították, majd mégis zöld utat kapott a Magyar Rádió egykori otthonának bontása

Az elmúlt hetekben igen érdekesen alakul a Magyar Rádiónak hosszú évtizedeken át otthont adó Palotanegyed-beli tömb sorsa, hiszen az állam által három évvel ezelőtt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának ajándékozott épületekről már jó ideje tudható, hogy jó részüket le akarják bontani, a 2021 áprilisára publikált első látványtervek nyomán pedig már akkor végigvettük, milyen értékek pusztulhatnak el.

A többi közt a világ első stúdiópalotáját, a biofizikusként később Nobel-díjjal is elismert Békésy György tervei szerint született 6-os számú stúdiót, a modern építészet egyik fontos alkotását, a Pagodát (Szabó István, 1949) is magában foglaló, a rádió által egyre inkább belakott, a Bródy Sándor utca 5-7. kivételével semmiféle védelmet nem élvező együttesből az eddig ismert tervek szerint csak a védett szakasz egy része marad meg, pedig az átépítést jóval egészségesebb mederben, kevesebb bontással is le lehetne folytatni – írtuk meg november elején.

Az állam által kiemelt projektté tett, jelenleg 200–250 milliárd forintból megvalósítani tervezett beruházás első lépését, a bontást a tulajdonos valószínűleg már 2024 elején meg akarta kezdeni, így október 27-én méretes tervcsomagot juttatott el a fővárosi kormányhivatalhoz, ami november 3-án, egyelőre rejtélyes okból visszadobta azt.

Évi százmilliós bevétel kontra védett víztorony – a német beruházó csak akkor fejleszt Érden, ha lebonthatja az építményt

Ideiglenes műemléki védelem alá helyezte szeptemberben a Pest Vármegyei Kormányhivatal az 1957-ben épült érdi víztornyot, miután az idén felmerült a helyi védettséget élvező, de vitatott értékű ipari építmény lebontása. A víztorony ideiglenes védelem alá vételét egy helyi lakos, Tolmár Klára kezdeményezte, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkára pedig a műemlékké nyilvánítás feltételeként már augusztusban döntött a tudományos előkészítés és értékelés megindításáról.

A 2017 óta helyi védettséget élvező víztorony egy németországi hátterű érdi cég, a létragyártással és állványok gyártásával foglalkozó Krause Kft. tulajdonában álló telephelyen található. A cég telephelyén a rendszerváltás előtt a mezőgazdasági gépek gyártására és javítására szakosodott Mezőgép működött. A telephelyen azért kellett az ötvenes években víztornyot építeni, mert közmű hiányában a vízellátás akkor még nem volt megoldott. Később azonban a vízvezeték-rendszer kiépítése után a víztorony elvesztette az eredeti funkcióját.

Csőzik László polgármester szerint a német vállalat nagyjából két éve jelezte az érdi önkormányzatnak, hogy új, korszerű csarnokrendszer építésére készül, a tervezett beruházásnak azonban az útjában van a víztorony. A Krause ezért azt kérte, hogy az önkormányzat szüntesse meg az építmény helyi védettségét.

Rövidesen felújítanak egy budai műemlékvillát, ahol korábban Bartók Béla is élt

Három héttel ezelőtt, szeptember 14-én jutott el a Kormányhivatalhoz az építési engedélyezési eljárás, aminek eredményeként rövidesen megújulhat a II. Apostol utca 21. alatti műemlékvilla – látható a vonatkozó hatósági adatbázisban.

A Langweber Alfréd megrendelésére, Suppinger Ferenc tervei szerint 1926-1927-ben született ház földszinti lakását 1928 tavaszán Bartók Béla és családja bérelte ki, június elején pedig át is költöztek a Szilágyi Dezső tér 4. alatti lakásukból, noha a kőművesmunkák egészen júliusig eltartottak.

A zeneszerző édesanyjának címzett leveleiben így írt erről:

Szállodaként menekült meg a Balettintézet egykori otthona, de súlyos árat fizetett érte

Hosszú évtizedeket kellett várni arra, hogy a legtöbbek által a Balettintézet (egykori) otthonaként, illetve Drechsler-palotaként emlegetett Andrássy út 25. végre megkapja azt a külső és belső felújítást, aminek köszönhetően megmenekülnek a megmaradt értékei, az Operaházzal szemben álló, tekintélyes méretű ház pedig újra az egykor fényűző sugárút egyik legszebbjévé váljon.

Ez a folyamat ért véget nemrég a W Hotel Budapest megnyitásával, amit fotósunkkal az elsők között jártunk be, hogy megnézzük, mit tudott kihozni az épületből a közel-keleti tulajdonos által felkért Bánáti + Hartvig Építész Iroda, illetve egy neves brit belsőépítészeti cég közös lendülete. A válasz röviden: a Bánáti Béla által irányított tervezők csodálatos munkát végeztek, az örömöt azonban a Bowler James Brindley megvalósult ötletei, illetve az Adam Ellis Studio képei rontották, számos ponton túljátszva a butikhotelekre jellemző tarkaságot.

A világvárossá váló Budapest

Lassan eltűnik ez a gyönyörű, ősi sírhely

Lassan eltűnik egy gyönyörű, ősi sírhely Törökországban az elhanyagolás és a természetes erózió miatt – írja az IFLScience. A különleges Kale Kapı sír egy hegyoldalban található építmény, amely nagyjából 2500 éves lehet.

A sírkamrát lenyűgöző, kőbe vésett képekkel dekorálták ki, amelyeken oroszlánnal harcoló ember, bika és egyszarvú is látható. Ezek a rajzok azonban egyre kevésbé láthatóak, és félő, hogy hamarosan teljesen el is tűnnek.

Mindemellett az építmény oszlopainak állapota is sokat romlott, így az is elképzelhető, hogy előbb-utóbb az egész sírhely összeomlik.

Nem a falra, hanem csak egy kartonlapra festették a balatonszepezdi templom naiv freskóit

Az elmúlt napokban több cikkben is foglalkoztunk az alig négyszáz fős Balatonszepezd nyolcszáz éves alapokon álló műemlék templomával, aminek két szoborfülkéjében, az épület júniusban véget ért teljes felújítása után érdekes minőségű freskók jelentek meg. A helyi nőegylet három tagja – köztük az alpolgármester – által elkészített munkák a hétvégére eltűntek a templomból, most pedig úgy tűnik, hogy sosem voltak annak szerves részei.

A lakók egyik Facebook-csoportjában feltűnt komment szerint a környék egyetlen fogadalmi templomának építtetőire, a Balatonon kitört viharból megmenekült halászokra utaló kép

ugyanis csak kartonlapra lett festve, majd becsúsztatták egy szobor mögé

A hétvégén eltűntek a balatonszepezdi katolikus templom felháborodást okozó naiv freskói

Pénteken rövid cikkben mutattuk be a XIII. századi alapokon álló, műemléki védettséget élvező balatonszepezdi Szent István király-templom nemrég révbe ért felújításának megdöbbentő mellékzöngéjét: a helyi Gesztenyevirág Nőegylet három tagja két, a hely szelleméhez nyilvánvalóan nem illő faliképet is elhelyezett az Árpád-kori kőboltív melletti szoborfülkékben.

A csoport a Szepezdi Tükör című helyi lapban megjelent beszámolója szerint az átadási ünnepség „színvonalát emelő”, „gyönyörű háttérképet” adó munkák „színt adtak a kopottas falaknak”, ezzel azonban a lakók egy része jól láthatóan nem értett egyet.

Szepezdi Tükör / Olvasónk fotója A helyi lap júliusi számának részlete.

Naiv freskó került a védett balatonszepezdi templomba, a lakók felháborodtak

Az aprócska, mindössze négyszáz fős Balatonszepezd az északi part egyik rejtett gyöngyszeme, késő Árpád-kori – XIII. századi alapokon álló – Szent István király-templom pedig építészettörténeti szemmel is érdekessé teszi, hiszen a környék egyetlen fogadalmi templomaként, a Balatonon viharba került vadászoknak köszönhetően született épület ma is őrzi a jórészt középkori falait.

Az erősen romos állapotából 1801-1802-ben feltámasztott, mai arcát 1888-ra elnyert templom természetesen jó ideje műemléki védettséget élvez, belső terének XIX. századi freskói azonban az 1990-es években nyomtalanul eltűntek:



Nem tudta a Colosseumról, hogy ilyen régi az a férfi, aki belevéste a falába a barátnője nevét

Néhány héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a közösségi médiában terjedni kezdett egy videó, amelyen egy férfi belevési a barátnője nevét a római Colosseum falába. Ahogy azt már elsőre is sejteni lehetett, nem átverésről volt szó, ebből pedig óriási botrány kerekedett, Olaszország kulturális minisztere, Gennaro Sangiuliano azonnali vizsgálatot követelt, valamint azt, hogy az elkövetőkre súlyos büntetést szabjanak ki.

Később kiderült, hogy az elkövető egy 27 éves, bolgár származású brit fitnesszedző, a neve Ivan Dimitrov, és az első hírekkel ellentétben a nő, akit megtisztelt a tettével nem a barátnőjét, hanem már a menyasszonya. Dimitrov a rendkívül romantikus „Ivan + Hayle” feliratot véste a falba. A Colosseum az ókori Római birodalom egyik építészeti csodája, ami azzal együtt, hogy a Világörökség része, a bolygó egyik legismertebb és legikonikusabb műemléke is egyben. Bizonyos fokig Dimitrov is tisztában lehetett ezekkel, ám a Ladbible írása szerint ennek ellenére nem sikerült megfelelően felmérnie a körülményeket. A férfi ugyanis azok után, hogy felvette a kapcsolatot az olaszországi hatóságokkal, levelet írt Roberto Gualtierinek, az olasz főváros polgármesterének is. Ő úgy értékelte a történteket, hogy Dimitrov csak most ébrett rá a tette súlyára.

Az olasz sajtóban nyilvánosságra hozott levélben a következők álltak: