Best WordPress Hosting
 

Munkavállalók millióit súlyosan érintő kérdést söpör le az asztalról a kormány

A kormány a minap meghirdette a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a 2024–2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP).

Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője a portálnak az MNP időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.

Ötnaponta egy tragédia

Kutya az irodában? Ilyen előnyei vannak!

Az állatbarát iroda nem pusztán egy trend a sok közül, hanem inkább egy munkahelyi filozófia, amely számos előnnyel járhat mind a munkatársak, mind a cégek számára. A koncepció egyik korai úttörőjeként a Mars, amely többek között olyan népszerű kisállateledel-márkákat forgalmaz, mint a Pedigree és a Whiskas, már több mint egy évtizede élen jár a kutyabarát irodák népszerűsítésében. Mivel fő céljai között szerepel, hogy a kisállatok számára egy jobb világot teremtsen, a Mars szeretné felhívni a figyelmet a kutyabarát irodák előnyeire, hogy minél több gazdi vihesse magával kis kedvencét reggelente a munkahelyére is.

A munkahelyek modernizálódásával és a mentális egészség előtérbe kerülésével az állatbarát irodák modellje is egyre népszerűbbé vált. Az, hogy a gazdi magával viheti kutyáját dolgozni, nem csupán a kettejük kapcsolatára lesz pozitív hatással, a teljes munkahelyi közösség számára is számtalan előnnyel járhat. Az egyik legfontosabb a munkatársak közérzetének javítása, hiszen az állatokkal való kapcsolat bizonyítottan képes csökkenteni a vérnyomást és a stresszt1, továbbá a simogatás és a közös játék boldogsághormonokat szabadít fel2, amely enyhíti a szorongás és depresszió tüneteit.

“Egyértelműen másként telnek a munkanapok, amikor kedvenceink is velünk vannak az irodában. A légkör nyugodtabb, és érezhetően jobb a hangulat a munkatársak között.” – mondja Krivai Márta, a Mars Magyarország Associate Relations Managere, aki tapasztalatból tudja, hogy a kiskedvencek összehozzák az embereket: “Csökkentik az elszigeteltség érzését, segítik a munkatársak közti kommunikációt, és olyan fesztelen, informális pillanatokhoz segítik hozzá őket, amelyek nélkülözhetetlenek a kreatív együttműködéshez.”

Rengeteg cégnél találtak munkaügyi problémát, mutatjuk a leggyakoribbakat

A munkaügyi ellenőrzéseken a cégek 67 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalanságot, a leginkább érintett ágazatok az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás voltak.

Az Economx megnézte, mely ágazatokban a leggyakoribbak a problémák.

Mit mutatnak az ellenőzési számok? A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság több mint 11 ezer munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók többségénél (67 százalékánál) találtak munkaügyi jogsértést, melyek az ellenőrzött cégeknél dolgozó munkavállalók 61 százalékát érintették, vagyis több mint 40 ezer munkavállalót. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az ellenőrzések számában növekedés, a szabálytalan munkáltatók arányában pedig csökkenés tapasztalható, utóbbiak aránya 72 százalékról 67 százalékra csökkent.

Hamarosan jöhet a négynapos munkahét Szlovákiában

Robert Fico a davosi Világgazdasági Fórumon jelentette ki, hogy hamarosan bevezetik a négynapos munkahetet Szlovákiában – írja a Parameter.sk.

Tényleg? Mindenkinek? Azért nem eszik olyan forrón a kását. Bár már korábban is esett erről a lehetőségről szó, előkészítése időt vesz igénybe, és Fico most is elmondta: egyelőre kísérleti jelleggel fognának hozzá.

Kirúgják a vendégmunkásokat betanító magyarokat az akkuipari gyártótól, amely milliárdokat kapott munkahelyteremtésre

December óta mintegy 60, magyarországi illetőségű dolgozót bocsátottak el a dél-koreai tulajdonú Bumchun Precision Hungary Kft. salgótarjáni üzeméből. A társaság elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket, tényleges tevékenységet 2020 óta folytat Magyarországon. Az elküldött dolgozók gyártósor melletti, betanított jellegű munkát végeztek, és jellemzően nem a vállalat saját alkalmazottai voltak, hanem munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatták őket. A létszámleépítésre azután került sor, hogy a Bumchunhoz a múlt év végén jelentős számú vietnámi vendégmunkás érkezett, akiket a belépésük előtt az elbocsátott magyar dolgozók tanították be például a gépkezelői és a gépfeltöltői munkára. Jelenleg már az ázsiai munkások dolgoznak az állásukat veszített hazaiak helyén – értesült a 24.hu több forrásból.

Az ügyben vizsgálódni kezdett Berki Sándor, a Párbeszéd–Zöldek országgyűlési képviselője, aki felkereste a cég telephelyét, hogy a menedzsmenthez kérdéseket intézzen, de hosszabb várakoztatás után sem fogadták, csak egy e-mail címet kapott, ahol érdeklődhet. Így hivatalos megerősítést még egyetlen kérdésére sem kapott a cégtől sem az érkező vietnámiak, sem az elbocsátott magyarok számáról, mondta el lapunknak. Dolgozói beszámolók szerint a leépítésekben kisebb számban a cég saját alkalmazottai is érintettek voltak, azonban ezt az információt sem sikerült a képviselőnek megerősíttetnie. Hozzátette, az üzem egykori és jelenlegi dolgozói közül sokan megkeresték, és a hírek alapján január elején megint érkezett 30 vietnámi vendégmunkás, miközben az üzemben újabb, nagyjából ötvenfős létszámleépítést lengettek be.

A dél-koreai cég hivatalosan egy olyan értesítési címet adott meg, amely egy magánember lakásának a címe, és a hozzá tartozó telefonszám is itt csörög ki. Berki beszámolója szerint a lakás tulajdonosát sokan hívják, ám ő nem győzi hangsúlyozni, hogy a hívás téves, és neki nincs köze a Bumchunhoz. A telefonszámot a 24.hu is felhívta, de a fogadó fél rövid időn belül lecsapta a készüléket. A cég által megadott e-mail címre ugyanakkor elküldtük a kérdéseinket, amint válaszolnak, közöljük.

Az egyetem közelsége miatt is esett Szegedre a BYD választása, és ez a város jövője szempontjából is meghatározó lehet

A BYD-nak is fontos lehet a Szegedi Tudományegyetem közelsége, és a szegediek is bíznak abban, hogy a végzősök közül többen találhatnak helyben munkát. Az együttműködések tétje az lehet, hogy összeszerelés mellett fejlesztés is jön-e majd a városba.

Mi történt? Több, a napokban megjelent cikkből is kiderül, hogy fontos szerepet játszott a helyi egyetem jelenléte abban, hogy a kínai BYD Szeged mellett döntött, amikor az új e-autó gyárának helyszínét kereste.

Helyben is nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a BYD 5 milliárd eurós beruházása javít a város népességmegtartó képességén, és hogy több frissdiplomás találhat helyben állást.

Eltörlik a képernyő előtti munkavégzés időkorlátját

2024-től a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje meghaladhatja a napi hat órát, ez derül ki egy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter csütörtök este közzétett rendeletből, amit a hvg.hu szúrt ki.

A lap cikkében emlékeztet, az eddigi jogszabály szerint a folyamatos képernyő előtti munkavégzést bizonyos kivételekkel óránként legalább tízperces szünetekkel kell megszakítani, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg.

Jövőre az óránkénti tíz perc szünet megmarad, a napi hat órás megkötést viszont törlik.

Egy szem krumplit kapott karácsonyi bónuszként a munkahelyén, ami után még adót is kellett fizetnie

Teljesen kiborult egy kórházi asszisztensként dolgozó amerikai nő a korábban Twitter nevet viselő közösségi oldalon, az X-en, miután év végi bónuszként csupán egy szem héjában sült, tejföllel ízesített burgonyát – úgynevezett baked potatót – kapott.

Ráadásul a 15 dollár, azaz nagyjából 5700 forint értékű ajándék után még majd adóznia is kell a jövő hónapban – derül ki az oldalt Amandajpanda néven használó Amanda panaszáradatát bemutató Daily Mirror cikkből.

YOU ATTENTION PLEASE! The moment you’ve all been waiting for, my $15 taxed potato. pic.twitter.com/rVAmaDFD6N

Ki ölte meg Escobar testvérét? Ismert színészekkel deríthetjük ki a Team’story csapatépítőjén

A játékok iránti szenvedély és a színészet iránti lelkesedés adott volt. Hajtós Bertalannak két mozifilm segített abban, hogyan ötvözze őket. Nagy színészekkel közösen hozott új színt a csapatépítések világába.

Ahogy támasztom a falat a börtönrácsok mellett, a hirtelen támadt csendben véletlenül megcsikordul a cipőm gumitalpa. Pablo Escobar testőre, a kolumbiai katonaság tagja (Rábaközi Gergő) szigorúan villantja rám a tekintetét. Mit zajongok?! Ekkor még nem is sejtem, hogy ennél sokkal súlyosabb dolgok is történnek itt, hamarosan valaki megöli a Ficzere Béla által játszott drogbáró testvérét, Robertót. Hogy ki volt a tettes, a Saldo adó- és pénzügyi tanácsadó cég mintegy 100 munkatársának lesz feladata kitalálni.

Gyanús mindenki, lehetett az a Döbrösi Laura, a Péterfy Bori vagy akár a Rajkai Zoltán által játszott karakter is. A kisebb előadás után kezdődik meg a faladatok kiosztása, a játékszabályok ismertetése, a csapatok formálódása.

„Többet túlóráznak és nincsenek kölykeik” – így léphetnek vendégmunkások a magyarok helyére a cégeknél

„A Mahle autóipari cég balassagyarmati üzemében arra lettek figyelmesek a helyi kirendeltségünknél, hogy a magyar dolgozókba mindenféle okkal „beleáll” a cégvezetés, burkoltan belekötnek az emberekbe, majd fegyelmi ügyekre hivatkozva rövid úton megszüntetik a munkaviszonyukat. Érdekes módon nagyjából mindig annyi magyar munkavállalót küldtek el, amennyi indonéziai kölcsönzött munkás érkezett éppen” – számolt be lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Elmondása szerint a gyár egyik munkatársa például azért kapott fegyelmi büntetést, mert bevitte a mobiltelefonját a gyártóterületre, amit a belső szabályzat valóban tilt, ám állítja, a gyakorlatban egyébként a többség ugyanezt teszi. Tudomása szerint a külföldi dolgozók, az indonézek és az ukránok ott telefonálnak a gyártósor mellett. Ám ilyen esetekben sosem lehet azzal érvelni, hogy más is ezt csinálja, így a dolgozót vétkes kötelezettségszegésre hivatkozva eltávolították a cégtől.

Ezeknél az ügyeknél nem az történik, ami – a  hírek alapján – a Continental makói gyárában történt, hogy nyíltan felmondanak 50 magyar dolgozónak, hanem egyedi esetek szerint, a munkavállaló hibáját követi egy-egy munkaviszony-megszüntetés.

5 év alatt feleződött a makói Continental állománya, most újra embereket küldenek el

Csaknem lefeleződött a Continental makói gumiabroncsgyárában dolgozók száma 2018 szeptembere és idén szeptembere között.

 

2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a hivatalos cégadatok szerint.

Döbbenetes, hogy a magyarokat ennyire nem érdekli, hogy érdekes legyen a munkájuk

Mi alapján választunk munkahelyet, és hogy lehet, hogy 140 ezer emberből csak 2-3 ezer talál munkát? Az Egyensúly Intézet A jövő kompetenciái – A jövő oktatása című konferenciáján jártunk.

„Ha szóba kerül a gyerekeiknél a pályaorientáció, jogásznak és marketingesnek még véletlenül se küldjék! Ha megrázunk egy fát, könnyen lehullik belőlük sok” – mondta Baja Sándor, a Randstad regionális ügyvezető igazgatója az Egyensúly Intézet szerdai konferenciáján. Az IT-szektor viszont nagy számban szívja fel az embereket, és a mérnökök is kapósak a munkaerőpiacon.

Baja azt javasolta a szülőknek, ne tiltsák el a gyerekeket a videojátékoktól. A játékok fejleszthetik az együttműködési képességet, a kritikai gondolkodást, a döntéshozó képességeket, a multitaskingot és a vezetői képességeket is.

Kettészakadt az ország: ennyiből él egy átlag budapesti és egy községi lakos

A kereseteket nézve fővárosi átlag nettó havi 370 ezer  forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalékos a különbség az előbbi javára – írja a kutatóintézet felmérésében, amelyben a KSH adatai alapján számoltak.

A magasabb települési keresetek okai szerteágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (például turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.

A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.

Változás jön a táppénznél és az utazási költségtérítésnél januártól

A kormányrendelet elsődleges célja az Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátásokkal és Baleseti Táppénzekkel kapcsolatos eljárási szabályok pontosítása és aktualizálása a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum indoklása szerint. A lépésektől azt várja a kabinet, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés a mintegy 4,06 milliónyi, érintett biztosítottnak – idéz a portál a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumokból.

A rendelet részletesen kitér a kifizetőhelyek szerepére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és baleseti táppénzek iránti kérelmek elbírálása során. Amennyiben a tényállás tisztázása érdekében a kifizetőhelynek korábbi adatokat kell beszereznie más kifizetőhelytől vagy az egészségbiztosítótól, a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz kell fordulnia.

A kormányhivatalnak pedig teljesítenie kell az adatszolgáltatást a kifizetőhely kérésére,

Kell-e félteni a magyar dolgozókat a vendégmunkásoktól?

Az elmúlt hónapokban már nemcsak a magyar munkaerőpiac egyik meghatározó trendje, hogy egyre nagyobb számban dolgoznak Magyarországon az Európai Unión kívülről, főleg Ázsiából érkező vendégmunkások, hanem egyre inkább a nagypolitika egyik fontos témája is.

Egyre több ellenzéki párt kritizálja a jelenséget, például azzal, hogy vendégmunka helyett a magyar munkavállalók béremelésére, képzésére lenne szükség, vagy hogy a még meglévő hazai munkaerő-tartalékok kihasználását nehezíti a vendégmunka felfuttatása, vagy akár a közbiztonsággal kapcsolatos félelmekre rájátszva („vendégmunkásbűnözés”). Közben a kormány igyekszik a migránsdiskurzustól eltávolítva nemzetgazdasági szükségszerűségként beállítani a vendégmunka felfutását, hangsúlyozva, hogy a vendégmunkások növekvő jelenléte nem érinti hátrányosan a hazai munkavállalókat.

Ezekkel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának meghallgatásán azt mondta nemrég, hogy a migránsok összemosása a vendégmunkásokkal „meredek”, és hogy „a kormány nem adja fel, hogy minden új munkahelynél elsődlegesen a magyaroknak jár a hely”, vendégmunkások csak akkor jöhetnek, ha magyarok nem állnak rendelkezésre. De korábban arról is beszélt, hogy a vendégmunkások valójában a magyar munkahelyeket védik.

Megszüntetné a kormány a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot

Megszűnhet a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat – írja az atv.hu egy Semjén Zsolt által az éjszaka folyamán benyújtott törvénymódosítási javaslatra hivatkozva.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálata tekintetében általános jelleggel megszűnik a kötelező orvosi vizsgálat – olvasható a törvényjavaslatban, amely  „A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viseli.

Jogszabály ettől még meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amelyek esetében a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a munkáltató maga is előírhatja ugyanezt a saját döntésével.

Szülői szabadság: nem kellett az embereknek a kormány „ajándéka”

Az idei évtől lépett hatályba, hogy az apa gyermeke születése után az eddigi öt mellett további öt nap apasági szabadságra jogosult, a tíz napot a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni a gyermek világra jövetelét követő második hónap végéig. A módosítás szépséghibája, hogy az apasági szabadság hatodik napjától a távolléti díjnak csupán negyven százaléka jár (az első öt napra a 100 százalék).

A Magyar Telekomnál vállalati kommunikációs igazgatósága a portállal közölte, már tavaly január 1-jétől – mértékét és díjazását tekintve is – kedvezőbb apasági szabadság illeti meg munkavállalóikat. Szabályozásuk szerint egy gyermek esetén nem az Mt. szerinti 10, hanem 15, ikergyermekek esetén pedig 17 nap apaszabadság illeti meg a náluk dolgozókat, és a társaság a teljes időre (azaz nemcsak az első öt napra) 100 százalékos távolléti díjat fizet. Előnyös az apáknak és a családoknak az is, hogy az apasági szabadságot hosszabb ideig, hat hónapon belül lehet kivenni. Adataik alapján a Telekomnál dolgozó édesapák 97 százaléka él is az elmondottak szerint az apaszabadság igénybevételével.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetőjétől, Maczelka Márktól megtudták: náluk az év első kilenc hónapjában a jogosult kollégák mindössze egynegyede kérte a további öt nap apaszabadságot. A Volánbusz Zrt. kommunikációs igazgatóságának válaszából kiderül, náluk nagyobb az arány: szeptember 30-ig 237 munkavállaló élt az apasági szabadság lehetőségével, közülük 117-en igényeltek ötnél több napot, azaz a jogosultak nagyjából fele.

Minimálbér-emelés: beintettek a szakszervezetek, új megállapodást akarnak

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát, megfelelve ezzel a vonatkozó Európai Uniós irányelvnek. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel – olvasható a MASZSZ közleményében.

Álláspontjuk szerint a minimálbérnek a mediánbér 60 százalékára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarfia rendszer keretin belül is.

Mint korábban megírtuk, a garantált bérminimumot úgy terveznék megszüntetni, hogy azt az úgynevezett bértarifa rendszer váltaná fel, vagyis ágazatonként állapodnának meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról.

Százasával tűntek el a dolgozók a Tescónál, a Magyar Postánál és az Aldinál

A legnagyobb hazai foglalkoztatónál, a Magyar Postánál folytatódott a létszám csökkenése. Augusztusban 304 fővel lettek kevesebben a “postások”, tavaly augusztushoz viszonyítva pedig közel háromezerrel (26 392 akkor, 23 731 fő most).

A top 10-ből még a Tesco-Global Áruházak Zrt-nél történt látványos elmozdulás. Júliusról augusztusra 264 fővel, 9802 főre csökkent a Tesco létszáma, egy év alatt 963 fővel dolgoznak kevesebben a kiskereskedelmi multinál. A versenytársak közül az Aldinál 133, az Auchannél 100 fővel esett a létszám (az Auchannél így 6 ezer alá csökkent, 5905-re). Ezzel szemben a Lidlnél 88, a Penny-nél 44 fős növekedést regisztráltak a portálnál. A létszámban legnagyobb kiskereskedelmi cégnél, a Sparnál minimális (plusz 6 fő) volt az elmozdulás, 13 778-an állnak náluk alkalmazásban.

A 10 legnagyobb magyar foglalkoztató sorában a Volánbusz Zrt.-nél 41 fővel, MÁV-START Zrt.-nél 58 fővel, míg az Audi Hungaria Zrt.-nél 46 fővel csökkent az állományi létszám.

Kirúgták a munkahelyéről miután rájöttek, miből keresi mellékes jövedelmét a szexmániás nő

A 26 éves Annie Knight azt állítja, hogy azért rúgták ki új munkahelyéről mindössze öt nap után, mert kiderült, hogy mással is foglalkozik.

Azért, mert van egy OnlyFans-oldala, ahol saját elmondása szerint a tartalomkészítők felső 0,4 százalékába tartozik.

A kirúgását tartalmazó e-mailben több képernyőfotót is csatoltak az OnlyFans-oldaláról, és azt írták, hogy azért rúgják ki, mert nem kért engedélyt másik munka végzésére, és mert „durva nyelvezetű” „online pornográf képeket” oszt meg magáról – számolt be róla a Daily Mail.