Best WordPress Hosting
 

Munkavállalók millióit súlyosan érintő kérdést söpör le az asztalról a kormány

A kormány a minap meghirdette a munkakörülmények fejlesztése, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében a 2024–2027-es időszakra vonatkozó Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP).

Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője a portálnak az MNP időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.

Ötnaponta egy tragédia

Fontos kérdést tisztáztak a nyugdíjkorhatár előtti elbocsátásról, így kerülhető el a baj

A portálnak megküldött kérdés részletesen így szólt: Egyik ismerősömet (a cég folyamatos leépítése, várható bezárása miatt) közös megegyezéssel el kívánja bocsátani a munkáltató. Januárban tölti be a 63. életévét, a kollektív szerződés miatt 18 hónap végkielégítés jár neki, viszont ez sem fedezi a hátralévő 2 évet a 65. életévet betöltött nyugdíjig. A munkaköre nem szűnik meg, nem lehet rábizonyítani, hogy nem értene a munkájához. Viszont a tavalyi évi bérelszámolást akarják figyelembe venni az átlagolásnál, mondván, hogy az idei év még nem zárult le. Az idei évben több külföldi kiküldetés, túlóra volt, mely jelentősen megdobná az átlagfizetését. Illetve a közös megegyezéses papírt is egy nappal visszadátumozottan akarták aláíratni vele (nem írta alá). Mit javasolnak ebben az esetben a munkavállalónak? Rendes felmondásos papírt még nem adtak neki.

Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válasza:

A kérdés szerinti esetben a leírt információk alapján jogszerű indokként a munkáltató működési körébe eső létszámcsökkentés jöhetne szóba. A védett kor miatt azonban a Munka törvénykönyve (Mt.) 66. §-a az alábbi garanciális szabályokat tartalmazza:

A céges bérszámfejtő programokba is bele akar nézni a NAV

Dolgoznak azon a fejlesztésen a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amely a munkaadók bérszámfejtő rendszereiből közvetlenül nyerné ki a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat, ezt a hivatal elnöke, Vágujhelyi Ferenc mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Miért fontos ez? A vállalkozások általában a saját informatikai hálózatukra telepített bérszámfejtő szoftverekkel könyvelik el a munkavállalókkal kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, vagy erre szakosodott partnerektől veszik meg ezt a tevékenységet szolgáltatásként. A NAV a változtatással ezekhez a belső informatikai rendszerekhez kapcsolódhatna valós időben, vagyis egy állandó ablakot kapna, amelyen láthatja azokat (és csak azokat) az információkat, amelyeket eddig is le kellett jelenteni felé.

Vélhetően a jogszabályi környezetet is meg kell majd változtatni az új szisztémához, egyelőre az elnök is csak feltételes módban beszélt arról, hogy mindez valóság lesz.

Rossz hír a külföldre készülő magyaroknak: befagyhat a munkaerő-felvétel Nyugat-Európában

Kedvezőtlenek a munkaerőpiaci kilátások, folytatódhat a munkaerő-felvétel befagyasztása – idézi a vg.hu a pénzügyi szolgáltatócég előrejelzését. Az ING szakértői szerint a lanyha gazdaságnövekedési ütem mellett a geopolitikai bizonytalanságok, a háborúk és a magasabb kamatok is visszafogják a cégek gazdasági aktivitását, emellett a relatíve magas infláció is csökkenti a beruházási kedvet és a fogyasztást idén.

A munkanélküliség robbanásszerű csökkenésével sem szabad számolni – folytatják az elemzők, ugyanakkor az elöregedő társadalmak következtében sok európai ország munkaerőpiaca feszes marad. Mindamellett az is tény, hogy a munkaórák száma továbbra sem éri el a koronavírus-járvány előtti szintet.

Beborul az ég a munkaerő-kölcsönzők felett

Biztonsági őrök mellett, azonnal felmondtak a dolgozóknak, akik vendégmunkásokat tanítottak be Gyöngyösön

„Szombaton még bent voltam takarítani, aztán vasárnap otthon maradtam egy napot, hétfőn meg hajnalban felkelek fél négykor, megyek be, aztán már dobnak is ki, mint egy kutyát. Nem mondták meg, hogy miért nem kellek, és még felmondási időt sem adtak” – összegezte tapasztalatait lapunknak egy takarító dolgozó, aki a gyöngyösi B. Braun Medical Kft. egyszer használatos orvosi eszközöket előállító gyárában végzett munkát.

A német gyökerű cég üzemében egy külsős beszállítócég, a Secure Event Kft. látja el az örző-védő és takarító feladatokat, ennek a vállalatnak az alkalmazásában álltak azok a munkavállalók, akiket gyakorlatilag egyszerre leépítettek.

A dolgozó szerint körülbelül 16-17 embert bocsátott el a Secure Event. „Egy műszakban voltunk kilencen, közülünk mindenkinek mennie kellett. Az üzem két épületében dolgozik összesen három takarító-műszak, a többi műszakból csak «kiszedegettek» embereket”.

Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni

Az elmúlt pár hónapban látszólag nagyon sokat lazult a magyar munkaerőpiac. Feszes viszonyokról akkor beszélünk, ha viszonylag sok a meghirdetett álláslehetőség, és arra viszonylag kevés a jelentkező, és a magyar helyzetre az elmúlt pár évben leginkább ez volt jellemző. Az utóbbi időben azonban fordult a kocka.

Több vállalkozó is azt mesélte, hogy jóval lazábbnak érzik a helyzetet, vagyis az álláshirdetésekre jóval többen jelentkeznek manapság, mint korábban. Egy étteremtulajdonos például azt mondta, meglepetés volt, hogy a nyári szezon végével, azaz ősztől kezdve a korábbinál jóval több vendéglátóipari szakdolgozó jelentkezett nála állásért. Az elmúlt években a szektorban olyan munkaerőhiány volt, hogy tényleg lasszóval kellett fogni a jelentkezőket, most azonban jobban tud válogatni közülük.

Mindez azonban úgy történik, hogy a munkanélküliek száma nem nőtt. Országszerte igaz, hogy a foglalkoztatás vagy teljesnek, vagy közel teljesnek mondható, nemrég például egy dunántúli multicégnél mondták nekünk, hogy a helyi nagyváros környékén fizikailag régóta nincs, egyszerűen nem létezik munka nélkül lévő ember, akit meg lehetne célozni egy-egy ajánlattal.

Januártól változik a gyerekek után járó pótszabadság

Logikus, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról ne a munkáltató, hanem a munkavállaló rendelkezhessen – mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán az MTI tudósítása szerint. A műsorban elmondta: a 16 évnél fiatalabb gyermek után két-, kettő gyermek után négy-, a kettőnél több gyermek után pedig hétnapnyi pótszabadság jár.

Czomba Sándor azt mondta: a Munkástanácsok Országos Szövetségének javaslatára jelenleg a parlament előtt vannak azok a részletszabályok, amelyek szerint a jövőben a gyermekek után járó pótszabadságról a munkavállaló, vagyis mindkét szülő dönthet, és nem a munkáltató; mindez – ha megszavazzák – január 1-jétől léphet hatályba. Hozzátette, hogy ez több mint 1,5 millió embert érint Magyarországon.

A műsorban elhangzott, hogy októberben 4 millió 757 ezren dolgoztak Magyarországon, vagyis egy év alatt 37 ezer emberrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Emlékeztetett, hogy az Eurostat nemrégiben kiadott adatai szerint a foglalkoztatás alapján a magyar régiók 2010-ben – a 234 európai régióból – az átlag alatti szinten voltak, most viszont az összes régiónk az átlag feletti szinten van.

Bevándorlási törvény: nagy beruházók fordíthatnak hátat az országnak

Hamar riadalmat keltett a nagyobb magyarországi szolgáltató cégek (Shared Service Centerek, SSC) és üzleti központokat (Business Service Center, BSC) vezetői között, hogy a kormány módosítaná a bevándorlási szabályokat. A módosító a piaci szereplők és bevándorlási szakértők szerint jelentősen rontja a középfokú vagy nem szakirányú végzettséggel rendelkező EU-n kívüli országok állampolgárainak munkavállalási lehetőségeit – olvasható a portálon.

A probléma az, hogy az egyik legjelentősebb létszámú csoport tartózkodási feltételeit rontják, abban a szektorban, amely az összes munkavállaló mintegy 2 százalékát foglalkoztatja, miközben az érintett cégek árbevétele meghaladja az 5, a hozzáadott értékük pedig közelíti a 6 százalékot a nemzetgazdaságban. Ráadásul az ágazatban a fizetések is magasabbak, mint az átlagbérek, meghaladják a bruttó 850 ezer forintot.

„A mostani törvénytervezet ugyan számos új bevándorlási kategóriát hoz létre, azonban ezek leginkább két kategóriára vonatkozóan fogalmaznak meg speciális feltételeket: az alacsonyan képzett, jellemzően fizikai munkakörökben alkalmazott vendégmunkások behozatalára, valamint a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatására.

Elbocsátják a Continental makói gyárából a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be

A gyárvezetés nem tájékoztatta a szakszervezetet sem az elbocsátások tényéről, sem annak mértékéről – mondta a lap érdeklődésére Hajdú Roland, a Continental makói gyárában működő Gumiipari Szakszervezet helyi titkára, ami nem törvényi kötelezettség, mert novemberben és decemberben – az információk szerint – 25-25 munkavállalót küldenek el, ez pedig nem számít csoportos létszám leépítésnek. Itt, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél nem autógumik előállítása folyik, hanem autóalkatrészek gyártása, közel 1800 munkavállaló foglalkoztatásával.

Az elbocsátások okairól a gyár dolgozói kizárólag a sajtóból értesültek.

Nem ismerik az elbocsátások szempontjait, ám feltűnőnek tartják, hogy ismereteik szerint csak magyar munkavállalóktól szabadul meg a cég.

Elküldik a makói Continental-gyárból a magyar dolgozókat, akik az indonéz munkavállalók betanítását végezték

Az összesen ötven elbocsátott munkavállaló között nagy számban vannak olyanok, akik munkaviszonya elérte, sőt meghaladta a húsz évet a makói gyárban.

A gyárvezetés nem tájékoztatta a szakszervezetet sem az elbocsátások tényéről, sem annak mértékéről – mondta a Népszavának Hajdú Roland. A Continental makói gyárában működő Gumiipari Szakszervezet helyi titkára szerint előbbi nem törvényi kötelezettség, mert novemberben és decemberben – az információk szerint – 25-25 munkavállalót küldenek el, ez pedig nem számít csoportos létszám leépítésnek.

A ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft.-nél nem autógumik előállítása folyik, hanem autóalkatrészek gyártása, közel 1800 munkavállaló foglalkoztatásával. Az elbocsátások okairól a gyár dolgozói kizárólag a sajtóból értesültek. Nem ismerik az kirúgások szempontjait, ám feltűnőnek tartják, hogy ismereteik szerint

„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”

Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.

A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.

Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.

„A magyar Munka törvénykönyve egy extrém kinövés az uniós jogrendszerben”

Foglalkoztatáspolitikai és munkavédelmi szempontból is aggályos az Orbán-kormány erőltetett akkumulátorgyár-betelepítési politikája Az előadók szerint a kormány az akkugyárakkal kapcsolatban teljesen elhanyagolta a foglalkoztatáspolitika aspektusokat, ennek egyik jele az a kapkodó jogalkotás, amely a kormány vendégmunkához való viszonyát is tükrözi. Czirfusz Márton, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója szerint alacsony hozzáadott értékű fejlődési pályára állt az ország az akkumulátorgyárak betelepítésével, ahol az alacsony bérezésű munkahelyek dominálnak, ez viszont nem vezet gazdasági felzárkózáshoz – tudósított a Népszava.

A kormány az akkugyárak erőltetett letelepedését és intenzív állami támogatást a létrejövő új munkahelyekkel indokolja. A magyar munkavállalók számára viszont nem vonzóak az idehaza már megtelepedett akkugyári körülmények, és ez ki is derül a hivatalos jegyzőkönyvekből, valamint az interneten fellelhető munkavállalói beszámolókból – mondta Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet munkatársa. A magas automatizáltság miatti monotonitás napi 12 órán keresztül, három műszakban, heti hat napon keresztül az európai és hazai munkásoknak nem vonzó. A gödi Samsungban dolgozó 6000-7000 munkavállaló fele külföldi, kevesebb mint száz olyan munkavállaló van, aki helybeli lakos – árnyalta ezen gyárak munkahelyteremtő képességét Éltető Andrea.

Az internetes fórumokon megtalálható beszámolók szerint az egyik működő hazai akkugyárban monoton a munka, a végzettség nem fontos, a munkakultúra pedig inkább keleti, mintsem nyugat-európai. A munkakörülményeket jól jelzi a mindennapi motozás, a mobiltelefonok elvétele a munka előtt.

Fordulat történt a minimálbér-tárgyalásokon, ezt így nem akarják a munkaadók

Nem január elsejétől, hanem már december elsejétől emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A minimálbér 15, a bérminimum pedig 10 százalékkal növekedhet – így fogalmazott alig több mint egy hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A politikus nyilatkozata tükrözi két munkavállalói konföderáció – a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok – álláspontját is, és mostanáig úgy tűnt, hogy mindezt a munkáltatói szervezetek is támogatni fogják.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) november 9-i ülésén azonban kiderült, hogy ezzel a követeléssel szemben két nagy munkaadói szervezetnek is kifogása van. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képviselői nem támogatják a 10 százalékos garantáltbérminimum-emelést, hanem csak 8 százalékos növekedést tartanának elfogadhatónak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig az előrehozott minimálbér-emelést nem helyesli: december elseje helyett csak jövő januártól gondolnák helyénvalónak a legkisebb bérek megnövelését – tudta meg lapunk Zlati Róberttől, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

A munkaadók legfőbb ellenérve, hogy a magyar gazdaság egy éve recesszióban van, miközben a KSH legutóbbi, második negyedéves adatai szerint a hazai GDP 2,4 százalékkal esett vissza a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Szülői szabadság: nem kellett az embereknek a kormány „ajándéka”

Az idei évtől lépett hatályba, hogy az apa gyermeke születése után az eddigi öt mellett további öt nap apasági szabadságra jogosult, a tíz napot a kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni a gyermek világra jövetelét követő második hónap végéig. A módosítás szépséghibája, hogy az apasági szabadság hatodik napjától a távolléti díjnak csupán negyven százaléka jár (az első öt napra a 100 százalék).

A Magyar Telekomnál vállalati kommunikációs igazgatósága a portállal közölte, már tavaly január 1-jétől – mértékét és díjazását tekintve is – kedvezőbb apasági szabadság illeti meg munkavállalóikat. Szabályozásuk szerint egy gyermek esetén nem az Mt. szerinti 10, hanem 15, ikergyermekek esetén pedig 17 nap apaszabadság illeti meg a náluk dolgozókat, és a társaság a teljes időre (azaz nemcsak az első öt napra) 100 százalékos távolléti díjat fizet. Előnyös az apáknak és a családoknak az is, hogy az apasági szabadságot hosszabb ideig, hat hónapon belül lehet kivenni. Adataik alapján a Telekomnál dolgozó édesapák 97 százaléka él is az elmondottak szerint az apaszabadság igénybevételével.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetőjétől, Maczelka Márktól megtudták: náluk az év első kilenc hónapjában a jogosult kollégák mindössze egynegyede kérte a további öt nap apaszabadságot. A Volánbusz Zrt. kommunikációs igazgatóságának válaszából kiderül, náluk nagyobb az arány: szeptember 30-ig 237 munkavállaló élt az apasági szabadság lehetőségével, közülük 117-en igényeltek ötnél több napot, azaz a jogosultak nagyjából fele.

Szijjártó védelmébe vette a vendégmunkásokat és a BMW-t

„A debreceni BMW-beruházásnak kiemelkedő jelentősége van az „Invented in Hungary” szempontjából is, mert itt a német óriáscég olyat fog csinálni, amit máshol korábban még nem: itt kezdi meg a teljesen elektromos meghajtású járművek gyártását, tehát az elektromos átállási stratégiájának a szíve közepét helyezi Magyarországra. Úgy gondolom, hogy ez a Magyarországba, a magyar emberekbe és a magyar munkaerőbe fektetett legmagasabb fokú bizalom, hiszen a BMW ezzel a döntésével világossá tette, hogy a magyar emberek tudják majd a legjobban csinálni azt, amit a vállalat korábban még sehol máshol nem csinált” – magyarázta Szijjártó Péter, a Hajdú-Bihar vármegyei hírportálnak.

A lap felvetette, hogy a kormány október elején visszavonta a vendégmunkásokról szóló törvényt, hogy új törvényt alkotva a harmadik országból érkező munkavállalók hazánkba érkezését és tartózkodását tovább szigorítsa.

Márpedig indokolt a vendégmunkások jelenléte

Minimálbér-emelés: beintettek a szakszervezetek, új megállapodást akarnak

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát, megfelelve ezzel a vonatkozó Európai Uniós irányelvnek. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel – olvasható a MASZSZ közleményében.

Álláspontjuk szerint a minimálbérnek a mediánbér 60 százalékára történő felzárkóztatását és a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarfia rendszer keretin belül is.

Mint korábban megírtuk, a garantált bérminimumot úgy terveznék megszüntetni, hogy azt az úgynevezett bértarifa rendszer váltaná fel, vagyis ágazatonként állapodnának meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról.

Nagy Mártonék megerősítették: komoly változás jöhet a minimálbérnél

A minimálbér intézményrendszere a rendszerváltás közelében alakult ki, amikor a munkaadók és a munkavállalók egy érdekegyeztető tanácsban hozták meg a döntéseket. Mára ezt a valódi élet folyamatai messze felülírják, a reálgazdaságban egyáltalán nem mérvadó a minimálbér – fogalmazott Parragh László a portálnak.

A garantált bérminimummal kapcsolatban azt mondta, hogy ebben az esetben élesebb a vita, mert ott egy adott munkakör esetében egy papír birtokában magasabb bért kaphat valaki, illetve várhat el a munkaadótól.

Éppen ezért a munkaadók ezt nem annyira kedvelik.

Nem érti, a főnök miért nem fogadja el a késésének magyarázatául, hogy „idővakságban” szenved

Egy nő a TikTokon arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaadóknak figyelembe kéne venniük az „idővakságot”, úgy mint egy fogyatékosságot. Erre akkor jött rá, mikor egy munkainterjú alatt azt mondták neki, nem fogadják el a munkából való késést.

Sarah Trefren a videóban azt mondja:

Elegem van abból, hogy a munkavállalók jogai nem kapnak prioritást ebben az országban.  Jogunk van azt mondani, hogy ez lehetne máshogy is.

Nem utalják a fizetést, kikapcsolták az áramot egy patinás magyar gyárban

„Nem kaptuk meg a szeptemberi fizetésünket, nem tudjuk hogyan tovább” – mondta a portálnak egy meglehetősen elkeseredett Styl-dolgozó.

A mintegy 150 főt foglalkoztató szombathelyi üzemben kedden állománygyűlés volt, ahol Radics Tibor operatív igazgató arról tájékoztatta a dolgozókat, hogy az elmaradt bért két részletben fizetik majd ki, az összeg első felét egy hét múlva, a másodikat két hét múlva fizetik ki, az októberi bérrel pedig minden rendben lesz.

A fizetések elmaradása után még úgy volt, hogy az alkalmazottak tömegével nem veszik fel a munkát, de kedden csak néhányan döntöttek így, a nagy többség úgy gondolja, ha leáll a termelés, az megpecsételi mind a gyár, mind a saját sorsukat.

Megszűnhet a garantált bérminimum, ezt tervezik helyette

Az Európai Unió elvárásaihoz is igazodó, több évre szóló javaslatról már a jövő héten érdemben tárgyal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a portál megkeresésére elmondta: a szakszervezet arra tett javaslatot, hogy leghamarabb 2027-től a jelenleg központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot az úgynevezett bértarifa rendszer váltsa fel, vagyis ágazatonként állapodjanak meg az érdekképviseletek az adott ágazatra, szakmára vonatkozó bérminimumról. Az ágazati érdekegyeztetés eddig nem jellemző gyakorlata természetesen nem máról holnapra alakul ki Magyarországon, ezért egy ilyen horderejű változás több év átmeneti időszak után működhet élesben.

Idén a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint.