Best WordPress Hosting
 

48 millió éves kaszáspókokat találtak

Egy új tanulmány alapján ősi, színes kaszáspókok maradványaira bukkantak Németországban – írja az IFLScience.

A nagyjából 48 millió éves állatok az első ismert fosszilis kaszáspókok, amelyek az eocén korból származnak.

A példányok az álkaszáspókokhoz hasonlóan igen hosszú lábúak és kistestűek. Christian Bartel, a Freie Universität Berlin munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy az állatok a Sclerosomatidae családba tartoznak.

Hatalmas gepárdok uralták egykor Eurázsiát

A valaha élt legnagyobb gepárd koponyájára bukkantak Kínában – írja a Live Science. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az állat az Acinonyx pleistocaenicus fajhoz tartozott, amely mintegy 500 ezer évvel ezelőtt halt ki.

Ezt az állatfajt 1925-ben írták le, azonban csak most, az új fosszíliáknak köszönhetően sikerült meghatározniuk a tudósoknak, hogy mekkora lehetett példányainak testtömege.

A vizsgálatok szerint az ősi ragadozó körülbelül háromszor annyit nyomhatott, mint egy ma élő gepárd: akár a 130-190 kilogrammot is elérhette.

Hatalmas, repülő őshüllőre bukkantak

Szakértők egy csoportja egy angliai kavicsbányában feltárt repülő őshüllő maradványait vetette vizsgálat alá – írja a BBC.

Az eredmények azt mutatják, hogy az állat szárnyfesztávolsága hatalmas, 3,75 méter volt.

A pteroszaurusz kövületét 2022 júniusában ásták ki az Abingdon-on-Thames közelében lévő bányában. A szárnycsontokat a Portsmouth-i Egyetem és Leicesteri Egyetem szakemberei elemezték.

Félelmetes ősmadár maradványaira bukkantak

Óriási, kihalt madár koponyájára bukkantak Ausztráliában – írja a ScienceAlert egy új tanulmány alapján. A leletnek köszönhetően jelentősen bővültek ismereteink erről az ősi szárnyasról, amely méltán viseli a gigalúd becenevet.

A fajt még 1913-ban fedezték fel egy rossz állapotban fennmaradt koponya alapján, most pedig, több mint 100 évvel később az őslénykutatók rátaláltak egy sokkal épebb koponyára is, amelynek köszönhetően sok újdonság kiderült az óriásmadárról. A Genyornis newtoni egy impozáns állat volt, több mint 2 méteres magasságával és 230 kilogrammos tömegével tekintélyt parancsoló jelenléte lehetett.

A fosszília bizonyítja, hogy a G. newtoni megjelenése sokban különbözött a vele közeli rokonságban álló madarakétól. Hatalmas agykoponyája volt, nagy állkapcsa és egy háromszögalakú búbbal is bírt.

Milliárdokért kelhet el egy dinócsontváz

Akár 6 millió dollárt (mintegy 2,1 milliárd forintot) is kifizethetnek a valaha talált legnagyobb és legteljesebb Stegosaurus-kövületért – írja a The Guardian. A fosszíliát a Sotheby’s aukcióján fogják értékesíteni idén nyáron.

A 3,4 méter magas és több mint 6 méter hosszú csontváz gyakorlatilag teljes, és az Apex nevet viseli. A példány több mint 30 százalékkal nagyobb, mint a londoni Természettudományi Múzeumban kiállított Sophie, amely sokáig a legépebb egyednek számított.

Cassandra Hatton, a Sotheby’s globális tudományos vezetője szerint Apex a maga nemében az egyik legjobb kövület. Mint hozzátette, a Stegosaurus az egyik legáltalánosabban felismerhető dinoszaurusz, amelynek összetéveszthetetlen sziluettje generációk óta lenyűgözi az embereket.

Furcsa, tojásrakó emlőst fedeztek fel Ausztráliában

Furcsa, tojásokkal szaporodó emlőst fedeztek fel Ausztráliában – számolt be róla a BBC. A korábban ismeretlen faj az Opalios splendens tudományos nevet kapta, de a kutatók csak hangyászkacsacsőrűnek hívják, mivel nagyon hasonlít a ma élő hangyászsünökre és kacsacsőrű emlősökre.

Az ősi maradványokat egy opálbányában találták meg 25 évvel ezelőtt. A körülbelül 100 millió éves fosszíliát ezután egy múzeumnak adományozták, ahol elfeledetten hevert egészen két évvel ezelőttig, amikor is rábukkant Tim Flannery emlőskutató. Flannery professzornak azonnal felkeltették érdeklődését a maradványok, így csapatával tanulmányozni kezdték azokat.

A vizsgálatok során kiderült, hogy némelyik csont a kacsacsőrű emlősök őséhez, a Steropodon galmanihoz tartozott, a többi viszont három eddig teljesen ismeretlen fajé volt. Közülük az Opalios splendens tűnt a legérdekesebbnek, hiszen olyan tulajdonságokkal bírt, amilyeneket korábban egyik tojásrakó emlősnél sem láttak.

A Dűne férgeire hasonlító állatot találtak

Ősi féreg megkövesedett maradványaira bukkantak Angliában – számolt be róla a The Guardian. A fosszília egy Radnorscolex latus nevű fajhoz tartozik, amely mintegy 425 millió évvel ezelőtt élt.

A tudósok szerint az állat egy tengeri ragadozó lehetett, amely ki tudta tolni torkát, hogy azzal elkaphassa tengerfenékbe ásva rejtőzködő zsákmányát.

Dr. Richie Howard, a londoni Természettudományi Múzeum kurátorát a kihalt lény a Dűne című filmben szereplő óriási férgekre emlékeztette. A homokférgekhez hasonlóan ugyanis feltehetőleg a Radnorscolex latus sem volt túl válogatós az étellel kapcsolatban, csak belenyomta torkát az iszapba és megragadott bármit, amit csak tudott.

Mamutcsontokat találtak egy ausztriai borospincében

Mintegy 30-40 ezer éves mamutcsontokra bukkant egy osztrák borász a borospincéje felújításakor Gobelsburgban – írja az MTI. A felfedezésről tájékoztatta az Osztrák Szövetségi Műemléki Hivatalt, az Osztrák Tudományos Akadémia május közepén ásatásokat kezdett a helyszínen.

A szakértők szerint az utóbbi több mint száz évben ez legjelentősebb ilyen jellegű felfedezés.

A maradványok legalább három példánytól származnak.

170 millió éves lábnyomot talált a nagypapa és unokája

170 millió éves dinoszaurusz-lábnyomra bukkant egy angol nagypapa és unokája – írja a BBC. A lelkes fosszíliavadász Steve az Irchester Country Park területén barangolt hároméves unokájával, Codival, amikor egy szokatlan formájú, részben betemetett sziklát találtak.

A londoni Természettudományi Múzeum szakértői megerősítették, hogy a lelet egy dinoszaurusz lábnyoma.

Úgy vélik, hogy a fosszília egy megalosaurustól származik, amely 6 méter hosszú volt.

Hatalmas raptor nyomaira bukkantak

Két különböző raptorfaj lábnyomait konzerválta egy késő kréta kori iszapréteg – írja az IFLScience. Szakértők egy csoportja egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban ismertette a maradványokat.

Mint kiderült, az egyik lenyomat egy eddig ismeretlen fajtól származik, amely nagyobb volt, mint bármelyik korábban talált raptor.

A Fujianipus yingliangi névre keresztelt állatról csontok hiányában egyelőre nem sokat tudni, de a becslések alapján csípőmagassága 1,8, hossza pedig 5 méter lehetett.

Cápákat is ölhetett a hatalmas „kardfogú lazac”

Akár cápákkal is képes lehetett végezni egy hatalmas ősi lazac – írja a Newsweek. Az Oncorhynchus rastrosus nevű fajt még az 1970-es években fedezték fel, most pedig egy új tanulmánynak köszönhetően minden eddiginél jobban megismerhettük.

Ezek a gigantikus halak körülbelül 5 millió éve halhattak ki, előtte Észak-Amerika és Japán partjainál éltek.Elképesztő, több mint 2,5 méteres hosszúságával a legnagyobb ismert lazacfélének számít, tömege akár a 180 kilogrammot is elérhette.

Az ősi halat egy időben kardfogú lazacként is emlegették, mert úgy hitték, hogy olyan megnagyobbodott fogai lehettek, mint a kardfogú tigriseknek. Az újabb vizsgálatok viszont arra mutatnak, hogy ez nem igaz, sokkal inkább a varacskosdisznókéhoz hasonló agyaraik lehettek.

Óriási, rejtélyes cápa csontvázára bukkantak

Hatalmas őscápa maradványaira bukkantak Mexikóban – írja a The Guardian. A kutatók szerint az új felfedezéseknek köszönhetően végre sok új dolgot megtudhattak a titokzatos, Ptychodus nemzetségbe tartozó ragadozóról.

Az állat 105-75 millió évvel ezelőtt élhetett, és mivel a cápák porcos halak, nem képződött olyan kemény csontjuk, amely ennyi időn keresztül fennmaradna. Éppen ezért a tudósoknak eddig fogalmuk sem volt arról, hogyan is nézhetett ki ez az ősi ragadozó, most viszont a rejtély megoldódott, hiszen az egyikük szinte teljes vázát sikerült megtalálniuk mészkőbe kövesedve. A páratlan leleten az állat teljes körvonala látszódik, de még fogakat és izomszöveteket is megőrzött

Vullo et al / Proceedings B

Minden idők legnagyobb kígyóját fedezhették fel

Az eddig ismert legnagyobb kígyófajt fedezhették fel Indiában – írja a Live Science. A korábban ismeretlen faj a Vasuki Indicus nevet kapta, amely a hinduizmusból ismert óriáskígyóra, Vászukira utal, akit gyakran Siva isten hordott a nyakában.

A kutatók 27 megkövesedett gerinccsigolyát találtak egy lignitbányában, ezek alapján sikerült azonosítaniuk az új fajt. A szakértők úgy vélik, az óriási kígyó mintegy 47 millió évvel ezelőtt élhetett és akár a 15 méteres hosszt is elérhette.

Eszerint ez lehet a legnagyobb ismert kígyófaj, amely valaha élt a Földön, leelőzve a korábbi rekordert, a 13 méteres Titanoboa cerrejonensis-t is. A tudósok ugyanakkor elismerik, hogy becslésük nem biztos, hogy teljesen pontos, egy rég kihalt állat méreteinek meghatározása ugyanis ilyen kevés fennmaradt csont alapján nehézkes.

Óriási tengeri szörnyet találtak egy angliai tengerparton

Óriási tengeri szörny maradványaira bukkantak egy angliai tengerparton – írja a Live Science. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az állat mintegy 200 millió évvel ezelőtt élhetett, és a valaha megtalált legnagyobb vízi hüllő lehet.

A példány az ichthyoszauruszok, másnéven halgyíkok rendjébe tartozik, amelyek a mezozoikum földtörténeti idő legdominánsabb tengeri ragadozói közé tartoztak. Bár a mezozoikum a dinoszauruszok koraként ismert, az ichthyoszauruszok nem voltak dinoszauruszok, hanem a hüllők egy teljesen másik csoportjából fejlődtek ki. Ezek az állatok a mai bálnákhoz hasonlóan levegőt lélegeztek és elevenen szülték meg utódaikat.

Az újonnan felfedezett faj maradványait egy Blue Anchor nevű település tengerpartján találták meg. Az egyik megtalált állkapocscsont körülbelül 2 méter hosszú volt, ez alapján a kutatók úgy becsülik, hogy az állat akár 25 méteres hosszúságot is elérhette.

Gigantikus erszényesek járták egykor Ausztráliát

Három korábban ismeretlen állatot fedeztek fel ausztrál kutatók – írja az ABC. Ezek az állatok a ma élő kenguruk rokonai voltak, körülbelül 5 millió éve jelentek meg és 40 ezer éve halhattak ki.

A szakértők szerint az új fajok mindegyike a Protemnodon nemzetségbe tartozik, a Protemnodon viator, Protemnodon mamakurra és a Protemnodon dawsonae neveket kapták. Közülük hatalmas méretével kiemelkedik a P. viator, amely 170 kilogrammos tömegével mintegy kétszer akkora lehetett, mint a ma élő legnagyobb kenguru.

FLINDERS UNIVERSITY

Óriási folyami szörny koponyájára bukkantak

Hatalmas, ősi ragadozó koponyáját találták meg Peruban – írja a The Guardian. A maradvány egy mára kihalt folyamidelfin-fajé, amely feltehetőleg 16 millió éve tűnt fel Dél-Amerika folyóiban.

A Pebanista yacuruna névre keresztelt faj példányai akár 3,5 méter hosszúra is megnőhettek, ezzel pedig a valaha talált legnagyobb folyami delfineknek számítanak.

A felfedezésről készült tanulmány szerint a P. yacuruna kihalásának körülményei rámutathatnak arra is, hogy a mai folyami delfinek milyen veszélyekkel és kihívásokkal fognak szembenézni a következő 20-40 évben.

Ember nagyságú páncélja volt ennek a teknősnek

Egy friss tanulmányban egy korábban nem látott, ősi édesvízi teknősfajt mutatnak be állkapocscsontja alapján – írja az IFLScience. A lelet Amazónia brazíliai részén került elő.

A faj páncélja mintegy 1,8 méter hosszú lehetett, tehát nagyobb volt, mint bármely mai teknős.

Az állat a Peltocephalus maturin nevet kapta. Maturin Stephen King történeteiben a világegyetemet kihányó óriásteknős, a karaktert Stephen Maturin inspirálta, aki pedig Patrick O’Brian Aubrey-Maturin-sorozatának szereplője.

Félelmetes ragadozó maradványaira bukkantak az Antarktiszon

Hatalmas ragadozó madarak uralhatták az Antarktiszt az ősi időkben egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience. A jeges kontinenst ma a pingvinek földjeként ismerjük, és a jelek szerint 50 millió évvel ezelőtt is röpképtelen madaraknak adott otthont, bár az akkor még zöldellő erdők borította földrész ősi lakói sokkal veszedelmesebbek voltak.

Dr. Carolina Acosta Hospitaleche őslénykutató és csapata az antarktiszi Seymour-szigeten végeztek ásatásokat, amikor két 8 centiméter hosszú megkövesedett karomra bukkantak. A szakértők úgy vélik, a karmok egy óriási ragadozóé, egy úgynevezett gyilokmadáré (Phorusrhacidae) lehettek, amely akár a 2 méteres magasságot és 100 kilogrammos tömeget is elérhette.

Ezek az állatok feltehetőleg kis és közepes méretű erszényes és patás emlősökkel táplálkozhattak, amelyeket méretes karmaikkal és éles kampós csőrükkel ejtettek el.

38 millió éves rovarokat őriz ez a borostyán

Egy új tanulmány alapján 38 millió éve elpusztult termeszek párzását őrzi egy ritka borostyán – írja a Live Science. A megkövesedett gyantában az Electrotermes affinis faj két egyede látható, a fosszília azt mutatja, hogy ezek a kihalt rovarok a mai termeszekhez hasonlóan szaporodtak.

Aleš Buček, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa egy online kövületboltban lett figyelmes a leletre, és azonnal felismerte jelentőségét.

A termeszfosszíliák nagyon gyakoriak, de ez a darab egyedülálló, mert egy párt tartalmaz

Kutyasétáltatás közben bukkant 70 millió éves csontokra egy férfi

Egy titanosaurus 70 millió éves, kiváló állapotú csontvázára bukkant egy francia férfi kutyasétáltatás közben – írja a People.

Damien Boschetto 2022 májusában találta meg a hatalmas  kövületet, miközben kutyájával, Muffinnal sétált egy erdőben a dél-franciaországi Cruzyben fekvő otthona közelében.

A helyi France Bleu a közelmúltban elsőként számolt be a felfedezésről.