Best WordPress Hosting
 

90 millió éves tengeri szörnyre bukkantak

Egy friss tanulmányban egy új moszaszauruszfajt mutatnak be, az állat a késő kréta korban élt a mai Mexikó területén – írja az IFLScience. A példány szinte teljes koponyája megközelítőleg 90 millió éves.

A faj a Yaguarasaurus nevű nemhez tartozott, ez a csoport első állata, amelyet Mexikóban fedeztek fel. A moszaszauruszok a tengerek csúcsragadozói voltak, míg a szárazföldeket a dinoszauruszok uralták. Az állatok halakra, cápákra, fejlábúakra, egyéb moszaszauruszokra, esetleg tengeri madarakra vadászhattak, áldozataikat akár egyben is elnyelhették.

A faj a Yaguarasaurus regiomontanus nevet kapta, a tudományos megnevezés második fele Monterrey régiójának lakóira utal – a lelet a város közelében került elő.

Rejtélyes, 210 millió éves nyomokat találtak

Egy új tanulmányban olyan 210 millió éves lábnyomokat mutatnak be, amelyek madárszerű lábakról árulkodnak – írja a Phys.org. A publikáció szerzői Miengah Abrahams és Emese M. Bordy, a Fokvárosi Egyetem munkatársai.

Afrika déli részén számos lelőhelyen maradtak fenn jellegzetes, három lábujjú fosszilis nyomok, amelyek tulajdonosát Trisauropodiscusnak nevezték el. A kutatók régóta vitatkoznak arról, hogy pontosan milyen állatok hagyhatták ezeket a maradványokat, valamint hogy pontosan hány Trisauropodiscus-faj létezhetett.

A szakértők most ismét elemzés alá vetették a leleteket, illetve az azokat bemutató korábbi tanulmányokat. Az érintett nyomok négy lesothói lelőhelyről származnak.

Ősmajmok nyomaira bukkantak Alsótelkesen

A Magyar Tudomány Ünnepe november 17-i előadóülésén Kordos László professzor bejelentette: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében megtalálták az első ismert fosszilis majomlábnyomokat.

A hír jelentőségét az adja, hogy eddig a világon még soha nem fedezték fel egyetlen kihalt ősmajom lábnyomát sem, pedig ezek a nyomok rendkívül sok információt adnak az egykor élt állatok mozgásáról.

Segítenek megfejteni azt is, hogy milyen állomásokon keresztül fejlődött ki az emberekre jellemző két lábon járás képessége” – mondta a kutató a Magyar Tudományos Akadémia programsorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének keretében tartott előadásán.

Horgászás közben talált mamutcsontokat egy nyolcéves kislány

Mamutcsontokra és egy ősbölény egyik csigolyájára bukkant egy nyolcéves orosz kislány, miközben apjával horgászott az Oka folyónál – írja a Live Science. Marjam Mirszaitova furcsa objektumokra lett figyelmes, amelyeket nemrégiben hozott a felszínre egy földcsuszamlás.

Apja fényképeket küldött a leletekről a közeli Nyizsnyij Novgorod-i Múzeumnak, a kutatók pedig megállapították, hogy a lány egy gyapjas mamut lábcsontjait és egy sztyeppei bölény maradványait találta meg. Utóbbi faj az európai bölény és az amerikai bölény közös őse volt.

A mamutcsontok kifejezetten jó állapotúak, a leletek nagyjából 100 ezer évesek lehetnek, és egy kifejlett példánytól származhatnak.

Ez volt minden idők legnagyobb rovara

Jóval a madarak kora előtt hatalmas, szitakötőszerű állatok repkedtek a levegőben. A Meganeuropsis permiana a valaha élt legnagyobb ismert rovar volt – írja az IFLScience.

A faj szárnyfesztávolsága a 71 centimétert is elérte, nagyjából akkora lehetett, mint egy házi galamb.

A rovar sokban emlékeztetett a mai szitakötőkre, de egy külön rendet alkotott rokonaival – ez volt a Meganisoptera. A csoport tagjai mintegy 275 millió éve, a Pangaea szuperkontinens korában éltek. A periódusban elképesztő sokféleség alakult ki a rovarok világában.

Hatalmas tengeri szörnyet fedeztek fel Amerikában

Hatalmas, új tengeri ragadozót írtak le korábban megtalált maradványok alapján az Egyesült Államokban – írja a Live Science. A félelmetes állat csontjaira még 2015-ben bukkantak rá, most pedig sikerült bizonyítani, hogy valóban egy eddig ismeretlen lényről van szó.

A mintegy 7 méter hosszú, moszaszaurusz-félék családjába tartozó hüllő nagyjából 80 millió éve élhetett.

A kihalt faj a Jǫrmungandr walhallaensis tudományos nevet kapta Jörmungandr, a skandináv mitológiából ismert óriási tengeri kígyó után. Az állatnak gigantikus uszonyai, valamint a cápákéhoz hasonló farka volt, amely segítette az úszásban.

Kihalt fajok bukkantak elő egy tó mélyéről

Hihetetlenül ritka, több millió éve kihalt állatok maradványaira bukkantak az egyesült államokbeli Powell-tóban – írja a Live Science.

A fosszíliákat egy olyan területen találták meg, amely általában víz alatt van, most viszont a tó változékony vízállásának köszönhetően sikerült megvizsgálni. A kutatóknak mindössze 120 nap állt a rendelkezésükre mielőtt a víz újra ellepte a helyszínt, ezalatt azonban lenyűgöző leleteket tártak fel.

Az őslénykutatók szerint a felfedezett csontok úgynevezett tritylodontidákhoz tartozhatnak, amelyek emlősszerű hüllők voltak. Ezek a melegvérű, növényevő állatok nagyjából 180 millió éve haltak ki, fajaik a patkányméretűtől a farkasnagyságúig terjedtek. A szakértők elmondták, hogy a leletek elképesztően ritkák, és az Egyesült Államok egyik legfontosabb paleontológiai felfedezésének számítanak az idei évben.

Több tízmillió éves fogat talált egy 12 éves fiú

Ősi cápafogra bukkant egy 12 éves fiú Angliában – írja a BBC. Kenzie az ország délnyugati részén fekvő Clacton-on-Sea strandján, ásás közben találta meg a maradványt.

Ben Garrod, a Kelet-Angliai Egyetem cápaszakértője megerősítette, hogy a lelet az Otodus obliquushoz tartozik, a kihalt faj a tengerek egyik korai szuperragadozója volt.

Az állat megnevezése fülhöz hasonló fogakra utal. A faj 40-60 millió évvel ezelőtt létezett, és akár 10 méter hosszúra is megnőtt. A kutatók úgy gondolják, hogy a híres Megalodon őse lehetett.

Gigantikus, ismeretlen állatot fedeztek fel

Eddig ismeretlen, óriási dinoszauruszfajt találtak az Ibériai-félszigeten – közölte a Lisszaboni Egyetem. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az új faj nagyjából 122 millió éve élhetett, és a Garumbatitan morellensis tudományos nevet kapta.

A G. morellensis a sauropodák csoportjába tartozik, vagyis egy hatalmas termetű, négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt.

Az állat gigantikus testméretéről árulkodik, hogy gerinccsigolyái 1 méter szélesek, combcsontjai pedig több mint 2 méter hosszúak.

Méretes, megkövesedett pókot fedeztek fel

Nagy, megkövesedett pókot fedeztek fel Ausztráliában – írja a Phys.org az Australian Museum közleménye alapján.

A maradványok nagyjából 11-16 millió évesek lehetnek, és egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak.

Az új pókfaj a Megamonodontium mccluskyi tudományos nevet kapta az azt felfedező kutató, Dr. Simon McClusky után. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, a M. mccluskyinek 23.31 milliméter hosszú a teste, amely a pókok között viszonylag nagynak számít.

Új állatfajokat fedeztek fel Amerikában

Két eddig ismeretlen állatfaj maradványaira bukkantak Amerikában – írja a Texasi Egyetem. Amint a róluk szóló tanulmányból kiderül, frissen felfedezett emlősök leginkább a ma is élő kicsi és közepes méretű makifélékhez hasonlítanak.

Az új fajok a főemlősök egy mára teljesen kihalt családjába, az Omomyidae-ba tartoztak, amelynek tagjai nagyjából 500-1000 grammot nyomhattak és főleg gyümölcsökkel, illetve levelekkel táplálkoztak.

A szakértők szerint ez a két faj kizárólag a texasi Tornillo-medence területén élt.

Homokszem nagyságú fogakra bukkantak

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmányban egy ősi, rágcsálószerű fajt mutatnak be – írja az Insider. Az állat a dinoszauruszok korában, mintegy 70 millió éve élt a mai Alaszka területén fekvő Prince Creek-i-formációnál (PCF), a sarkkörök túl, ahol évente négy hónapon át állandó sötétség uralkodott.

A hideg, esetenként havas környezetben viszonylag kevés faj maradt életben, a rágcsálószerű állat azonban jól elboldogult. A néhány centiméter hosszú, 11 gramm tömegű faj a Sikuomys mikros nevet kapta, ez durván jégegereket jelent.

A PCF rendkívül gazdag dinoszaurusz-kövületekben, korábban a Tyrannosaurus rex maradványait is feltárták itt, Jaelyn Eberle, a Boulderi Coloradói Egyetem munkatársa ugyanakkor nem a dinoszauruszokra, hanem a mellettük élő melegvérű állatokra specializálódott. A szakértő és kollégái a Sikuomys mikrost fogai alapján írták le.

Félelmetes óriásragadozó koponyájára bukkantak

Dinoszauruszok előtti ragadozó gyönyörű állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak Brazíliában – írja az IFLScience. A Pampaphoneus biccai egy hatalmas termetű állat volt, amely nagyjából 265 millió éve, vagyis 40 millió évvel a dinoszauruszok megjelenése előtt élt.

Ez az őshüllő korának csúcsragadozója volt, amíg ki nem pusztult a perm–triász kihalási esemény során, amely a Föld állatfajainak mintegy 86 százalékát eltörölte.

A szakértők szerint az állat hosszúsága elérhette a 3 métert, tömege pedig a 400 kilogrammot is megközelíthette.

Különös őslény csontjait fedezték fel

Sosem látott dinoszaurusz maradványaira bukkantak Kínában – írja az IFLScience. A felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, hogy az új faj a Fujianvenator prodigiosus nevet kapta, nagyjából 150 millió éve élhetett és különleges testi adottságai voltak.

Az F. prodigiosus alsó lábszára kétszer olyan hosszú volt, mint a combja, ez egy olyan tulajdonság, amelyet korábban semelyik másik dinoszauruszfajnál sem láttak a szakértők.

Furcsa felépítése miatt a kutatók úgy gondolják, hogy az állat rendkívül gyorsan futhatott vagy mocsaras környezetben vadászott teknősökre és halakra.

Több millió éves koponyát talált egy középiskolás

Nagyjából 34 millió éves bálna koponyájára bukkant egy középiskolás diák és tanára az Egyesült Államokban – írja a Live Science. A 16 éves Lindsey Stallworth és oktatója, Andrew Gentry evolúcióbiológus a fiatal lány családjának farmján végeztek ásatásokat egy nyári iskolai projekt keretei közt, amikor rátaláltak az ősi leletre.

A csontokról készült képeket elküldték egy őslénykutatónak, aki megállapította, hogy a maradványok egy ragadozó ősbálnáé lehetnek. Az állat faját még nem sikerült meghatározni, de könnyen lehet, hogy egy eddig sosem látott fajt sikerült felfedezni.

Az eocén földtörténeti kor idején, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be, Alabama számos számos ősi bálnafajnak adott otthont, köztük a Basilosaurus cetoides-nek is, amely 34-40 millió évvel ezelőtt élt és akár 18 méter hosszúra is nőhetett.

Ősi nyomokat hozott a felszínre a szárazság

70 új lábnyomot hozott felszínre az extrém hőség és szárazság a texasi Dinosaur Valley Állami Parkban – írja a Chron. A maradványokat normál esetben a Paluxy folyó vize és iszapja takarja.

A hatalmas, megkövesedett lábnyomok 110 millió évesek lehetnek.

Paul Baker, a park munkáját segítő nonprofit szervezet tagja szerint a szakértők korábban nem láttak ennyi nyomot a Ball Room nevű lelőhelyen.

Több ezer éve mumifikálódott méheket találtak

Több ezer évvel ezelőtt fiatal, begubózott méhek egy csoportja egy fészekbe rekedt, mumifikálódott maradványokat hagyva hátra – írja a Live Science. A felfedezésről beszámoló tanulmány alapján a kaptár az első megkövesedett méhfészek, amelynek belsejében rovarokra bukkantak.

Carlos Neto de Carvalho, a portugáliai Naturtejo Geopark paleontológusa szerint a leletek segítenek jobban megérteni a kaptárakhoz köthető viselkedéseket és azok evolúcióját. A rovarokat olyan kőzetekben találták meg, amelyek mintegy 3000 éve alakultak ki Portugália atlanti-óceáni partjainak közelében.

Az állatok abban a korban éltek, amikor Egyiptomot még fáraók uralták.

Ősi leleteket találtak egy szennyvízcsatornánál

Váratlan leletegyüttesre bukkant a kivitelező egy, az új-zélandi Aucklandben működő szennyvíztisztító telep korszerűsítése során – írja az IFLScience. A felfedezést ismertető tanulmány alapján egy ősi csiga- és kagylóréteg került elő, a maradványok az ország egyik leggazdagabb fosszilis leletegyüttesét alkotják.

A kövületeket a város fő szennyvízvezetékének fejlesztésekor találták meg. A kiásást követően a halmot egy közeli mezőre vitték, ahol a paleontológusok megkezdhették a vizsgálatot.

A mintegy 300 ezer lelet a pliocén kései időszakából származik.

Új felfedezés írhatja át evolúciónk történetét

Egy friss tanulmány átírhatja az evolúciónkkal kapcsolatos elképzeléseket – számol be az IFLScience. A szakértők egy új, ősi fajra bukkantak, az Anadoluvius turkae 8,7 millió éves kövületét Törökországban találták meg.

A felfedezés arra utal, hogy az emberek és az afrikai emberszabásúak közös ősei Európában fejlődhettek ki, és innen vándoroltak át Afrikába mintegy 9-7 millió éve.

A jól megőrződött részleges koponyát 2015-ben tárták fel, de csak a közelmúltban vetették átfogó elemzés alá. A csapat egy program segítségével mérte fel az érintett faj evolúciós kapcsolatait. Az egyed nagyjából akkora lehetett, mint egy kifejlett, nagyobb hímcsimpánz vagy egy átlagos méretű nősténygorilla.

Eddig ismeretlen, ősi állatfajt fedeztek fel

Eddig ismeretlen dinoszaurusz maradványaira bukkantak Indiában – írja az IFLScience. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az új faj a Tharosaurus indicus nevet kapta, és a Diplodocoidea öregcsaládba tartozott, amely magába foglalta minden idők leghosszabb állatait.A kutatók úgy vélik, hogy az újonnan felfedezett, hosszúnyakú dinoszaurusz nagyjából 10-13 méter hosszú lehetett, és tüskék állhattak ki a nyakából.

A a vizsgálatok szerint a T. indicus körülbelül 167 millió évvel ezelőtt élhetett, ezzel ő a legősibb ismert faj a Diplodocoidea öregcsaládban.

A Diplodocoidea dinoszauruszfajok eredete máig rejtély a szakértők számára, de azt remélik, hogy a mostani felfedezés közelebb viheti őket a titok megfejtéséhez.