Best WordPress Hosting
 

Hogyan vezessük le a stresszt, ha már nem kell életre-halálra megküzdenünk senkivel?

Üss vagy fuss

A természet egyik legősibb dilemmája, amellyel sok-sok ezer éven át az embernek is szembesülnie kellett az evolúció korai fázisaiban: megküzdünk az ellenséggel, vagy a biztos túlélés reményében elmenekülünk. Közös a kettőben, hogy mindkettő fizikai terheléssel jár.

A fenti dilemma szolgáltatja a stressz létjogosultságát, hiszen az elsősorban fizikai aktivitásra sarkallja a szervezetünket. A modern világban azonban a helyzet már némileg összetettebb: nagy általánosságban elmondható, hogy a mai világban nagyon kevesen kerülnek olyan helyzetbe, hogy az életükért kelljen harcolniuk, vagy hogy egy nagyon stresszes szituációt úgy kelljen kezelniük, hogy elmenekülnek a helyszínről. Ebből adódóan a stressz megterheli a szervezetet és a legtöbb ember számára ismerős tüneteket okoz – a jó hír az, hogy megfelelő fizikai aktivitással kiadhatjuk magunkból a stresszt és az azzal járó feszültséget.

Ilyen hatással vannak az anyagi problémák az egészségre

Rendkívül káros lehet az egészségre az anyagi nehézségek okozta stressz egy új tanulmány szerint – számol be a Science Alert. A kevés pénz így közvetetten rossz hatással lehet az immunrendszerre, a hormonrendszerre és az idegrendszerre is.

A kutatás során a tudósok mintegy 5 ezer 50 év feletti felnőttet vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, melyik gyakori stresszfaktor a legkárosabb az egészségre. A felmérésből az derült ki, hogy a pénzügyi nehézségek vannak ránk a legrosszabb hatással, ezzel károsabbnak minősülnek a válás, a gyász, a betegség és a rokkantság okozta stressznél is.

A szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy a pénz hiánya az élet számos területét érintheti: feszültséget válthat ki egy családon belül, de akár kirekesztettséghez, éhezéshez és hajléktalansághoz is vezethet.

Ezt tehetjük, ha túl sok az év végi hajtás és a stressz

A modern élet kihívásai, a munka, a család, a mindennapi kötelezettségek magukban hordozzák a stressz kialakulását – ezen kár vitatkozni, nincs is benne semmi szégyellnivaló. A legjobb, amit tehetünk, hogy megbarátkozunk ezzel a helyzettel, de észben tartjuk, hogy a stressz hosszú távon komoly hatással lehet az egészségünkre, és megtaláljuk kezelésének számunkra legjobb módját.

Az év minden pillanatában fontos ez, de télen különösen hangsúlyos.

Az egyre rövidebb nappalok, a sötétség és a hideg sokakat bezár a négy fal közé, ami negatív hatással lehet bárki jóllétre. Szerencsére azonban a legfagyosabb és legsötétebb napokon sem reménytelen a helyzet, lehetőségek garmadája áll bárki előtt, amelyek segítségével kikapcsolódhat, és egy kis időre kizökkenhet a szürke hétköznapokból – ezáltal pedig oldhatja a rá nehezedő stresszt.

A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz

Az orosz-ukrán háború valamint az októberben kirobbant palesztin-izraeli háború rémképei, a kegyetlenkedésekről szóló beszámolók a hétköznapok részeivé váltak. Főleg, hogy ma már a különböző portálok, tévék és lapok nem csak egymással versenyeznek a figyelemért, hanem a közösségi médiában megjelenő profi és profi tartalomkészítőkkel is.

Az olvasó figyelmét pedig a sokkoló részletekkel lehet megszerezni. Ennek viszont ára van.

A modern médiaplatformok szaporodásával a tudomány is felfigyelt az úgynevezett “news information overload” nevű jelenségre, azaz arra, amikor a folyamatosan ömlő hírektől az olvasó egyszerűen túltelítődik. Sőt, a kegyetlenségek bemutatása még poszttraumatikus stressz is okozhat, ami azért különös, mert ez csak a tragédiákat közvetlenül elszenvedőknél jelentkezik általában. 

A testünk és a lelkünk is bánja, ha eluralkodik rajtunk a stressz

A modern élet gyakran tele van stresszforrásokkal, és bár egy bizonyos szintű stressz normális, ha elszabadul, és hosszú távon fennáll, komoly hatással lehet az érzelmi, lelki és testi egészségre is. Most végigvesszük, melyek lehetnek a stressz által okozott érzelmi, lelki és testi tünetek, és hogyan lehet ezeket kezelni.

Érzelmi és lelki tünetek

Szorongás: A stressz gyakran jár szorongással, ami olyan érzést kelt, mintha valami veszély fenyegetne, még akkor is, ha nincs konkrét oka. Az állandó szorongás gátolja a nyugodt és kiegyensúlyozott életvitelt, valószínűleg nincs olyan ember, akinek az életét ne nehezítette volna már meg.

Meglepő gyógymódot találhattak a depresszió kezelésére

A legtöbben nem lelkesednek azért, ha valamilyen okból egy egész éjszakán át ébren kell maradni. A tapasztalatok szerint ugyanakkor egy éjszakai műszak, egy hosszú utazás vagy épp tanulás miatt ébren töltött éjszaka után sokan feldobva állnak neki a másnapi teendőknek. A tudósok emiatt régóta vizsgálják, milyen hatással lehet az elménkre az éjjeli ébrenlét — írja az IFLScience.

Mingzseng Vu, az amerikai Northwestern Egyetem kutatója és csapata egészséges felnőtt egereken végzett kísérleteket, amelyhez kitaláltak egy olyan rendszert, amellyel ébren lehetett tartani az állatokat, miközben minimálisra csökkentették a stressz mértékét. A teszt másnapján kapott eredményeken még a kutatók is meglepődtek: fokozottabb, agresszívabb viselkedést rögzítettek, és azt tapasztalták, hogy a szexuális aktivitás is megnőtt. Ennek okozója a jutalom neurotranszmittereként ismert dopamint volt.

A szerzők érzékelték, hogy megnőtt a dopamintermelés, de először nem tudták, pontosan melyik agyi területeket érinti a hatása. Végül négy területet — a prefrontális kérget, a nucleus accumbenst, a hipotalamuszt és a dorzális striatumot — vizsgálták meg. Jevgenyia Kozorovitszkij vezető szerző szerint az antidepresszáns hatás mindenhol fennmaradt, kivéve, amikor a prefrontális kéregben elnémították a dopamin bemeneteket.

Sokaknál stresszt okozhat a rossz nyelvtan

Bizonyára mindenki baráti körében van legalább egy ember, aki különösen érzékeny a rossz szóhasználatra — például ha valaki nem tudja, mi az egyelőre és az egyenlőre között a különbség. Egy friss kutatás szerint ez nem egyszerű sznobság, sokan tényleg a stressz fizikai jeleit mutatják, ha hibás nyelvtani megoldásokkal találkoznak — írja az IFLScience.

Dagmar Divjak, a tanulmány vezető kutatója szerint a nyelvhasználat és a fiziológiai reakciók közötti kapcsolatot korábban az agyi aktivitás és a szemmozgás megfigyelésével vizsgálták, de a nyelvi megismerés és a vegetatív idegrendszer (ANS) közötti kapcsolat eddig kevesebb figyelmet kapott. Márpedig az ANS hatással van a szívfrekvencia-variabilitásra (HRV), ami így hasznos mutatója lehet a stressznek.

A Journal of Neurolinguistics szaklapban megjelent tanulmány szerint az összesen 41 angolul beszélő alanyon végzett vizsgálat során olyan hangmintákat mutattak a résztvevők számukra, amelyekben kisebb nyelvtani hibák szerepeltek.

Munka a nyaralás után: 6 tipp, hogy ne dolgozz kétszer annyit, mint előtte

A nyaralás után sokan őrült tempóban vetik bele magukat újra a munkába, pedig a „lelkesedés” gyakran többet árt, mint használ. Mutatjuk, hogyan csináld jól.

Egy nyaralás után csábító lehet, hogy kétszer akkora energiával vessünk bele magunkat a munkába, mint egyébként tennénk. Miért? Például hogy megpróbáljuk behozni az „elvesztegetett időt”. Esetleg hogy kárpótoljuk a kollégáinkat, hogy tartaniuk kellett a frontot, amíg mi nem voltunk otthon. De az is erős motiváció lehet egyeseknél, hogy megmutassák a munkáltatójuknak, hogy továbbra is elkötelezettek a szervezet felé, és értékes munkavállalók.

Bármilyen motiváció is álljon a szabadság utáni túlhajszoltság mögött, jócskán növeli a stresszt az, ha az egyik végletből (nyaralás) a másikba (túlórák) hajszoljuk magunkat.

A növények és jótékony hatásaik az emberi szervezetre

Napjainkban számos olyan tanulmány, cikk és hír olvasható, melyek a kertek és a növények emberi szervezetre és mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásairól számolnak be. Ezek között számos érdekes, olykor meghökkentő tény is olvasható. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabbakat és egy csokorba rendezve nyújtjuk át az olvasónak.

Célunk, hogy egyre több embernek megmutassuk azt, hogy a növények, gyakran anélkül, hogy tudnánk ezt, nagymértékben erősítik mentális, fizikai egészségünket és jólétünket.

2011-ben a Journal of Environmental Horticulture folyóirat összefoglalása szerint az ember és a növény kölcsönhatása több paramétert, köztük környezeti, egészségügyi, gazdasági értéket tekintve bizonyított. A cikkben megfogalmazott javaslat szerint a kereskedelemnek ezeket az előnyöket kellene előtérbe helyeznie a növényértékesítéskor, kiemelve például, hogy hozzájárulnak a stressz csökkentéséhez. Tehát nem csak a növények szempontjából (például fényigény, betegségekkel szembeni ellenállóság stb.) érdemes megközelíteni a marketinget. Ezáltal – írta a cikk – a végfelhasználók látnák, hogy a növények milyen eredendő módon javíthatják életük minőségét, és a növényeket inkább szükségszerűségnek tekintenék, nem pedig pusztán luxusnak, amelyet a gazdasági visszaesések idején nélkülözhetnek.

Ártalomcsökkentés a valóságban – mit mond a szakértő?

„Legalább két generációnyi dohányzó él velünk Magyarországon, körülbelül egymillió ember, aki nem tud leszokni a dohányzásról, vagy nem akarja azt abbahagyni. Ma már nem érvényes rájuk az, amit az egyetemen tanultunk, hogy a dohányosnak mondd azt, hogy szokjon le, vagy nem foglalkozol vele” – mondja dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója. Szerinte el kell fogadnunk, hogy az embereknek vannak rossz szokásai, és ha ezekkel nem tudnak felhagyni, akkor a rendelkezésre álló tudásbázisból kiindulva kell számukra kevésbé ártalmas lehetőségeket felmutatni.

A dohányipari termékek közül az ártalomcsökkentett alternatívák, tehát a hevítéses technológia, a nikotinpárna és az e-cigaretta pont ilyesmire képes. Japánban, ahol 10 év alatt a dohányzók több mint 20 százaléka tért át ezekre a kevésbé ártalmas technológiákra, öregedő népesség mellett is csökkenni kezdett az akut tüdőmegbetegedések, valamint az ezek okozta halálesetek száma a kardiológus szerint, miközben a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint az infarktusok számában is javulás állt be.

Hasonló eredmények vannak Svédországban is: a nagyon tudatos, ártalomcsökkentett megoldásokat előnyben részesítő stratégiát követő északi állam másfél évtized alatt elérte, hogy a felnőttek kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos, éghető dohánytermékeket. Svédországban az uniós átlag felét se éri el a tüdőrákra visszavezethető halálozás, az összes rákos megbetegedés okozta halálesetek száma is 38 százalékkal kevesebb. Érthető módon a daganatos megbetegedésből is 41 százalékkal kevesebb van, mint Európa más országaiban.1

Stresszelj csak nyugodtan, de csináld jól!

A stresszre általában úgy gondolunk, mint valami rossz, ami megkeseríti az életünk. Pedig az evolúció nem véletlenül találta ki. Kovács Eszter, jóga, meditáció- és mindfulness oktató, a Forbes Makers trénerének vendégcikke.

Bemutatkozik az ellenség

„A stressz beteggé tesz.” „A stressz a jó teljesítmény és az emberi kapcsolataid ellensége.” De ha az evolúció elég okos volt a hüvelykujj kifejlődéséhez, a kivételes kollaborációs képességünkhöz (még ha ezt nem is mindig csillogtatjuk) és egy agyhoz, ami képes komplex problémamegoldásra, mégis hogy tartott meg valamit az úton, ami ilyen ártalmas?

Ezért leszünk mindig betegek nyaralás alatt

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy bár a vakáció előtt még semmiféle tünet nem jelentkezik, a nyaralás első napjaiban leteríti az embert egy régóta lappangó kórokozó. A felső-légúti, influenzaszerű tünetekkel, valamint a fáradtsággal és a migrénes fejfájással jelentkező nyaralási betegségnek a Semmelweis Egyetem szakértője szerint a stressz szintjének felborulása lehet az oka.

Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa szerint a szakirodalomban leisure sickness ként ismert nyaralási betegség egyik lehetséges magyarázata az immunrendszer és a stressz összefüggése. A stressz bizonyos funkciókat gátol – például a gyulladásokért felelős immunválaszt –, míg másokat aktivál.

Vagyis amíg benne vagyunk a mókuskerékben, addig lehet hogy nem tör felszínre a betegség, majd amikor a stressz szintje megváltozik, kiütközhetnek a tünetek.

Egy veterán macskával gyarapodott a San Franciscó-i repülőtér kiszolgálószemélyzete

A kisállat-terápiára szoruló utazók, különösen a szorongó macskás szülők, akik nem szívesen hagyják otthon szőrös szerettüket, jobban érezhetik magukat, ha meglátják a San Franciscó-i nemzetközi repülőtér legújabb újoncát: egy 14 éves mentett macskát, Duke Ellington Morrist – mutatja be a USA Today a légikikötő legújabb munkatársát.

Duke Ellington Morris az első macskaféle, aki bekerült a repülőtér Wag Brigade – magyarul Csóváló Brigád – nevű különleges egységébe, melynek olyan állatok a tagjai, akik az utazóközönség stresszérzetét hivatottak csökkenteni. A csapat legújabb igazolása a város utcáin élt, mielőtt bekerült volna az elit alakulatba.

A 2013-ban indított Csóváló Brigád „kiképzett” tagjai a terminálokon teljesített szolgálatukkal igyekeznek „kellemesebbé tenni az utasok utazását” – írja a repülőtér. A program 2021-ben tért vissza a COVID-19 világjárvány miatti 20 hónapos kihagyás után.

Ön stresszes típus?

A stressz valamilyen fizikai vagy mentális ingerre adott, nem specifikus reakció, és rendkívül fontos, hiszen lehetővé teszi, hogy felismerjük a kihívásokat, és reagáljunk azokra. Manapság azonban a stresszt negatív értelemben használjuk a közbeszédben a folyamatos feszültség, állandó zaklatottság, idegeskedés leírására. Tesszük ezt méghozzá teljesen jogosan, hiszen a tartós stressz komoly egészségkárosodást okozhat, betegségek, krónikus állapotok kialakulásához vezethet.

A stressz kezelésével, elkerülésével foglalkozó írásokkal könyvtárakat lehetne megtölteni. A stressz modern korunk velejárója, kis fogalomzavarral azt mondhatnánk, népbetegség, legyőzése rendkívül komoly kihívást jelent. Különösen rossz hír, hogy egyes személyiségek hajlamosabbak a stresszre, így részükről fokozottabb odafigyelést igényel a negatív hatások csökkentése, elkerülése.

A türelmetlen, törtető

A stressz nélkül ma egészen biztosan nem tartanánk itt, de most már inkább szabadulnánk tőle

A címben megfogalmazott állítás egyetemesen igaz minden emberre, hovatovább az egész emberiségre. Ha nem létezne a stressz, mint jelenség, mint állapot, lehet, hogy az emberiség már régen kipusztult volna, de az egészen biztos, hogy nem tudta volna uralma alá hajtani a bolygót.

A stressznek kulcsfontosságú szerepe volt az evolúcióban, ez segíti ugyanis az élőlényeket – embereket és állatokat egyaránt – az új kihívásokkal teli helyzetekben vagy környezetben az alkalmazkodáshoz. Az evolúció során azok az élőlények, amelyek hatékonyan tudtak alkalmazkodni a stresszes környezeti kihívásokhoz, jobb eséllyel maradtak fenn és szaporodtak, mint azok, amelyek erre nem voltak képesek, így tulajdonképpen hálásnak is kell lennünk, hogy stresszesek vagyunk.

De mi pontosan a stressz? Mi zajlik le ilyenkor a szervezetünkben?

Tippek a nyári stressz elűzéséhez

Kertészkedjünk!

A kertészkedés kiváló lehetőség egy kis testmozgásra, segít a kudarckezelésben, gondoskodásra tanít, nem utolsósorban remek stresszoldó is. Ha tehetjük, alakítsunk ki magunknak egy kis konyhakertet! Így nemcsak a lelkiállapotunkon javíthatunk, hanem az egészségünkön is. Persze az sem utolsó szempont, hogy nincs is finomabb a saját termesztésű zöldségnél és gyümölcsnél.

Egyébként, a Journal of Health Psychology-ban megjelent érdekes tanulmány szerint a résztvevők szignifikánsan nagyobb stresszcsökkenésről számoltak be egy nehéz feladatot követő félórás kertészkedés, mint harminc perc csendes olvasgatás után. A kertészkedés nem csupán a kortizol szintjét csökkentette a kísérlet alanyainál, de a pozitív hangulatuk is sokkal gyorsabban helyreállt a növényekkel való foglalatoskodást követően.