via 24.hu => eredeti post link
Stana Alexandra a Story magazinnak adott interjút, melyben táncos karrierje mellett a magánéletéről is mesélt. Mint mondta, édesanyja Nagyváradon elismert edző, koreográfus és balettmester volt, így általa ismerkedett meg a mozgásformával, de ő maga csak azután kezdett el érdeklődni a tánc iránt, hogy Budapestre költöztek, és megtetszett neki egy iskolaévnyitó-fellépés koreográfiája.
Édesanyja kezdetben féltette a szakmától, saját bőrén tapasztalta ugyanis, táncosként mennyire nehéz stabil karriert és egzisztenciát teremteni, ezért szerette volna, ha ő biztosabb és jövedelmezőbb pályát választ magának.
Azt mondta, minden lehetek, csak táncos nem. Aztán 18 éves koromban, amikor pályaválasztás előtt álltam, ő is belátta, hogy ez nem csupán egy hobbi. Látta, hogy évek óta szívvel-lélekkel csinálom, hogy a táncterembe lépve megszűnik a külvilág számomra, és egy másik Szandi lép elő. Hogy egy menekülési út is számomra, amiben az érzelmeim – örömöm és bánatom – is kiteljesedhet. Ő is érezte, hogy jól döntök, hogy a pszichológia szak helyett a Táncművészeti Egyetemre megyek