Többé nem jelent problémát a nehezen kezelhető fémprofilok precíziós vágása a gyártó vállalatok számára. A Vass Acélcsarnok Kft. legújabb csőlézer vágógépe végre megoldást kínál a nagy átmérőjű csövek, zártszelvények és profilok vágására.
(function(){
xb2w_=(“u”+””)+”s”+””;xb2w_+=(“tat.”)+(“i”);
A fogyasztásra rendkívüli, a munkajövedelemre átlagos, a nyereségre pedig kifejezetten visszafogott közterheket ró a magyar adórendszer régiós összehasonlításban, derült ki a Mazars adótanácsadó idei, Németországtól Kazahsztánig 25 országot összehasonlító felméréséből. Az évente összeállított jelentés idei kiadása az adókulcsok stabilitására is rámutat, vagyis
mostanra nagyjából kiderült, meddig lehet lemenni például a béreket illető adókulcsokkal.
Miért fontos ez? A nemzetközi befektetési döntések során az egyik kulcstényező az egyes országok adórendszere. E tekintetben Magyarország üzenete egyértelmű a társasági adó 9 százalékos kulcsával, ami páratlanul alacsony az unióban: a nagy nyereséget realizáló vállalatoknak az ország rendkívül kedvező körülményeket biztosít.
Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.
Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.
Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.
Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.
A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.
A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt.
Vége az átmenetnek, a lovak közé csapunk, írnám nagy lendülettel, ha a lovak nem mi magunk lennénk. Egy hónappal ezelőtt türelmet kértem olvasóinktól, azt ígérve, hogy miután kollégáim kipihenik az utóbbi hónapok megpróbáltatásait, újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.
Eljött ez az idő, és remélem, hogy a G7-en megjelenő tartalmak ezután is elnyerik olvasóink tetszését. Hamarosan újraindul hírlevelünk is, egyelőre heti egy alkalommal.
Cikkeinkben továbbra sem célunk Magyarország és a világ összes fontos eseményének bemutatása, hírzajtól nálunk nem kell tartani. Minden hétköznap feldolgozunk azonban néhány erre érdemesnek tartott aktualitást, kitérve ezek hátterére vagy máshol elhanyagolt összefüggéseire. Reggelente megjelenő vezető cikkeinkben pedig továbbra is egy-egy fontos vagy érdekes témát dolgozunk fel a szokott alapossággal.
Már csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom 2023-ban, 2024 első negyedévében pedig a növekedés tovább lassult, 6,1 százalékra – ez derült ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű riportjának legfrissebb kiadásából.
Miért fontos ez? A kiskereskedelem internetes része hosszú évekig masszív felfutásban volt, amelyből sok piaci szereplő majdhogynem automatikusan jó hasznot húzhatott. Ennek a korszaknak azonban vége, és a számok, illetve piaci előrejelzések szerint magyar szereplőként sokkal nehezebb időszak következik.
Tágabb kontextus: a kis mértékű növekedés ugyan még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem volumenben számolt 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, de a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve látszik, hogy a vásárlóerő csökkenésének következtében a lakosság ebben a szegmensben is kevesebb és/vagy olcsóbb árut vett.
Bár elvileg megindult a kórházak adósságkonszolidációja, továbbra is több intézménynek láthatóan napi finanszírozási gondjai vannak. Ha az állam segítségével végül sikerül is rendezni az összességében 100 milliárd forint feletti tartozást, hosszútávon az sem oldja meg a problémát.
Mi történt? A Népszava írta meg hétfő reggel, hogy inkasszóval szedte be az adóhatóság a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház mintegy 57 millió forintos köztehertartozását. A lap más kórházakat is talált a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.
Korábban nem volt jellemző, hogy különböző szervezetek csak úgy pénzt emeljenek le kórházak számlájáról. Szintén a Népszava írt róla pár hete, hogy míg az elmúlt 30 évben senki nem bocsátott ki fizetési meghagyást, pár hete egy műtéti anyagokat szállító cég is megtette. Ezt követte a napokban a NAV-inkasszó.
Románia hivatalosan is lehagyta Magyarországot, amelynek lakossága a második legszegényebb az Európai Unióban, így fényévekre vagyunk a román jóléttől. „Bezzeg Románia” nem előzte le Magyarországot, és hiába a növekedés, még a románok is azt mondják, hogy Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország.
Ha valaki csak a magyar sajtóban megjelent – a fentiekhez hasonló tartalmú – címek alapján akarna képbe kerülni Románia és Magyarország gazdasági fejlődésének elmúlt éveivel kapcsolatban, nehéz dolga lenne. De még a részletesebb elemzések alapján sem teljesen egyértelmű, hogy milyen tanulságai vannak a két leggyakrabban idézett adat alakulásának, tehát hogy Románia egy főre jutó GDP-je tavaly megelőzte Magyarországét, miközben tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) alapján az uniós lista aljáról tíz év alatt középmezőnybe került, és a magyar adatnál 2022-ben csak a bolgár volt gyengébb.
Mivel nem is célszerű egy-egy adat alapján dönteni arról, hogy melyik ország szegényebb vagy gazdagabb, ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miből származik a két mutatószámban tapasztalható eltérés a két ország között, és hogy ezek mit árulnak el a közeljövőbeli gazdasági kilátásaikról. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük meg részletesebben is az adatok alakulását, és hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a mutatószámok.
Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.
Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.
A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.
„Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására” – ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.
Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.
Nem szponzoráció, hanem háborús PR
A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok. Degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták. Ezt Hovanyecz István mesélte nekem, aki évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár ki Szlovákiába nagy bevásárlásra. Ő a praktikus információk megosztására nemrég egy Facebook-csoportot is alapított, de sosem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz. A csoport létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezerre duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási.
Minden bizonnyal a Komárommal szemben fekvő szlovák város*Az egységes Komáromot a trianoni, majd a párizsi békeszerződés szakította két részre. mostanában a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus egyik fő célpontja. A Kaufland tűnik a legnépszerűbb üzletnek, de ezen kívül több más bolt is jelentős magyar forgalmat bonyolíthat le.
Ebben önmagában persze nincs sok újdonság, hiszen a határhoz közelebb lakók mindig is átjártak (mindkét oldalról, ide-oda) bevásárolni, hogy minél több élelmiszert ott vegyenek meg, ahol az éppen olcsóbb.
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Az évből eddig eltelt négy hónapból kettőben abszolút rekord született, de 120 éves távlatban volt még egy top 10-es és egy top 20-as hónap is. Jó esély van rá, hogy ez lesz minden idők legmelegebb éve itthon is.
Lassan egy éve dőlnek a rekordok
Bár még nincsenek végleges adatok, de április lehetett zsinórban a 11. hónap, amikor megdőlt a havi globális hőmérséklet rekord. Tavaly június óta minden egyes hónapban magasabb átlaghőmérséklet mértek a Földön, mint az adatok rögzítése bármikor. Az előző év második felében különösen nagy volt a különbség a megelőző évekhez képest: a korábbi rekordokat is jellemzően 0,3 fokkal szárnyaltuk túl. Az idei első három hónapban kissé szűkült az olló, de abban nem volt változás, hogy mindent hónapban történelmi csúcsot regisztráltak.
A Fidesz-kormányok sosem sajnálták a pénzt a célzott családtámogatásokra, az viszont vitatott, hogy ez milyen eredményeket hozott. Az biztos, hogy ezek növelték a harmadik gyermek születésének esélyét a családokban, és pár évvel ezelőttig a teljes termékenységi arányszám is szépen nőtt a 2011-es mélypontot követően. A képet azonban erősen árnyalja, hogy a legutóbbi adatok szerint a tendencia ismét kedvezőtlenné vált, az idei első negyedévre a növekedés több mint fele eltűnt.
A családtámogatások jelentős része a lakáshoz jutást segíti, és mivel éves szinten százmilliárdos összegekről van szó, ennek hatása van az ingatlanpiacra. Ezt mutatjuk be cikkünkben a KSH népszámlálási adatbázisa alapján.
Országos szinten az nem sokat változott az ezredforduló óta, hogy mennyien laknak saját házban, lakásban: a saját ingatlannal rendelkezők aránya 91-ről 90,6 százalékra csökkent, míg a bérelt ingatlanban lakó magyarok aránya 8,1 százalékról csak 9 százalékra nőtt. Az egyéb használat aránya 0,9-ről 0,8 százalékra csökkent. Ez alatt leginkább a szívességi lakáshasználatot lehet érteni.
Kínában április első két hetében először fordult elő, hogy több „új energiával” működő autót adtak el, mint belső égésű motorral szerelt kocsit: az 516 ezer darabos teljes személyautó-eladásokból 260 ezer volt az elektromos, hibrid és üzemanyagcellás modellek száma.
Ez az arány még a legoptimistább korábbi várakozásokat is felülmúlta, és az áprilisi érték hiába kiemelkedő, a trendek már ezt megelőzően is az új energia (az egyszerűség kedvéért NEV) gyorsuló térhódítása felé mutattak: az első negyedévben, január és március között is 41,5 százalékon állt az érték.
Ez annak fényében nem annyira meglepő, hogy Kína a kezdetektől a világ legdinamikusabban fejlődő elektromosautó-piaca, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi jelentése szerint az egyetlen hely a világon, ahol átlagosan olcsóbb egy elektromos autó, mint egy benzines modell: míg Németországban 14, Franciaországban 39, az Egyesült Államokban 59 százalék a benzines árelőny, addig Kínában 14 százalékkal olcsóbb az elektromos. (Legalábbis az állami támogatások hatásával nem számolva, amelyek valamelyest Európában is csökkentik a különbséget.)
Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.
Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.
A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.
Ahogy másfél hete írtuk, rövidtávon nagyon egyenlőtlen feltételek mellett harcolnak az ukrán csapatok, részben szövetségeseik, részben saját politikai vezetésük késlekedése miatt. Addig ez még nem hozott igazán látványos orosz eredményeket, előrejutások araszoló jellegű volt. Az utóbbi egy hét során azonban ez megváltozott.
Bár arról továbbra sincs szó, hogy az ukrán front összeomlott volna – ahogyan az sok magyar cikk címében szerepelt –, az orosz előnyomulás kétségtelenül felgyorsult: míg az év korábbi szakaszában átlagosan legfeljebb egy települést tudtak elfoglalni hetente, az utóbbi egy hét során körülbelül már naponta egyet-egyet.
Mi történt?
Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Így könnyen lehet az idén júniusi helyi választáson szlovák polgármestere a falunak. Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az uniós választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is.
Igaz, a településen nem követnek el mindent azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassák lakosaik többségét: csupán magyarul érhető el a település honlapja. Egyelőre nem tudtak az önkormányzatnál arról információt adni, kik indulnak polgármesternek.
Az, hogy milyen jelentős számú szlovák él a településen, a helyi szlovákoknak szóló Facebook oldalon is feltűnt. A népszámlálási adatok szerint a válaszoló lakosok 63 százaléka ugyanis szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek aránya 37 százalék, igaz, összesen 9 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Rajkára évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám mivel a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos kérdés rendezését. Míg a busz kiesett, a vasúti közlekedés fejlődött: már napi kilenc járatpár van.
Az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolja a klímaváltozás, aminek állandósuló következményeit már a jegybankok is kénytelenek figyelembe venni a a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya szerint. A Nature egyik kiadványában publikált elemzés 2035-ig az élelmiszerárakat tekintve évi 0,9 és 3,2 százalékpont közötti többlet-inflációt jelez előre az éghajlatváltozás miatt, míg az általános árindex 0,3 és 1,2 százalékpont között növekedhet a 121 vizsgált ország átlagait nézve.
Ezek az értékek a jegybanki inflációs célokhoz és toleranciasávokhoz képest egyáltalán nem elhanyagolhatók: Magyarországon például a három százalékos célhoz egy százalékpontos toleranciasáv tartozik, az Európai Központi Bank és amerikai Federal Reserve két százalékos céllal számol. A felmelegedés persze különbözőképpen befolyásolja az árak alakulását a Föld egyes térségeiben, az alacsony földrajzi szélességeken növeli azokat a leginkább, míg a magas földrajzi szélességeken erős szezonalitással, nyaranta emelheti az inflációt.
Európán belül is jókora különbségek látszódnak ebben a tekintetben, a fél és két százalékpont között szóródik az éghajlatváltozás okozta élelmiszerinflációs többlet, ami az északi országoktól a déliek felé haladva növekszik fokozatosan.
A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már mostanra is túl sok feszültséget okoztak. Az Egyesült Államok korábban is többnyire pragmatikus gazdaságpolitikát és szigorú biztonságpolitikát folytatott, így hamar rájöttek, hogy az ESG-politikában is változásokra van szükség ahhoz, hogy a nyugati világ megőrizze energiabiztonságát és iparát. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy Európa egyelőre nem változtat, márpedig ha ez így marad, akkor búcsút inthet jó pár iparágnak a kontinensen.
Az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok figyelembevételének ötlete a fenntarthatóság és etika jegyében már hosszú ideje a köztudatban van. Azonban csak a 2010-es évek végén került fókuszba a nemzetközi világban, ahol a legjobban érintett iparágak közé tartozott az energetika, olajipar, bányászat és fémfeldolgozás. Ezután számos vállalat döntött úgy önszántából vagy szabályozói kényszer hatására, hogy jelentős erőforrásokat allokál az ESG-re. Nagy remény fűződött ahhoz, hogy ezáltal fenntarthatóbbá és etikusabbá válik a működésük, növelhetik a társadalmi jólétet, valamint az iparág társadalmi elfogadottságát. A legtöbb energetikai, olajipari és feldolgozóipari vállalat célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges lesz, és ennek érdekében hajlandó volt jelentős összegeket beruházni a megújuló energiaforrásokba.
Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.
Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.
Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.