Best WordPress Hosting
 

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Teljes kiőrlésű kovászos vekni – az egyik boltláncban ezen a néven fut jelenleg egy pékáru, de ha megnézzük az összetevők listáját, akkor rögtön három problémába botlunk.

Az összetevők között nincs is kovász (feltüntetve legalábbis biztosan nem).

A teljes kiőrlésű liszt aránya csak 38 százalék, ami elvileg kevés ahhoz, hogy a terméket így lehessen nevezni.

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Július közepétől már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Mivel a rollereknek nincs rendszámuk, tehát nem tartják őket nyilván a hatóságok, akárki is legyen a tulajdonosuk, az éppen aktuális felhasználó felelőssége lesz, hogy biztosított járművel közlekedjen, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének sajtóközleményéből.

Miért fontos ez? Az elektromos rollerek a mikromobilitás népszerű és rendkívül vitatott eszközeivé váltak az elmúlt néhány évben. Számtalan baleset következett be a felelőtlen használatuk miatt, a silány minőségű változatok ráadásul tűzveszélyt is jelentenek, és számos nagyvárosban – Budapesten is – gondot okoz a bérelhető példányok utcákon való szétszórása.

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

Közel ezermilliárd forintos vagyona van Mészáros Lőrincnek „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány számításai alapján. Nem csak a felcsúti milliárdos ért azonban mérföldkőhöz: Orbán Viktor veje, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok klubjába, és már a 20. leggazdagabb az országban.

(A grafikonon a bal alsó sarokban lévő ikonnal lehet szüneteltetni és újraindítani a lejátszást, az időskálára kattintva pedig az egyes éveket is pontosan meg lehet nézni.)

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése idején a 20 leggazdagabb magyar között egy sem volt a jelenleg legvagyonosabb NER-esek közül. Először 2015-ben Simicska Lajos került be a Top 20-ba, ahol most már nyolc egyértelműen Fidesz-közeli vállalkozó van.

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Az energiaválság legdurvább hónapjaiban nagyon látványosan esett a vállalatok és az ipar földgázfelhasználása Magyarországon. Volt olyan hónap, amikor a legnagyobb fogyasztók esetében éves összevetésben 80-90 százalékos zuhanást mutattak a forgalmi adatok. Bár a teljes vállalati szférában nem volt ilyen mértékű hanyatlás, de 2022 őszén így is alsó hangon harmadával kevesebb gázt égettek el a cégek, mint amit megszokhattunk. A fogyasztás a legtöbb szegmensben azóta sem tért vissza a korábbi szintre.

A visszaesést azonban nem elsősorban az okozza, hogy a cégek gőzerővel álltak neki a földgáz kiváltásának. Eleinte főleg a gyárleállások és a szolgáltatóegységek bezárása miatt zuhant a kereslet, de a hosszabb távú megtakarítás is legfeljebb a fűtés esetében ered technológiaváltásból. A magyar cégek – és különösen az ipari szereplők – jelentős része ugyanis, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Kényszerű leállások

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Magyarországon és a régióban is megugrott tavaly a cégek szenvedéséről árulkodó fizetésképtelenségi eljárások száma, és 2024-ben a javuló gazdasági kilátások ellenére még tovább folytatódhat a növekedésük.

Mi történt? Két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma Magyarországon tavaly 2022-höz képest, és szinte minden iparágban nőtt a felszámolási eljárások száma a Coface hitelbiztosító minden évben megjelenő, fizetésképtelenségi helyzetet bemutató elemzésének friss kiadása szerint.

Alulnézet: a tavalyi év eredményeihez hasonlóan továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb a felszámolási eljárások száma alapján.

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

A régiós átlagot hozó vagy azt meg is haladó növekedést várhatunk több új gazdasági előrejelzés alapján itthon az idén, és a reálbér-növekedés miatt újra lesz pénz fogyasztani, de az állam gazdálkodásával nem lesz minden rendben.

Mi történt? Pár napon belül három új makrogazdasági elemzés is megjelent a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és az Egyensúly Intézet is közzétette a friss előrejelzését.

Számokban: idén az EBRD 2,2, jövőre 3,5; az Európai Bizottság 2,4, majd 3,5; az Egyensúly Intézet 2,4, 2025-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

Dávid győzte le tegnap Góliátot a labdarúgó Magyar Kupa döntőjében, legalábbis ha a Paks és Ferencváros anyagi lehetőségeit nézzük. A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Mi történt? A Paks szerda este hosszabbításban 2-0-ra legyőzte a Ferencvárost a labdarúgó Magyar Kupa Puskás Arénában, 52 ezer néző előtt rendezett döntőjében. Az FTC az idén zsinórban hatodszor nyerte meg a bajnokságot, a kupát azonban ugyanebben az időszakban csak egyszer hódította el.

A Fradi – különösen a bajnokságban látványos – dominanciája az elmúlt években nem véletlen: a csapat anyagi szempontból kiemelkedik a magyar mezőnyből. A Ferencváros költségvetése 2022-ben több volt, mint a 12 csapatos bajnokság nyolc legkevésbé vagyonos csapatának együttes büdzséje.

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Az elmúlt egy évben nagyon megugrott a nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló magyarok érdeklődése a spanyol tengerpartra költözés iránt – legalábbis ezt érzékelik azok, akik már kint élnek, és azok is, akik helyben (üzletszerűen vagy önkéntes alapon) nyújtanak segítséget a kiköltözni vágyóknak.

A költözési hajlandóságot valószínűleg az alábbi tényezők együttállása lökte meg:

sok hasznos információ érhető már el a költözés és megélhetés költségeiről, az ügyek intézéséről, azaz a tájékozódás könnyebb.

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Ázsia változatlanul a globális növekedés egyik legfőbb motorja, az egyes országok gazdasága nagyrészt jó úton halad az éves GDP-célkitűzések megvalósítása felé, de közben a régió számára a stabilitás vált a legfontosabb szemponttá.

Kína strukturális ellenszéllel küzd a növekedésnek az 5 százalékos cél körüli stabilizálása során, míg Japán a kamatemelés és a gazdaságának újjáéledését lehetővé tevő lendület fenntartása közötti egyensúlyt keresi. Délkelet-Ázsiában a központi bankok türelmesen várják az amerikai jegybank egyértelmű jelzéseit, mielőtt elkezdenék a lazítást. Indiában, ahol a növekedés erőteljes, az infláció stabilizálása vált fontos feladattá.

Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban

609 kölcsönzött munkavállaló szerződését mondta fel az iváncsai akkumulátorgyárában a dél-koreai SK On, erős indulatokat felkorbácsolva a jórészt kirgiz származású vendégmunkások körében. A még csak tesztüzemben működő gyárban történtek rávilágítanak az ágazat bizonytalanságaira is.

Miért fontos ez? Az autópiac kedvezőtlen helyzete kihat a szektortól már az akkumulátorgyártás révén is függő magyar gazdaságra. A csökkenő ipari termelés mellett már a munkaerőpiacon is érzékelhetők a problémák, noha az épp működni kezdő iváncsai üzem nemrégiben még csak vendégmunkásokkal kielégíthető rendelésállományra számított.

Alulnézet: a magyar munkavállalókat nem érintik az elbocsátások, munkaerő-kölcsönzésen keresztül foglalkoztatott külföldi munkásoktól válik meg a vállalat. Az ő foglalkoztatásukhoz azonban meglehetősen szigorú feltételeket írnak elő a törvények, így a kirúgásuk rendkívüli áldozatokkal jár a munkáltató részéről a magyar alkalmazottak elbocsátásához képest.

Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint

Noha tavaly az árak és a tranzakciók számát nézve is megtorpant a lakáspiac, az elmúlt év vége óta minden makrogazdasági körülmény adott a szektor élénküléséhez, ami mostanra meg is indult, derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Az adásvételek száma 2024 első negyedévére már a hosszú távú átlagos szintjére emelkedett, igaz, a reál lakásárak még csökkennek.

Feszes a munkaerőpiac, a dezinfláció mellett csökkennek a hitelkamatok, erősödik a fogyasztói bizalom, a reálbérek emelkedő pályára állnak – mindezen tényezők lendületet adnak az ingatlanpiacnak, ami különösen 2023 első felében mutatott aggasztó jeleket, a tranzakciók száma ekkor mintegy 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest.

Miért fontos ez? A javuló gazdasági körülmények mellett mérséklődik a lakásárak csökkenésének kockázata, ami a pénzügyi stabilitás szempontjából jó hír.

Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon

Az ukrán állam anyagi és katonai támogatását az utóbbi hónapokban egyre komolyabb problémák hátráltatták az Egyesült Államokban és Európában is. 

Washingtonban – a Republikánus Párt belső vitái, Donald Trump de facto elnökjelölt és képviselőházi radikális követői Ukrajna-ellenes álláspontja miatt – fél évbe telt átnyomni a kongresszuson a támogatás megújítását, ami a fegyverszállítások időleges leállásához és az ukrán készletek elapadásához vezetett, így pedig az utóbbi hetek orosz sikereihez is hozzájárult.

Az Európai Unióban közben a mai napig él az eszkalációtól való félelem, ami (szemben a magyar sajtót ellepő kormánypropaganda állításaival) jelentősen korlátozza a katonai segítség mértékét és hatásosságát; míg a pénzügyi támogatást a tagállamok és az Európai Unió közösségi fiskális kapacitásainak szűkössége és egyebek mellett az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar akadékoskodás is nehezíti.

Tett a Mol egy fontos lépést, hogy ne függjön annyira a benzinkutaktól

Elkezdi működését Tiszaújvárosban a Mol-csoport poliolüzeme, három évvel a tervezett átadás után.

Miért fontos ez? A Mol klasszikus tevékenysége, hogy nyersolajat desztillál, azaz elemeire választ szét, és ezekből vagy késztermékeket készít (például benzin vagy dízelolaj), vagy eladja másoknak. Az egyik ilyen, eddig továbbadott anyag a propilén volt, amelyből nagyrészt habszerű műanyagokat készítenek. Mostantól azonban a Mol saját kézbe veszi ennek a gyártási folyamatnak a további lépéseit, és ezzel ezek profitját is.

Számokban: Az üzem felépítése 1,3 milliárd euróba került, és 131,5 millió euró állami támogatást kapott. A beruházás a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt csúszott.

Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára

Száz százalékra emeli az Egyesült Államok a kínai elektromos autókra kivetett, jelenleg 25 százalékos vámot, egybehangzó értesülések szerint a lépést magyar idő szerint kedd délután jelentik be.

Miért fontos ez? Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják a piacot és tönkreteszik a hazai gyártókat.

A magas vámot elsősorban arra hivatkozva vethetik ki, hogy a nagyon alacsony árakat a kínai gyártók masszív állami támogatások felhasználásával érik el, vagyis szerintük a verseny egészen addig nem tisztességes, amíg ezt nem ellensúlyozzák.

A háború óta még többet is fogyaszt Európa abból az orosz gázból, amit most szankcionálna

A múlt héten először került napirendre az Európai Unióban az orosz földgáz, konkrétan az LNG (cseppfolyósított földgáz) kereskedelmére vonatkozó szankció. A javaslat alapján az EU-tagállamok továbbra is vehetnének orosz LNG-t, de nem értékesíthetnék tovább.

 

Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt az elmúlt években, írja az Euronews.

Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad

Nincs könnyű dolga, ha valaki személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlása előtt az egyházak gazdálkodásáról szeretne tájékozódni. Hiába keresné például a katolikus vagy a református egyház honlapján, hogy miből gazdálkodnak és mire költenek ezek a szervezetek, semmit nem fog találni. A magyar jogszabályi környezet ugyanis az egyházakat szinte minden nyilvános közzététel, beszámoló alól mentesíti. Míg a legkisebb civil szervezeteknek is kell működésükről, bevételeikről és kiadásaikról éves jelentést közzétenni, amit bárki ingyenesen elérhet, a több száz milliárd forintból gazdálkodó egyházakra ez nem vonatkozik.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozott Indexnek:

az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.

Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik

Alig több mint egy év alatt a felére-harmadára esett a különböző műtrágyák ára. Bár a hozamfokozó anyagok még most is sokkal drágábbak, mint a gázválság előtt, a gazdák így is sokkal többet használnak, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.

Mi történt? A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az idei első három hónapban folytatódott a műtrágyák és takarmánykeverékek árának durván egy éve tartó esése.

Az árcsökkenésre különösen a műtrágyák esetében volt szükség. Ezeknek az előállításához ugyanis földgázt használnak, így az energiahordozó drágulása 2021-2022-ben húzta magával a különböző műtrágyák árát is.

Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt

Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsicsökkentési szabályok változása előtti időszakban megszokottól.

Mi történt? Évtizedes összevetésben is rendkívül kevés földgázt égetett el februárban a magyar lakosság. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az idei második hónapban nagyon enyhe volt az időjárás: minden korábbi hőmérsékletrekord megdőlt.

A gázfogyasztás visszaesését azonban továbbra sem kizárólag a kedvező időjárás okozza. Ahogy erről korábban már írtunk, a hőmérséklettől függetlenül is jelentősen visszafogta felhasználását a lakosság. Igaz, az idén talán már kissé bátrabban fűtöttek a háztartások.

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.

Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól

Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy

az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.

Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket. ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)