Best WordPress Hosting
 

Nem volt teljesen váratlan az Országos Meteorológiai Szolgálat megszüntetése

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) feladatait a jogutódjának tekintendő, állami tulajdonban lévő HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. veszi át az év végével – áll az Energiaügyi Minisztérium jogszabálytervezetében.

Háttér: tavaly „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány augusztus 20-ra, ám az OMSZ kedvezőtlen időjárást prognosztizált aznap estére, így a tűzijátékot elhalasztották. Estére viszont nem lett olyan idő, ami indokolta volna a tűzijáték meg nem tartását. Így:

Menesztette a kormány az OMSZ elnökét és helyettesét, konfliktusba került a szervezet megmaradt vezetésével, illetve a meteorológus-szakmával a tűzijátékot övező botrány során. Az OMSZ élére idén nyáron új vezetőt állított az Energiaügyi Minisztérium, és egy jövőbeni nagyobb átalakítást is beharangozott, igaz erről már tavaly is szó esett.

A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz

Az orosz-ukrán háború valamint az októberben kirobbant palesztin-izraeli háború rémképei, a kegyetlenkedésekről szóló beszámolók a hétköznapok részeivé váltak. Főleg, hogy ma már a különböző portálok, tévék és lapok nem csak egymással versenyeznek a figyelemért, hanem a közösségi médiában megjelenő profi és profi tartalomkészítőkkel is.

Az olvasó figyelmét pedig a sokkoló részletekkel lehet megszerezni. Ennek viszont ára van.

A modern médiaplatformok szaporodásával a tudomány is felfigyelt az úgynevezett “news information overload” nevű jelenségre, azaz arra, amikor a folyamatosan ömlő hírektől az olvasó egyszerűen túltelítődik. Sőt, a kegyetlenségek bemutatása még poszttraumatikus stressz is okozhat, ami azért különös, mert ez csak a tragédiákat közvetlenül elszenvedőknél jelentkezik általában. 

Eljött az üzemi szintű kibertámadások korszaka, bárki célpontja lehet az üzleti tervvel készülő csalóknak

Soha nem történt annyi banki csalás Magyarországon, mint az idei első félévben. Az átutalásos – elektronikus pénzforgalmi – átverések száma a négyszeresére, az eltulajdonított összeg pedig csaknem a két és félszeresére nőtt az előző évihez képest, meghaladva a rekordnak számító 8 milliárd forintot. A kártyás csalások esetében is több mint 3,5 milliárd forintot loptak el a csalók az első félévben.

Kifinomult technikák

Számos oka van az online csalások megugrásának, de az egyik legfontosabb az internetezők számának felfutása. Magyarországon ma 5,7 millió ember használja az internetet, akik közül egymillióan a járvány óta vannak fenn – ők tapasztalatlanságuk miatt különösen könnyű célpontnak számítanak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 22 százalékuk, minden ötödik magyar felhasználó vált már online csalás áldozatává.*A Médiaunió Alapítvány IPSOS-szal együttműködésben készített kutatása szerint.

Nem biztos, hogy akkora büszkeség a saját tulajdonú lakásban élők magas aránya

A negyven évnél fiatalabb magyarok 75 százaléka rendelkezik saját otthonnal, mondta Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A témában a napokban a K&H Bank publikált kutatási adatokat, amelyek szerint elmúlt négy év alatt 64 százalékról 75 százalékra nőtt a saját lakással rendelkezők aránya, igaz, ez az információ a 30-59 éves korosztályra vonatkozik.

Miért fontos ez? Magyarországon a lakásbérléssel szemben döntően a saját tulajdonban lévő ingatlanokban élnek az emberek, ami a kelet-európai régió többi országában is jellemző. Tavaly a magyarok 90 százaléka élt olyan saját ingatlanban, míg az uniós átlag e tekintetben 69 százalék. A saját ingatlanok túlsúlya a rendszerváltásig visszavezethető.

Alulnézet: a magántulajdon-fétis mellett sokak csak kényszerből élnek a meglévő, saját ingatlanjukban. Így bár elsőre biztonságot is jelenthet a saját lakás – mert például nincs kiszolgáltatva a bérbeadónak – sokan rossz minőségű lakásban élnek. Főleg a tehetősebb rétegek örvendhetnek a tulajdonlás előnyeinek.

Már nem igaz, hogy a munkaerőhiány miatt könnyű állást találni

Az elmúlt pár hónapban látszólag nagyon sokat lazult a magyar munkaerőpiac. Feszes viszonyokról akkor beszélünk, ha viszonylag sok a meghirdetett álláslehetőség, és arra viszonylag kevés a jelentkező, és a magyar helyzetre az elmúlt pár évben leginkább ez volt jellemző. Az utóbbi időben azonban fordult a kocka.

Több vállalkozó is azt mesélte, hogy jóval lazábbnak érzik a helyzetet, vagyis az álláshirdetésekre jóval többen jelentkeznek manapság, mint korábban. Egy étteremtulajdonos például azt mondta, meglepetés volt, hogy a nyári szezon végével, azaz ősztől kezdve a korábbinál jóval több vendéglátóipari szakdolgozó jelentkezett nála állásért. Az elmúlt években a szektorban olyan munkaerőhiány volt, hogy tényleg lasszóval kellett fogni a jelentkezőket, most azonban jobban tud válogatni közülük.

Mindez azonban úgy történik, hogy a munkanélküliek száma nem nőtt. Országszerte igaz, hogy a foglalkoztatás vagy teljesnek, vagy közel teljesnek mondható, nemrég például egy dunántúli multicégnél mondták nekünk, hogy a helyi nagyváros környékén fizikailag régóta nincs, egyszerűen nem létezik munka nélkül lévő ember, akit meg lehetne célozni egy-egy ajánlattal.

Kamatstop-hosszabbítás, mini-Dubaj, reptérvásárlás – a kormányinfó legfontosabb bejelentései

Létezik a mini-Dubaj beruházás terve, de nincs kőbe vésve, hogy megvalósul. Megvan a pénz rá, és heteken belül megvalósulhat a ferihegyi reptér tulajváltása, újra meghosszabbítja a kormány a kamatstoppokat. Az alábbiakban összefoglaljuk a csütörtöki kormányinfó három legfontosabb bejelentését.

I. A mini-Dubaj beruházás terve valóban létezik, de nem biztos, hogy meg is fog valósulni.

Múlt héten számolt be róla a magyar sajtó, hogy a Vsquare értesülései alapján több mint kétszáz méteres felhőkarcolót és köré egy kisebb városnegyedet építene a Rákosrendező vasútállomás közelében a legnagyobb dubaji ingatlanfejlesztő cég, az Emaar Properties.

A COP28 megrendezésével Dubaj kihívja maga ellen a sorsot

(Fazekas Dóra a Cambridge Econometrics budapesti ügyvezetője, Benyák Barnabás a Cambridge Econometrics elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az ENSZ ma kezdődő, Dubajban rendezett 28. klímakonferenciáján zárul a klímaváltozás elleni erőfeszítések első globális kiértékelése, és az előrejelzések szerint a jelentés nem kecsegtet biztató eredményekkel.

Az ötévenkénti értékelést a 2015-ben született Párizsi Megállapodás írja elő. Ehhez a klímakonferenciához köthető egyrészről a már sokszor hallott célkitűzés, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 Celsius fok, ideális esetben 1,5 fok, alatt kellene tartani, másrészről az az elvárás, hogy a globális kibocsátás mértékét a részt vevő országok felezzék meg 2030-ig. Mindennek fényében nem biztató, hogy idén szeptemberben a globális átlaghőmérséklet már 1,8 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, november közepén pedig volt olyan nap, amikor 2 fokkal is melegebb volt.

Az átlagosan 17 éves futamidőre kötött lakáshiteleknél gondolkodnak el sokan az életbiztosításon is

Az elmúlt években a csok és a babaváró hitel segítségével is sokan jutottak saját otthonhoz, amihez akár több tízmillió forintos, jellemzően több évtizedes lejáratú hitelt is felvettek.

Ilyen távlatban már nagy a bizonytalansági faktor, így sokan belegondolnak, hogy mi lesz, ha az egyik szülő nem tudja tovább fizetni a törlesztőket egy váratlan betegség vagy haláleset miatt. Az öngondoskodás nem kizárólag a nyugdíjas évekre való takarékoskodást jelentheti, hanem az ilyen jellegű, jövőbeli váratlan eseményekre és esetleges kiadásokra való felkészülést is, amire egy életbiztosítás jó megoldás lehet.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy Magyarországon a pénzügyi tudatosság terén még van hova fejlődnünk. Ezt mutatja az is, hogy tízből több mint 3 embernek például egyáltalán nincs pénzügyi tartaléka, amihez hirtelen nyúlhatna baj esetén, és gyakran előbb kötnek lakásukra vagy autójukra biztosítást a magyarok, mint saját magukra vagy a családjukra. A már meglévő biztosítások között – a lakásbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után – az életbiztosítás a harmadik helyen áll az Allianz felmérése szerint. *Az Allianz Hungária 2023. március 30. és április 13. között online, nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett 279 válaszadó részvételével.

Zuhanórepülésbe kezdtek a kormánynak kedves demográfiai mutatók

Októberben harmadik hónapja csökkent a születések száma, miközben az év első 9 hónapjában a házasságok száma is zuhant. Úgy tűnik, hogy a kormányt is lépéskényszerbe hozhatta a számára kedves mutatók visszaesése.

Mi történt? 2023 októberében 7089 gyermek született, ami azt jelenti, hogy július óta folyamatosan csökken a születésszám. A születések száma 2022 októberéhez képest csaknem 6 százalékkal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss, előzetes adatközléséből.

Mivel a halálozások száma ennél nagyobb mértékben, csaknem 7 százalékkal csökkent éves alapon, ezért a természetes népességfogyás is lassult. 

Mely magyar városok a leginkább vallásosok?

A magyar városok közül a Kisvárda közelében fekvő Ajakon vallották magukat arányaiban legtöbben vallásosnak a tavalyi népszámláláson (a lakosság 74 százaléka). A vállaltan vallásosok aránya a borsodi és szabolcsi városokban a legnagyobb, az országos lista első tíz helyezettje ebben a két vármegyében van. Felekezeti alapon ezek a leginkább vallásos városok: 

Arányaiban a legtöbb ortodox keresztény (7%) a békési Battonyán lakik (ahol a legnagyobb a románok aránya a magyar városok közül), a legtöbb izraelita (0,7%) pedig Budapest II. kerületében. 

A legtöbben Túrkevén és Balmazújvárosban nem vallásosok, ezekben a városokban a lakosság közel fele állította magáról, hogy nem tartozik vallási felekezethez. 

Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER

Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott. Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. Ahogy a G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Az egyre gyakoribb bizniszek, és a nehezen magyarázható hatalmas pénztranszfer egyaránt azt a narratívát erősítették, hogy Jellinek valójában a miniszterelnök családjának frontol, sőt előfordult, hogy egyenesen strómannak bélyegezték az ingatlanmilliárdost. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan kerül ilyen pozícióba valaki, aki ismerősei szerint még néhány évvel ezelőtt is elzárkózott a kormányközeli körökkel való üzleteléstől, megpróbáltuk feltárni a két milliárdos kapcsolatának alakulását.

Több mint féltucat olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik az érintetteket, illetve motivációikat és részben ráláttak a közös ügyleteikre is. A beszélgetésekből elég jól kirajzolódott, hogy mikor billent át az ellenállás együttműködésbe, és az is, hogy mi lehetett ennek a hátterében.

Budapesten a nők 77 , Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint 63 százaléka dolgozik

Átlagosan 9 százalék körül van Magyarországon a férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbség, Európában előfordulnak ennél jóval nagyobb arányok is, de arra is van példa, hogy a nemek között nincs különbség.

Számokban: Az Eurostat most közzétett 2022-re vonatkozó adatai szerint Budapesten 6,5 százalékpont volt a nemek közötti foglalkoztatási különbség, az Észak-Magyarország régióban azonban ennek több mint a dupláját, 13,5 százalékot mértek.

Az érték a 20-64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási aránya közötti különbséget mutatja, pozitív százalékpont a férfiak nagyobb arányát jelzi.

Túl sok a kockázat, de valahogy senki nem akarja ezeket komolyan venni

(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Egy személyes élménnyel szeretném ezúttal kezdeni a cikket. Úgy alakult az életem, hogy saját elhatározásomból felmondtam és otthagytam a Dialóg Alapkezelőt, aminek anno társalapítója, majd 16 évig befektetési igazgatója voltam. Az okokat nem részletezném, elég legyen annyi, annyira más elképzelésünk volt a cég jövőjével kapcsolatban az Alapkezelő tulajdonosával (illetve annak képviselőjével), amit már nem tudtam és nem is akartam felvállalni, különösen azt a módszert, ahogy az új tulajdonosi képviselő eljárt. Jó egy hónapja elkezdődött számomra egy új jövő, hogy pontosan micsoda, arról mondjuk egyelőre fogalmam nincs, de próbálom élvezni a rám szakadt csendet és új életet.  

Az elmúlt hetek nyugalma egy számomra kicsit furcsa, kicsit szokatlan, de mindenféleképpen érdekes szituációba helyezett: elkezdtem ugyanis a piacokat, a piaci folyamatokat kívülről nézni. A piacokat továbbra is követem, a híreket, elemzéseket továbbra is olvasom, de talán az említett nyugalom miatt is, lassan kezdem a piacokat kívülállóként látni. És valahogy az összekép is kezd megváltozni a fejemben, ami persze egyáltalán nem biztos, hogy helyes és a jövőt tekintve valóban bekövetkezendő következtetéseket fog eredményezni. 

Az energiaválság berúgta a fenntarthatóság ajtaját az ingatlanpiacon, a vártnál több épületet újíthatnak fel a jövőben

Az elmúlt egy évben még inkább fókuszba került a fenntarthatóság az irodabérleti piacon, a szereplők egy látható része, ha kényszerből is, de elkezdett végre komolyan foglalkozni a témával. A következő lépés a meglévő ingatlanállomány növekvő sebességű modernizálása lehet.

Pál Tamás, a iO Partners Hungary ingatlantanácsadó cég szenior üzletfejlesztési igazgatója és Décsi Gábor, a létesítménygazdálkodással foglalkozó Dome Group Hungary vezérigazgatója voltak a G7 beszélgetések podcast vendégei.

Az adás ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban meghallgatható:

Benne vannak a vevők a palackvisszaváltásban, de sokan készpénzt szeretnének kapni érte

A magyar lakosság háromnegyede azt mondja, igyekezni fog, hogy a 2024-től induló palackvisszaváltási rendszerben lehetőleg minden betétdíjas üveg- fém- és műanyagpalackot visszavigyen a boltoknál elhelyezett automatákba, de 50 százalék leginkább azzal lenne elégedett, ha készpénzben kapná vissza a betétdíjat – többek között ez derült ki a Reacty Digital friss felméréséből.

Miért fontos ez? A felmérés eredménye arra utal, a betétdíjas visszaváltási rendszert koncessziós formában januártól elkezdő Mol csoporthoz tartozó Mohu összességében pozitív fogadtatásra számíthat, az induló rendszer ismertsége jónak mondható, de az érintettek többnyire nem abban a formában fogják megkapni a betétdíjat, ahogy azt a leginkább szeretnék.

Alulnézet: A boltokba már sok helyen kihelyezett, de csak januártól használható palackvisszaváltó automaták nem fogják készpénzben kiadni azt a palackonkénti 50 forintot, amit a vevők a vásárláskor kifizettek érte. A gépek jellemzően csak egy olyan utalványt fognak nyomtatni, amelyet az adott boltban le lehet vásárolni, az pedig egyelőre nem világos, hogy a pénztárnál a készpénzt a boltnak egyáltalán kötelező-lesz e visszaadni.

Olajüzleteket kötnének a klímacsúcson a kiszivárgott iratok szerint

Az ENSZ idei klímacsúcsán akar olaj- és gázüzleteket kötni a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, az Egyesült Arab Emírségek – derült ki a BBC és a Centre for Climate Reporting oknyomozó újságíró szervezetek cikkeiből. Az ország egyébként az esemény házigazdája is.

Az Emírségek szervezőcsapata úgy reagált, hogy a cikkekben hivatkozott dokumentumok nem pontosak és nem használták azokat a COP28 találkozókon.

Háttér: a csütörtökön kezdődő COP28 az ENSZ éves klímacsúcsa, amelynek célja, hogy a kibocsátáscsökkentési törekvések összehangolásával segítsen a Föld átlaghőmérséklet-növekedésének 1,5 Celsius-fok alatt tartásában. 167 állam- és kormányfő vesz részt az eseményen, ott lesz Ferenc pápa és III. Károly brit király is.

Az alacsony büntetések nem akadályozzák meg, hogy szétdobálják az e-rollereket

Párizsban idén szeptember 1-jén betiltották a bérlehető e-rollereket. Bécsben ha nem viszik vissza a kijeölt parkolóhelyre, akkor csak büntetés után adják vissza a cégnek a járműveket. Az e-roller megítélése ugyanis igen megosztó: egyesek a zöld és fenntartható városi közlekedést látják benne, mások szerint viszont veszélyes, szennyező és talán a legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy a járdákon szétdobálva még a gyalogosoknak is útban van.

A legtöbb városban ma már mobilitási pontokat hoztak létre, és elvileg csak itt lehet ezeket az eszközöket leparkolni, a gyakorlatban azonban kevés helyen sikerül betartani a szabályokat. Így van ez Budapesten is, ahol a fővárosi önkormányzat, a kerületek és a BKK háromszögében alapvetően büntetés nélkül ússzák meg az e-rollert bérbeadó cégek, hogy az eszközeiket nem a megfelelő helyre viszik a felhasználók.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy

Szélerőmű a közeli jövőben nem, szivattyús erőmű viszont épülhet Magyarországon

Már a megvalósítási tanulmány készül az ország első szivattyús erőművével kapcsolatban – derült ki Lantos Csaba beszámolójából, melyet az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves gyűlésén ismertetett – írja a Telex. 

Mi történt? A beszámolóban nem csak az hangzott el, hogy 2029 előtt nem valószínű, hogy szélkerekek kapcsolódnának be a hazai energiatermelésbe, de az is, hogy leporoltak egy korábbi tervet is egy szivattyús erőművel kapcsolatban. 

Mi az a szivattyús erőmű? A hivatalos nevén szivattyús tározó erőmű (SZET, angolul a PSHPP (Pumped Storage Hydro Power Plant)), egy olyan szabályozó eszköz, mely a villamosenergia-rendszer stabilitásához nagymértékben hozzájá tud járulni. A működési elve dióhéjban annyi, hogy kell hozzá egy magasan és egy alacsonyan fekvő víztározó. Amikor az áramtermelés során felesleg keletkezik, és olcsón lehet venni az áramot, a szivattyúk a vizet felpumpálják a felső tározóba. Extra energiaigény esetén ugyanezt a vizet visszaeresztik a lenti tárolóba, a leeresztés során a lezúduló víz pedig a turbinákat meghajtva áramot termel. 

Megváltozott, ahogy a munkám értékéről és áráról gondolkozom

Sokkal tudatosabb vagyok a pénzzel kapcsolatban, mint régebben, nagyon fontosnak tartom, hogy a pénzemmel döntök, szavazok is – hangzik el a Pénz(m)érték podcast legfrissebb részében.

A sorozat ötödik epizódjában az X-generációsok pénzhez való viszonyáról lesz szó. Azaz a most ötvenes éveikben járókról, akiknek már felnőttek a gyerekei, így újból több idejük van magukkal, karrierjükkel foglalkozni. Vendégünk Barna Erika, a Magnet Bank fenntarthatósági projektvezetője és Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója.

A felvételt ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón meg lehet hallgatni:

Nem véletlenül ijedtek meg a PMÁP-tulajdonosok az államkincstár kérdőívétől

Furcsa kérdésekkel készült a felhasználók számára a Magyar Államkincstár, melyet a Telex vett észre. A kérdőív célja a befektetési szokások vizsgálata, ugyanakkor a körülmények miatt sokan aggódni kezdtek, hogy más célja lehet az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK). 

Mi történt? Az Államkincstár állampapír-vásárlási felületein találkozhattak az ügyfelek az új, a felhasználók pénzügyi/befektetési ismereteit firtató kérdőívvel.

Többek között arra is kíváncsi az kérdőív, hogy mennyire vannak tisztában a vevők azzal, hogy a visszaváltási árfolyam bármikor megváltozhat