Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.
Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.
Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.
Tavaly márciushoz képest 2,8, előző hónaphoz viszonyítva 3 százalékot esett vissza az ipari termelés volumene. Az első negyedév 4,1 százalékkal marad el 2023 azonos időszakától.
Mi történt? A 444.hu szemlézte a KSH legújabb, márciusra vonatkozó ipari termeléssel kapcsolatos adatsorát. A legutóbbi, februári adatok már a fellendülés jeleit mutatták, azonban márciusban éves alapon 2,8 százalékos, előző hónaphoz képest 3 százalékos visszaesés tapasztalható a termelési volumenben a naptárhatásoktól tisztítva.
Minden csökken. A KSH gyorsjelentése kitér arra is, hogy a feldolgozóipar összes alágában csökkent a termelési volumen előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb hatású visszaesés a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásban volt tapasztalható, míg az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásában kisebb mértékű volt a csökkenés.
„A gazdaság újraindult, az első negyedéves GDP-adat a várakozásoknál erősebb lett. Amennyiben azt nézzük, hogy egy negyedév alatt 0,8 százalékos növekedést könyveltünk el, és ezt kivetítem az egész évre, úgy matematikailag 3 százalék feletti az éves eredmény” – mondta a portálnak a nemzetgazdasági miniszter.
„Ugyanakkor azt problémának látom, hogy az emberek a mindennapi életükben ezt az erősebb konjunktúrát, azaz a gazdaság újraindulását gyengébben érzékelik. Annak ellenére, hogy az inflációt letörtük, a tavalyi év nagy megrázkódtatást okozott a magyar gazdaságnak” – összegezte.
Nagy Márton kiemelte, hogy az üzemanyagárakban nagyon jelentős áremelkedés volt megfigyelhető tavaly év vége óta. Szerinte az emberek már látják, hogy a gazdaság újraindult, és nagyon erős reálbér-emelkedés van – a kormány számítása szerint utóbbi idén akár 6 százalék fölött is lehet.
Az OTP korábbi lépése után április elsejétől már többe kerül a CIB, a K&H, a Raiffeisen és az Unicredit ügyfeleinek is a bankszámla. Május elsejétől (esetenként április 30-ától) pedig az Erste és az MBH is emelte díjait. A portál saját adatbázisa alapján kiszámolta: a már megismert inflációs drágítások után a nagyobb bankoknál most nyitható egyszerűbb számlák átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe a korábbiaknál. Ez nem csak az inflációs díjemelést tükrözi.
Folyamatosan változik ugyanis a bankok számla, sőt kártyakínálata is, ami többnyire magasabb díjakat hoz. Annak ellenére, hogy több bank is közleményben hangsúlyozta, hogy a mindennapi bankoláshoz kötődő díjaik átlagosan a tavalyi infláció alatt emelkednek, az ügyfelek mégsem nyugodhatnak meg. Amelyik tételt ugyanis bankjuk változatlanul hagyta, azt az év során bármikor drágíthatja a fogyasztói árak 2023 évi emelkedése miatt.
Például az MBH az idén már többször is drágított. Április utolsó szombatján tették közzé, hogy néhány díj emelése nem történt meg április 30-án, illetve május 1-jén.
A szlovákiai révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok – írta a G7.hu. A portál szerint degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták.
A közelmúltban egy Facebook-csoportot is alapítottak, amelynek létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezerre duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási. A Kaufland tűnik a legnépszerűbb üzletnek, de ezen kívül több más bolt is jelentős magyar forgalmat bonyolíthat le.
Tatabányáról is járnak, ami még nincs nagyon messze, ám a Facebook-csoportból hamar kiderült az is, hogy Szlovákia annyira felkapott lett, hogy most már a határtól akár száz vagy annál is több kilométerre lakók is elkezdtek kijárni vásárolni. – A két Komárom közötti hidat a csoportbejegyzések alapján ma már Székesfehérvár vagy akár Dunaújváros térségéből is megcélozzák – írta a gazdasági lap. A Dunántúl nyugati részéről inkább a Győr fölötti Nagymegyer a célállomás, keletről pedig Kassa vagy Rimaszombat érhető el könnyebben.
Erősebb GDP-vel, magasabb belső fogyasztással és a vártnál gyengébb forinttal számol a Magyar Bankholding. A bank makrogazdasági kitekintő eseményén Árokszállási Zoltán, a bank vezető elemzője a kedden megjelent konvergencia-programból is kiemelt egy-két fontosabb részletet.
Mi is meglepődtünk, mennyire rendben van minden
– ez volt az alapvető üzenete a Scruton VP-ben rendezett csütörtöki eseménynek, ahol a Magyar Bankholding (MBH) munkatársai a makrogazdasági elemzésüket és várakozásaikat ismertették. A GDP negyedéves szinten mért 0,8 százalékos növekedését például Árokszállási alig hitte el. Ez szemmel láthatóan jobb eredmény a bank 0,5 százalékos várakozásánál és az azzal megegyező piaci konszenzusnál.
Általános törekvés a hivatalnál, hogy minden évben egy kicsit gyorsabbak legyünk az összes statisztikánk piacra kerülési – vagyis nyilvánosságra hozatali – idejét nézve. A gazdaságstatisztika piramisának a tetején a GDP-adatok állnak. Ha a GDP terén gyorsabbak tudunk lenni, akkor ennek nyomán a többi adatsor – például infláció, munkanélküliség – elkészítésében is gyorsítani tudjuk a munkát – árulta el lapunk kérdésére Kincses Áron, a KSH elnöke sajtótájékoztatón.
Bejelentése szerint az eddigi naptár szerinti negyedévet követő 45. nap (T+45) helyett mostantól a KSH előzetes GDP-adatai mindössze 30 nappal később (T+30) fognak megjelenni. Ez a gyakorlatban úgy fog festeni, hogy a tárgyidőszak végét követő 30. napon előzetes adatokat közlünk, majd a rákövetkező 60. napon – amiképp eddig is – tesszük közzé a végleges adatokat. A most megvalósuló fejlesztés több évnyi háttérmunka eredménye. „Ezt a rendszert régóta teszteljük, a működése immár megbízható” – fűzte hozzá.
A hivatalos statisztika legnagyobb kihívása, hogy miként lehet gyorsabban reagálni az egyre inkább változó felhasználói igényekre, miközben a gazdasági, pénzügyi és technológiai folyamatok gyorsulnak. A 15 nappal hamarabb érkező GDP gyorstájékoztató, s ezzel együtt a GDP volumenindex ismertetése azt hívatott segíteni, hogy minél gyorsabban, pontosabb képet adjunk a gazdaság állapotáról – indokolta a lépést Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője.
Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjúban arról beszélt, hogy még saját várakozásaikat is túlszárnyalta az OTP-csoport teljesítménye, jövőre pedig az idei rekordot is megdöntheti nyereségük. Az OTP lett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, és egy tavalyi stresszteszt alapján Európa 4. legstabilabb bankja.
Az elnök-vezérigazgató közölte, a bankcsoport számára a magyarországinál jobb volt a helyzet bizonyos országokban, idehaza a tőkére vetített megtérülésük 15-16 százalék között volt, csoportszinten pedig 27 százalék. Csányi Sándor az interjúban beszélt a bankpiaci versenyhelyzetről, a fintech cégek, illetve az orosz–ukrán-háború jelentette kihívásokról, a digitális bankolásról. Az OTP akvizíciós tervéről annyit árult el, hogy egy olyan viszonylag nagy bankot vennének meg, amely három országban van jelen, olyan országokban, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és a bankrendszer.
A magyar helyzetről azt mondta, az OTP versenyképességét nem rontja az extraprofitadó, azt ugyanis mindenki fizeti, de a makrogazdaságnak nem jók a különadók, egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert a hitelezési képességet csökkentik.
A nyugdíjasok számíthatnak a magyar kormányra. Erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap, a Jókor magazin megjelenése alkalmából készült, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó Facebook-oldalán megosztott videóban, amit az MTI szemlézett. Azt mondta: háború dúl a szomszédban és a Közel-Keleten, a költségvetésre rendkívüli terhek nehezednek, de a tavalyi 18,5 százalékos nyugdíjemelés után év elején 6 százalékkal növelték a nyugdíjakat, februárban ismét kifizették a 13. havi nyugdíjat.
A pénzügyminiszter jó hírnek nevezte, hogy az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent, ugyanis az éves infláció ennél várhatóan jóval alacsonyabb lesz. A kormány tehát kitart a 2010-ben tett ígérete mellett: megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, sőt emeli is azt.
A nyugdíjak összegét 2010 óta a kétszeresére emeltük, reálértékét pedig több mint 20 százalékkal javítottuk. Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, megadjuk azt a megbecsülést, amely a nyugdíjasokat megilleti.
Nemcsak a nemzetközi nagyok dobták meg az előfizetési díjakat, hanem a magyar szereplők is áremelésre készülnek.
Mi történik? Az elmúlt időszakban több streaming szolgáltató is bejelentette, hogy megemelik az előfizetéseik díját, és a közeljövőben még több áremelkedés is várható.
A Disney+ hazai felhasználói számára év elejétől már 3090 forint a havidíj.
Péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, de az a kormány mai döntésén múlik, hogyan realizálhatják ezt az autósok.
Mi történik? A Holtankoljak.hu szerint péntektől a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is csökken, előbbi bruttó 3 forinttal, míg a gázolajért a kutak bruttó 6 forinttal fognak kevesebbet fizetni. Hogy ez miként jelenik meg a kutak áraiban pénteken, teljesen bizonytalan. Az eddigi gyakorlat szerint arra számíthatunk, hogy közel azonos mértékben csökkennek majd a kutak árai is, de ezt ma Magyarországon több tényező is befolyásolhatja.
Miért fontos ez? A kormányzati kommunikáció alapján beavatkozásra lehet számítani az üzemanyagárakat tekintve, amelynek részlet szabályai még nem ismertek. Már kedden írtunk arról, hogy Nagy Márton elismerte, azt javasolja a kormánynak, hogy avatkozzanak be az üzemanyagárakba. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint: ha a profittartalom csökken, attól még lehet nyereségesen értékesíteni az üzemanyagokat, így nem fél attól, hogy ellátási problémák ütnék fel a fejüket, ahogy az a legutóbb is történt.
Hiába lépett fel soha nem látott egységben a harmadik hatalmi ág a bírák és bírósági dolgozók fizetésemelése érdekében, a kormányzat a bírák esetében nem számol ezzel ebben az évben sem, így a harmadik év telhet el számukra fizetésemelés nélkül a rekordinfláció dacára.
Ez Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén elmondott beszédéből derült ki. A 24.hu információi szerint a fideszes politikus azzal magyarázta mindezt, hogy nincs fedezet a béremelésre. Az egyik jelen levő bírósági vezető bírótársainak írt beszámolója szerint a folyosói beszélgetések során bővebb magyarázatot is adott erre: „a bíráknál nincs tömeges elvándorlás, ezért nem szükséges lépni”.
A bíráknál is kilátástalanabb helyzetben lévő igazságügyi alkalmazottaknál (írnokok, jegyzőkönyvvezetők, fogalmazók, bírósági titkárok), ahol az államtitkár szerint is hiperakut a helyzet (ezzel a jelzővel festette le a helyzetet a Kúria elnöke másfél hónappal ezelőtt), viszont kénytelen lépni a kormány. A bérrendezésükre Répássy elmondása szerint 8–10 milliárd forintot tudnak átcsoportosítani (ebből jut az ügyészségi alkalmazottaknak is). Ennek pontos módjáról még nincs döntés, felvetődött, hogy mindenkinek a juttatását a kategóriája felső határához emelnének, bár ez a legalacsonyabb sávoknál nem sokat segítene, mert a felső határ sem éri el a garantált bérminimumot.
A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Az infláció alakulása az elmúlt fél évben nagyon érdekes volt, nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is. Az amerikai inflációs pálya, amely alapvetően határozza meg a világ pénzpiacain elérhető hozamokat, hozamfelárakat, különösen fontos a fejlődő piacok, így Magyarország számára is.
A 2022-ben kitört háborút követő energiaár-robbanás, a munkaerőpiac folyamatos feszessége, a covid közbeni/utáni ingyen pénzek, a gazdaságok túlhevülésétől való félelem arra késztette a jegybankokat, hogy erőteljes kamatemelési ciklust kezdjenek el 2022 második felében. Tavaly aztán – nagyrészt azért, mert az energiasokk időközben elmúlt – az infláció erőteljes esésbe kapcsolt, és a kötvénypiacok elkezdték árazni, hogy a jegybankok mikor és milyen mértékben állnak neki a kamatcsökkentésnek.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április eleji értékelése szerint összeomlott az infláció – amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. Aznap jött ki a KSH friss jelentése, mely szerint 2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Viszont a jelentésben az is benne volt, hogy a szolgáltatások árai elszálltak (+9,9%), azon belül például a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult.
Úgy tűnik tehát, az általános mérséklődés ellenére a szolgáltatások felfelé húzzák az inflációt, mert a jegybanki célt messze meghaladva drágulnak. A Portfolio.hu cikke szerint a jelenség hátterében legalább részben az a rossz szokás állhat, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos inflációval emelik idén az árakat. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter azt is mondta a lapnak, hogy Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.
Inflációkövető (vagy ahhoz közeli) díjemelést alkalmaztak idén például a telefontársaságok, a bankok, biztosítók, és más szolgáltatók is így tettek, köztük szolgáltató kisvállalkozások is. De hogy mennyire indokolt a különböző szolgáltatóknak az általános infláció mértékével emelni, az minimum kérdés. Az NMHH lapunknak úgy nyilatkozott a telefondíjak inflációkövető emelésével kapcsolatban korábban, hogy ha a szolgáltató szerződésmódosítás során betartotta a vonatkozó szabályokat, és a bevezetett feltétel pontosan tartalmazza, hogy hogyan fog történni a díjak változása, akkor ez a szolgáltatói lépés nem jogszerűtlen.
A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.
Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.
Rogán Antal márciusban 17,6 százalékos áremelést engedélyezett a propagandaminisztérium fő beszállítóinak, azaz Balásy Gyula cégeinek. Mint emlékezetes, Magyar Péter éppen e cégeket vádolta meg közéleti színre lépésekor azzal, hogy eleve túlárazzák a kampányaikat. Két hete pedig arról számoltunk be, hogy már a rendőrség is nyomoz a szóban forgó állami kommunikációs szerződések ügyében.
Legutóbb augusztusban fordult elő, hogy többet kelljen fizetni a benzinért, mint a dízelért.
Mi történt? Jelentősen, bár eltérő módon változnak a hét második felében a hazai üzemanyagárak – írja a Holtankoljak.hu.
A benzin esetében bruttó 7 forinttal emelkedik a literenkénti nagykereskedelmi ár,
Drágább narancslé, olcsóbb kakaós csiga: összességében nem jártak jól az elmúlt időszakban a kisgyerekesek.
Mi történt? Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is 8 százalék. Ennyivel emelkedett ugyanis a gyermekek fogyasztási szokásai alapján összeállított termékkosár ára. ‒ közölte a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményében a K&H.
Kontextus. Lassult a „gyerekinfláció”, bár még így is a hivatalos inflációs index kétszerese. A legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek – így a kakaós csiga, a gyümölcsjoghurt, a hamburger, a literes narancslé, a hátizsák és szemüvegkeret is – kerülnek be a gyermek fogyasztási kosárba. A kosárba kerülő összes termék márciusban 40 435 ezer forintba került, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Vagyis egy év alatt 8 százalékos áremelkedés történt.
A Kormányinfón a pénzügyminiszter egyebek mellett arról beszélt, hogy az eddigi gyakorlattal, és a kormány tavaszi törvényalkotási programjával ellentétben idén csak novemberben tárgyalja a 2025-ös költségvetést az Országgyűlés. A kormány azzal ugyanis megvárja az amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály szerint a háborús helyzethez igazítva kell tervezni a makropályát.
A GKI vezérigazgatója a Szabad Európának ugyanakkor azt mondta, nincs összefüggés az amerikai elnökválasztás és a magyar költségvetés benyújtása között. Molnár László szerint a magyar gazdaság helyzetét egyáltalán nem befolyásolja, ha Donald Trump nyer. A makropályát befolyásoló háborús helyzettel a választások közeledtével azt lehet eladni, hogy miért hadiipari beszerzésekre költenek.
A szakember szerint megszorítások lesznek, az idei költségvetés már megalkotásakor se volt igaz, politikai elvárások miatt tartották fenn a növekedési prognózist, amíg tudták. Noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott az infláció, Molnár László azt mondta, az árak továbbra is emelkednek, csak a magas bázishatás miatt tűnik úgy, mintha a 3,6 százalék elfogadható lenne.
Matolcsy Györgyöt arról kérdezte Novák Előd (Mi Hazánk), hogy mikor fogják az infláció miatt az 5 forintosokat ki-, az 50 ezres bankókat bevezetni. A képviselő jelezte, pártja már sok érvet felsorakoztatott a készpénzhasználat mellett, de ezt nég szükségesnek tartaná. Az ötforintosok kivonását Balassa Péter (Jobbik) már két éve sürgette, hiába. Novák Előd most ugyanazzal érvelt: az érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként, kivonása nemzetgazdasági szinten milliárdos megtakarítást eredményezett.
Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett 5 forintosok kivezetése így indokolttá vált.
Szerinte az infláció miatt lenne szükség az 50 ezer forintosra is, hiszen