Best WordPress Hosting
 

Bekavar az idei inflációnál a szolgáltatók inflációkövető díjemelése

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter április eleji értékelése szerint összeomlott az infláció – amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment. Aznap jött ki a KSH friss jelentése, mely szerint 2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Viszont a jelentésben az is benne volt, hogy a szolgáltatások árai elszálltak (+9,9%), azon belül például a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult.

Úgy tűnik tehát, az általános mérséklődés ellenére a szolgáltatások felfelé húzzák az inflációt, mert a jegybanki célt messze meghaladva drágulnak. A Portfolio.hu cikke szerint a jelenség hátterében legalább részben az a rossz szokás állhat, hogy a szolgáltató szektor szereplői az előző évi átlagos inflációval emelik idén az árakat. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter azt is mondta a lapnak, hogy Magyarországon két körben is újra emelkedésnek indulhat az infláció, és az éves árváltozás mozgása hatással lehet az inflációs várakozásokra is. Az elemző szerint nagy inflációs kilengésekre kell számítani a jövőben.

Inflációkövető (vagy ahhoz közeli) díjemelést alkalmaztak idén például a telefontársaságok, a bankok, biztosítók, és más szolgáltatók is így tettek, köztük szolgáltató kisvállalkozások is. De hogy mennyire indokolt a különböző szolgáltatóknak az általános infláció mértékével emelni, az minimum kérdés. Az NMHH lapunknak úgy nyilatkozott a telefondíjak inflációkövető emelésével kapcsolatban korábban, hogy ha a szolgáltató szerződésmódosítás során betartotta a vonatkozó szabályokat, és a bevezetett feltétel pontosan tartalmazza, hogy hogyan fog történni a díjak változása, akkor ez a szolgáltatói lépés nem jogszerűtlen.

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

Balásy Gyula cégei árat emelnek, pedig Magyar Péter szerint már eddig is túlárazva dolgoztak

Rogán Antal márciusban 17,6 százalékos áremelést engedélyezett a propagandaminisztérium fő beszállítóinak, azaz Balásy Gyula cégeinek. Mint emlékezetes, Magyar Péter éppen e cégeket vádolta meg közéleti színre lépésekor azzal, hogy eleve túlárazzák a kampányaikat. Két hete pedig arról számoltunk be, hogy már a rendőrség is nyomoz a szóban forgó állami kommunikációs szerződések ügyében.

Tavaly augusztus óta nem láttunk ilyet a kutakon

Legutóbb augusztusban fordult elő, hogy többet kelljen fizetni a benzinért, mint a dízelért.

Mi történt? Jelentősen, bár eltérő módon változnak a hét második felében a hazai üzemanyagárak – írja a Holtankoljak.hu.

A benzin esetében bruttó 7 forinttal emelkedik a literenkénti nagykereskedelmi ár,

K&H: csökkent a „gyerekinfláció”, de még így is a „felnőtt” kétszerese

Drágább narancslé, olcsóbb kakaós csiga: összességében nem jártak jól az elmúlt időszakban a kisgyerekesek.

Mi történt? Tovább lassult a „gyerekinfláció”, de éves szinten még így is 8 százalék. Ennyivel emelkedett ugyanis a gyermekek fogyasztási szokásai alapján összeállított termékkosár ára. ‒ közölte a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményében a K&H.

Kontextus. Lassult a „gyerekinfláció”, bár még így is a hivatalos inflációs index kétszerese. A legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek – így a kakaós csiga, a gyümölcsjoghurt, a hamburger, a literes narancslé, a hátizsák és szemüvegkeret is – kerülnek be a gyermek fogyasztási kosárba. A kosárba kerülő összes termék márciusban 40 435 ezer forintba került, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Vagyis egy év alatt 8 százalékos áremelkedés történt.

A GKI-vezér és Magyar Péter se hisz a kormánynak

A Kormányinfón a pénzügyminiszter egyebek mellett arról beszélt, hogy az eddigi gyakorlattal, és a kormány tavaszi törvényalkotási programjával ellentétben idén csak novemberben tárgyalja a 2025-ös költségvetést az Országgyűlés. A kormány azzal ugyanis megvárja az amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály szerint a háborús helyzethez igazítva kell tervezni a makropályát.

A GKI vezérigazgatója a Szabad Európának ugyanakkor azt mondta, nincs összefüggés az amerikai elnökválasztás és a magyar költségvetés benyújtása között. Molnár László szerint a  magyar gazdaság helyzetét egyáltalán nem befolyásolja, ha Donald Trump nyer. A makropályát befolyásoló háborús helyzettel a választások közeledtével azt lehet eladni, hogy miért hadiipari beszerzésekre költenek.

A szakember szerint megszorítások lesznek, az idei költségvetés már megalkotásakor se volt igaz, politikai elvárások miatt tartották fenn a növekedési prognózist, amíg tudták. Noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott az infláció, Molnár László azt mondta,  az árak továbbra is emelkednek, csak a magas bázishatás miatt tűnik úgy, mintha a 3,6 százalék elfogadható lenne.

Matolcsy György: 50 ezres bankjegy nem kell még

Matolcsy Györgyöt arról kérdezte Novák Előd (Mi Hazánk), hogy mikor fogják az infláció miatt az 5 forintosokat ki-, az 50 ezres bankókat bevezetni. A képviselő jelezte, pártja már sok érvet felsorakoztatott a készpénzhasználat mellett, de ezt nég szükségesnek tartaná. Az ötforintosok kivonását Balassa Péter (Jobbik) már két éve sürgette, hiába. Novák Előd most ugyanazzal érvelt: az érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként, kivonása nemzetgazdasági szinten milliárdos megtakarítást eredményezett.

Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett 5 forintosok kivezetése így indokolttá vált.

Szerinte az infláció miatt lenne szükség az 50 ezer forintosra is,  hiszen

Ez volt az „alacsony infláció”? Az év végén újra lejtmenet jöhet

Látszik az inflációs mélypont, gyorsulás várható az év végére. Decemberben 5,5 százalékos lehet az éves infláció. Több felfelé mutató kockázattal is számolni kell.

Mi történt? Márciusban 3,6 százalékos volt az éves infláció, havi összevetésben pedig 0,8 százalékos volt az áremelkedés. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője értékelte az elmúlt időszakot:

„A tényadatok megfelelnek a piaci és a mi várakozásainknak is.

Nagy Márton: Összeomlott az infláció

Az infláció összeomlott és lent is maradt – ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mondta a tárca közleménye szerint. A tárca elégedett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs adataival, kifejtették, 2024 márciusában tovább olvadt az infláció mértéke, a januári 3,8 százalékot, majd a februári 3,7 százalékot követően 3,6 százalékos szintre csökkent az infláció üteme az előző év azonos hónapjához képest.

– A kormány hatékony intézkedéseinek köszönhetően tehát

amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció,

Jelentős csökkenést érzékelt a KSH az alapvető élelmiszerek árában

2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább

a cukoré (30,9 százalék),

Jaksity György: Arra nem számítottam, hogy mindez a nyakunkba is borul

A 2010-es évekről az a véleménye, hogy egy elvesztett évtized volt, mert a világ egyik legkellemesebb időszakában, az uniós pénzbőség idején lett volna lehetőség akár az oktatásban, akár az egészségügyben egy jobb minőséget eredményező megújulást megfinanszírozni, ehhez képest

itt nem történt tulajdonképpen semmi.

Ráadásul annak a jelét sem látja, hogy „valami történne az előttünk álló időszakban”. Ez az „aranykorszak” elmúlt, a mi életünkben nem jön már el egy hasonló lehetőség szerinte. Ami azt jelenti, hogy az elszalasztott humántőke-befektetések is csak jóval lassabban fognak termőre fordulni, mint fordultak volna, ha a kormány megragadja a múlt évtized esélyeit.

Ki nem találnád, mennyit fizethetnek a potyázók a Lidlben

Brutális díjat vezet be a kiskereskedelmi lánc az egyik boltjánál, miután sokan visszaéltek az ingyenes parkolási lehetőséggel. Mutatjuk a fizetős Lidl-parkolók helyszíneit.

Mi történik? Változnak a parkolási díjak a Lidl fővárosi, II. kerületi, Csalogány utcai üzleténél: az első óra ingyenes lesz, de a második óra már 1500 forintba kerül, a harmadik órától pedig 15 000 forintos napidíjat szednek – írja a Pénzcentrum.

Hogy mi van? A portállal a Lidl korábban azt közölte, hogy az áruházaknál a fizetőrendszer bevezetésének oka, hogy a parkolókban hagyott, nem vásárlási céllal érkező gépjárművek megnehezítik az áruházba érkező vásárlók számára a parkolást. Fizetős a parkolás a második órától Budapesten

Miért kerül ötször annyiba a magyar eper, mint a külföldi?

Aki járt mostanában bármelyik magyarországi bolthálózatban, annak feltűnhetett, hogy akár négy-ötszöröse is lehet a magyar eper ára a külföldinek. Az okok nem az inflációban vagy a magyar gazdaság rossz helyzetében keresendők, hanem elsősorban az ország klimatikus adottságaiban – erről beszélt a Spirit FM-en Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

„Magyarországon a szamócaszezon április elején, vagy a hónap első felében kezdődik. Idén a korai kitavaszodás miatt 1-1,5 héttel előrébb van a szamócaszezon is, helyenként akár 2 héttel is, így már húsvét előtt megjelent a magyar szamóca a boltokban. De Magyarországon, a mi klimatikus adottságaink mellett a szamócák ilyen korán csak és kizárólag üvegházban, vagy fűtött fóliaházban teremnek meg, szabadföldön egyelőre nem” – taglalta a szakértő, hangsúlyozva egyúttal azt is, hogy szamócát (epret, ki hogy nevezi) üvegházban vagy fóliaházban csak viszonylag drágán lehet előállítani, ez eredményezi azt, hogy jelenleg aranyáron kapni csak magyar epret a boltokban.

Az import áruval kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Ahogy Apáti mondja, Spanyolországban, Olaszországban vagy épp Görögországban, hónapokkal hamarabb kezdődik a szezon, ezeken a helyken most túlkínálat van, így az áru egy részével az a cél, hogy kármentésként, akár nyomott áron is eladják a terméket. „Ezzel nem tudunk mit kezdeni, ez a globalizált kereskedelemnek a jelensége” – húzta alá.

Azért volt nálunk átlagon felül drága az élelmiszer, mert megnövelték a forgalmi adókat

(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

A 2024. januári 3,8 százalékos és a februári 3,7 százalékos infláció után Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy

az infláció letörését a kormány rendezte el.

Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”?

The post Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”? first appeared on 24.hu.

Pozitív meglepetést okozott az eurozóna

A márciusi inflációs adatok a várakozásokhoz képest is jól alakultak, ami az EU gazdaságának további küzdelmei mellett tovább növelheti az Európai Központi Bank kamatvágásának valószínűségét.

Mi történt? A Portfolio cikke alapján március hónapban 2,4 százalék volt az infláció, ami a februári 2,6 százaléknál sokkal jobb, de még a márciusi elemzői várakozásnak számító 2,5 százalékos számnál is jobb. Az éves maginfláció is csökkenő tendenciát mutat, 3,1 százalékról 2,9 százalékra esett vissza. Hónap per hónap viszonylatban az árak 0,8 százalékkal emelkedtek, ami az EKB 0,2 százalékos havi inflációs céljaival nincs összhangban, de az év elején szezonális hatások miatt jellemzően megugrik a hó/hó infláció mértéke. Továbbá az infláció szerkezete is aggasztó lehet, mert az áremelkedést elsősorban a szolgáltatások hajtották.

Mi következik ebből? Az EKB éves inflációs célja 2 százalék, amihez egyre közelebb kerül az eurozóna, így látva a gazdaság gyengélkedését egyre nagyobb az esély egy kamatvágásra a közeljövőben. Az EKB valószínűleg megvárja a májusi béradatok alakulását és várhatóan a júniusi ülésén dönt.

Már nem a párnahuzatban, inkább külföldön tartják a magyarok a pénzüket

A hazai bankbetétállomány csaknem nyolcada már külföldi bankoknál vezetett számlákon van. A kiáramlás már 2011 óta látványos, de igazán 2022-ben, az orosz-ukrán konfliktus hatására pörgött fel. 2023 év végén az állomány közel 1700 milliárd forint volt.

Mi történt? A Bank360.hu elemzéséből derült ki, hogy történelmi csúcson van a magyarok külföldi pénzintézeteknél tartott betétállománya. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján 1676,6 milliárd forintnyi betét áll a lakosság határon túli számláin, ez a lakossági bankoknál és államkincstárnál lévő összes betétállomány 12 százalékának felel meg.

Miért a csökkenés? Az elmúlt évek csökkenését magyarázó tényezők között szerepelnek a kiugróan magas hazai infláció, a magas állampapírhozamok és a nulla közeli betéti kamatok is, valamint az orosz-ukrán konfliktus és az ahhoz kapcsolódó lakossági félelem is közrejátszott a kimenekítésben.

Bűnbe esett a magyar lakosság 2023-ban

2023 az elmúlt öt év legbűnterhesebb éve lett. Bár a súlyos bűncselekmények száma csökkent előző évhez képest, összességében tovább nőtt a bűnelkövetés az országban. Bár a súlyos bűncselekmények száma csökkent, kiugróan sok csalás és lopás történt a tavalyi évben a KSH adatai alapján.

Mi történt? A Pénzcentrum elemzésében mutatta be a KSH és a Belügyminisztérium, valamint a Legfőbb Ügyészség bűnözésre vonatkozó statisztikáit. 2022-ról 2023-ra 6,2 szézalékkal emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma Magyarországon.

Milyen bűncselekmények elkövetése hagyott alább? A nyilvántartott 20 bűncselekmény-típus többségében csökkenés volt tapasztalható, így az olyan súlyos bűnök, mint a szándékos emberölés, a szexuális kényszerítés vagy a sikkasztás is jelentősen visszaesett tavalyhoz viszonyítva.

Felemás adatok jelentek meg a hazai munkaerőpiacról

Miközben a foglalkoztatottság nőtt, a munkanélküliség nem csökkent, így az több éves csúcson ragadt idén februárban, írja a 444.

Hogyan lehetséges ez? A munkaerőpiac sajátosságaiból adódóan valósulhatnak meg ezek a látszólag ellentmondásos folyamatok. Egyfelől az őszi-téli hónapokban a foglalkoztatottság inkább csökkenő, míg a munkanélküliség növekvő tendenciákat mutat, elsősorban a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák kifutásával, így a tavasz közeledtével ez a trend fordulni kezd. Másfelől viszont az elmúlt időszakban nőtt a gazdaságilag aktív népesség száma, azonban az új belépők közül nem mindenki tudott elhelyezkedni.

Várható javulás? A márciusi adatok a mostaninál várhatóan jobbak lesznek, köszönhetően a tavaszi szezonális munkák szélesebb körű megjelenésének.

Az EU-s munkaerőpiaci adatok egyelőre támogatják az Európai Központi Bank kamatvágási terveit

Egyre magabiztosabb az Európai Központi Bank a 2 százalékos inflációs várakozásokkal kapcsolatban, amit 2025 közepére érhet el az Eurozóna. Ez tovább erősíti az alacsonyabb kamatok mellett szóló érveket, amiből leghamarabb júniusban lehet valami.

Mi történt? A Reuters közlése alapján a várakozások mentén alakul az uniós munkaerőpiacon a fizetések mértéke, ami az EKB inflációs várakozásaival és produktivitás növekedési kilátásaival összhangban van. Ez várhatóan gyorsítja az Eurozóna közelebb kerülését az EKB inflációs céljaihoz. Ám a bank még az első negyedéves, májusban publikálandó munkaerőpiaci adatokra vár mielőtt meghozná a kamatdöntését, így az adatok függvényében leghamarabb júniusban lehet belőle valami.

Mit áraz a piac? A júniusi kamatvágást a befektetők többsége tartja valószínűnek, ám arról még nincs piaci konszenzus, hogy az év hátralevő részében hány kamatdöntést fog még hozni az EKB.