Best WordPress Hosting
 

Joe Biden újrázásához az amerikai gazdaságnak is lesz egy-két szava

Joe Biden sok tekintetben jó időzítéssel vághatott neki elnöki ciklusának. Bár a 2020-ban elszabaduló Covid-járvány a gazdaság rövid távú, drámai visszaesését okozta, a pandémia lezárultával a gazdasági növekedés gyors visszapattanására lehetett számítani. A kezdetben 14 százalék fölé ugró munkanélküliségi ráta 2021 januárjára hat százalék közelébe csökkent.

Az amerikai gazdaság mérete már 2021 első negyedévében elérte a járványt megelőző csúcsértéket.

A fenti adatok aligha meglepők, hiszen a gazdasági visszaesés egyik fő forrása a kormányzati lezárások és bizonyos sérülékeny gazdasági szegmensek (turizmus, vendéglátás, stb.) összeomlása volt. A járvány lecsengésével és a korlátozások feloldásával várható volt a gyors helyreállás, amire a Donald Trump neve által fémjelzett, 2020 első felében elfogadott, közel kétmilliárdos CARES mentőcsomag csak ráerősített. A kétpárti megegyezéssel elfogadott CARES az Egyesült Államok történetének legnagyobb mentőcsomagja volt, melynek szükségességét meglepően kevés vita övezte, különösen a 2008-as válság nyomában elfogadott, Barack Obama-féle, közel 800 milliárdos élénkítő csomaggal való összevetésben.

Aki szennyestartóért megy az IKEA-ba nem csak szennyestartót vesz – így jön ki a matek a bútoróriásnál

Ismét árcsökkentésbe kezdett az IKEA, amelynek kiskereskedelmi vezetője szerint az ellátási láncból származó megtakarításokat az árak csökkentésével adják tovább a vásárlóknak. Ennek eredménye már most látszik a forgalmon, pedig idén is erős évük volt. Újabb boltformátumokkal jönnek, és recesszió ide vagy oda, Kínában is terjeszkednek.

Miután 2023-as üzleti évét is elég erősen zárta az IKEA, most ismét árcsökkentésbe kezd, vagyis kiskereskedelmi vezetőjének Tolga Öncünek új területek után kell néznie, hogy hol lehet spórolni. Mert a mateknak nyilván ki kell jönnie. A Retaildetail kereskedelmi szakportál cikke szerint az újításokból ennek ellenére sem vesz vissza a svéd bútorfranchise: jönnek az új boltformátumok és javítanának a vásárlói élményen is.

Nagyot nőtt az IKEA, és már megint készül valamire

Makacs jelzálogok és megtakarítások miatt nem hat a kamatpolitika – kérdés, hogy meddig

Az Egyesült Államokban két évtizedes csúcspontra emelete az irányadó kamatot a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatai a 2008-as válság előtti időszakban látott magasságokban járnak. 

Ennek ellenére a fejlett világban, és főként az Egyesült Államokban a kamatemelést nem kísérték a korábbi évtizedekben megszokott, tankönyvi példák által jósolt mellékhatások: bár az inflációs ráta mérséklődött, nem ugrott meg a munkanélküliség, nem omlottak össze a beruházások, nem zuhant be a fogyasztás. 

Az amerikai gazdaság a kamatemelés ellenére is kifejezetten gyors – az idei harmadik negyedévben a tavalyi harmadik negyedévhez képest 2,9 százalékos, az előző négy negyedév ütemét nézve 4,9 százalékos –  növekedést mutat, erős fogyasztással és beruházásokkal, rekordot döntő fekete vasárnapi online shoppinglázzal. Az eurózónában ennél rosszabb a hangulat, miután Németország évek óta tartó gyengélkedése idén recesszióba fordult, és ezzel egész Európa mutatóit lefelé húzta; ám 2023 Németországban is inkább stagnálást, mintsem komoly visszaesést hozott, a többi fejlett európai gazdaságot pedig elkerülte a recesszió. Az EU és az eurózóna munkanélkülisége alacsonyabb, mint a 2008-as válság óta bármikor; és az Egyesült Államokban is alig pár tized ponttal magasabb, mint 2019 végén, egy évtizednyi csökkenést követően volt. A beruházások bár voltak már acélosabbak is, de nem estek össze, Amerikában és Európában is növekednek. Közben a fogyasztói árak emelkedésének üteme Amerikában 3,2 százalékra, az eurózónában 2,9 százalékra mérséklődött októberben.

Ezeket a termékeket adja olcsóbban a 65 éven felülieknek a Lidl

A 65 év feletti vásárlók egyes termékekhez akár 20 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatnak. 

Egy héten át egyes termékekhez akár 20 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatnak a Lidl üzleteiben a 65 év feletti vásárlók – derül ki a cég közleményéből. A november 27. és december 3. közötti időszakban a 65 év felettiek:

minden friss zöldséget és gyümölcsöt 10 százalékkal,

Mekkora gond a magyar államadósság?

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Első ránézésre sokat javultak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói 2022 ijesztő ikerdeficitjéhez és az infláció meredek felfutásához képest. Most, 2023 vége felé az infláció, ha megkésve és igen magas szintről is, de lefele tart; olyannyira, hogy máris megszólaltak a győzedelmes kormányzati hangok. Túl korán.

Vannak valóban kedvező előjelű fejlemények a tavalyi ikerdeficithez mérve: a folyó fizetési mérleg nagyot javul az idén, az MNB közleményei szerint jó az esély arra, hogy 2024-25-ben ismét többletes lesz. Ez komoly dolog lenne, hiszen még az év derekán is a GDP 5 százalékára rúgott négy negyedév folyó fizetési mérlegének a hiánya. Az Európai Bizottság a legutóbbi előrejelzésében a fizetési mérlegre egyensúlyközeli állapotot prognosztizált, és egyéb egyensúlyi adatokra is figyelemre méltó prognózist adott.

Hol lehet most pénzt csinálni? Az ingatlanpiacon ráérsz 2025-ben körülnézni

Egy baráti beszélgetés során kaptam a kérdést, miszerint mikor fognak már látványosan esni az ingatlanárak? A válasz az, hogy már most is esnek, csak észre sem veszik a befektetők.

(A szerző privátbanki szakember, korábbi írásai itt olvashatók.)

2015-től 2022-ig gyakorlatilag töretlen lendülettel emelkedtek az ingatlanárak, mely szárnyalást a támogatott vagy nagyon kedvezményes kamatú hitelek, a csok és a félelem hajtott, valamint a félelem, hogy kimaradunk az emelkedésből. A covid is extra keresletet generált azzal, hogy sokan az otthoni munkavégzés lehetőségét vidéken vagy családi házas övezetben képzelték, a meglévő ingatlan cseréje mellett döntve.

Gazdagabb gazdagok, szegényebb szegények: szétszakadóban a magyar társadalom

A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése mellett 2022-ben nőtt a társadalmi kirekesztődésnek és szegénységnek kitettek, valamint a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők aránya is. Ezek az értékek 2015 óta egyszer sem emelkedtek az előző évhez képest.

Példa nélküli reálbércsökkenés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások életszínvonaláról készített jelentése és a 2022-es Helyzetkép című kiadványából elég borús kép rajzolódik ki az országban zajló társadalmi-gazdasági folyamatokról: az elmúlt bő két évtized legnagyobb mértékű és Európa-bajnok inflációja megtette a hatását, a 2022 szeptemberében kezdődött reálbércsökkenésnek csak egy évvel később lett vége.

Januártól a levélfeladás is drágább lesz

Januártól kismértékben változnak a Magyar Posta levélfeladásainak díjai – közölte az állami vállalat az MTI-vel. Közleményükben jelezték, hogy 2024. január elsejétől a díjszabás minimálisan, infláció alatti mértékben fog változni.

A lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti tömegkategóriákban a díjak a következők szerint alakulnak:

a belföldi elsőbbségi levél díja 30 Ft-tal, 300 Ft-ról 330 Ft-ra;

800 ezer forinttal gazdagodtak a magyar családok. Reálbércsökkenés mellett. Hogy mi?

Az MNB friss elemzése szerint az elmúlt negyedévben a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása összesen 3200 milliárd forinttal gyarapodott – írja a Forbes. Magyarul ennyivel nőtt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása három hónap alatt.

Ez 4 millió háztartással számolva háztartásonként +800 ezer forintot jelent.Ez lenyűgöző eredmény, ha azt nézzük, hogy Magyarországon az utóbbi bő egy évben rekordinfláció volt. Igaz novemberre már sikerült egy hajszállal 10 százalék alá (=egy számjegyűre) lenyomni a statisztika szerint. A reálkeresetek is mínuszban voltak, már tavaly augusztus óta. Apró reménysugár, hogy szeptemberben itt is fordulat történt, a KSH adatai szerint, 1,7 százalékos pluszba fordult a reálkereset. Az MNB adatai alapján meg mindeközben a lakossági megtakarítások összege szinte folyamatosan növekvő trendet mutat. Hogy is van ez?

A portál szerint bár jól hangzik, hogy 800 ezer forinttal gazdagabbak lettünk csupán három hónap alatt, de ezugye  az átlag. A nagy többség valószínűleg azt mondja, nem lett gazdagabb. És minden bizonnyal így is van. Megemlítik ehhez kapcsolódóan az MNB 2020-as elemzését, mely szerint

800 ezer forinttal gazdagodtak az „átlagmagyarok” 3 hónap alatt. Tényleg?

Az MNB friss elemzése szerint az elmúlt negyedévben a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása összesen 3200 milliárd forinttal gyarapodott. Miben tartjuk a pénzünket? És honnan a hozam?

Az államháztartás pénzügyi helyzete mellett a magyar háztartások pénzügyi számláiról is közölt elemzést a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB novemberi számai alapján

3200 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások pénzügyi megtakarítása három hónap alatt.

Sok minden megosztja a magyarokat, az infláció miatti aggodalom viszont összeköt minket

A Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf, Szászi Áron és Varga Attila által jegyzett kutatásból kiolvasható, hogy a magyarok által érzékelt országos problémalista jelentős stabilitást mutat az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva. Továbbra is a megélhetés magas költségeit nevezték meg a legtöbben: 43 százalék sorolta ezt az ország három legfontosabb problémája közé 2022-ben és 2023-ban egyaránt.

2021 eleje óta a Policy Solutions (PS) minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén. 2023 őszén a második helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll (31 százalék), egy hajszállal megelőzve az alacsony fizetéseket (30 százalék). A lista negyedik helyére a korrupció került, a magyarok negyede számára ez komoly gond (25 százalék).

A kormánypárti és az ellenzéki szavazók között is a megélhetés magas költségei vezetik a listát.

Minden nap öt-hat vendéglátóhely zár be Magyarországon

Kocsmát és szórakozóhelyet is csak körülményesen lehet működtetni, ezeknek majdnem a fele bezárt 2010 óta.

Több mint 45 ezer vendéglátóhely volt Magyarországon a járvány előtt, ma már csak 38 780 hely működik – írja a Portfolio. A bezárt helyek többsége kocsma, vagy zenés-táncos szórakozóhely: ezeknek a 25 százaléka eltűnt az elmúlt 4 évben.

Ugyanezt az időszakot vizsgálva azt látjuk, hogy több mint 2600 étterem, büfé, vagy gyorsbüfé zárt be. Csak a 2023-as adatokat nézve 970 bezárt vendéglátóhelyet találunk, ebből majdnem 500 étterem, büfé vagy gyorsbüfé.

Fűtheti az inflációt, ha magasak lesznek a kötelező visszaváltási rendszer gyártói díjai

A hazai italgyártó szövetségek üdvözlik az italcsomagolások visszaváltási rendszerének jövő évi indulását, amivel megvalósulhat az ágazatban a körforgásos gazdasági modell. Az italgyártó és forgalmazó cégeket tömörítő szövetségek azonban az iparág versenyképességének javítása, a forgalom visszaesésének megállítása, valamint az élelmiszerinfláció csökkentése érdekében javasolják, hogy a visszaváltási rendszer költségei ne haladják meg a jelenlegi kiterjesztett gyártói felelősségi díj felét. Ez a költségszint felelne meg ugyanis az európai országokban már működő visszaváltási rendszerek terheinek – írják közleményükben.

A bevezetést azért üdvözlik, mert a PET- és üvegpalackok, alumíniumdobozok visszaváltási rendszerének bevezetésével a remények szerint 90 százalékot meghaladó szelektív gyűjtést lehet majd elérni, azaz az italcsomagolásoknál megvalósulhat a körforgásos gazdasági modell. A hazánkban megvásárolható műanyag- és üveg italospalackok, valamint az alumínium italosdobozok újrahasznosíthatóak, azaz alkalmasak arra, hogy használat után ismételten palackokká váljanak. A visszaváltási rendszer ezen értékes nyersanyagok elkülönített gyűjtését és újrahasznosítását teszi majd lehetővé. A visszaváltási rendszer által érintett három italcsomagolóanyag fajtából (PET, alumínium és üveg) Magyarországon évente több mint 3 milliárd darab kerül forgalomba.

Arra is kitérnek, hogy hamarosan újabb rendkívül fontos szakaszába lép a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos jogalkotás folyamata: 2023. november végéig kell kihirdetni a kormányzatnak a rendszer kialakítását és működtetését finanszírozó díjtételeket, amelyeket az italgyártó cégeknek kell majd megfizetniük.

Június végéig marad a kötelező akciózás

Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány 2024. június végéig meghosszabbította a kötelező akciózást, jelentette be szerdán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).

A kormány honlapján olvasható indoklás szerint a kabinet azt várja az intézkedéstől, hogy az hozzájárul „a szankciós élelmiszerinfláció” további csökkenéséhez, ezzel is segítve fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését.

Május elején jelent meg a rendelet, amelyben a kormány kötelező akciókat írt elő a boltoknak. Az akciózás azokra a termékekre is kiterjedt, amelyeknek akkor még rögzítve volt az ára (az árstopok egészen augusztusig voltak érvényben). Az akkori előírás szerint a megelőző harminc napban az adott bolt által alkalmazott legalacsonyabb bruttó árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron kell adni az akciós termékeket.

Drámai változás a készpénz esetében, halmozzák a veszteséget a magyarok

A fizetéseknél egyre többször fordul elő, hogy valamilyen digitális fizetési formát veszünk igénybe, még ha nem is olyan léptékben, mint tőlünk nyugatabbra. Ha az összes fizetési helyzetet nézzük, akkor 2015 és 2021 között volt egy látványos 20 százalékpontos javulás, ami miatt az elektronikus tranzakciók darabszám szerinti aránya felkúszott 31 százalékra – emlékeztetnek a portálon.

Vagyis a készpénz elleni harcban ugyan még mindig nem tudott felülkerekedni a digitális fizetés, de a tendencia egyértelműen javul.

Mindezt segíti az infrastruktúra látványos javulása is, hiszen 2011 és 2021 között az elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok száma, és az internetes kártyaelfogadóhelyek száma drasztikus mértékben megnőtt.

Eltűnik a banki ajánlatokból egy tavaly óta meghirdetett elem

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően, 75 bázisponttal, 11,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. Ezzel a közeljövőben – alig egy éves együttélés után – ismét elbúcsúzhatunk a két számjegyű betéti ajánlatoktól – idézi a portál közleménye Gergely Pétert.

A BiztosDöntés.hu szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy 13 hónapja, 2022 októberében jelentek meg az első két számjegyű betéti kamat-ajánlatok, azt követően, hogy a jegybank a forint védelme érdekében drasztikusan, 500 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot. Ezt megelőzően a jegybank statisztikái szerint utoljára 2009. tavaszán voltak 10 százalék feletti ajánlatok elérhetőek a magyar bankrendszerben.

Viszlát kétszámjegyű kamat!

A peso már annyit sem ér, mint a forint, jöhet a sokkterápia Argentínában

Megnyerte az argentin elnökválasztás második fordulóját Javier Milei, akinek nemcsak a külleme extravagáns, hanem a nézetei is.

Mi történt? Az október 22-én és november 19-én tartott választásokon a jobboldali pártokat tömörítő La Libertad Avanza képviseletében Javier Milei felülkerekedett a balközéphez húzó Sergio Massán.

Miért fontos ez? Argentína Dél-Amerika második legnagyobb gazdasága. A 46 millió lakost számláló ország gazdag természeti erőforrásokkal és erős agráriummal rendelkezik (földgáz, marha, kukorica), ennek dacára komoly nehézségek sújtják.

Euróbevezetés: Matolcsy még nagyobbra emelte a tétet

Az MNB „elkötelezett az euró sikeres és biztonságos magyarországi bevezetése mellett” – írta válaszában Matolcsy György jegybankelnök Balassa Péter országgyűlési képviselőnek. A jobbikos honatya azt kérdezte a monetáris politika vezetőjétől, milyen feltételek szükségesek az euró bevezetéséhez, amelyeket Magyarország nem tud teljesíteni – olvasható az mfor.hu-n.

A válaszban az MNB első embere kifejtette, szerintük az euróövezethez csatlakozás feltételeit nem elegendő a hagyományos maastrichti kritériumokkal mérni. Ezért – tette hozzá Matolcsy – a magyar jegybank kidolgozta és 2020-ban publikálta is a Maastricht 2.0-nak nevezett feltételrendszert, mely „az eredeti nominális kritériumok finomhangolásán túl új reálkritériumokat is figyelembe vesz”. A jegybankelnök úgy látja, ezt a kritériumrendszert figyelembe véve

Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén.

Vajda Zoltán a huxitot nem, a 9,9%-os inflációt el akarja hinni

A 9,9 százalékos infláció olyan, mint a kereskedők árazási gyakorlata, amikor 999 forintot írnak a táblára, és megpróbálják elhitetni, hogy az nem ezer, hanem csak kilencszáz forint.

Ezt mondja a Népszavának az MSZP-s Vajda Zoltán. Meg azt is, hogy ezzel nem azt állítja, hogy az inflációs adatot „leárazták”, mert

szeretne hinni a Központi Statisztikai Hivatal-nak,