Best WordPress Hosting
 

Betiltják a gázkazánokat az EU-ban: új programot követel a tagállamok fele

Közös állásfoglalásában 15 uniós ország szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az energiafüggetlenség növelése és az éghajlati célok elérése érdekében helyezze előtérbe a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését. Az országok arra kérték a Bizottságot, hogy tegye közzé a hőszivattyúk támogatására vonatkozó cselekvési tervet, és vizsgálja felül a 2016-os uniós fűtési és hűtési stratégiát a közelgő 2040-es éghajlatvédelmi célokkal összhangban. Tavaly az Európai Bizottság már döntött arról, hogy betiltja az új olaj- és gázkazánok betiltását, helyette pedig a hőszivattyúk telepítését segíti.

Rengeteg pénzt kell bevasalnia a tagállamokon az EU-nak, új terv került az asztalra

Az Európai Unió egyre bonyolultabb geopolitikai viszonyok között navigál, ami miatt jóval több pénzre lesz szüksége. Európa képessége, hogy hatékonyan tudja kezelni a legsürgetőbb kihívásokat, a költségvetési integráció fokozásán múlik, mivel a blokk jelenleg nem rendelkezik a megfelelő politikai és intézményi mechanizmusokkal a szükséges beruházások finanszírozásához – éppen ezért több tagállami befizetést, EU-szintű adók bevezetését javasolja Max Bergmann és Federico Steinberg, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Európa jövőjével foglalkozó projektjének két vezető munkatársa.

„A világon itt a legalacsonyabb az államadósság, mégsem hajtjuk végre a szükséges beruházásokat”

A 2004-es bővítés és a kohéziós politika sikertörténet, de mindenképpen újra kell gondolni az uniós felzárkóztatási rendszert. Az EU-s és állami támogatásokra egyaránt szükség van, hogy javítsunk Európa versenyképességén, és a költségvetési adósságfékeknek nem szabad akadályozniuk a beruházásokat. A magas szociális kiadások nem jelentenek versenyhátrányt Európában, épp ellenkezőleg: az erős munkavállalói jogok előnyt jelentenek az EU-nak – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) elnöke.

Taposóakna került az új uniós EU-s szankciócsomagba

Négy orosz állami médium kerül fel az Európai Unió feketelistájára, míg a Moszkva elleni 14. szankciócsomag egyéb intézkedései az uniós nagykövetek szerdai találkozóját követően még a megbeszélések korai szakaszában vannak. Egyes tagállamok azt szorgalmazták, hogy világszerte szankcionáljanak minden olyan pénzintézetet, amely Oroszország hadigépezetét segíti, hogy katonai felszerelések gyártásához szükséges árukért vagy technológiáért fizessen, ami komoly hatásokkal járhat a pénzpiacokon.

Hamarosan többszáz milliárdnyi EU-s forrást oszt szét a kormány

A 2021-2027-es időszakra szóló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) keretében ebben az évben mintegy 800-850 milliárd forint forrásra jelenik meg felhívás a vállalkozások számára – jelentette be Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a GINOP Plusz programok célja, hogy 2030-ra a magyar kkv-k bruttó hozzáadott értékteremtő képessége növekedjen, továbbá a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen.

Az EU újabb technológiánál csaphat le Kínára

Európa a kevésbé fejlett technológiájú mikrochipek esetében is korlátozná a kínai termékek beáramlását: az elektromos járműipar ellátásában próbálják megakadályozni az ázsiai ország árudömpingjét. Az Európai Bizottság megkezdi a mikrochip-beszállítók és -vásárlók raportját az régebbi chipek beszállítói láncairól. Az Egyesült Államok januárban már hasonló vizsgálatot kezdett, majd kedden Joe Biden elnök jelentős vámemelést jelentett be a termékekre – derül ki a Politico cikkéből.

A magyar kormány miatt áll a bál Brüsszelben – megakasztották az EU-s diplomáciai fellépést

Az EU közös nyilatkozatát a grúziai, sokat bírált külföldi ügynökökről szóló törvénye miatt a magyar kormány nem engedte át, így az egyhangúság hiányában az uniós külügyi fődiplomata, Josep Borrell adott volna ki egy állásfoglalást. A végső szöveget azonban a magyar biztos, a bővítési ügyekért felelős Várhelyi Olivér nem fogadta el – számolt be a Politico.

Vaskos büntetés néz ki a magyar kormánynak az EP-választások után

Alig pár nappal az európai parlamenti választások után, június 13-án hoz ítéletet az Európai Bíróság a magyar menekültügyi rendszert elmarasztaló, korábbi ítélet végrehajtásának elmulasztásáról. Emiatt 1 millió euró azonnali bírság, és egy napi büntetési tétel is sújthatja majd a magyar költségvetést. A magyar kormányt más vitás ügyekben is a testület citálják.

Átment az EU új migrációs paktuma

Az Európai Unió mérföldkőnek számító reformot fogadott el menekültügyi és migrációs rendszerében, amely új szabályrendszert hoz létre az érkezők rendezett kezelése, hatékony és egységes eljárások létrehozása, valamint a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében. A reform 10 olyan jogalkotási aktust tartalmaz, amelyek a menekültügy és a migráció kezelésének teljes európai keretét átalakítják – írja közleményében az Európai Unió Tanácsa.

Új szövetségesével vétózott Magyarország az EU-s vitában a renegát tagállamjelölt miatt

Magyarország és Szlovákia vétója miatt késik az egységes uniós állásfoglalás a grúziai külföldi ügynök törvény ellen. Az EU-csatlakozásra váró országban heves tiltakozásokat váltott ki a jogszabály, amelyhez hasonló Vlagyimir Putyin Oroszországában, valamint itthon és a szomszédos államban is hatályos.

Kockázatos játékban kezdett Macron, meginoghat a pénzügyi világ is

Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy nyitott az Európai Unión belüli határokon átnyúló banki fúziók és felvásárlások erősítésére. Attól sem zárkózik el, hogy egy nagy francia bankot egy uniós rivális felvásároljon. Macron elképzelése szerint a mélyebb pénzügyi integráció és a gazdasági növekedés ösztönzése révén az EU egységesebb és erősebb gazdasági erővé válhat, amely képes felvenni a versenyt Kínával és az Egyesült Államokkal. A francia elnök ezzel leporolta a tőkepiaci unió tervét, amely egyelőre nagyon megosztja a tagállamokat.

Blokkolhatja Görögország az észak-macedónok uniós csatlakozását a kiújult névvita miatt

Miután vasárnap úgy tette le az új észak-macedón elnök (címlapképünkön) a hivatali esküjét, hogy az ország nevéből kihagyta az első felét, tehát a régi országnevet használta, kemény figyelmeztetést kapott a görög miniszterelnöktől és a bolgár elnöktől is. Ez Észak-Macedónia uniós csatlakozási folyamata elakadásával is járhat.

Helyreállítási pénzek: fontos lépést tett Brüsszel a Magyarország elől elzárt forrásoknál

Miután februárig alig harmadát fizették csak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, valamint a RePowerEU forrásainak a tagállamoknak, az Európai Bizottság megpróbálja felgyorsítani az utalásokat. Ehhez új útmutatókat és kereteket tettek közzé hétfőn. Magyarország még nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, a szűk határidő miatt pedig rengeteg RRF-pénzt veszíthetünk el.

EP-választás: meglepő eredményeket hozott az új közvélemény-kutatás

Miközben a 27 uniós tagállamban átlagosan a fiatalok kétharmada akar részt venni a közelgő EP-választásokon, a magyar fiatalok alig fele lesz majd biztosan az urnáknál június 9-én. Ebben szerepe lehet annak, hogy a fiatalok kevésbé ismerik az EU hivatalos kommunikációs csatornáit – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. Aggasztó, hogy az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, mint az uniós átlag.

Drasztikus járműszabályozásról döntött az EU – sokan szívhatják a fogukat

Az Európai Unió véglegesen jóváhagyta a tehergépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó törvényt, amely előírja, hogy az EU-ban értékesített új nehézgépjárművek többségének 2040-ig károsanyag-kibocsátásmentesnek kell lennie. Magyarország is támogatta a javaslatot.

Brutális üzemanyagdrágulást hozhat az új szabályozás – négyszeresére ugorhat a benzinen és a dízelen a felár

Az EU közelgő szén-dioxid-kibocsátási árképzési rendszere a közúti és fűtőanyagokra, a kibocsátáskereskedelmi rendszer 2 (ETS2) az eredetileg vártnál nagyobb áremelkedéshez vezethet – mondták az Euractivnak EP-képviselők. A 2027-ben bevezetendő rendszernél eredetileg azt becsülték, hogy a CO2 tonnánként 45 euró alatt tartja az árakat, ami a dízel vagy a benzin esetében literenként körülbelül 10 centes felárat eredményezne, de most akár ennek a többszöröse is az üzemanyagárakra terhelődhet.

Súlyos botrány lett Brüsszelben az Euróviziós Dalfesztiválból

Súlyos felháborodáshoz vezetett az Európai Műsorszolgáltatók Uniójának (EBU) döntése, hogy kitiltotta az Eurovíziós Dalfesztivál szombati döntőjéből az uniós zászlókat. Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke bírálta a lépést, mondván az csak „Európa ellenségeit” segíti. Schinas azt tervezi, hogy hétfőn válaszokat követel az EBU vezetőségétől.

Kiszivárgott egy levél Brüsszelből: támadást indítottak a magyar kormány ellen

Az Európai Parlament tagjai azonnali bírságok kiszabását sürgetik az Európai Bizottságtól, válaszul a magyar kormány olyan intézkedéseire, amelyek véleményük szerint sértik az uniós jogot és a külföldi vállalatok kiszorítását célozzák. Érvelésük szerint ugyanis a kormány aláássa a tisztességes versenyt és az egységes piac alapelveit – szemlézte a RTL a német Spiegel cikkét.