Best WordPress Hosting
 

A fideszeseknek fájt legjobban az infláció, de valahogy mégsem lettek kevésbé fideszesek. Kiderült miért

Először kaphatunk komplex képet arról egy kutatásból, mennyire és hogyan működik a kormány felelősség-áthárító stratégiája. Az is kiderült mi a közös a tiktokkerekben meg a Blikk-fogyasztókban.

November végén jelent meg a Policy Solutions legfrissebb kutatása a magyarok problématérképéről, amiből az általános tendenciák mellett kiderült az is, hogy az egyes pártpreferenciákhoz tartozó csoportok milyen főbb problémákkal küzdenek az életükben és hogy ezekért kiket tartanak felelősnek.

A kutatásról Bíró-Nagy András (borítóképünkön), a Policy Solutions igazgatója beszélt az Új Egyenlőségnek.

Nem vásárolják vissza az állampapírokat? Itt a hivatalos válasz

A napokban hangsúlyos témára reagált az Államadósság Kezelő Központ-vezér Kurali Zoltán.

Az utóbbi napokban több portál széles körben foglalkozott az állampapírok visszaváltásával, miután az államkincstáron megjelent kérdőívben az ÁKK rákérdezett a tulajdonosoknál, mennyire ismerik az állampapír lejárat előtti eladhatóságának szabályait. Több elmélet szerint ezzel már a 99 százalékos visszaváltási árfolyam megváltoztatásának fogadtatását „tesztelték”.

Varga Mihály üzenete után az ÁKK-vezér Kurali Zoltán Portfolionak adott interjújából is kiderül, hogy

Kapaszkodj meg: ennyibe fog kerülni idén a karácsonyfa

Váratlan fordulat a fenyőáraknál: jóval az infláció alatt lehet majd a karácsonyfát vásárolni.

Alig a tavalyi ár felett juthatnak idén a vásárlók fenyőhöz: a lucfenyőt 5, az ezüstfenyőt 6, míg a nordmann fenyőt 8 ezer forint körüli méterenkénti áron kínálják az utcai és piaci standokon megjelent alkalmi fenyőárusok. Az Agroinform.hu múlt heti felméréséből többek között az derül ki, hogy a vásárlók 52 százaléka tervez legalább 7 ezer forintot költeni erre a célra, ezen belül 23 százaléknyian terveznek 10 ezer forintnál nagyobb kiadást.

Itt a babaváró-véghajrá, mutatjuk a banki akciókat

Akciókkal várják a bankok az ügyfeleket a babaváró-véghajrában.

Már csak szűk 3 hetük maradt a Babaváró hitel igénylésének elindítására azoknak a házaspároknak, ahol a feleség életkora 30 és 40 év között van, és amelyek szeretnék még kihasználni az öt éves türelmi időt a gyermekvállalásra. 2024. január 1-jétől ők már csak akkor jogosultak a kamatmentesen törleszthető hitelre, ha legalább 12 hetes várandósságot igazolnak – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakportál.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója kiemeli: aki még idén szeretne a jelenlegi feltételek mellett Babaváró hitelt igényelni, annak nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az ünnepi időszakban a bankok leterheltebbek, és a nyitvatartási idők is eltérhetnek a szokásostól.

Gyengül a forint, átbillen a lélektani határon?

Újra közel a lélektani határ.

A pénteki erősödés után újra araszol a 380-as euróár felé a magyar valuta: minimális gyengüléssel 378,77 forinton áll az EURHUF hétfő kora reggel, cikkünk írásának pillanatában. A forintnak legutóbb november utolsó szerdáján sikerült jelentősebben eltávolodni ettől a gravitációs vonaltól: ekkor 376 körül mozgott az árfolyam.

Hiába lépett az MNB, a bankok nem engednek

November után december elején is elmaradt a bankoknál a hitelkamatok csökkentése. Hiába vágja folyamatosan most már az alapkamatot az MNB, a pénzintézetek alig reagálnak rá. A lakáshitelek kamatát két hónapja befagyasztotta az október eleje óta alkalmazott kamatplafon, és hiába nem érinti ez a korlát, a személyi kölcsönnél sincs változás.

December elején megismétlődött a novemberi forgatókönyv a lakossági hitelpiacon, csak mutatóban volt olyan bank, amelyik csökkentett valamelyik kölcsönének kamatán. Az önkéntes kamatplafon alatt lévő lakáshitelek árához pedig még véletlenül sem nyúltak – derül ki a Bank360.hu havi kamatfigyelőjéből. A Magyar Nemzeti Bank pedig nem állt le a májusi óta tartó kamatcsökkentésekkel, és már az alapkamatát vágta októberben és novemberben, összesen 1,5 százalékkal. 

Recesszió, reálbércsökkenés, kifilézett állampapír. Meghalt Kissinger.

Itt a Visszajáró, a Forbes.hu új, hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Már biztos a recesszió

A héten a legfrissebb GDP adatsor is megérkezetett, már biztos, hogy csökkenni fog az éves bruttó hazai össztermék értéke. Az idei év első három negyedévében a magyar gazdaságban 1,2%-os visszaesés volt tapasztalható, így 2023-ban biztosra vehetjük a recessziót. A 2024-es kilátások egyelőre elég bizonytalanok, az európai gazdaság továbbra is gyengélkedik, az uniós források beáramlásának idejéről és mértékéről sincs biztos információnk. A vállalatok és a lakosság is küzd a régóta tartó magas inflációval, a reálbérek – korábbi hónapokban mért – súlyos csökkenése a szolgáltatások csökkenésén keresztül gyűrűzik tovább – olvasható le a KSH adatairól.

Eljött az üzemi szintű kibertámadások korszaka, bárki célpontja lehet az üzleti tervvel készülő csalóknak

Soha nem történt annyi banki csalás Magyarországon, mint az idei első félévben. Az átutalásos – elektronikus pénzforgalmi – átverések száma a négyszeresére, az eltulajdonított összeg pedig csaknem a két és félszeresére nőtt az előző évihez képest, meghaladva a rekordnak számító 8 milliárd forintot. A kártyás csalások esetében is több mint 3,5 milliárd forintot loptak el a csalók az első félévben.

Kifinomult technikák

Számos oka van az online csalások megugrásának, de az egyik legfontosabb az internetezők számának felfutása. Magyarországon ma 5,7 millió ember használja az internetet, akik közül egymillióan a járvány óta vannak fenn – ők tapasztalatlanságuk miatt különösen könnyű célpontnak számítanak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 22 százalékuk, minden ötödik magyar felhasználó vált már online csalás áldozatává.*A Médiaunió Alapítvány IPSOS-szal együttműködésben készített kutatása szerint.

Fizetésemelés: kérjünk, vagy inkább mondjunk fel?

Egyre többen inkább új állást keresnek, nem pedig a mostani munkahelyükön jelzik, hogy magasabb fizetésre lenne szükségük. Nem a legbiztonságosabb taktika, de az infláció sokakból kikényszeríti.

A G7.hu a magyar munkaerőpiac furcsa helyzetéről ír, miszerint a magas infláció miatt olyanok kezdtek el tömegével új állást keresni, akiknek egyébként van munkájuk. A lap által kérdezett vállakozók szerint az álláshirdetésekre jóval többen jelentkeznek manapság, mint korábban, mindez azonban úgy történik, hogy a munkanélküliek száma meg nem nőtt, csak elenyésző mértékben (a magyar inflációs válság érdekes módon nem jár tömeges leépítésekkel).

A mostani munkaerőpiaci trend tehát az, hogy az álláshirdetésekre olyanok kezdtek el jóval nagyobb számban jelentkezni, akiknek hiába van munkájuk, hiába nem gondolkodtak korábban váltásban, most mégis munkahelyet szeretnének váltani. A legfőbb oka ennek a magas infláció, és az amiatt csökkenő reálbér, sokan nem a meglévő munkahelyükön jeleznek béremelési igényt, hanem inkább elkezdenek jobban fizető állást keresni.

Csok plusz: drasztikus kamatcsökkenés, aminek az állam örülhet a legjobban

Drasztikusan csökken januártól a csok plusz konstrukció kamata az eddig a piacon elérhető csok hitelkamathoz képest. És ennek az állam örül a legjobban – írja a szakértő.

Egy csütörtök éjjel megjelent kormányrendeletben kijöttek a január elsejétől induló csok plusz részletszabályai. A részleteket a kormány a múlt héten bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a rendeletet most Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője kommentálja a Forbes.hu-nak küldött közleményében.

Gergely azzal kezdi, hogy „drasztikusan csökken januártól a csok plusz konstrukció kamata az eddig a piacon elérhető csok hitelkamathoz képest”, több mint 3 százalékpontos különbségről beszélhetünk. Mint írja, a mindenkori kamat továbbra is az 5 éves állampapírpiaci folyamatokhoz kötött, de míg a december végéig élő csok esetében az 5 éves állampapír aukciók utolsó 3 hónapjában kialakult átlaghozam 130 százalékát plusz 3 százalékot kitevő kamattal kell számolni, addig a csok plusz esetében az átlaghozam 110 százaléka csak a vetítési alap, s ezen felül a korábbi 300 helyett már csak 100 bázispontos felárat érvényesíthetnek a bankok.

Az átlagosan 17 éves futamidőre kötött lakáshiteleknél gondolkodnak el sokan az életbiztosításon is

Az elmúlt években a csok és a babaváró hitel segítségével is sokan jutottak saját otthonhoz, amihez akár több tízmillió forintos, jellemzően több évtizedes lejáratú hitelt is felvettek.

Ilyen távlatban már nagy a bizonytalansági faktor, így sokan belegondolnak, hogy mi lesz, ha az egyik szülő nem tudja tovább fizetni a törlesztőket egy váratlan betegség vagy haláleset miatt. Az öngondoskodás nem kizárólag a nyugdíjas évekre való takarékoskodást jelentheti, hanem az ilyen jellegű, jövőbeli váratlan eseményekre és esetleges kiadásokra való felkészülést is, amire egy életbiztosítás jó megoldás lehet.

A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy Magyarországon a pénzügyi tudatosság terén még van hova fejlődnünk. Ezt mutatja az is, hogy tízből több mint 3 embernek például egyáltalán nincs pénzügyi tartaléka, amihez hirtelen nyúlhatna baj esetén, és gyakran előbb kötnek lakásukra vagy autójukra biztosítást a magyarok, mint saját magukra vagy a családjukra. A már meglévő biztosítások között – a lakásbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás után – az életbiztosítás a harmadik helyen áll az Allianz felmérése szerint. *Az Allianz Hungária 2023. március 30. és április 13. között online, nem reprezentatív kérdőíves felmérést végzett 279 válaszadó részvételével.

Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER

Az ország egyik leggazdagabb embere, Jellinek Dániel baráti beszélgetéseken még néhány évvel ezelőtt is azt mondta: soha nem fog kormányközeli körökkel üzletelni. 2018 környékén azonban valami megváltozott. Az elmúlt öt évben az ingatlanokban utazó üzletember egyre többször tűnt fel NER-es oligarchák körüli bizniszekben, miközben egyre gyakrabban találták meg az állami milliárdok is. Különösen sokat üzletelt az eleinte szintén elsősorban az ingatlanpiacon terjeszkedő Tiborcz Istvánnal. A két milliárdos kapcsolata ráadásul a nyilvánosságra hozott hatalmas ügyleteken is túlmutatott. Ahogy a G7 nyáron megírta: Jellinek cégbirodalmából 2019 és 2022 között több mint 27 milliárd forint folyt ki, és indult el a miniszterelnök családjának irányába, hogy végül Tiborcz legfontosabb cégéhez fusson be szinte hajszálpontosan ugyanez az összeg.

Az egyre gyakoribb bizniszek, és a nehezen magyarázható hatalmas pénztranszfer egyaránt azt a narratívát erősítették, hogy Jellinek valójában a miniszterelnök családjának frontol, sőt előfordult, hogy egyenesen strómannak bélyegezték az ingatlanmilliárdost. Mivel kíváncsiak voltunk, hogyan kerül ilyen pozícióba valaki, aki ismerősei szerint még néhány évvel ezelőtt is elzárkózott a kormányközeli körökkel való üzleteléstől, megpróbáltuk feltárni a két milliárdos kapcsolatának alakulását.

Több mint féltucat olyan emberrel beszéltünk, akik ismerik az érintetteket, illetve motivációikat és részben ráláttak a közös ügyleteikre is. A beszélgetésekből elég jól kirajzolódott, hogy mikor billent át az ellenállás együttműködésbe, és az is, hogy mi lehetett ennek a hátterében.

Túl sok a kockázat, de valahogy senki nem akarja ezeket komolyan venni

(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Egy személyes élménnyel szeretném ezúttal kezdeni a cikket. Úgy alakult az életem, hogy saját elhatározásomból felmondtam és otthagytam a Dialóg Alapkezelőt, aminek anno társalapítója, majd 16 évig befektetési igazgatója voltam. Az okokat nem részletezném, elég legyen annyi, annyira más elképzelésünk volt a cég jövőjével kapcsolatban az Alapkezelő tulajdonosával (illetve annak képviselőjével), amit már nem tudtam és nem is akartam felvállalni, különösen azt a módszert, ahogy az új tulajdonosi képviselő eljárt. Jó egy hónapja elkezdődött számomra egy új jövő, hogy pontosan micsoda, arról mondjuk egyelőre fogalmam nincs, de próbálom élvezni a rám szakadt csendet és új életet.  

Az elmúlt hetek nyugalma egy számomra kicsit furcsa, kicsit szokatlan, de mindenféleképpen érdekes szituációba helyezett: elkezdtem ugyanis a piacokat, a piaci folyamatokat kívülről nézni. A piacokat továbbra is követem, a híreket, elemzéseket továbbra is olvasom, de talán az említett nyugalom miatt is, lassan kezdem a piacokat kívülállóként látni. És valahogy az összekép is kezd megváltozni a fejemben, ami persze egyáltalán nem biztos, hogy helyes és a jövőt tekintve valóban bekövetkezendő következtetéseket fog eredményezni. 

Bejelentette az MNB: belenyúl az életbiztosítások szabályozásába

Jobb ár-érték arányú, alacsonyabb költségmutatójú és visszásságok nélkül értékesített életbiztosításokat akar látni az MNB a magyar életbiztosítási piacon.

Egy új, etikus 2.0 koncepción dolgozik az MNB – jelentette be Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a MABISZ konferenciáján.

Az MNB felülévizsgálja az etikos életbiztosítási koncepcióját és egy etikus 2.0 csomagot tervez bevezetni – írja a Portfolio.hu.

Babaváró véghajrá: van bank, amelyik 200 ezer forinttal csábítja az igénylőket

Már csak egy hónapig igényelhető a jelenlegi feltételekkel a babaváró hitel, így aki még ezekkel szeretné megkapni, hamar el kell indítani a folyamatot. A bankok eltérő visszatérítési összegekkel várják az ügyfeleket. Mutatjuk.

A bankok többsége komoly jóváírásokkal készül az év végi hajrára, a Bankmonitor Forbes.hu-nak eljuttatott gyűjtése szerint pénzintézettől függően 120 – 200 ezer forint visszatérítést kaphatnak jelenleg a párok. A jóváírásért cserébe elvárt feltételek azonban nem mindenhol azonosak.

A babaváró hitel 2024-ben is megmarad, ráadásul a maximális hitelösszeg 10 millióról 11 millió forintra emelkedik, ám míg jelenleg a feleség igényléskor nem töltheti be a 41. életévét, jövőre 30 év lesz a felső korhatár, ami komoly szigorítást jelent.

Jól kereső bölcsészek: ezekkel a szakokkal élhetsz jobban

Nyelvész-bölcsésznek lenni jó, legalábbis az elhelyezkedési és kereseti statisztikák szerint. Persze mihez képest. Íme a három legjobban fizető bölcsészdiploma.

Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai. Ezekkel a bölcsészdiplomákkal kerestek legjobban a 2020/21-es tanévben végzettek – írja az Eduline.

1: germanisztika, bruttó 448 664 forintos átlagfizetéssel. A diplomaszerzésük után átlagosan 1,5 hónap alatt helyezkedtek el, jellemzően valamilyen ügyintézői vagy adminisztrátori területen. Diplomás munkát a végzettek körülbelül 60 százaléka végez.

Januártól csökken a hitelek maximális díja, de marad még 50 százalékos

A jegybank legutóbbi kamatvágásának már meglesz a hatása a THM-plafonra is, januártól lépnek életbe a változások.

Az év első napjától 35,5 százalékra csökken a személyi kölcsönöknél a maximális teljes hiteldíj mutató, a hitelkártyák esetén pedig éppen 50 százalék fölött marad ez az érték – hívja fel a figyelmet Forbes.hu-nak is eljuttatott összefoglalójában a Bank360.hu.

Pontosan ez mit is jelent?