Best WordPress Hosting
 

Putyin az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába látogat

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten az Egyesült Arab Emírségekbe és Szaúd-Arábiába látogat – jelentette ki Jurij Usakov, az államfő külpolitikai tanácsadója a Life.ru hírportálnak és a Shot Telegram-hírcsatornának.

Usakov azt mondta, hogy a szaúd-arábiai látogatás során Putyin elsősorban a trónörökössel tárgyal. A tanácsadó tájékoztatása értelmében az orosz elnök ezt megelőzően az Egyesült Arab Emírségekben tesz majd munkalátogatást, ahol szintén megbeszéléseket folytat.

Az orosz elnök legutóbb 2019 októberében, még a koronavírus-járvány előtt járt az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában, akkor állami látogatáson. Akkor a megbeszéléseket követően számos dokumentumot írtak alá.

Szlovénia 1,5 millió euróval támogatja Ukrajna aknamentesítését

Szlovénia idén 1,5 millió euróval támogatja Ukrajna aknamentesítését – jelentette be Tanja Fajon szlovén külügyminiszter hétfőn. A támogatásról a tárcavezető Andrij Taran ukrán nagykövettel írt alá megállapodást Ljubljanában, amin részt vett Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes is.

Fajon kiemelte: Szlovénia tisztában van azzal, mekkora szüksége van Ukrajnának az aknamentesítésre, ezért Ljubljana minden erőfeszítést és támogatást megad az ország biztonságos és fenntartható újjáépítéséhez. Hozzátette továbbá, hogy Szlovénia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az európai úton.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként továbbra is azon fogunk fáradozni, hogy Ukrajnában igazságos és tartós béke legyen, amely az ország területi integritásának helyreállításán alapul

Ukrajna csaknem 5 millió tonna agrárterméket exportált az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül

Csaknem ötmillió tonna agrárterméket sikerült Ukrajnának eddig exportálnia az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül – közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes hétfőn.

Kubrakov szerint 200 hajó fedélzetén összesen 7 millió tonna különböző típusú árut exportáltak Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből augusztus óta, miután Moszkva nem hosszabbította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül. Elmondása szerint jelenleg további 31 hajó berakodása zajlik, de azt nem részletezte, mi a rakományuk.

Ukrajna a gabonaegyezmény felfüggesztését követően saját fekete-tengeri gabonafolyosót létesített, és bejelentette, hogy saját maga fog gondoskodni a teherhajók biztonságáról.

Voronyezsi kormányzó: orosz tábornok esett el a harcokban

Elesett az orosz Északi Flotta 14. hadtestének parancsnokhelyettese, Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagy a „különleges hadművelet” övezetében – közölte Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója hétfőn a Telegram-csatornáján.

Az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentése szerint három frontszakaszon két ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, a harcokban több mint 800 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán. A tárca szerint az ukrán fél a legtöbb rohamot, ötöt, Liman térségében indította, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt, pedig Donyeck térségében szenvedte el.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 12 páncélozott harcjárművet, négy pácélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS-rakétát és 30 drónt.

Meghaltak azok orosz katonák, akik ukrán hadifoglyokat lőttek agyon Donyeckben

Megölték azokat az orosz katonákat, akik nemrégiben kivégeztek két ukrán hadifoglyot a Donyecki területen – írja a Kyiv Independent az ukrán hadsereg tájékoztatása alapján.

A DeepState nevű ukrán Telegram-csatornán december 2-án tettek közzé egy videófelvételt, amelyen katonák egy csoportja volt látható, ahogy megölnek két másik katonát, akik a lövészárokból jöttek ki, egyikük a kezét a feje mögé tartotta. A tájékoztatás szerint a két katona 45. számú motorizált lövészdandár tagja volt, a lövést pedig az oroszok adták le.

A cikk hozzáteszi, hogy donyecki területi ügyészség vizsgálatot indított a háborús szabályok és szokások megsértése miatt. A hadifoglyok megölése sérti a genfi egyezményt és háborús bűncselekménynek minősül.

Mintegy 70 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában a brit hírszerzés szerint

Az ukrajnai invázió 2022. február végi kezdete óta 70 ezer orosz katona halhatott meg a háborúban a brit hírszerzés becslése szerint, a sérültek száma pedig 220 ezer és 280 ezer közé tehető.

A brit védelmi minisztérium által közzétett jelentés szerint az orosz hadseregbe tartozó katonák között a sérültek száma 180 ezer és 240 ezer közé tehető, míg a Wagner csoport zsoldosai közül 40 ezren sebesülhettek meg. A katonai halottak száma 50 ezerre tehető, a zsoldosok közül pedig 20 ezren halhattak meg. Az összes veszteséget 350 ezer fő környékére becsülik.

A jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy az orosz hadsereg híres arról, hogy pontatlan jelentéseket készít még belső használatra is, ezért a konkrét számokról nincsenek információk.

A bolgár elnök megvétózta 100 páncélos ukrajnai szállítását, mert szerinte otthon is szükség van rájuk

A bolgár elnök megvétózta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca között páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) adományozásáról kötött megállapodást, amelyet a szófiai törvényhozás november 22-én hagyott jóvá.

Az államfő sajtószolgálatának hétfői közlése szerint Rumen Radev úgy véli, hogy a bolgár határőrségnek és a mentőknek szükségük van ezekre a járművekre.

Az Ukrajnának szánt páncélozott szállító harcjárműveket a bolgár határ őrzésében és a lakosság katasztrófák és balesetek esetén történő megsegítésében lehetne felhasználni. A bolgár állampolgárok életének és egészségének kell a legfőbb prioritásnak lennie

Szijjártó elismerte, hogy Porosenko volt ukrán elnök Orbán Viktorral találkozott volna

Szijjártó Péter külügyminiszter a 444 kérdésére elismerte, hogy Petro Porosenko volt ukrán elnök Orbán Viktorral készült találkozni, ám külföldre utazását megakadályozta az Ukrán Biztonsági Szolgálat, épp azért, mert a magyar kormányfővel találkozott volna. Szijjártó azt is elmondta, hogy a találkozót a volt ukrán elnök kezdeményezte, de hogy mi lett volna a téma, arra nem válaszolt.

Szombaton jelentette be az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), hogy megakadályozták Porosenko külföldre utazását, mert a volt ukrán elnök Orbán Viktorral készült találkozni, egy ilyen egyeztetés pedig az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen. Egy nappal később az SZBU a Telegram-csatornáján arról írt, hogy információik vannak arról, hogy az orosz titkosszolgálat olyan műveletbe kezdett, aminek célja az ukrán lakosság megosztása, a külföldi támogatások csökkentése. Porosenko azt állította, lengyelországi tárgyalásait követően az Egyesült Államokba utazott volna, Orbánnal tervezett találkozóról nem beszélt.

The post Szijjártó elismerte, hogy Porosenko volt ukrán elnök Orbán Viktorral találkozott volna first appeared on 24.hu.

Ukrajnában küldi a német hadiipari cég a Zalában gyártott Lynx páncélosokat is

Armin Papperger, a Rheinmetall csoport vezérigazgatója a napokban azt nyilatkozta a WirtschaftsWoche című német lapnak, hogy már zajlik annak az első tíz Lynx járműnek a gyártása Németországban és Magyarországon, amelyek Ukrajnába kerülnek majd. A zalaegerszegi gyárban készülő páncélosokról és a német hadiipari cég terveiről cikkünkben olvashat bővebben.

The post Ukrajnában küldi a német hadiipari cég a Zalában gyártott Lynx páncélosokat is first appeared on 24.hu.

Meghalt Ukrajnában az orosz hadserege egyik parancsnok-helyettese

Megerősítették, hogy Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagy , az orosz 14. hadsereg hadtestének parancsnok-helyettese meghalt Ukrajnában – közölte Alekszandr Guszev orosz voronyezsi régió kormányzója hétfőn a Telegram csatornáján, amit a Guardian szemlézett.

Zavadszkij halálának részleteit nem hozták nyilvánosságra – közölte a Reuters.

The post Meghalt Ukrajnában az orosz hadserege egyik parancsnok-helyettese first appeared on 24.hu.

Több mint nyolcezren érkeztek vasárnap Ukrajnából Magyarországra

Az ukrán-magyar határszakaszon 4507-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3813-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

The post Több mint nyolcezren érkeztek vasárnap Ukrajnából Magyarországra first appeared on 24.hu.

Az ukrán légierő 18 orosz drónt és egy rakétát lőtt le

Az Agence France Presse jelentését idézi a Guardian, miszerint az ukrán légierő lelőtt 18-at a 23 iráni gyártmányú Shahed drónból és egy rakétát, amelyeket Oroszország egyik napról a másikra lőtt ki a területére. Az ukrán légierő közösségi médiában megjelent frissítése szerint a „harci műveletek” 18 támadó drón és egy X-59 irányított rakéta megsemmisítését eredményezték.

Moszkva jellemzően hetente több tucat drónt lő ki Ukrajnára az éjszakai támadások hullámaiban, amelyek a frontvonalak mögött mélyen energetikai létesítményeket és katonai helyszíneket céloznak meg.

The post Az ukrán légierő 18 orosz drónt és egy rakétát lőtt le first appeared on 24.hu.

Hvg360: Húsz orosz cég egy Mexikói úti lakásban – kényszertörlés alatt

Nem könnyű az oroszoknak a magyarországi cégalapítás: idén húsz olyan, a háború kirobbanása után alapított orosz hátterű cég ellen indult kényszertörlés, amelynek a székhelye ugyanarra a budapesti címre volt bejegyezve – írja a Hvg360. 2022 márciusa óta orosz állampolgárok összesen 133 céget alapítottak Magyarországon.

A lap szerint a cégek alapítását az európai titkosszolgálatok is igyekeznek nyomon követni, mert feltételezik, hogy az orosz állampolgárok által mostanában az unióban alapított cégeket „egyfajta fedésre használják” az orosz szolgálatok. Bár Magyarország kivétel, de 2022 februárja után a legtöbb európai államban megkurtították az orosz diplomáciai testületek létszámát, visszaküldve Oroszországba több olyan diplomát, akiről a helyi elhárító szervek tudták vagy gyanították, hogy hírszerzési tevékenységet is folytatnak. Ezért a moszkvai hírszerzésnél a háború miatt felértékelődtek az úgynevezett illegális, vagyis nem diplomáciai státuszban lévő ügynökök: diákok, tudósok és üzletemberek.

Egy évvel ezelőtt még egy budapesti, Mexikói úti lakásban volt bejegyezve egy sor olyan cég, amelyet orosz állampolgárok alapítottak az orosz-ukrán háború kitörése utáni időszakban, ám mostanra ezek a gazdasági társaságok szinte egytől-egyig eltűntek, törölték őket, a törlés legalább húsz céget érintett – derítette ki a Hvg360. A kényszertörlés alatt álló cégekben közös, hogy az alapításnál ugyanaz az orosz származású budapesti ügyvéd járt el, akihez egyébként a Mexikói úti lakás is tartozott, ő volt a cégek kézbesítési megbízottja is.

A magyarok többsége nem bízik a kormány veszélykezelésében egy felmérés szerint

Az emberek 84 százaléka szerint a világ veszélyesebb hely lett az elmúlt egy év során, és még a leginkább optimista országokban is így vélekedik a lakosság háromnegyede – olvasható az Ipsos nemrégiben közzétett felmérésében. A magyarok ráadásul az átlag feletti arányban gondolják így, többek között a franciákkal és a hollandokkal hasonló mértékben.

!function(e,n,i,s){var d=”InfogramEmbeds”;var o=e.getElementsByTagName(n)[0];if(window[d]&&window[d].initialized)window[d].process&&window[d].process();else if(!e.getElementById(i)){var r=e.createElement(n);r.async=1,r.id=i,r.src=s,o.parentNode.insertBefore(r,o)}}(document,”script”,”infogram-async”,”https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js”);

A koronavírustól és egy nagyobb világjárványtól azonban ennél kevésbé félünk: a magyarok 59 százaléka szerint a koronavírust már kordában lehet tartani, és a lakosságnak a fele számít arra, hogy a következő egy évben lehetséges egy hasonló pandémia. Viszont még ennél is kevésbé számítanak honfitársaink nagyobb természeti katasztrófára (47 százalék), terrortámadásra (38 százalék), etnikai konfliktusra (48 százalék), vagy egy Magyarországot is érintő nemzetközi fegyveres konfliktusra (35 százalék).

Napvilágra került Putyin főpropagandistájának rejtélyes sztorija

Régóta különféle hírek keringtek róla. Egyesek azt állították, hogy az egyik Athosz-hegyi kolostorba vonult vissza, kövek és gyíkok közt imádkozik, mások esküdöztek, hogy Sotograndéban látták egy villában, bekokainozott manökenek körében. Voltak, akik a sardzsai repülőtéren, a donbászi milíciák főhadiszállásán vagy Mogadishu romjai között akadtak a nyomára.

Azóta, hogy Vagyim Baranov, a Cár tanácsadója lemondott, a róla szóló történetek nemhogy eltűntek volna, megsokszorozódtak. Van ilyen. A hatalom embereinek többnyire a pozíciójuk kölcsönöz aurát. A hatalom elvesztése olyan, mint amikor hirtelen kihúzzák a dugót a konnektorból. Mint amikor a felfújt gumibabából kieresztik a levegőt. Ha szembejönnek az utcán, nem is értjük, hogyan lehetett képes egy effajta alak szenvedélyeket felkavarni.

Baranov nem ilyen fajta ember volt. Bár az az igazság, hogy nem tudtam volna megmondani, milyen fajta. A fényképein keménykötésű, de nem atlétatermetű férfinak látszott, általában sötét öltönyöket hordott, amelyek mintha egy számmal nagyobbak volnának a kelleténél. Hétköznapi arca volt, talán egy kissé gyermeki, a bőre sápadt, a haja fekete, egyenes, a frizurája, mint egy elsőáldozó fiúé.

Hiába a tél, nyomulnak az oroszok – helyzetkép a 645. napon

Legalább 80 orosz roham egy nap alatt, lassú előrehaladással. Újabb orosz tábornok halt meg a fronton. Moszkva több mint százezer közép-ázsiait telepíthetett a megszállt területekre. Az EU több ukrán katonát képezne ki, pénz is lesz rá, de a lőszerszállítmány késik. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 645. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző:  Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

Orosz katonai delfinek szökhettek el

Komoly vihar csapott le a hét elején a Fekete-tengerre, és jelentős pusztítást végzett a partok mentén – írja az IFLScience. A szél a megszállt krími Szevasztopol kikötőjét is érintette, ahol az orosz haditengerészet katonai delfineket tart.

Az állatok karámjai is megsérültek, egyelőre nem tisztázott, hogy a delfinek megszöktek-e.

Az esetet H. I. Sutton újságíró és nyílt forrású hírszerzési elemző tárta fel, aki a közelmúltbeli műholdfelvételek vizsgálta tárta fel. „November 26-27-én hatalmas vihar csapott le a Krímre. Az előzetes elemzés azt mutatja, hogy a szevasztopoli kikötőben lévő delfinketrecek 100 százalékig (!) eltűntek” – számolt be az X-en.

Már Kínától félnek legjobban az amerikaiak

Az amerikaiak többsége ma Kínát tartja az Egyesült Államokat érintő legnagyobb fenyegetésnek – derül ki a 2023-as Reagan Defense Survey országos felmérésből, amit csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A közvélemény-kutatásban megkérdezettek több, mint fele (51 százalék) nyilatkozott úgy, hogy Kína jelenti a legkomolyabb fenyegetést hazájára, szemben az egy évvel korábbi 43 százalékkal. Eközben a 31 százalékról 24 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint az első számú veszélyforrás Oroszország.

A felmérés szerint az amerikaiak gyakorlatilag a tavalyihoz hasonló mértékben tartják helyesnek Ukrajna támogatását, 59 százalék nyilatkozott így. Az amerikai polgárok csaknem kétharmada (65 százalék) ugyanakkor úgy látja, hogy az amerikai kormány Ukrajnára fordított figyelme elvonja az erőit a Kína által jelentett fenyegetés kezeléséről.

Tajvant illetően az emberek hattizede növelné az amerikai katonai jelenlétet a Kína által magának követelt szigeten, amit az Egyesült Államok hivatalosan nem ismer el államként.

Szibériai orosz alagútban robbanthatott vonatot az ukrán titkosszolgálat

Robbanószerkezetek hozott működésbe az ukrán katonai titkosszolgálat egy olyan szibériai vasútvonalon, amelyet Oroszország hadiszállítmányok továbbítására használ – írja a Reuters hírügynökség saját forrásától származó, meg nem erősített értesülése alapján.

A magát megnevezni nem kívánó forrás azt állította: négy bombát robbantottak fel az éjszaka, amikor egy tehervonat haladt át a Mongóliával határos Burjátföldön lévő Szeveromujszkij alagúton.

Minthogy ez az alagút több mint négyezer kilométerre van Ukrajnától, a támadás – ha az értesülés igaznak bizonyul –