Best WordPress Hosting
 

A fideszes Németh Zsolt szerint ha nem lennénk NATO-tagok, most mi állnánk háborúban Oroszországgal

A NATO védelmi szövetség. Az, hogy Oroszország ezt a védelmi szövetséget fenyegetésnek tekinti, pusztán arra bizonyíték, hogy uralmat akar gyakorolni a NATO-tagok, vagy legalábbis a NATO-tagok egy része  felett

– hangzott el kedden a Magyar Atlanti Társaság konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. Az idézett mondatok az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt száját hagyták el, aki egyébként is a kormány atlantista szárnyához tartozik. A képviselő több ízben bírálta már Oroszországot az ukrajnai háború kezdete óta, „Ruszkik haza!” – üzente meg például a Facebook-oldalán a konfliktus első heteiben. Ilyen hosszan ugyanakkor még nemigen részletezte álláspontját a NATO és Oroszország szembenállásával kapcsolatba.

A Válasz Online tudósítása szerint Németh úgy fogalmazott, „az oroszok nem feltétlenül megszállni akarnak minket, csak diktálni, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk. Kivel szövetkezhessünk, milyen fegyvereink lehessenek, mit képviseljünk a nemzetközi fórumokon”. Hangsúlyozta, „mondjanak bármit Putyin propagandistái”, a NATO nem oroszellenes szervezet, nem tervezi és soha nem is tervezte megtámadni Oroszországot, de képes megvédeni a tagjait egy orosz támadástól. Magyarországgal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, Oroszország azért nem tudja katonai eszközökkel korlátozni a magyar szuverenitást, mert NATO-tagok vagyunk.

Figyelmeztető lövés: az oroszok nyugati vagyont foglaltak le

A moszkvai bíróság az orosz Transkapitalbank (TKB) kérelmének helyt adva 12,3 millió euró értékben elrendelte a német Commerzbank és az amerikai JPMorgan oroszországi vagyonának részleges lefoglalását – idézi a portál a Handelsblatt hírét. A döntés riasztólag hathat a szintén Oroszországban ragadt nyugati bankokra és más vállalatokra.

A bíróság az amerikai szankciós hatóság, azaz az OFAC tevékenységével indokolta az ítéletet, amely a TKB-t szankciós listára helyezte. Az erre a lajstromra felkerült cégek és kormányzati szervek vagyonát befagyasztják. Emellett az amerikaiaknak tilos velük üzletet kötniük, amit sok más ország bankjai és vállalatai is követnek.

A német bank egyébként az ukrajnai invázió kezdete óta jelentősen visszafogta oroszországi üzletágát. Kitettsége a 2022. februári 1,87 milliárd euróról 2023 végére 344 millió euróra csökkent. Emellett a Commerzbank Eurasija nevű leányvállalatának mintegy 400 millió eurónyi rubelbetétje van az orosz központi banknál.

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.

A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.

A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt. 

Oroszország és Belarusz taktikai atomgyakorlatokat végez

A Reuters a TASSZ hírügynökséget idézve írja, hogy Belarusz Oroszországgal közös taktikai atomgyakorlatokat tervez tartani. Belarusz jelenleg felméri, hogy milyen a hadsereg készültsége a nukleáris fegyverek bevetésére. Oroszország még hétfőn közölte, hogy a nukleáris gyakorlatokat válaszként végzi a fenyegetésekre, amelyeket szerinte Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok jelent. Lukasenka fehérorosz elnök áprilisban jelentette be, hogy többtucat orosz taktikai nukleáris fegyvert helyeztek el Belaruszban.

The post Oroszország és Belarusz taktikai atomgyakorlatokat végez first appeared on 24.hu.

Nem használtak vegyifegyvert az ukrán-orosz háborúban – állítja az erre specializálódott szervezett

Mind Oroszország, mind pedig Ukrajna vegyi fegyverek használatával kapcsolatos, egymást vádló állításokat jelentett, azonban a felek által eddig rendelkezésre bocsátott információk nem kellően megalapozottak – közölte szóvivője útján a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kedden.

Közölték, noha a rendelkezésre álló orosz, illetve ukrán információk nem kellően megalapozottak, a helyzet rendkívül aggasztó a mérgező vegyi anyagok fegyverként való lehetséges újbóli megjelenése szempontjából. Noha a világon bejelentett összes vegyifegyver-készlet megsemmisítését 2023 júliusáig sikerült elérni, ez nem jelenti azt, hogy a vegyi fegyverek már nem léteznek – hívták fel a figyelmet.

Közölték: az OPCW mind a 193 tagállama, így Oroszország és Ukrajna is kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt, gyárt, szerez be, halmoz fel, szállít vagy használ vegyi fegyvereket. A vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes államai egyetértenek abban, hogy a vegyifegyverek bármilyen használata elfogadhatatlan és sérti a nemzetközi közösség jogi normáit és a vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

Beiktatták Putyint, 2030-ig lehet államfő, és újrajelöltetheti majd magát

Oroszország sorsát mi magunk, és csakis mi magunk fogjuk meghatározni a mai és a jövő nemzedékek érdekében – jelentette ki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin elnök, miután letette ötödik államfői esküjét kedden a moszkvai Kremlben.

Az MTI tudósítása szerint kitért arra is, hogy Oroszország nem utasítja el a párbeszédet a nyugati országokkal, amelyeknek maguknak kell erről dönteniük. Kijelentette, hogy van lehetőség a tárgyalásra a biztonságról, a hadászati stabilitásról, de nem az erő pozíciójából, hanem csak az egyenrangúság alapján. Leszögezte, hogy Oroszország folytatja erőfeszítéseit a többpólusú világrend kialakításáért.

Putyin ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az őt túlnyomó többséggel megválasztó oroszok bizalmának igazolásáért. Azt hangoztatta, hogy az elnök munkájának eredménye az egész társadalom egységén és összetartásán múlik.

Ukrajna azt állítja, meghiúsítottak egy Zelenszkij elleni merényletet 

Az ukrán SBU biztonsági szolgálat azt állítja, hogy lekapcsoltak egy Volodimir Zelenszkij és más kormánytisztviselők meggyilkolására készülő orosz ügynökhálózatot – írja a Reuters alapján a The Guardian.

The post Ukrajna azt állítja, meghiúsítottak egy Zelenszkij elleni merényletet  first appeared on 24.hu.

Szibériai börtönben ülő orosz ellenzéki publicista kapta a Pulitzer-díjat

Vlagyimir Kara-Murza újságíró a putyini rezsim egyik legismertebb bírálója, több mint két éve tartóztatták le Oroszországban.

Navalnij özvegye a Putyin elleni harcra buzdít

Julija Navalnaja száműzött orosz ellenzéki vezető kedden arra buzdította támogatóit, hogy folytassák a harcot Vlagyimir Putyin elnök ellen, és újbóli beiktatása napján egy videóban „hazugnak, tolvajnak és gyilkosnak” nevezte őt – írja a Reuters. Egykori férje, Alekszej Navalnij volt Putyin legnagyobb oroszországi kritikusa és ellenfele. Az ellenzéki politikus 47 évesen februárban halt meg az egyik legkeményebb orosz börtönben.

The post Navalnij özvegye a Putyin elleni harcra buzdít first appeared on 24.hu.

Ágyútűz végzett egy emberrel Szumi régióban

Az ukrán nemzeti rendőrség jelentése szerint az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 224 csapást mértek a Szumi régió területén. Az ágyúzás következtében egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek, köztük két gyerek – írja a Meduza.

A támadások során tíz magánház, hat lakóház és két adminisztratív épület sérült meg.

The post Ágyútűz végzett egy emberrel Szumi régióban first appeared on 24.hu.

Garázdaság miatt letartóztattak egy amerikai állampolgárt Oroszországban

Az orosz bíróság garázdaság miatt tíz napra előzetes letartóztatásba helyezett egy amerikai állampolgárt – írja a Reuters az állami RIA hírügynökségre hivatkozva.

Egy tévériport szerint a férfi ittas állapotban bemászott az ablakon keresztül egy gyerekkönyvtárba, és ott elaludt.

The post Garázdaság miatt letartóztattak egy amerikai állampolgárt Oroszországban first appeared on 24.hu.

Több mint 8500-an érkeztek Ukrajnából hétfőn Magyarországra

Az ukrán-magyar határszakaszon 4013-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4589-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

The post Több mint 8500-an érkeztek Ukrajnából hétfőn Magyarországra first appeared on 24.hu.

Ötödik elnöki ciklusát kezdi meg Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ünnepélyes keretek közt teszi le hivatali esküjét a Kremlben, és minden eddiginél nagyobb hatalommal kezdi meg a rekordot jelentő ötödik elnöki ciklusát.

Mint az AFP írja, a 71 éves politikus a századforduló óta irányítja Oroszországot, márciusban újabb hatéves mandátumot szerzett, miután ellenfél nélkül nyerte meg az elnökválasztást.

A beiktatást a legtöbb nagyobb orosz televízió élőben közvetíti majd, Putyint egy luxusautó viszi majd a moszkvai Kreml-palotába. Érkezése után a palota folyosóin átsétál a díszes Szent András-terembe, ahol leteszi az elnöki esküt és rövid beszédet mond az oroszokhoz.

Olaf Scholz: a zárolt orosz vagyon hozamát fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni

A Moszkva elleni szankciók keretében az Európai Unióban zárolt orosz vagyon hozamát a jövőben szerte a világban történő fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni Ukrajna számára – jelentette ki hétfőn Olaf Scholz német kancellár Rigában.

A német kancellár, aki a lett fővárosban a három balti állam kormányfőivel tárgyalt, úgy fogalmazott, egyetértés van abban, hogy ezen források 90 százalékát ukrán védelmi célokra kellene fordítani, s nem csak Európán belül. Mint mondta, ezen megállapodást, amely évente több milliárd eurót jelente, épp most véglegesítik.

Hangsúlyozta, hogy a lőszereket és a fegyvereket nemcsak Európában kell beszerezni. „Mert most valóban azon múlik minden, hogy a fegyvereket gyorsan le tudják szállítani, és ne csak akkor, amikor az új gyár felépül” – tette hozzá.

A csehek bekérették az orosz nagykövetet a kibertámadások miatt

A cseh intézmények és létfontosságú infrastruktúrák ellen feltehetőleg orosz hackerek által elkövetett és a múlt héten nyilvánosságra hozott internetes támadások miatt Ján Lipavsky cseh külügyminiszter bekérette Oroszország prágai nagykövetét – közölte maga a miniszter hétfőn az X közösségi portálon.

Felszólítottuk az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az ilyen magatartás folytatásával, mert az egyaránt ellentétes az ENSZ normáival és saját kötelezettségvállalásaival

– közölte Lipavsky.

Ukrajna felszólított mindenkit, hogy ne ismerjék el Putyin legitimitását

Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.

Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként

– áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.

Scholz a támogatásáról biztosította a balti államokat

Németország katonai támogatásáról biztosította baltikumi NATO-szövetségeseit Olaf Scholz német kancellár, aki hétfőn a Balti-tenger térségébe látogatott.

Németország szilárdan áll a balti államok mellett

– jelentette ki Scholz, aki Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt a litvániai Pabradban, a NATO hadgyakorlatán a német hadsereg katonáival is találkozott. A kancellár hozzátette: a NATO-hoz való tartozás azt jelenti, hogy “megvédjük egymást, és minden tagország számíthat ránk abban, hogy megvédjük területének minden centiméterét”.

Oroszország figyelmeztette a briteket

Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai objektum és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztériumba bekéretett misszióvezetőt arra szólították fel, gondolkozzon el, milyen katasztrofális következményekkel járnak elkerülhetetlenül London ellenséges lépései.

A nagykövetnek a moszkvai tájékoztatás szerint felhívták a figyelmét arra, hogy David Cameron brit külügyminiszternek az Oroszországra mérendő csapásokra vonatkozó szavai ellentmondanak London korábbi álláspontjának, miszerint a nagy hatótávolságú rakétákat nem vetik be Oroszország területe ellen.

Az ukrán külügy felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ne ismerjék el Putyint Oroszország elnökének

Az ukrán külügyminisztérium felszólította Ukrajna nemzetközi szövetségeseit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyint Oroszország legitim elnökének.

„Ukrajna nem lát jogi alapot arra, hogy Putyint az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott és legitim elnökeként ismerje el” – olvasható a tárca közleményében, amelyet Putyin keddi beiktatása előtt tett közzé.

(The Guardian)