Best WordPress Hosting
 

„Oroszország a vihar, Kína a klímaváltozás” – Peking az EU-ra is alkalmazná a magyar modellt

Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdán Magyarországra látogat. Párizsi tárgyalásai jól mutatják az európai dilemmát: miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból: Hszi budapesti vizitje még egyértelműbbé teszi az iparban, államháztartás finanszírozásában, közlekedésben fokozódó kínai befolyást.

A Mi Hazánk EP-befutóját továbbra is az állam fizeti

Tarr Zoltán református lelkészt a Kossuth téri beszéde után azonnal kirúgták állami állásából, a Mi Hazánk EP-jelöltjét viszont pont hogy megmenthette ettől egy miniszteri közbeavatkozás. Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze előkelő helyen szerepel a Mi Hazánk EP-listáján. Indulása a júniusi választás egyik legnagyobb meglepetése és legfurcsább sztorija, ami a Fidesz és a Mi Hazánk viszonyáról is sokat elárul.

Előrendelhető a Válasz Offline 2. száma! – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről

Új bookazine-unk a magyar lapppiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. A Válasz Offline második száma nem pusztán tudományos ismeretterjesztés: bemutatjuk az utat, amelynek során az őstörténeti kérdés külkapcsolatainkat alakító, költségvetési milliárdokkal megtámogatott kormányzati eredetpolitika lett. Korábban el nem mesélt történeteket is megírunk, olyan emberekét, akik az életüket tették fel arra, hogy újraalkossák a honfoglaló magyarság tárgyi kultúráját. A lap már előrendelhető! Megjelenés és lapbemutató május 14-én.

Lapunk ötödik születésnapjára időzítve jelent meg első „könyvújságunk”, és már akkor jeleztük, hogy ez csak a kezdet. Folyamatosan tervezzük a Válasz Offline következő számait, amelyek bizonyos időközönként egy-egy témát járnak körül mélységében, a könyvet és a magazint házasító bookazine-formátumban.

Sok-sok előkészület után végre érkezik a második szám: hat fejezetben, több mind 190 oldalon mutatjuk be a magyar őstörténet és eredetpolitika világát, szétszálazva a származási kérdésekről terjedő tényeket, tévedéseket és konkrét hazugságokat. Kiadványunk ezúttal még több önálló, vagyis csak nyomtatásban megjelenő sztorival, sok exkluzív infomációval és lebilincselően szép képanyaggal jelenik meg.

„Soha nem akartam legyőzni a férjemet” –Rubovszky Éva múzeumot épít Jankovics Marcell hagyatékából

Ki lehetett-e hozni Jankovics Marcellt a sodrából? Lábujjhelyen kellett-e járni körülötte, amikor alkotott? Mi volt számára az igazi elismerés és hogyan pihent? Többek között erről, valamint azokról a történelem előtti időkről kérdeztük Rubovszky Évát, amelyekben még szóba állt egymással a fővárosi értelmiség, és ők minden szombaton szalont rendeztek a számukra. Az orientalisztikát végzett bölcsész, aki most három éve, 2021 májusában meghalt férje életművét katalogizálja, nem csak a gyerekek: a fiatal értelmiség előtt is megnyitná budai otthonuk ajtaját.

„Leválthatatlan rezsimek nincsenek” – a ma 80 éves Martin József fontos családi titokra bukkant

Ennek a kormánynak a Waterloo-ja az európai integráció lesz – mondja Martin József. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró épp beszélgetésünk megjelenésének napján tölti be a nyolcvanat, hát végigbeszéltük vele, milyen volt újságírószemmel a Magyar Nemzetnél diktatúrában eltöltött három évtized, a rendszerváltás a lap főszerkesztőjeként, s milyen a mai szabadság. Spoiler: szerinte most éppen van egy „halovány reménysugár”. Martin nemrég jelentkezett Gajári Ödön életét és pályáját bemutató könyvével, amely évtizedes munka eredménye – ráadásul egy családi titok felfedése is egyben. Életútinterjú.

„Ha nem ülünk az asztalnál, minket tálalnak fel” – Ablonczy és Magyari 20 év EU-tagságról

Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Nem kérdés: tagok vagyunk és szabadok

Húsz éve része Magyarország a világ legsikeresebb nemzetközi szövetségének, az EU-nak. Amikor beléptünk, akkor is válságok sorát kellett éppen kezelnie, és akkor is sorsdöntőnek látszó viták határozták meg, ahogy most is. Ám ezek a problémák a hétköznapi működés részei. A szuverenisták és föderalisták sokat emlegetett vitája sokszor csak politikai kommunikációs termék. A valóság általában konkrét ügyek kezeléséről szól, ami rendre hatékonyabb együttműködésre kényszeríti a tagállamokat. A prosperitás, de leginkább a béke kedvéért.

Kirúgták a főépítészt, aki szembement a beruházással – a NER titkos budapesti óriásfejlesztése, 2. rész

Zugló mindvégig rosszul járt a két évtizeden át húzódó történetben, amelynek a végén egy tágas zöld sportterületből lélektelen irodapark lett. A kerület és a fejlesztő közötti megállapodás végül kútba esett, így hosszadalmas pereskedésre kell számítani. És bíróság előtt zajlik a munkaügyi konfliktus is a volt főépítész, Dienes János és a Horváth Csaba vezette önkormányzat között. A szakember állítja: azért rúgták ki, mert negatív szakvéleményeket adott a beruházóval kötendő megállapodásról, amely az önkormányzatra nézve káros lett volna, a polgármester azonban mégis szorgalmazta.

Nagyhatalmi csatatér lett a világűr, de ez senkinek sem jó – küszöbön az űrháború?

A földrajz rabságában, A földrajz hatalma, A földrajz a végzetünk – az elmúlt évtized sikerkönyvei legalább olyan jól jelzik, hogyan nyert újra létjogosultságot a geopolitikai paradigma, mint az Ukrajna elleni orosz invázió. A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Bár a geopolitikus szerzőket gyakran vádolják cinizmussal, Marshall mintha megijedt volna az űrvetélkedés veszélyeitől, és nemzetközi egyezményeket, szabályokra épülő világ(űr)rendet szorgalmaz. Recenzió.

Ukrajna megmenekült, de fordulat aligha lesz – Jójárt Krisztián Amerika segítségéről és a (világ)háborúról

Szombaton a washingtoni képviselőház, szerdára virradóra pedig a szenátus is elfogadta az Kijevnek szánt, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. Ezzel újraindulhat a fegyverszállítás Ukrajnába. De pontosan milyen fegyverek? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek, aminek felemlegetése a magyarországi választási kampányban lassan olyan, mint a levegővétel? Erről szól a HetiVálasz 223. adása; vendégünk Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatársa, akit – mert épp a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen kutatja az orosz–ukrán háború orosz katonai tapasztalatait – Stockholmból kapcsolunk. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Halálos hétfők – miért a hét elején halnak meg legtöbben a magyar egészségügyben?

Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?

Magyar pártja már most erősebb, mint a Jobbik valaha volt?

Összeomlott a 2024 előtti pártok stratégiája, Magyar Péter és a TISZA mindenkinek jelentősen rontja a kilátásait. Akkor érkezett, amikorra mindenkit nagyon meguntak az emberek, és mintha a politikusok is megunták volna a saját szakmájukat. Az ötlettelen sivárságba elég volt egy kis botrányt vinni, és felfordult minden. A Válasz Online-nak olyan mérésekről suttognak ellenzékiek és kormánypártiak is, hogy nem akarunk hinni a fülünknek. Háttér.

Városközpont helyett: a NER titkos budapesti óriásfejlesztése – első rész

Nem igaz, hogy nem költ a kormány Budapestre: egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amiből megvették Balázs Attila NER-milliárdos gőzerővel épülő irodanegyedét Zuglóban. Hogy minek, azt nem lehet tudni, de a közérdek soha nem volt szempont a beruházásban. A túlméretezett tömbökből álló, zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Így néz ki, amikor a tőke csak a saját szempontjai szerint fejleszti a várost, azzal a sajátos magyar csavarral, hogy mindezt valójában az állam teszi. Friss légifotókon mutatjuk a városközpontnak hazudott, éppen épülő monstrumokat. Első rész.

Indul a kórházi kommandózás: az orvosok mellett a betegek jelenlétét is ellenőrzik

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle.

Nincs több titok: így építi be a Tiborcz-kör a Svábhegy maradékát

A Válasz Online évek óta figyelemmel kíséri a svábhegyi gyermekkórház óriási, bő 6 hektáros ingatlanhagyatékának sorsát. Mostanra lett minden tiszta: a Gyurcsány-kormány bezárta, az Orbán-kabinet 2019-ben eladta, a Tiborcz István-féle üzleti kör „hazavitte”, majd most magánberuházásban lakóteleppé és irodakomplexummá formálja az érintett telkeket. A nyitóképünkön szereplő, Béla király úti zöld zónára a Central European Ingatlanalap cége tízlakásos társasházakat húz fel – a szintén megújuló Frivaldszky–Mauthner–Pálffy-műemlékvilla mellé. Egy kicsit odébb, a Mártonhegyi úton pedig a BDPST Group épít csúcspanorámás irodaházat.

Kovács Gergely: „Akkor azt a helyet Piroskának adjuk…”

„Tök oké” Kovács Gergelynek, hogy június 9-én a kutyapárt kontójára induljon képviselőjelöltként Visi Piroska, aki mögötte, ám a Momentum és a DK által is támogatott Farkas Csaba előtt futott be a hétvégén zárult hegyvidéki polgármester-jelölti előválasztáson. Podcastunk, a HetiVálasz eheti vendégei a Magyar Kétfarkú Kutya Párt előválasztási győztes elnöke és a hegyvidéki civil ezüstérmes.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Hatalmas győzelmet aratott a hétvégén zárult hegyvidéki előválasztáson Kovács Gergely, így ő mérkőzhet a polgármesteri székért június 9-én a fideszes Fonti Krisztinával. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökének 61 százalékos győzelmi aránya mellett viszont további meglepetést is tartogatott a voksolás: a civil jelölt Visi Piroska lett az „ezüstérmes”, ő is megverte a „hagymományos” ellenzéki pártok jelöltjét, a Momentum és a DK által is támogatott Farkas Csabát.