Kategória archívum : Forbes

Írta: Iain Martin / Fordította: Zsadon Béla

Thomas Plantenga egy tévéreklámra tette fel a Vinted jövőjét. Az online használtruha­piactér havonta egymillió dollárt égetett el, és már egy évre se futotta volna a pénzük, amikor Plantenga betolt 800 ezer dollárt a francia tévébe.

2016 májusa volt, Plantengát nemrég vették fel a nyolcéves litván startuphoz, hogy mentse meg a céget. A 2008-ban, egy egyetemi bulin megalapított Vinted gyors növekedéssel indult, és hamarosan tíz országból adták-vették az emberek használt ruhadarabjaikat a platformon. Csak hát a platform használata ingyenes volt, a hirdetési bevételek viszont még a szerverköltségeket se nagyon fedezték. 2014-ben ugyan megpróbáltak bevezetni egy a Poshmarkéhoz hasonló húszszázalékos jutalékot, de a kísérlet júzerlázadásba fulladt. A forgalom egyik napról a másikra majdnem lefeleződött. A Hollandiában született Plantenga 2016 májusában járt először Litvániában, amikor öt hétre szóló tanácsadói szerződését aláírta. Másfél év múlva a Vinted vezérigazgatója lett.

Amikor egy autógyártó azzal biztat azonnali vásárlásra, hogy egy korszak végéhez érkeztünk, így ha szeretjük a jól bevált technológiát, addig csapjunk le rá, amíg még kapható, nem kell egyből a kereskedőhöz rohanni. Turbulens időket élünk az európai emissziós szabályozások területén is, ezért akik ezután is gázolaj öngyullasztásával kívánnak nagyobb távokat leküzdeni, legalább az évtized végéig biztosan megtehetik még.

A dízelek részleges visszaszorítása után a benzinmotorok kivezetését a korábbi céldátumon túlra görgették már most is, hiszen az akkumulátorok képességei, a töltőhálózat állapota és a villanyautók magas ára a vártnál gyengébb keresletet eredményez. Ettől persze az elektrifikáció még zajlik, és egy irányban változtat az arányokon, csak éppen Európában lassabban, mint ahogy az egyes döntéshozók a nagy kapkodás közben, különösebb szakmai megalapozottság nélkül megálmodták.

Ez azt is jelenti, hogy az évtized második fele még nyitott akár a tradicionális megoldásokra is, az autógyártók pedig a végtelennek tűnő sebességhajhászás negatív társadalmi megítélése miatt inkább abban a formában tálalják a szabadság ígéretét, hogy egy jármű bármilyen kalandra készen áll. Vagyis nagy kerekeken gurul, elnyel mindenkit az összes kacatjával együtt, kívülről pedig magabiztos, miközben kissé játékszerű is. Egy ilyen figyelmet keltő felnőtt játék lehet akár elektromos, akár hibrid, de rásegítés nélkül maradhat pusztán a szokásos vegyületek égetésénél is.

„Jó, de mi történt ma az üzletben?” – kérdezte a családi vacsorákon az ötéves Adrienn, ha a szülei és nagyszülei éppen nem meséltek este semmit arról, ki jött be aznap az optikába új szemüvegért, milyen csiszolási technikát alkalmaztak, milyen új termékek jöttek. Nem csoda, hogy ő is optometrista lett, és ma már édesanyjával ketten vezetik a csaknem százéves optikát a fővárosi Pilvax közben.

1927-ben nyílt meg itt egy apró üzlet, akkor még L.Door.L. optika és látszerészet néven. Az alapító házaspár 1941-ben vette maga mellé tanoncnak az alig húszéves Feszl István Lászlót, még végzettség nélkül. A közös munkát néhány évre katonaság és hadifogság szakította meg, de István lassan kitanulta a szakmát, és az idősödő tulajdonosok 1957-ben neki adták el a boltot.

„Onnantól ők vezették nagymamával. Sokáig csak ketten, segítség nélkül dolgoztak, mindent kézzel csiszoltak” – meséli kis híján hetven évvel később az unoka. Adrienn nagyapja életének gondosan kijegyzetelt állomásaival teli papírokkal készült az interjúnkra. „Én sem tudok fejből mindent” – nevet édesanyjára. Feszlné Szepesi Gyöngyi a család kutyáját, Rumlit simogatva hallgatja lányát. Az üzlet emeletén, a vizsgálótérben ülünk, különféle high-tech műszerek és vizsgálóberendezések között, a vásárlók hangja felszűrődik hozzánk.

Sürög-forog óbudai konyhájában, még épp befejez egy telefont, de már kávét csinál nekem. Ismerem a történetét, tudom, hányszor, hányféle rákbetegségen, műtéten és durva kezelésen esett át az elmúlt néhány évben, de nem látom rajta. Energikus, mosolygós és pozitív, mint mindig, rám is olyan hatással van, mint azokra, akik közösségi médiás posztjait követik, friss könyvét olvasták, vagy üzleti közösségekben beszélni hallották: feltölt. Tavaly ősz óta negatív CT-leleteket produkál, és igen hosszú távú tervei is vannak, olyan kék zónává szeretné tenni Magyarországot, ahol átlagon felüli arányban érik meg a százéves kort. De előbb még megajándékoz egy gluténmentes zsömlével, amint megtudja, hogy lisztérzékeny vagyok.

„Néha érdemes az életünkre úgy tekinteni, mint egy nagy szabadulószobára. Tele van megoldandó izgalmas rejtélyekkel, utcákkal és zsákutcákkal. Időnként zárt ajtókat találunk, de ha megfejtjük a kódokat, mindig tovább tudunk haladni, és végül érdekes, értékes, szeretettel teli élet lesz a jutalmunk. Életem aktuális fejezetének, az elmúlt négy évnek a Betegség-szabadulószoba címet is adhatnám. Igyekeztem jó döntéseket hozni, megváltoztatni a működési módomat, időt nyerni és kiszabadulni. Súlyos ajtókon félelmetesnek tűnő lakatok függtek, de összekapaszkodtunk a családommal, és végül megtaláltuk a kijáratot. Az én szabadulószobám nagyszerű példa rá, mennyivel többek vagyunk együtt.” (Idézet a könyvből)

Amikor diagnosztizálták nálad a rákot, műtét és kemoterápia előtt álltál, majd amikor időről időre a tested újabb részén ütötte fel a fejét a betegség, akkor mint cégvezető, milyen gondolatok kavarogtak benned? Mennyire voltál kész rá, hogy elengedd a munkád, hogy átadd az irányítást, és egyáltalán, megfordult a fejedben, hogy meddig tudod vagy akarod ezt csinálni?

Ül velem szemben egy szerény, halk szavú ember, és kétszer két óra után sem tudom kiűzni magamból a kérdést, hogyan lesz valakiből az ő habitusával nagymenő vezető a nemzetközi pénzvilágban, vagy ami még meghökkentőbb, miniszterelnök Magyarországon. Semmi harsányság, lehengerlő lendület, csak józan mondatok, figyelő tekintet, intellektuális erő.

Bajnai Gordon sok éve alapvetően Londonban dolgozik, hétvégékre, ünnepekre és szabadságra jön haza a családjához, a civil életét Budapesten, a szakmait meg a világban sokfelé éli. Tíz éve kivonult a magyar közéletből, alig szólal meg, a magánéletéről szinte sosem beszél, a munkájával meg nem kérkedik, amúgy is túl összetett ahhoz, hogy könnyű legyen átlátni, mekkora karriert is fut ő külföldön. Holott kevés magyar menedzser jutott olyan magasra a globális pénzvilágban, mint ahol ma ő tart, és kevesen vesznek részt olyan volumenű tranzakciókban, mint amilyenekre neki ráhatása van.

„Az egy nagyon komoly állás, full komoly, full piaci” – írta le például Szendrői Gábor, a Concorde MB Partners egyik partnere, hol is helyezzem el Bajnai Gordon cégét a világtérképen. Ő azon kevesek egyike, akik valamelyest hasonló üzletágban mozognak, mint Bajnaiék. Pontosan tudja, hogy globális top pozícióban vannak a befektetési alapok tőkeközvetítésében, azt is, hogy a cég három ága közül az egyiket Bajnai vezeti, akit szerinte wallisos múltja és szakértői kormányzása miatt itthon érdemtelenül nem, de a szakmában nagyon is elismernek.

Bár a minőségért nem az én csoportom felel, de szeretem végignézni a minőségvizsgálatot. Az is fontos, hogy vannak-e olyan gyártósorok, ahol csak ülnek és nem dolgoznak az emberek. És ez már a mi felelősségünk. Ha vannak, az azt jelenti, hogy valamilyen szempontból nem jól terveztük meg a gyártást” – mondja Wortmann Gabriella, a bostoni központú New Balance (NB) nemzetközi tervezésért, működésért és ellátási láncokért felelős alelnöke. Jelenleg százhúsz fős csapatot irányít, egy részük a bostoni központban dolgozik, mások a Kínában, Indonéziában és Vietnámban lévő gyárakat felügyelik. Több millió dolláros büdzsé felett rendelkezik, és ő menedzseli a cég hongkongi beszerzési irodáját is.

Egy kézzel írt, A4-es papírral ült le velem az interjúra az áprilisi budapesti Forbes Power Women’s Summit egyik szünetében, és előre elnézést kért, hogy néha a papírra néz, de a munkájáról sokkal nehezebb magyarul beszélnie, mert mindig angolul (vagy kínaiul) használja a szakkifejezéseket.

Wortmann Gabriella felkerült a legbefolyásosabb magyar nők idei Forbes-listájára öt olyan felsővezető közé, akik külföldön is tényezők. (Forbes Women,