Best WordPress Hosting
 

Máig rejtély, hogyan vált kísértethajóvá a Mary Celeste

A talán leghírhedtebb kísértethajó, a Mary Celeste kereskedőhajóként kezdte karrierjét 1861-ben az Atlanti-óceánon. Ekkor még Amazon néven futott, és nem a szerencséjéről volt híres. Már a legelső útján életét vesztette a kapitánya, majd két ütközés és egy tűzeset rongálta meg a kétárbocost. Végül 1867-ben zátonyra futott, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy tulajdonosai potom áron megváltak tőle – írja a Rubicon.hu.

Emberek nélkül sodródott az óceánon

Az új, New York-i tulajdonosok, James H. Winchester és Benjamin Briggs helyrehozatták, majd Mary Celeste néven állították újra szolgálatba a Földközi-tenger térségével kereskedtek. A nagy megrendelés 1872 őszén futott be, 1701 hordónyi amerikai etanolt kellet Genovába szállítani, visszafelé pedig kiváló minőségű bort vitt volna Amerikába. A rakomány értéke meghaladta a 35 ezer dollárt, ezért a tapasztalt és megbízható Benjamin Briggs maga állt a héttagú személyzet élére, az útra feleségét és lányát is magával vitte: a Mary Celeste november 7-én, 10 fővel a fedélzetén futott ki Staten Island kikötőjéből.

Jelentős havazást hoz a Mikulás idén

Rendkívül mozgalmas volt az elmúlt hét időjárás szempontjából. Egy mediterrán ciklon hatalmas mennyiségű csapadékot hozott, csütörtökön és pénteken országszerte 30-60 milliméternyi eső hullott, sok helyen pedig vastag hó borította be a tájat.

Történelmi mennyiségű csapadék hullott, pont a hónapfordulón, kis túlzással ezért azt mondhatjuk, a novemberi és a decemberi átlag is megvolt két nap alatt

– mondja Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Magyar orvos mentette a Titanic túlélőit

Az 1886-ban, Pilismaróton született Lengyel Árpád friss diplomás orvosként, a Szent Rókus Kórház gégeklinikáján helyezkedett el, és már 1905-től önkéntes mentőként szolgált. Hazai karrierje hamar, már 1911-ben megszakadt, amikor egy újsághirdetésben olvasott arról, hogy angolul beszélő magyar orvost keresnek a Carpathiára, a patinás angol társaság, a Cunard Line hajójára – írja a Múlt-kor.hu.

A Carpathia kivándorlóhajó volt, és mivel a századfordulón magyarok tömegei keltek útra az óceán túloldalára a jobb élet reményében, a társaság fontosnak tartotta magyar személyzet alkalmazását is a fedélzeten. Lengyel Árpád 1912-ben megpályázta, majd márciusban el is nyerte az állást. A hajó még azon a tavaszon New Yorkból tartott vissza, Európa felé 725 emberrel a fedélzetén, amikor 1912. április 15-én éjjel fél egy előtt öt perccel befutott a Carpathiára a Titanic vészjelzése.

Lengyel Árpádot legmélyebb álmából verték fel, a Titanicról a fedélközbe érkező megmentettek állapotáról először ő adott gyors és pontos diagnózist, és ő döntött arról is, kinek milyen orvosi segítségre van szüksége.

Így fokozza a klímaváltozást az ukrajnai háború

Egy új, az ENSZ dubaji éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) ismertetett tanulmány alapján az Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított inváziója több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves emissziója – írja az MTI a DPA alapján.

A Lennard de Klerk holland kutató vezette csoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a konfliktus kezdete óta.

A tanulmány alapján ennek csaknem egynegyede a katonai műveletek során, például a csapatok által használt üzemanyagokból került a levegőbe, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.

Ezért nem jó nyers hússal etetni a kutyát

A nyers hús miatt veszélyes és nehezen elpusztítható baktériumok kerülhetnek az emberek és a haszonállatok szervezetébe – írja a Science Alert.

A szakértők jelezték, szoros összefüggést talált a nyers hússal etetett kutyák és a széles spektrumú ciprofloxacin antibiotikummal szemben rezisztens Escherichia coli baceriát ürítő kutyák között. A One Health szakmai lapban megjelent tanulmány szerint a Bristoli Egyetem kutatói 600 egészséges háziállaton végzett vizsgálat után állapították meg ezt.

A kutatás eredménye azért is riasztó, mert a vidéki kutyák esetében leggyakrabban azonosított E. coli törzsek megegyeztek a szarvasmarhákban is előfordulókkal, míg a városi kutyák esetében inkább az emberekben talált törzsekre hajazott az eredmény.

Ma már egyetlen szemüveggel többféle fénytörési hiba is korrigálható

Napjainkban a lakosság jelentős hányada, közel fele küzd valamilyen fénytörési hibával, azonban az orvosi technológia és az egyre fejlettebb szemüveglencsék évről évre több embernek jelentenek megoldást. Ennek eredményeként ma már olyan speciális szemüveglencséket is készíttethetünk, amelyek szinte bármilyen összetett látási problémára képesek megoldást nyújtani.

A legtöbben a sima, egyfókuszú szemüveglencsét használják, ami annyit jelent, hogy az egész lencse ugyanazt a dioptriát biztosítja, bárhová is nézzünk. Ehhez mérten az első újítás a bifokális lencse volt, melynek alsó része a közelre látást, felső része a távolra látást segítette, majd kisvártatva megjelent a trifokális lencse is, ami a két optikai zóna közé beékelte a középtávra látást segítő szakaszt.

A legújabb eszköz a multifokális szemüveglencse, ami forradalmi módon segít a különféle optikai zónákban történő látásjavulás elérésében.

Női ruhába öltözött férfiak döntötték le az útdíjkapukat

Ugyan a Bibliában szereplő Rebekának, Izsák feleségének a Szentírás szerint csak két fia volt, az ikerpár Jákob és Ézsau, mégis léteztek lányai is, ráadásul közveszélyes felforgatóknak számítottak a XIX századi Walesben. Az úgynevezett „Rebeka-zavargásoknak” a vidéken, elsősorban a földbérlők között akadtak hívei Wales középső és nyugati tájain, 1839–1843 között. Ebben az időben sokan küzdöttek nehézségekkel, többek között a rossz termések és a haszonállatok árának fluktuációja miatt.

Nyerészkedésnek tartották

A bérlőknek a bérleti díjak mellett ínségadót is fizetniük kellett (ezt ma szociális hozzájárulási adóként fordítanánk), valamint egyházi dézsmát, ráadásul a közföldek elharapózó bekerítése is megkeserítette az életüket. Leginkább azonban az útdíjak háborították fel őket, amely súlyos teherként nehezedett rájuk, különösen azokra, akik állataikat vagy terményüket vitték a piacra, illetve a talajjavításhoz elengedhetetlen meszet fuvarozták.

A Földön is keresi az idegenek nyomait a Harvard kutatója

Az izraeli származású Abraham „Avi” Loeb 1993-ban került a világhírű Harvard Egyetemre, ekkor már az elméleti csillagászat ígéretes fiatal kutatója volt, idővel pedig nemzetközileg is igen elismert szakértővé vált. Vizsgálati területei közé tartozott az első csillagok formálódása, a fekete lyukak kialakulása és fejlődése, valamint a Naprendszeren kívüli bolygók, az úgynevezett exobolygók észlelése. Karrierje során több tudományos előrejelzése is beigazolódott, 2003-ban például kollégájával olyan megfigyelési technikát dolgozott ki, amellyel tíz évvel később első alkalommal sikerült egy Jupiter nagyságú exobolygót találni.

Noha a vita, a forradalmiság sosem állt távol tőle, eredményei sokáig igazolták. Hallgatók tömegei valósággal rajongtak érte egyedi előadásmódja és nyitottsága miatt, szakmailag pedig motiváló volt számukra, hogy előszeretettel vonta be kutatásaiba diákjait. Munkásságát összességében a szakma is elismerte, 2011-től kezdődően kilenc éven át vezette a Harvard Egyetem Csillagászati Tanszékét, 2018-ban pedig az Amerikai Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák Fizikai és Csillagászati Tanácsa elnökének választották egy ciklusra. A 2010-es évek második felében azonban látszólag fordulat állt be az érdeklődésében: egyre többet foglalkozott a földön kívüli élet és civilizációk kérdéseivel.

Bár az emberiség egyelőre nem bukkant idegen létformák nyomaira, az olyan területek, mint az asztrobiológia vagy a SETI (földön kívüli intelligencia keresése) a tudásbeli és technológiai fejlődésnek köszönhetően immár nem puszta sci-finek, hanem teljesen elfogadott kutatási irányzatnak számít, rengeteg szakember foglalkozik ezen ágazatokkal. A kutatások a szélesebb közönséget is erősen foglalkoztatják, ami nem csoda, ki ne akarná tudni, hogy vajon csak a Földön létezik-e élet, hogy intelligenciánkkal egyedül vagyunk-e az univerzumban.

Harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben a Tarnán

Az elmúlt időszak kiadós csapadékmennyisége miatt sokhelyen belvíz- és árvízvédelmi készültség van érvényben Kelet-Magyarországon – írja az Időkép.

Nagyfüged és Jászjákóhalma között a Tarnán és több mellékvizén is harmadfokú árvízkészültség van érvényben, ami nem meglepő, hiszen az elmúlt egy héten a vízgyűjtő területén sok helyen 50-60 mm csapadék hullott le.

Az olvadó hó sem segít a helyzeten, hiszen hirtelen árhullámok tudnak kialakulni. A Tarna vize Verpelétnél mindössze 3 fokos.

Tényleg olyan remek fegyver volt az angolok íja?

A történelemkönyvekben gyakran megkérdőjelezhetetlen bizonyossággal szögezik le, hogy a százéves háború egyik jelentős angol győzelmét hozó, 1415-ös azincourt-i csatájában V. Henrik angol király csapatait a nevezetes hosszúíj segítette győzelemre VI. Károly francia király erői ellen, ahogy tette azt korábban Crécynél (1346) és Poitiers-nél (1356) is. Sokan azt is hozzáteszik, hogy

amúgy hatékonyabb volt az angolok ellenfeleinél inkább alkalmazott nyílpuskáknál.

Mindkettő félelmetes fegyver

Hamarosan több műanyag lesz a tengerben, mint hal

A Világgazdasági Fórum arra figyelmeztet, hogy 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. A műanyag szó szerint mindenütt ott van, és most egy új tanulmány szerint a műanyagok elriasztják a rákféléket a nemi élettől – írja a Science Alert.

Alex Ford ökotoxikológus ezek az élőlények gyakran előfordulnak az európai partokon, ahol a halak és madarak táplálékának jelentős részét teszik ki. Így amennyiben ezek az állatok veszélybe kerülnek, az az egész táplálékláncra hatással lesz.

Egy kísérlet során a mintegy 10 ezer lehetséges műanyag adalékanyag közül négy, az emberi egészségre is veszélyes anyagnak tették ki az állatokat.

Tíz éve halt meg Nelson Mandela

A faji megkülönböztetés elleni harc világszerte ismert jelképe az ország délkeleti részén fekvő Mvezo faluban született 1918. július 18-án. Szülei írástudatlanok voltak, de őt metodista iskolába járatták, felsőfokú tanulmányait a kizárólag feketék számára fenntartott fokföldi Fort Hare Egyetemen kezdte. Politikai tevékenysége miatt hamarosan eltanácsolták, ezután a johannesburgi Witwatersrand Egyetemen hallgatott jogot az intézmény egyetlen fekete bőrű diákjaként. Sanyarú anyagi helyzete miatt azonban nem jutott el a diplomáig.

Nelson Mandela 1944-ben alapító tagja volt a feketék jogaiért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) ifjúsági szervezetének, melynek hamarosan titkára lett, s határozott fellépést szorgalmazott a feketék és fehérek elkülönítését a végletekig vivő apartheid rendszerrel szemben.

API/Gamma-Rapho via Getty Images

Rengeteg ember DNS-éhez fértek hozzá hackerek

Az elmúlt években elképesztően népszerűvé váltak a genetikai vizsgálatok, amelyek generációkra visszamenőleg tudnak mesélni nekünk a származásunkról. A DNS-minták alapján készülő tesztek köré jelentős méretű iparág épült ki: a legnagyobb szolgáltatók az AncestryDNA, a MyHeritage, és a 23andMe.

Ez utóbbi cég nagyjából 14 millió ügyféllel bír, akiknek eredményeiről komoly adatbázist tartanak fenn. A szolgáltatót azonban nemrégiben hackertámadás érte, mely során több mint 14 ezer kliens adataihoz fértek hozzá. A helyzet azonban még rosszabb, mint eredetileg gondolták, írja az Engadget.

A rosszindulatú szereplők ugyanis a DNS-rokonok (DNAR) adataihoz is hozzáfértek – ez párosítja a felhasználókat a genetikai rokonaikkal –, így pedig több millió másik ember adataihoz is hozzáférhettek.

Így úszta meg Mengele a számonkérést

Milyen szerepet játszott Mengele a holokausztban?

Josef Mengele orvos volt Auschwitzban, és két dolog miatt vált hírhedtté. Egyrészt számos emberkísérletet végzett, néhányat gyermekeken és rendkívül sokat ikreken. Sokszor törpe- vagy óriásnövésű embereken, betegeken, várandós nőkön, cigányokon és zsidókon. Másrészt pedig ő várta a tábor bejáratánál az emberekkel, a főleg a nácik által elfoglalt Európában élő zsidókkal, elsősorban magyar zsidókkal megrakott vonatokat, és ő döntötte el, hogy ki maradjon (egyelőre) életben, és ki kerüljön azonnal a gázkamrába. Nem ő volt az egyetlen orvos Auschwitzban, de olyan lelkesen végezte a munkáját, hogy ő lett a leghírhedtebb – és persze azért is, mert a háború után sikerült elmenekülnie és sok évtizeden keresztül elrejtőznie.

A háború után Mengele négy évet töltött Csehszlovákiában és Németországban. Hogyan tudott ilyen sokáig Európában maradni?

Miben más a férfi és a női agy?

Régóta foglalkoztatja a közvéleményt és a kutatókat is az a kérdés, hogy van-e különbség a női és férfi agy között – írja az IFLScience.

A kérdés nagyjából akkor került előtérbe, amikor a 19. században megkezdődtek a női egyenjogúsági mozgalmak. Az elképzelés ekkor még rendkívül egyszerű volt: a nagyobb agy nagyobb intelligenciát jelent. Ez alapján számos olyan mérés született, amelyek szerint a férfiak előnyben vannak.

Ennek azonban egyszerű oka van, márpedig, hogy a férfiaknak átlagosan nagyobb a testük, és így egyes szerveik is. A durva átlagokat nézve egy férfi agya hét százalékkal nagyobb egy nőénél. Ezt a kutatók azonban sokáig a szexista sztereotípiák megerősítésére használták.

Közkatonának állt az első magyar miniszterelnök

Joszip Jelasics horvát bán előrenyomulásának megállítása Pákozdnál 1848. szeptember 29-én fordulópontot jelentett az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc történetében. Itt vált végérvényesen világossá, hogy az uralkodó által is szentesített áprilisi vívmányok békés, törvényes megvédése lehetetlen, a bécsi udvar minden addigi megállapodást és ígéretet felrúgva fegyverrel is kész hazánk korábbi alávetettségét visszaállítani.

Bár Batthyány Lajos és kormánya nem került kisebbségbe az országgyűlésben, a lakosság bizalmát sem vesztette el az egyre feszültebb helyzetben, sőt, anyagi csőd sem fenyegette, Bécs az alkotmányos „játékszabályok” felrúgásával azonban lehetetlenné tette a kormányzást. A miniszterelnök érezte, hogy elfogyott körülötte a levegő, ezért október 2-án beadta lemondását, és képviselői mandátumát is visszaadta. Szinte pontosan egy évvel később, 1849. október 6-án pedig már holtan feküdt a pesti Újépület fala mellett, két golyó a mellkasába fúródott, egy harmadik a homlokába. Mai szóhasználattal élve koncepciós per áldozata lett.

Idén volt 175 éve, hogy Batthyány Lajos megkapta a miniszterelnöki kinevezést. A 24.hu-n Dr. Melkovics Tamás történész, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója segítségével sorozatot indítottunk Batthyány életének bemutatására. A folytatásban arról lesz szó,

Megostromolták a kocsmákat, amikor kitört a béke

Az ünneplő cambridge-i diákok egy csoportja teljesen megfeledkezett magáról 1918. november 11-én hétfőn, az egyetem egyik épületének ablakait kitörve hajigáltak könyveket és festményeket az utcára. Nem tudni, mekkora feltűnést keltettek ezzel, hiszen táncoló, éljenző emberek tömege borította el az egész várost, a köztük araszoló autókon fürtökben lógtak az ünneplők, akik igyekeztek a lehető legnagyobb lármát csapni.

Az egyik kollégium épületében egy bikát engedtek szabadon,

a német császár képmását pedig a piactéren égették el, miközben az emberek körbetáncolták a máglyát. A Cambridge Daily News című újság tudósítása szerint „mintha a feje tetejére állt volna a világ”. De hasonló jelenetekre került sor egész Nagy-Britanniában. A fegyverszünet istentiszteleteket és könnyeket is hozott, de az emberek első reakciója vidám, spontán, zajos és féktelen volt.

Ezért egyedülálló a magyar növényvilág

Két évtizedes adósságot egyenlítettek ki a Debreceni Egyetem munkatársai, amikor ötévnyi munka után idén ősszel befejezték a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázist.

Az interneten szabadon elérhető PADAPT (Pannonian Database of Plant Traits) névre keresztelt gyűjtemény hazai és nemzetközi szinten is alapvető információkkal segíti a kutatókat számos tudományterületen a botanikától az ökológiáig, a természetvédelemig, illetve a laikusok számára is hasznos adatokat tartalmaz az egyes fajok jellemzőiről, elterjedéséről, védettségéről vagy akár inváziós mivoltáról.

A nagyobb eredmények a projektre épülő komplex kutatások formájában jönnek majd, ám önmagában ebből az iszonyatos adatmennyiségből első ránézésre is látszik, hogy a hazai növények levelei kisebbek, az általuk érlelt magok tömege szerényebb, mint nyugat- vagy észak-európai fajtársaiké.

Mérges kígyó úszkált a kerti medencében

A déli féltekén mostanában veszi kezdetét a nyári időszak, Ausztráliában egyre többen készítik elő a kerti medencéket. Csakhogy a mesterséges víztömegek adott esetben csapdába ejthetik az állatokat.

Múlt pénteken egy Gold Coast-i lakos lett figyelmes egy kis kígyóra medencéjében, ahogy az egyed a lebegő tisztítócsőbe kapaszkodott – írja a Yahoo News.

Mint kiderült, az állat a Hemiaspis signata faj egyik képviselője volt.

Orosz katonai delfinek szökhettek el

Komoly vihar csapott le a hét elején a Fekete-tengerre, és jelentős pusztítást végzett a partok mentén – írja az IFLScience. A szél a megszállt krími Szevasztopol kikötőjét is érintette, ahol az orosz haditengerészet katonai delfineket tart.

Az állatok karámjai is megsérültek, egyelőre nem tisztázott, hogy a delfinek megszöktek-e.

Az esetet H. I. Sutton újságíró és nyílt forrású hírszerzési elemző tárta fel, aki a közelmúltbeli műholdfelvételek vizsgálta tárta fel. „November 26-27-én hatalmas vihar csapott le a Krímre. Az előzetes elemzés azt mutatja, hogy a szevasztopoli kikötőben lévő delfinketrecek 100 százalékig (!) eltűntek” – számolt be az X-en.