Best WordPress Hosting
 

Így győzték le a Legyőzhetetlen Armadát

Mi történt 1588-ban, és több évszázad elteltével miért ilyen fontos ez az esemény?

1588-ban a globális szuperhatalom uralkodója, II. Fülöp spanyol király (aki I. Fülöp néven uralkodott Portugáliában is) megpróbálta elfoglalni Angliát, megbuktatni a regnáló kormányzatot és a protestantizmust ismét katolicizmusra váltani. Nem sikerült neki, de nem sokon múlt a siker. Dávid és Góliát jellegű küzdelem volt. A 16. század végén a nagyjából 4 millió lakosú Anglia kis országnak számított, és a hatalmas Spanyol Birodalommal kellett szembenéznie, aminek – beleértve Spanyolországot, Portugáliát, Itália spanyol uralom alatt álló részét, Németalföldet és az Észak- és Dél-Amerikában élő gyarmatosítókat és őslakosokat – hozzávetőlegesen 50–60 millió alattvalója lehetett. Nagyon egyenlőtlennek tűnt ez a harc.

Milyen feszültségek vezettek az Armada elindulásához, és volt-e valamiféle elhúzódó incidens, ami aztán kirobbantotta a háborút?

Ezek az óceánok leggyorsabb állatai

A ragadozó életmódú kardhalak és vitorláskardoshalak jellegzetessége hosszú, kardszerű csőrük. Ezen állatokat a szakértők az óceánok leggyorsabb úszói között tartják számon – írja az IFLScience.

A leggyorsabb fajokat a vitorláskardoshalak között lehet megtalálni. Ezen állatok akár 3 méter hosszúra is megnőhetnek, testük pedig tökéletesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz, hátukon hatalmas, vitorlaszerű úszó fejlődött ki.

A nemhez két faj tartozik, az atlanti, illetve az amerikai vitorláskardhal, előbbi az Atlanti-óceán és a Karib-térség, utóbbi pedig a Csendes- és az Indiai-óceán lakója. Az 1940-es években a kutatók úgy becsülték, hogy ezen állatok sebessége a 108 kilométer per órát is elérheti, egy 2015-ös tanulmány alapján ugyanakkor vadászataik során nem haladják meg a 36 kilométer per órát. Az extrém sebességet a halak valószínűleg nem képesek sokáig fenntartani.

Ezért zöld néha a bacon

A rendszeres szalonnafogyasztók közül többen felfigyelhettek már rá, hogy a hús időnként zöldes árnyalatú. Bár a témával kapcsolatban nem sok vizsgálat folyt eddig, az IFLScience az elérhető irodalom alapján megpróbálta megválaszolni, hogy mi áll a jelenség hátterében.

Az elszíneződésben szerepe van a bacon nitritekkel, sóval és nátriummal való pácolásához, alapvetően ez az eljárás adja a szalonna jellegzetes színét. 2012-ben az Oklahomai Egyetem csapata azt akarta kideríteni, hogy a zöld árnyalat káros lehet-e az egészségre.

A szakértők megállapították, hogy a zöld szín a nitritek és a húsban lévő fehérje, a mioglobin közötti kémiai reakcióból, az úgynevezett nitritégésből ered.

Létezik tünetmentes Alzheimer-kór

Egy friss tanulmányban olyan ritka eseteket vizsgálnak, amikor egy ember agyában az Alzheimer-kór jelei mutatkoznak, élete során mégsem tapasztalja meg a betegség klinikai tüneteit – írja a The Independent. A kutatás segíthet annak megértésében, hogy miként képesek egyesek 90 vagy akár 100 éves kort is megélni jó egészségben.

A kutatók egy holland adatbázist elemezve jutottak hozzá több mint 5000 agydonor mintáihoz. Az érintetteknél a legkülönbözőbb betegségek fordultak elő, az agybank az egyes donorok dokumentált kórtörténetét és részletes betegséglefolyását is tartalmazza.

Luuk de Vries, a Holland Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa és kollégái megállapították, hogy akadnak olyan személyek, akiknek agyában lezajlanak az Alzheimer-kór folyamatai, tüneteket viszont nem produkálnak – ezekre az emberekre úgy hivatkoznak, mint az ellenálló csoport. A csapat a génaktivitásban változásokra lett figyelmes, az asztrocitáknak nevezett sejtekben például több termelődött az antioxidáns metallotioneinből.

Ritka mélytengeri állatot sikerült levideózni

Rendkívül ritka fejlábút sikerült megörökíteni a Csendes-óceán mélyén – írja az IFLScience.

A videón az látható, ahogy az állat a kamera felé közeledve biolumineszcens karját kinyújtva kapaszkodik meg a készülékben.

A példány hamar rájöhetett, hogy a kamera nem zsákmány, így tovább is állt.

Fény derült az egyiptomi piramisok egyik rejtélyére

Egy új tanulmány alapján a Nílus betemetett, régi ágára bukkantak, a víz egykor több mint 30 piramis mellett folyt el Egyiptomban – írja a The Guardian. A kutatók úgy vélik, a felfedezéssel megoldódott az a rejtély, hogy miként szállították az ókoriak az építményekhez szükséges hatalmas kőtömböket.

A 64 kilométer hosszú folyóig többek között a gízai piramiskomplexum mellett futott. A medret évezredeken át elrejtették a mezőgazdasági területek és a sivatag.

Az ág megmagyarázhatja, hogy miért épült 4700-3700 évvel ezelőtt 31 piramis láncolatban a Nílus völgyének egy olyan sivatagi sávja mellett, amely ma meglehetősen barátságtalan.

Így találta fel Irinyi János a gyufát

A forradalmi találmánynak számító tűzgyújtó eszköz, a gyufa már a XVIII. század vége óta foglalkoztatta a kor kémikusait, ekkor találták fel a heves kémiai reakció során égő mártógyufát. 1827-ben aztán John Walker kifejlesztette a dörzsgyufát, melyet 1831-ben Charles Sauria foszforral próbált meg tökéletesíteni – írja a Rubicon.hu.

Ezek a kezdetleges eszközök azonban számos hátránnyal jártak, ugyanis a Walker-féle elegy rendkívül nehezen és balesetveszélyes robbanással égett, ráadásul a reakció stabilizálása érdekében hozzáadott foszfor mérgező is volt. Az 1817. május 17-én született Irinyi János a bécsi Politechnikumban Meissner Pál nevű professzorának sikertelen kísérleteit folytatva rájött, hogy

kálium-klorát helyett ólom-dioxidot használva, és a mérgező foszfor megkötésével kiküszöbölheti a gyufa eme két hátrányos tulajdonságát.

Figyelmeztetést adtak ki Spanyolországban a kardszárnyú delfinek miatt

Arra figyelmeztették a Spanyolország és a Gibraltári-szoros körül mozgó kis hajókat, hogy maradjanak a partok közelében, miután újabb jachtot süllyesztettek el a térség kardszárnyú delfinjei – írja a The Independent. A hatóságok arra kérik a kapitányokat, hogy a nyári hónapokban kerüljék az interakciókat az állatokkal.

A legutóbbi támadásban egy 15 méter hosszú jacht süllyedt el a marokkói vizekben, a kétfős legénységet sikerült kimentenie egy arra járó olajszállítónak. Az elmúlt években több hasonló eset is történt a régióban, az állatok tavaly még egy vitorlásversenyt is megzavartak, és a szokatlan viselkedés már az északi-tengeri állománynál is megjelent.

Spanyolország közlekedési és környezetvédelmi minisztériuma, valamint a spanyol kereskedelmi tengerészet május 14-én közleményt adott ki, amelyben arra szólították fel a vitorlásokat és a kisebb motorcsónakokat, hogy május és augusztus között óvakodjanak a kardszárnyúaktól.

Nagyon kell már a növényeknek a kiadós eső

Kiadós záporok enyhítik az aszályt a következő egy hétben – írja az MTI a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésére hivatkozva.

A szervezet szerint a talaj felszín közeli rétege a délnyugati országrész és a Szamosköz, Krasznaköz kivételével már rendkívül száraz, sokfelé a növények számára hasznosítható nedvességmennyiség kevesebb mint 30 százalékát tartalmazza, és a középső talajréteg is sokat veszített nedvességtartalmából az elmúlt egy hét során.

A fél méternél mélyebb rétegek azonban továbbra is őrzik a tél első felében szerzett nedvességtartalmukat, ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.

Itt a gél, amely megvédhet a másnaposságtól

Egy új tanulmányban olyan tejfehérjékből és nanorészecskékből álló gélt mutatnak be, amely segíthet elkerülni a másnaposságot – írja a ScienceAlert. Bár a fejlesztési folyamat még nagyon korai stádiumban van, az egereken végzett első kísérletek ígéretesen alakultak.

Raffaele Mezzenga, az ETH Zürich munkatársa kollégáival olyan anyagot hozott létre, amely 30 perc alatt 40 százalékkal tudta csökkenteni a leitatott rágcsálók véralkoholszintjét.

Mezzenga szerint a gél az alkohol lebontását a májból az emésztőrendszerbe helyezi át, ily módon nem keletkezik melléktermékként káros acetaldehid. Ez az anyag a felelős a másnaposság több tünetéért, így a hányingerért, a fejfájásért, a kiszáradásért, az arcpírért vagy éppen a megnövekedett pulzusszámért.

Lefolyóba szorult a rókakölyök feje

Sikerült megmenteni azt a pórul járt rókakölyköt, amelynek feje egy mosogató lefolyójába szorult be Angliában – írja az IFLScience. Az állathoz múlt héten szálltak ki a South Essex Wildlife Hospital munkatársai.

Tom Linsel állatorvos megállapította, hogy az egyed órák óta be volt szorulva, mancsai pedig megsérültek, ahogy megpróbált kiszabadulni. A szakértőknek végül némi türelemmel sikerült kihúzniuk az állat fejét a lefolyóból, majd a kölyköt visszavitték a kórházba, ahol ellátták sebeit.

Az állat már jól van, és azóta visszaengedték azon a területen, ahol megtalálták.

Videó: kikeltek az év első gólyafiókái

Már kikeltek az első gólyafiókák Magyarországon – számolt be róla az Időkép. Mint írták, 3-3 újszülöttet rögzítettek az Iváncsán és Fertőhomokon található gólyafészket figyelő kameráik.

Az első gólyafiókák általában május 10 és 15 között bújnak elő tojásaikból, és ez idén is így történt: az első fészeklakókat május 14-én vették észre. Alább a fertőhomoki kamera felvétele tekinthető meg, amelyen többször is látható, amint az anyagólya kicsinyeit gondozza.

iFrame is not supported!

Ötvenezer éves vírusokra bukkantak

A valaha talált legősibb emberi vírusokra bukkantak a São Paulo-i Szövetségi Egyetem kutatói – írja az Arkeonews. Az ősi kórokozókat neandervölgyi emberek több mint 50 ezer éves csontjaiból sikerült kimutatni.

A szakértők két neandervölgyi férfi DNS-ét vizsgálták meg, akiknek a maradványait egy oroszországi barlangban fedezték fel. Az analízis szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV), légzőszervi megbetegedést okozó adenovírus, valamint számos másik vírus jelenlétét mutatta ki.

A tudósokban már régen felmerült, hogy a neandervölgyi emberek kihalását vírusok okozhatták, a mostani kutatás pedig alátámaszthatja ezt az elméletet.

Videó: az elmúlt évek legnagyobb napkitörését rögzítették

Az elmúlt 5 év legnagyobb napkitörését rögzítette a NASA május 14-én – számolt be róla a Live Science. A fler ugyanabból a napfoltcsoportból származik, amely a múlt hétvégi csodás sarki fényeket okozta.

A napkitöréseket egy négy betűből (növekvő sorrendben: B, C, M és X) skálán osztályozzák, amelyen mindegyik kategória az előzőnél tízszer erősebb kitörést jelöl. Az X mögé pedig számok is illeszthetők, hogy a még erősebb flereket is be tudják sorolni.

A mostani gigantikus, X8,7-es erősségű kitörés tehát mintegy 65-ször nagyobb volt, mint a múlt heti sarki fényeket okozó X2,2-es.

25 év után sikerült megfejteni a ritka neurológiai betegség okát

A 4-es típusú spinocerebelláris ataxia (SCA4) nem tartozik a legismertebb betegségek közé, mivel rendkívül ritka, a rendellenesség ugyanakkor igen súlyos, ezért fontos lenne felmérni az okát. Egy új tanulmány alapján 25 évnyi kutatás után sikerült azonosítani a betegség genetikai kódját, ami megnyithatja az utat az új kezelési lehetőségek előtt – írja a ScienceAlert.

A szakértők úgy vélik, első ízben sikerült rámutatniuk az SCA4 okára.

A 4-es típusú spinocerebelláris ataxiában szenvedő pácienseknél fokozatosan súlyosbodnak a járás- és egyensúlyzavarok. Mivel az SCA4 egyértelműen öröklődő, a kutatók korábban is tudták, hogy kialakulásában a genetika is szerepet játszik, de csak a legújabb genomszekvenálási technikák, illetve egy 6495 genomszekvenálásból álló adathalmaz vizsgálatával derült ki, hogy a rendellenesség hátterében a ZFHX3 nevű gén egy szakasza áll.

Hatalmas, de veszélytelen darazsak bukkanhatnak fel a kertekben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) szerint májustól lehet számítani a termetes tőrösdarazsak feltűnésére, de ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek – írja az MTI. Az MME közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a kertek, parkok gyepén, illetve korhadó fák közelében, esetleg a komposztnál akár nagy tömegben is keringő termetes tőrösdarazsak az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is.

A tudatlanság azonban évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a felesleges pánikkeltés hatására a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat.

Felére csökkentheti a gyermekek várható élettartamát az elhízás

Egy új vizsgálat alapján a súlyosan elhízott gyermekek várható élettartama csak a fele lehet az átlagosnak, ha felnőttkorukban nem fogynak le – írja a The Guardian. A szakértők szerint egy súlyosan elhízott négyéves kisfiú várható élettartama 39 év, ami az Egyesült Királyságban például fele az ugyanilyen korú, egészséges testtömegű kisfiúkénak.

A várható élettartam azt adja meg, hogy egy személy átlagosan hány évig élhet még az elért életkora alapján. A Stradoo GmbH, egy müncheni élettudományi tanácsadó cég által végzett modellezésben 50 meglévő klinikai tanulmány adatait használták fel, így több mint 10 millió alany adataihoz férhettek hozzá a világ minden tájáról. Az érintett elemzésekben elhízással, illetve az ahhoz fűződő betegségekkel, például a 2-es típusú cukorbetegséggel és a szív- és érrendszeri problémákkal foglalkoztak.

A súlyos elhízást a BMI Z-pontszámok alapján mérték, ezek azt mutatják meg, hogy az egyén testtömeg-indexe (BMI-je) mennyire tér el a korára és nemére vonatkozó normától. A magasabb értékek nagyobb tömeget jelentenek. A vizsgált változók között szerepelt az elhízás kialakulásának kora, időtartama, súlyossága és a visszafordíthatatlan kockázatok mérőszáma.

170 millió éves lábnyomot talált a nagypapa és unokája

170 millió éves dinoszaurusz-lábnyomra bukkant egy angol nagypapa és unokája – írja a BBC. A lelkes fosszíliavadász Steve az Irchester Country Park területén barangolt hároméves unokájával, Codival, amikor egy szokatlan formájú, részben betemetett sziklát találtak.

A londoni Természettudományi Múzeum szakértői megerősítették, hogy a lelet egy dinoszaurusz lábnyoma.

Úgy vélik, hogy a fosszília egy megalosaurustól származik, amely 6 méter hosszú volt.

2000 éve nem volt olyan forró nyár, mint a tavalyi

Egy friss tanulmány alapján a tavalyi nyár volt az elmúlt 2000 év legforróbbika – írja a Live Scince. A kutatók ősi fák évgyűrűit vizsgálva jutottak erre a megállapításra.

A szakértők eddig is tudták, hogy mióta 1850-ben megkezdődtek a hivatalos mérések, a tavalyi nyár volt a legmelegebb. A csapat most korábbi időszakok időjárási adatait rekonstruálta, és megállapította, hogy 2023 nyara az elmúlt évezredekben is kiugróan forró volt.

A fák pillanatképet adnak a múltbeli éghajlatról, mivel érzékenyen reagálnak a csapadék és a hőmérséklet változásaira. Ez az információ az évgyűrűkben jelenik meg, amelyek a meleg, nedves években szélesebbre nőnek, mint a hideg, száraz esztendőkben.

Ólommérgezés miatt veszthette el hallását Beethoven

Egy friss tanulmány alapján ólommérgezésben szenvedett Ludwig van Beethoven – írja a Live Science. A szakértők úgy vélik, a szervezetében lévő magas ólomszint hozzájárulhatott süketségéhez és más betegségeihez.

A kutatók a német zeneszerző két hitelesített hajfürtjét vetették DNS-elemzés alá, és megállapították, hogy azok riasztóan magas koncentrációban tartalmaznak ólmot, valamint nagy mennyiségben arzént és higanyt. Az egyik tincsben grammonként 380, míg a másikban 258 mikrogramm ólmot detektáltak, az elfogadott mennyiség manapság legfeljebb 4 mikrogramm. A művész hajában az arzén a normál szint 13-szorosában, a higany pedig négyszeresében volt jelen.

Ezek a legmagasabb értékek, amelyeket hajban valaha láttam