Best WordPress Hosting
 

Vége a hidegfrontnak, egy időre visszatér a napos idő

Az ország nem minden pontjára jutott az aranyat érő májusi esőből, a következő 3 napban pedig nem is nagyon várható újabb csapadék, írja az Időkép.

A mostani hidegfront hatására ugyan voltak területek, ahol a 15 millimétert is meghaladta a 24 óra alatt lehullott csapadék mennyisége, sokfelé egyáltalán nem esett. Egészen vasárnap hajnalig pedig várhatóan nem is fog.

A hidegfront után szárazabb légtömegek érkeznek élénk, csütörtökön sokfelé erős északi-északkeleti szél kíséretében, így az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű időre készülhetünk.

Kivonja koronavírus elleni vakcináját az AstraZeneca

Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó vállalat szerdán bejelentette, a megcsappant kereslet miatt kivonja a piacról a koronavírus ellen kifejlesztett vakcináját. A közlemény szerint a Vaxzeveria néven forgalmazott vakcina gyártását és eladását leállították.

A vállalat részéről hozzátették, hogy a piacon már újabb, a koronavírus különböző variánsai ellen kifejlesztett vakcinák jelentek meg, így az AstraZeneca oltóanyaga iránti igény megszűnt.

Független becslések szerint csak a forgalmazás első évében több mint 6,5 millió életet mentett meg a vakcina, és több mint hárommilliárd dózist adtak be világszerte – áll a közleményben, melyben kiemelik, hogy a vállalat munkáját számos kormány ismerte el világszerte.

Szívproblémát okozhat, ha gyakran mérges

Korábbi tanulmányok kapcsolatot fedeztek fel a harag érzése, valamint a szív- és érrendszeri egészség romlása közt, ám sokáig nem volt egyértelmű, mi a kapcsolat a kettő között. Egy amerikai kutatócsoport friss tanulmánya szerint azonban már rövid stresszhatás nyomán is megfeszülhetnek az erek nyálkahártyái.

Mivel ezt a tünetet korábban összefüggésbe hozták a szívbetegség és a stroke megnövekedett kockázatával a szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegeknél, a kutatók úgy vélik, hogy a dühkitörések szó szerint veszélybe sodorhatják néhány ember életét, írja a Science Alert.

A Journal of the American Heart Association szaklapban megjelent kutatás szerint a szorongás és a szomorúság nem váltott ki azonos változásokat az erek nyálkahártyájában – annak ellenére, hogy ezeket az érzelmeket más tanulmányok szívproblémákkal is összefüggésbe hozták.

25 évig keringett az űrben észrevétlenül egy műhold

1974. április 10-én, az Egyesült Államok Légierejének egyik tesztje során bocsátottak fel az Infra-Red Calibration Balloon nevű (S73-7) műholdat, amely eredetileg a The Hexagon System része volt. A kisebb, S73-7-et a nagyobb KH-9 Hexagonból küldték az űrbe, a 800 kilométeres körpályája felé. A műhold célja az lett volna, hogy felfújódjon és kalibrációs célponttá váljon, ám miután ez a terv füstbe ment, a műholdat elvesztették, és sokan azt hitték, eltűnt az űr mélyén.

A műholdat ezt követően sikerült bemérni, ám a 90-es években megint letért a pályáról, és ismét elvesztették. Közel 25 év észrevétlen sodródás után azonban végre megtalálták az egységet, írja a LiveScience. Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Center asztrofizikusa az eset kapcsán elmondta, hogy a műholdra az adatarchívum tanulmányozása, és az ott talált leírás alapján bukkant rá.

A kutató jelezte, nem könnyű feladat számon tartani minden egyes űrben keringő objektum helyét és eredetét, mivel jelenleg több mint 20 ezer ilyen egység kering az űrben.

Ritka esemény fedheti fel a Stonehenge titkát

Ritka égi jelenség mutathatja meg, hogy a Stonehenge igazodik-e a hold bizonyos pozícióihoz – írja a The Independent. A Stonehenge és a nap kapcsolata meglehetősen jól ismert, egy hipotézis alapján azonban a struktúra bizonyos időszakokban a holdkeltéhez és nyugtához is igazodik.

18,6 évente egyszer a hold a lehető legészakabbra kel és a legdélebbre nyugszik a horizonton, ilyenkor a nyári napnál magasabbra, de a téli napnál alacsonyabbra kerül az égbolton.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy erre a Stonehenge ősi építői is felfigyeltek, és ez befolyásolta a struktúra kialakítását.

Új régiókba költözhetnek be a mérges kígyók

Egy új tanulmány alapján az éghajlati átalakulás a mérgeskígyó-fajok nagyarányú vándorlásához vezethet – írja a The Guardian. A folyamat miatt az állatok új régiókba juthatnak el.

A kutatók előrejelzése szerint Nepál, Niger, Namíbia, Kína és Mianmar fog a legtöbb mérges fajjal gyarapodni, az állatok a szomszédos térségekből érkeznek majd. A csapat azt is megállapította, hogy az alacsony jövedelmű dél- és délkelet-ázsiai országok, valamint Afrika egyes részei rendkívül érzékenyek lesznek a kígyómarások számának növekedésére.

A szakértők 209 olyan faj földrajzi eloszlását modellezték, amelyekről ismert, hogy vészhelyzetet idézhetnek elő az embereknél. A csapat arra volt kíváncsi, hogy az állatok 2070-re hol találhatnak maguknak kedvező éghajlati viszonyokat.

Mostohafiától szült gyereket az avar nő

Ebben az erősen férfiak köré szerveződő avar társadalomban a nők mindig »a közösségen kívülről« érkeztek, és a népesség nagy részének nem csak egy partnertől volt gyermeke. Két esetben a nő a mostohafiának is szült utódot

– mondja a 24.hu-nak Dr. Rácz Zsófia régész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai egyedülálló kutatási eredményeket jelentettek meg a legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain. A Kárpát-medence négy avarkori temetőjének teljes leletanyagát térképezték fel, több mint 400 személy maradványainak genetikai vizsgálatát végezték el az Európai Unió legkomolyabb pályázatának (ERC Synergy Grant) támogatásával.

Több száz éves ruhákat találtak

16-17. századi cipőket, ruhákat, terítőket és selymeket találtak a lengyelországi Toruńban egy építkezést megelőző feltáráson – írja a Heritage Daily. A kutatók szerint a korabeli Európából ez a legnagyobb ilyen típusú leletgyűjtemény.

A szakértők azt feltételezik, hogy a helyszínen évszázadokkal ezelőtt cipészek és szabók tevékenykedtek.

Selyemszöveteket eddig főként kriptákban és sírokban találtak, általában apró, töredékes formában.

Ma érkezik a tél utolsó lehelete

Átmenetileg vége a nyárias időnek, kedden egy hidegfront érte el hazánkat, pontosabban annak felhőzete, a lehűlés majd a következő napokban érkezik és teljesedik ki. Ami magát a frontot illeti, ritka és összetett légköri jelenség, maradjunk annyiban, hogy északi hidegfrontról van szó.

Olyannyira északi és hideg, hogy Oroszország nyugati tájain 1-2 fok a napi középhőmérséklet és havazik, ami még ott is extrémnek számít májusban, 6-10 fokkal van az átlag alatt

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

Tényleg igaz, hogy az ellenségem ellensége a barátom

Az ember rendkívül társas faj, kapcsolati hálója igen szövevényes és változó. A kutatók ezen komplex viszonyok változását régóta vizsgálják, és már az 1940-es években felmerült egy vonatkozó hipotézis, a társadalmi egyensúly elmélete. Egy új tanulmányban statisztikai fizika segítségével támasztják alá a hipotézist – írja az IFLScience.

A társadalmi egyensúly lényege – ahogy neve is sejteti – az egyensúly: az egyének próbálnak kiegyensúlyozott kapcsolatokat fenntartani. Az elmélet szerint a pozitív viszonyok a kiegyensúlyozottak, míg a negatívak és semlegesek nem, a rendszer fenntartásához pedig szabályok szükségesek. A klasszikus modell négy egyszerű szabályt tartalmaz, amelyek azon a leegyszerűsítő elképzelésen alapulnak, hogy a pozitív kapcsolatok a barátok, a negatív kapcsolatok pedig az ellenségek.

Az első szabály az, hogy a barát barátja az egyén barátja is – persze a valóságban ez nincs mindig így. A második lényege, hogy az ellenség barátja ellenség, míg a harmadiké, hogy a barát ellensége is ellenség.

Ez a világ legmérgezőbb hala

A mérgező és mérges állatokról a többség valószínűleg kígyókra vagy pókokra asszociál, pedig számos más csoportban is akadnak mérget termelő fajok. A halak között például számos ilyen állat található, közülük a legveszélyesebb méreggel a kőhalak (Synanceia) rendelkeznek – írja az IFLScience.

A nemzetségnek öt tagja van, ezen fajok az álcázás mesterei, tökéletesen beleolvadnak a Csendes- és Indiai-óceán tengerfenekének koralljaiba és szikláiba. A kőhalak jellemzően más halakat és rákokat ejtenek el, a prédát lesben várják, majd hirtelen lecsapnak, mérgüket viszont csak védekezésre használják.

A legveszélyesebb venommal a Synanceia verrucosa, azaz a zátonyi kőhal büszkélkedhet. Mérge rokonaihoz hasonlóan hátúszója tüskéiben található.

Ezért lett öngyilkos Teleki László

Gróf Teleki László, az 1849-es szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja 163 éve, 1861. május 7-én halt meg. A politikus, akinek holttestét másnap reggel találták meg, valószínűleg a politikai küzdelmek lelki megpróbáltatásai miatt végzett magával – írja a Rubicon.

A forradalmi politikus

Teleki 1811-ben született, tanulmányai után pedig körutazásra indult, amely során bejárta Nyugat-Európát. A politikai életben 1837-ben kapcsolódott be, ekkor az erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követe lett. Később felszólalt Kossuth és Wesselényi jogtalan bebörtönzése ellen, és az ortodox felekezet egyenjogúsítása érdekében is harcba szállt.

Az Alzheimer-kór új formájára bukkantak

Egy friss tanulmányban az Alzheimer-kór egy új, különálló genetikai formáját mutatják be – írja a The Guardian. A szakértők az ApoE4 néven ismert génváltozatot elemezték, a variánsról régóta ismert, hogy növeli a rendellenesség kialakulásának kockázatát, két példánya pedig nagyobb veszélyt jelent, mint egy.

Az új eredmények alapján a változat két másolatával szinte mindenkinél Alzheimer-kór lép fel, ami arra utal, hogy a variáns nemcsak kockázati tényező, hanem egyenesen okozó is.

Dr. Juan Fortea, a barcelonai Sant Pau Kórház munkatársa és a csapat tagja szerint a két ApoE4-kópiával rendelkező személyek több mint 95 százalékánál az agyban vagy a biomarkerek elemzésével Alzheimert mutattak ki. A tünetek megjelenésének életkora hasonló volt a betegség más, szintén genetikai eredetű formáihoz.

Egyre tágul a szibériai alvilági kapu

Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján évente mintegy 1 millió köbméterrel tágul az alvilág kapujaként is ismert Batagaika-kráter – írja a Live Science. Az oroszországi Jakutföldönön, a szibériai örökfagyban található mélyedést 1991-ben észlelték először műholdképeken, miután egy helyi hegyoldal egy része beomlott. Az esemény hatására felszínre kerültek a permafroszt rétegei, amelyek között akár 650 ezer éves is lehet.

A friss eredmények alapján a kráter fala az örökfagy olvadása miatt évente nagyjából 12 métert húzódik vissza, eközben pedig a formációba zuhant anyag is folyamatosan enged, aminek következtében a kráter süllyed.

A képződmény 2014-ben még 790 méter átmérőjű volt, 2023-ban viszont már 990 méter.

Ő volt Magyarország első királynéja

Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.

Az első magyar királyné

Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.

Több száz teknősfióka sodródott partra

Extrém vihar csapott le Fokváros térségére, a szélsőséges időjárás miatt több mint 500 teknősfióka sodródott partra a régióban – írja az AP. Az állatok mentésébe önkéntesek is becsatlakoznak.

A példányok többsége védett álcserepesteknős. A fiókák ilyenkor normál esetben az óceánban vannak, ehelyett most életük első néhány hónapját a fokvárosi Two Oceans Aquarium védelmi központban kell eltölteniük. A mintegy 530 beteg és sérült állatból 400-at rehabilitálnak, a többi pedig két másik akváriumba küldik majd át.

A kisteknősök kikelésüktől kezdődően önállóak: először a partról kell eljutniuk a vízbe, majd ott kell boldogulniuk. Dél-Afrikában az álcserepesteknősök az ország északkeleti partvidékén kelnek ki, Fokvárostól távol. A most partra sodródott egyedeket valószínűleg egy meleg áramlat szívta magába, illetve terelte Dél-Afrika csücskéhez.

Miért pont 5 ujja van szinte minden emlősnek?

Az egyik leginkább szembetűnő hasonlóság az emberek és az emlősök többsége között, hogy 5 ujj található a végtagjaikon. A Live Science annak járt utána, miért van ez így.

Az emlősök a Tetrapodák főosztályába tartoznak, amely magában foglalja a hüllőket, a kétéltűeket és a madarakat is. Ebben a csoportban a hagyományos végtagokkal nem rendelkező állatoknak is öt ujja van a csontváza szerint – például a bálnáknak és a fókáknak is öt ujja van az úszószárnyában. Van persze néhány eltérés: a lovaknak csak egy lábujja van, a madaraknak pedig egy összeforrt ujjcsont van a szárnyuk végén. A tudósok szerint azonban ezeknek az állatok is öt ujjuk van embrióként, ám a születés előtt egybeolvadnak, vagy eltűnnek.

Thomas Stewart, a Penn State egyetem evolúciós biológusa szerint ezt a folyamatot nagyrészt a Hox gének diktálják. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek segítenek szabályozni más gének aktivitását, be- vagy kikapcsolva azokat. Fontos szerepük van abban is, hogy a testrészek a megfelelő helyükre kerüljenek az állat testében az embrió fejlődése során. Mint ilyenek, részt vesznek a négylábúak csontvázának kialakításában is, amit úgy kiviteleznek, hogy segítenek az SHH, vagyis a sonic hedgehog gén által létrehozott fehérjéket úgy irányítani, hogy azok aktiválják és blokkolják egymást a szövetek létrehozása során.

1500 köbméter szemetet szedtek össze a magyarországi erdőkben

Negyedik alkalommal rendezték meg a Tavaszi nagytakarítás – Takarítsuk ki együtt a természetet! kampányt – írja az MTI Aktív Magyarországért közleményére hivatkozva.

Az ország egyik legnagyobb és legnépszerűbb hulladékgyűjtő akciójában idén 8000 darab 200 literes szemeteszsákba több mint 1500 köbméter szemetet gyűjtöttek össze.

A kampány március 21. és április 22. között tartott a magyarországi erdőkben, az akcióban több száz önkéntes vett részt.

Haldokló tengeri óriás sodródott partra

Legyengült bálna sodródott partra vasárnap Delaware-ben – írja a 6 abc. Az állatot helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül fedezték fel.

A MERR (Marine Education, Research, and Rehabilitation Institute) szakértői szerint a példány egy majdnem felnőtt közönséges barázdásbálna. A mintegy 15 méter hosszú állat rendkívül le van soványodva, ami valamilyen betegségre utalhat.

A barázdásbálnák alapvetően a partoktól távol élnek, és a tenger mélyén mozognak. Az állatok jellemzően nem közelítik meg a partokat, kivéve, ha legyengültek.

Mik azok az E-k, amikkel tele vannak az ételeink?

Egyre többször futunk bele a különböző ételek összetevőit átfutva a különböző emulgeálószerekbe, amelyeket röviden csak E-ként szokás jelölni, mégis keveset tudunk ezekről, írja az IFLScience.

Az emulgeálószerekre gyakran hivatkoznak állagjavítókként is, ami nem véletlen. Ezek olyan anyagok, amelyek segítségével két nem keveredő folyadék, például a víz és az olaj elegyedni tudnak egymással, melynek eredménye egy homogén szerkezet lesz. Az E-k molekulái két részből állnak: egy hidrofil (vízoldható) és egy hidrofób (vízható) részből. Előbbi a vízzel, utóbbi pedig az olajjal kapcsolódik.

Az emulgeálószerek széles körben használatosak az élelmiszeriparban, de például kozmetikumokban és a gyógyszeriparban is alkalmaznak ilyeneket.