„Az elmúlt 25 évről annyit, hogy ha most nem lennénk NATO-tagok, akkor valószínűleg jelenleg nem Ukrajna védekezne egy orosz támadással szemben, hanem mi” – kezdte beszédét Németh Zsolt tegnap a Magyar Atlanti Társaság keddi konferenciáján a Magyar Tudományos Akadémián. A fideszes politikusnak voltak már egyenes mondatai korábban is, ennyire határozottan azonban talán még nem fogalmazta meg, hogy aki a NATO felelősségét firtatja Ukrajna orosz lerohanása kapcsán, az nem csupán hazugságot terjeszt, de még a magyar érdekkel is ellentétesen cselekszik. Akik ugyanis fenyegetik a magyar szuverenitást: azok az oroszok.
Archívum címkék: Ukrajna
A moszkvai magyar nagykövet részt vett Putyin beiktatásán
„Mivel Magyarország moszkvai nagykövete meghívást kapott a beiktatási ünnepségre, természetesen részt vett az eseményen, pont úgy, mint a francia, a görög, a máltai és a ciprusi nagykövetek, valamint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nagykövetei, képviselői” – válaszolta a 24.hu azon kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy magyar részről ki vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök újbóli beiktatásán.
Michael Gahler, az Európai Néppárt külügyi szóvivője kedden az X-en kritizált több országot, amiért képviselői részt vettek Putyin beiktatásán. Gahler azt írta, sajnálatos, hogy Franciaország, Magyarország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Málta képviselőket küldtek a beiktatásra, majd háborús bűnösnek nevezte Putyint, az orosz elnökválasztást pedig semmilyen demokratikus elvárásnak nem megfelelő gyalázatnak.
The post A moszkvai magyar nagykövet részt vett Putyin beiktatásán first appeared on 24.hu.
Kína gratulált Putyin elnöki beiktatásához
„Kína gratulál Putyin elnöknek a beiktatásához” – ezt Lin Csien kínai külügyminisztériumi szóvivő mondta szerdán. Hszi Csin-ping elnök már küldött is gratuláló üzenetet Putyinnak újraválasztása alkalmából – fűzte hozzá. Lin azt is közölte, hogy
a kínai-orosz kapcsolatok a két vezető stratégiai irányítása alatt egészségesek maradtak.
A két államfő megállapodott abban, hogy továbbra is szoros eszmecserét folytatnak a kínai-orosz kapcsolatok zökkenőmentes és stabil fejlődése érdekében.
Több helyen gördülő áramszünetet rendeltek el Ukrajnában a hajnali támadás miatt
Korábban megíruk, hogy orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában. Mint kiderült, az orosz rakéták és drónok közel egy tucatnyi kritikus infrastrukturális létesítményt értek el szerdán kora reggel, és ez súlyos károkat okozott három szovjetunió korabeli hőerőműben.
Az ukrán légierő közölte, hogy 55 rakétából 39-et, a 21 támadó drónból pedig 20-at lőttek le a támadás során.
Ihor Klimenko belügyminiszter szerint két ember megsérült Kijev térségében, egy pedig Kirovohrad térségében. A kármentés érdekében 350 egységet vezényeltek ki. A támadások nemcsak energetikai létesítményekben okoztak kárt, de harminc lakóházban, valamint tömegközlekedési járművekben, autókban és egy tűzoltóállomásban is.
Jelentős értékű lopással vádolnak egy amerikai katonát Oroszországban
Július 2-ig őrizetben marad az az amerikai katona, akit jelentős vagyoni kárt okozó lopással vádolnak Oroszországban.
Gordon Black még május elején Vlagyivosztokban került őrizetbe. Az orosz belügyminisztérium kedden közölte, hogy egy 32 éves nő feljelentést tett a 34 éves gyanúsított ellen. A férfi és a nő korábban Dél-Koreában találkozott. Az amerikai katona azért utazott Vlagyivosztokba, hogy a nőt meglátogassa, de összevesztek, és a nő később feljelentést tett a rendőrségen, pénzlopással vádolva a férfit.
Az amerikai katonát egy helyi szállodában tartóztatták le, miután repülőjegyet váltott, hogy hazatérjen.
Hatalmas támadás érte az ukrán energiaipart
Orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában – közölték szerdán ukrán katonai és energetikai illetékesek. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter közlése szerint a támadás célpontjai energiatermelő és átviteli létesítmények voltak szerte az oroszágban, Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lviv, Ivano-Frankivszk és Vinnyica régiókban.
Újabb hatalmas támadás az energiaiparunk ellen!
– így minősítette az orosz támadást az energiaügyi miniszter.
Több orosz csapás érte az ukrán energiaipar létesítményeit
Az orosz-ukrán háború fejleményeiről szóló keddi hírfolyamunk itt olvasható.
The post Több orosz csapás érte az ukrán energiaipar létesítményeit first appeared on 24.hu.
Oroszország és Belarusz taktikai atomgyakorlatokat végez
A Reuters a TASSZ hírügynökséget idézve írja, hogy Belarusz Oroszországgal közös taktikai atomgyakorlatokat tervez tartani. Belarusz jelenleg felméri, hogy milyen a hadsereg készültsége a nukleáris fegyverek bevetésére. Oroszország még hétfőn közölte, hogy a nukleáris gyakorlatokat válaszként végzi a fenyegetésekre, amelyeket szerinte Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok jelent. Lukasenka fehérorosz elnök áprilisban jelentette be, hogy többtucat orosz taktikai nukleáris fegyvert helyeztek el Belaruszban.
The post Oroszország és Belarusz taktikai atomgyakorlatokat végez first appeared on 24.hu.
Nem használtak vegyifegyvert az ukrán-orosz háborúban – állítja az erre specializálódott szervezett
Mind Oroszország, mind pedig Ukrajna vegyi fegyverek használatával kapcsolatos, egymást vádló állításokat jelentett, azonban a felek által eddig rendelkezésre bocsátott információk nem kellően megalapozottak – közölte szóvivője útján a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kedden.
Közölték, noha a rendelkezésre álló orosz, illetve ukrán információk nem kellően megalapozottak, a helyzet rendkívül aggasztó a mérgező vegyi anyagok fegyverként való lehetséges újbóli megjelenése szempontjából. Noha a világon bejelentett összes vegyifegyver-készlet megsemmisítését 2023 júliusáig sikerült elérni, ez nem jelenti azt, hogy a vegyi fegyverek már nem léteznek – hívták fel a figyelmet.
Közölték: az OPCW mind a 193 tagállama, így Oroszország és Ukrajna is kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt, gyárt, szerez be, halmoz fel, szállít vagy használ vegyi fegyvereket. A vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes államai egyetértenek abban, hogy a vegyifegyverek bármilyen használata elfogadhatatlan és sérti a nemzetközi közösség jogi normáit és a vonatkozó kötelezettségvállalásokat.
Beiktatták Putyint, 2030-ig lehet államfő, és újrajelöltetheti majd magát
Oroszország sorsát mi magunk, és csakis mi magunk fogjuk meghatározni a mai és a jövő nemzedékek érdekében – jelentette ki beiktatási beszédében Vlagyimir Putyin elnök, miután letette ötödik államfői esküjét kedden a moszkvai Kremlben.
Az MTI tudósítása szerint kitért arra is, hogy Oroszország nem utasítja el a párbeszédet a nyugati országokkal, amelyeknek maguknak kell erről dönteniük. Kijelentette, hogy van lehetőség a tárgyalásra a biztonságról, a hadászati stabilitásról, de nem az erő pozíciójából, hanem csak az egyenrangúság alapján. Leszögezte, hogy Oroszország folytatja erőfeszítéseit a többpólusú világrend kialakításáért.
Putyin ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az őt túlnyomó többséggel megválasztó oroszok bizalmának igazolásáért. Azt hangoztatta, hogy az elnök munkájának eredménye az egész társadalom egységén és összetartásán múlik.
Ukrajna azt állítja, meghiúsítottak egy Zelenszkij elleni merényletet
Az ukrán SBU biztonsági szolgálat azt állítja, hogy lekapcsoltak egy Volodimir Zelenszkij és más kormánytisztviselők meggyilkolására készülő orosz ügynökhálózatot – írja a Reuters alapján a The Guardian.
The post Ukrajna azt állítja, meghiúsítottak egy Zelenszkij elleni merényletet first appeared on 24.hu.
Navalnij özvegye a Putyin elleni harcra buzdít
Julija Navalnaja száműzött orosz ellenzéki vezető kedden arra buzdította támogatóit, hogy folytassák a harcot Vlagyimir Putyin elnök ellen, és újbóli beiktatása napján egy videóban „hazugnak, tolvajnak és gyilkosnak” nevezte őt – írja a Reuters. Egykori férje, Alekszej Navalnij volt Putyin legnagyobb oroszországi kritikusa és ellenfele. Az ellenzéki politikus 47 évesen februárban halt meg az egyik legkeményebb orosz börtönben.
The post Navalnij özvegye a Putyin elleni harcra buzdít first appeared on 24.hu.
Politico: Orbán egykori szövetségese győzhette meg Trumpot Ukrajna támogatásáról
Hónapokig tartó huzavona után április 20-án az amerikai Kongresszus alsóháza, a Képviselőház jóváhagyta az Ukrajnának szánt 60,8 milliárd dolláros támogatási csomagot. A késlekedés oka az volt, hogy a Republikánus Párt radikális, Donald Trump volt elnökhöz és jelenlegi legvalószínűbb elnökjelölthöz közel álló szárnya ellenezte a segélycsomag elfogadását; Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke ezért hosszú ideig akadályozta, hogy egyáltalán szavazzanak róla – írja összefoglalójában a portál.
Johnson végül beadta a derekát, és szavazás elé vitte az ukrajnai, valamint az izraeli és a tajvani katonai támogatásról szóló törvényjavaslatot. A jelenlegi házelnök szintén közel áll Trumphoz.
Mi történhetett, ami miatt Mike Johnson végül zöld utat engedett az ukrajnai támogatási csomagról tartott szavazásnak, amiről tudni lehetett, hogy amint a Képviselőház elé kerül, a demokraták, valamint a republikánusok mérsékeltebb szárnyának együttes többségével át fog menni a voksoláson?
Ágyútűz végzett egy emberrel Szumi régióban
Az ukrán nemzeti rendőrség jelentése szerint az elmúlt 24 órában az orosz csapatok 224 csapást mértek a Szumi régió területén. Az ágyúzás következtében egy ember meghalt, négyen pedig megsérültek, köztük két gyerek – írja a Meduza.
A támadások során tíz magánház, hat lakóház és két adminisztratív épület sérült meg.
The post Ágyútűz végzett egy emberrel Szumi régióban first appeared on 24.hu.
Garázdaság miatt letartóztattak egy amerikai állampolgárt Oroszországban
Az orosz bíróság garázdaság miatt tíz napra előzetes letartóztatásba helyezett egy amerikai állampolgárt – írja a Reuters az állami RIA hírügynökségre hivatkozva.
Egy tévériport szerint a férfi ittas állapotban bemászott az ablakon keresztül egy gyerekkönyvtárba, és ott elaludt.
The post Garázdaság miatt letartóztattak egy amerikai állampolgárt Oroszországban first appeared on 24.hu.
Több mint 8500-an érkeztek Ukrajnából hétfőn Magyarországra
Az ukrán-magyar határszakaszon 4013-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4589-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
The post Több mint 8500-an érkeztek Ukrajnából hétfőn Magyarországra first appeared on 24.hu.
Ötödik elnöki ciklusát kezdi meg Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden ünnepélyes keretek közt teszi le hivatali esküjét a Kremlben, és minden eddiginél nagyobb hatalommal kezdi meg a rekordot jelentő ötödik elnöki ciklusát.
Mint az AFP írja, a 71 éves politikus a századforduló óta irányítja Oroszországot, márciusban újabb hatéves mandátumot szerzett, miután ellenfél nélkül nyerte meg az elnökválasztást.
A beiktatást a legtöbb nagyobb orosz televízió élőben közvetíti majd, Putyint egy luxusautó viszi majd a moszkvai Kreml-palotába. Érkezése után a palota folyosóin átsétál a díszes Szent András-terembe, ahol leteszi az elnöki esküt és rövid beszédet mond az oroszokhoz.
Putyin kedden megkezdi ötödik elnöki ciklusát Oroszország élén
Az előző nap eseményeiről itt olvashatnak.
The post Putyin kedden megkezdi ötödik elnöki ciklusát Oroszország élén first appeared on 24.hu.
Olaf Scholz: a zárolt orosz vagyon hozamát fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni
A Moszkva elleni szankciók keretében az Európai Unióban zárolt orosz vagyon hozamát a jövőben szerte a világban történő fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni Ukrajna számára – jelentette ki hétfőn Olaf Scholz német kancellár Rigában.
A német kancellár, aki a lett fővárosban a három balti állam kormányfőivel tárgyalt, úgy fogalmazott, egyetértés van abban, hogy ezen források 90 százalékát ukrán védelmi célokra kellene fordítani, s nem csak Európán belül. Mint mondta, ezen megállapodást, amely évente több milliárd eurót jelente, épp most véglegesítik.
Hangsúlyozta, hogy a lőszereket és a fegyvereket nemcsak Európában kell beszerezni. „Mert most valóban azon múlik minden, hogy a fegyvereket gyorsan le tudják szállítani, és ne csak akkor, amikor az új gyár felépül” – tette hozzá.
A csehek bekérették az orosz nagykövetet a kibertámadások miatt
A cseh intézmények és létfontosságú infrastruktúrák ellen feltehetőleg orosz hackerek által elkövetett és a múlt héten nyilvánosságra hozott internetes támadások miatt Ján Lipavsky cseh külügyminiszter bekérette Oroszország prágai nagykövetét – közölte maga a miniszter hétfőn az X közösségi portálon.
Felszólítottuk az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az ilyen magatartás folytatásával, mert az egyaránt ellentétes az ENSZ normáival és saját kötelezettségvállalásaival
– közölte Lipavsky.