Best WordPress Hosting
 

Még mindig van honnan előrántani kőgazdag magyar háziasszonyokat, akik imádják a luxust és a hisztit

A 2017-ben a Viasaton elrajtoló Feleségek luxuskivitelben néhány gazdag nő celebbé avatásán túl annyit egész biztosan elért, hogy a kőgazdag magyar luxusfeleségekről már ne csak az időközben Várkonyi Andreával kiegészült Sarka Kata-Rogán Cecília által fémjelzett liga jusson eszünkbe, hanem Köllő Babett, a kizárólag fodrászok által mosott hajkoronák és a vaginagőzölés.

De miért jó szörnyen gazdag háziasszonyok vekengését nézni?

Az Egyesült Államokban pofátlanul nagy sikerrel futó The Real Housewives of-franchise 2006-os indulásakor a Született feleségek sikerét lovagolta meg. Az első széria – a The Real Housewives of Orange County – egy olyan zárt lakóközösség háziasszonyait mutatta be, akik hihetetlen jómódban élnek, dokumentarista stílusban közelítette meg a hétköznapi ember számára felfoghatatlan problémákkal küzdő, luxusba csomagolt háziasszonyokat. Volt rá kereslet, a franchise világszerte népszerű, Amerikán kívül eddig Lagostól Amszterdamon át Athénig követte a jómódú nők cívódásait, 2017-ben pedig Magyarországra is elérkezett, igaz, akkor még más címen.

Másfél évvel a feloszlása után újra összeáll a The Qualitons

Tizennégy évnyi közös zenélés után, 2022 tavaszában feloszlott a The Qualitons, most, másfél évvel később azonban úgy tűnik, hogy újjászületik – írja a HVG.

A lap a csapat hivatalos Instagram-oldalán feltűnt posztot szemlézve arról számolt be,

hogy a tagok egy ideje már beszélgettek, illetve zenéltek is együtt, de most értek el arra a pontra, hogy bejelentsék: folytatják.

Szent István életművét mutatná be három szervezet, sőt, kutatnák is az államalapító életét

Az államalapítás, valamint a Szent István-i teljes életmű megismertetését tűzte célul a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, az Emberi Méltóság Tanácsa Egyesület és a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány – jelentette be Vejkey Imre KDNP-s országgyűlési képviselő, az imacsoport vezetője hétfőn az Országház imatermében.

A “Szent István 2025” programsorozat elindításának érdekében a három szervezet öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá azzal a szándékkal, hogy

Szent István államépítő, államszervező, egyházszervező munkáját, külpolitikáját és a szomszédos birodalmakhoz fűződő kapcsolatát, politikai tetteit megismertesse

Kétes értékű, de kétségkívül jól hangzó nevű díjat nyert a Liget-projekt

Európa legjobb vezető turisztikai fejlesztésének díját kapta meg az idén tízéves Liget Budapest Projekt a rangos World Travel Awards díjátadóján – közölte Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-vel hétfőn.

Az állami hírügynökség rendszerében röviddel hétfő dél után megjelent, a díj nevébe egy kedves aposztrófot (World Travel Award’s) biggyesztő hír szerint

a “turisztikai Oscarnak” is nevezett elismerés elhódításával a világ legjobb európai turisztikai fejlesztés rangját is kivívta magának a kontinens legkomplexebb kulturális városfejlesztése. A Liget megújítása a világ legnépszerűbb új idegenforgalmi attrakcióival mérettette meg magát, ahol úgy a zsűri, mint a közönség szavazatai alapján is a kontinens legjobbjának bizonyult, spanyol, portugál és német vetélytársakat megelőzve. A World Travel Awards a nemzetközi utazási, idegenforgalmi és vendéglátó-ipari ágazat egyik legrangosabb elismerése, amely minden évben több ezer szereplő közül jutalmazza a szektor legkiválóbbjait.

Napóleon: a világ legnagyobb hadvezére vagy kegyetlen szörnyeteg?

Napóleon az 1812-es borogyinói csatában Robert Alexander Hillingford festményén

Bonaparte Napóleon apja még a franciák ellen harcolt Korzikán, Napóleon mégis a legkiemelkedőbb hadvezérré vált a francia hadseregben, sőt végül ő maga helyezte a saját fejére a császári koronát.

Honnan indult, hogyan jutott hatalomra, mik voltak a legnagyobb haditettei? Mit árulnak el róla a személyes tárgyai? Miért csodálják sokan még ma is? Mit gondolt a demokráciáról, a hatalomról, a nemzetközi szerződésekről? Milyen propagandagyárat épített ki? Mihez kezdett a száműzetésben? Milyennek látta 200 éven át az utókor? És a legújabb Napóleon-film kapcsán felmerülő kérdés: mik voltak a legfontosabb és legérdekesebb Napóleon-filmek az elmúlt 120 évben?

Nagy Ervin: a szakadék széle felé tart a magyar kultúra, ezért nem fogom befogni

A színész A Királyban játszott Zámbó Jimmy-karakteréről – amiért barátjával, Szőcs Arturral volt versenyben – mesélve megjegyezte: sokáig forszírozta, hogy legyen műorra, de végül a paróka is elég volt, hiszen egy napra kipróbálta, milyen arcprotézisekkel Jimmyvé válni, de leginkább viaszszobornak érezte magát, így inkább maradt a kevesebb több elvénél.

Szóba került a Szia, Életem! is, aminek főszerepéből – ahogyan ezt korábban mi is megírtuk – a produceri székek egyikében ülő Geszti Péter rakta ki, mégpedig politikai nyomásra, hiszen a kérés a Nemzeti Filmintézettől (NFI) érkezett. Nagy ennek kapcsán kijelentette: örült annak, hogy ezt Gesztivel az Adom a napom forgatásán, élőben beszélhett meg.

Nem ez volt az első eset, hogy elbukott egy főszerepet, a Szabadság, Szerelem esete például nagyon bántotta, hiszen egy egyeztetési probléma miatt kellett félreállnia, az akkor még bőven a magyar filmipar vezetőjének számító Andy Vajnával való kapcsolata pedig annak haláláig

Nem találta a helyét a rendszerváltás után, így már csak kaktuszokat mintázott egy Kossuth-díjas szobrász

A második világháború utáni magyar szobrászat egyik legfontosabb alakja, a Görögországból 1951-ben Budapestre érkező Makrisz Agamemnón (1913-1993) négy évtizedes hazai pályája során számos köztéri, illetve kisméretű munkát készített, amik most a budapesti és athéni Nemzeti Galéria mellett a stockholmi Nemzeti Múzeumban, illetve az ország legkülönbözőbb részein láthatók.

Művei közül az elmúlt években kettő is eltűnt az eredeti helyéről: előbb a Várnegyedben, számos tiltakozás ellenére lebontott diplomataház bejáratánál álló Hermészt távolították el, majd az egykori zuglói pártházból lett zeneiskolán lévő nagyméretű domborművet szerelték le. Előbbi pontos sorsa egyelőre nem ismert, utóbbiról azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rövidesen megvalósuló Görögség Háza falára kerül.

A legfontosabb munkáit ez a veszély szerencsére nem fenyegeti, így a budai Széll Kálmán térnél álló Sellős díszkút, a Honvéd térről a Szoborparkba költöztetett A spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékműve, a mauthauseni koncentrációs tábor területén álló Mártíremlékmű, a tatabányai újtelepi temető kolumbáriuma, a szegedi Sellő, valamint a pécsi Szárnyas Niké remélhetőleg még sokáig a helyükön maradnak.

Jövőre jön az Adom a napom harmadik évada

Augusztus végén érkezett meg a VIASAT 3-ra Geszti Péter új műsora, az Adom a napom, aminek második évadát a csatorna már az első évad záró epizódja előtt berendelte. Ennek köszönhetően november 6-tól egészen a hónap végéig követhették egymást az új epizódok, felmerült azonban a kérdés, hogy vajon lesz-e folytatás.

Az ügy végére maga Geszti tett pontot, az utolsó epizód végén ugyanis kijelentette:

Most elköszönök, de ez nem istenhozzád, hanem sokkal inkább viszontlátásra! Találkozunk 2024-ben is!

Titokban gyűlölte az írója Sherlock Holmes karakterét

A századforduló óta töretlen népszerűségnek örvendő Sherlock Holmes-sztorik szinte azonnal világhírnevet hoztak az azokat jegyző Arthur Conan Doyle-nak, aki az első történet 1891-es publikálásával igazi detektívmániát szabadított a világra, egy évtizeddel később, 1902-ben pedig az írót nagy sikere miatt VII. Edward király lovaggá ütötte.

Úgy tűnhetett, hogy Conan Doyle élvezte az őt 1930-ban bekövetkezett haláláig övező töretlen figyelmet, ez azonban egyáltalán nem volt így – írja Lucy Worsley brit történész, akinek kutatásait a Guardian szemlézte.

A kutató szerint az író a felszín alatt kezdetben elégedetlen volt, és

A közönség döntött: a legjobb film díját nyerte a Semmelweis az uniós filmek torontói fesztiválján

A Koltai Lajos rendezésben készült Semmelweis (kritikánk itt olvasható) lett a Torontói EU Filmfesztivál legjobbja és elnyerte a közönségdíjat – közölte az MTI-vel szombaton a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A hazai mozikban már látható új magyar film a New York-i világpremiert és a Los Angeles-i vetítéseket követően a torontói közönséget is meghódította; a hétvégén véget ért 19. Torontói Európai Uniós Film Fesztiválon (EUFF) 27+1 ország huszonkilenc filmje közül a közönség szavazatai alapján elnyerte a fesztivál legjobb filmjének járó díjat. Nagy Katica, a Semmelweis film női főszereplője személyesen vett részt a torontói vetítésen és közönségtalálkozón – írja a közlemény.

A két főszereplőn, Vecsei H. Miklóson és Nagy Katicán kívül fontos szerepet kapott a filmben Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla is – írták.

A Halott Pénz kerek történet, ami elindul egy pécsi szobából, és aztán meg ott vagy a Puskás színpadán

Voltál már koncerten a Puskás Arénában?

Persze, hogy voltam! Nemcsak a terepszemle miatt, hanem két olyan zenekar is játszott ott, amit amúgy is nagyon szeretek. Az egyik a Red Hot Chili Peppers volt még tavaly nyáron, az idén meg a Rammsteint láttam. Amikor a Red Hot Chilin voltam, még nem tudtam, hogy mi is koncertezünk majd ott, de a Rammstein-koncerten már ez is ott motoszkált bennem. Bár akkor még nem volt bejelentve, de mi már tudtuk, mert nagyon hosszú folyamat ezt leszervezni, pláne, hogy a Puskásban egy elég rövid, másfél hónapos szakasz az évből, amikor lehet koncertezni.

Milyen volt látni a Rammsteint, tudván, hogy majd ti is azon a színpadon fogtok állni?

Túl keménynek találhatták Mátyás király oklevelét fenéktörléshez a szovjet katonák

Szenzációszámba menő dokumentum került árverésre pénteken a Hereditas Antikvárium aukcióján: Mátyás király oklevele egy Bereg megyei, azóta rég elnéptelenedett falu adományozásáról szól, és egy olyan, Károly Róbert által kiadott birtokvásárlásra is utal, ami a történészek és levéltárosok előtt eddig ismeretlen volt – írja a Blikk.

A lap megszólaltatta Bálinger Bélát, az antikvárium tulajdonosát is, aki elmondta, már önmagában az értékessé teszi a tízmillió forintos kikiáltási áron elárverezett oklevelet, hogy nagyon kevés ilyen dokumentum maradt fenn abból a korból, ez is egy magángyűjteményből került elő.

A szakértő elmondta, hogy a műkincsek és az évszázados dokumentumok a II. világháborút követő időszakot sínylették meg legjobban, mivel a szovjetek hatalmas pusztítást végeztek, és nem volt ritkaság, hogy több száz éves dokumentumokat használtak vécézés után, és bizony ha Mátyás király megbízása papírra íródott volna, valószínűleg nem is lenne már belőle semmi.

Apartmanházzá alakulhat az egykor Arany Jánosnak is otthont adó műemlék a pesti belvárosban

Az önkormányzati bérházai egy részét eladás és lebontás helyett az elmúlt hónapokban inkább szociális lakásokká alakítani kezdő Ferencváros műemlékeinek állapota a főváros más kerületeihez hasonlóan igen sokszínű, ezek közül kevésről feledkeztek el azonban annyira, mint az Üllői út 7. számú házról, ami a forgalmas útvonal Kálvin térnél lévő nyitányánál hosszú évek óta üresen áll.

Ez a helyzet rövidesen megváltozhat, október 12-én ugyanis egy felújításról szóló tervcsomag jutott el Budapest Főváros Kormányhivatalához, ami cikkünk megjelenéséig nem adott neki zöld utat. A tervlapok tartalma az elmúlt hat hétben nem volt ismert, hiszen – amint az a hatóság megkeresésünkre adott válaszából kiderült –

a csomagból kimaradtak a publikusan közölhető tervlapok, így azok csak egy hiánypótlás eredményeként tűntek fel az adatbázisban.

A forgatás előtt összedőlt Galambos Erzsi első filmjének szobadíszlete

A nézettség alapján az ötvenes évek a magyar film aranykora volt. A mozilátogatók létszáma szerint az első tízből nyolc, az első húszból tizennégy film készült abban az egyébként szörnyű korban, és az öröklista élén álló, 8 771 100 nézőt vonzó Mágnás Miskát is a keserves évtizedhez egészen közel, 1949-ben mutatták be.

A második helyen az 1966-ban vászonra került A kőszívű ember fiai (6 169 000) áll, aztán a Top Ten csakis ötvenes évekbeli filmeket tartalmaz: az Állami áruházat (5 908 100, 1953), a Gábor diákot 5 844 900 (1956), a 2×2 néha 5-öt (5 837 700, 1955), a Liliomfit (5 729 300, 1955), a Rákóczi hadnagyát (5 722 500, 1954), a Fel a fejjel!-t (5 521 800, 1954), a Dérynét (4 975 400, 1951) és a Hintón járó szerelmet (4 912 500, 1955).

Az 1958. február 20-ától vetített Csendes otthont játszási idejének első három hónapjában másfélmillió, összesen több mint hárommillió néző látta. Ez volt a nemrégiben elhunyt Galambos Erzsi első filmje. Illetve a miskolci Déryné Színház ifjú művésznője már a Rákóczi hadnagyában is kapott egy kis szerepet, de hiába ment izgatottan a bemutatóra, csak átvitt értelemben nézhette meg magát, mert a jelenetét kivágták a filmből. Később a 2×2 néha 5 és a Dollárpapa forgatása előtt is járt próbafelvételen, ám elutasították.

Napvilágra került Putyin főpropagandistájának rejtélyes sztorija

Régóta különféle hírek keringtek róla. Egyesek azt állították, hogy az egyik Athosz-hegyi kolostorba vonult vissza, kövek és gyíkok közt imádkozik, mások esküdöztek, hogy Sotograndéban látták egy villában, bekokainozott manökenek körében. Voltak, akik a sardzsai repülőtéren, a donbászi milíciák főhadiszállásán vagy Mogadishu romjai között akadtak a nyomára.

Azóta, hogy Vagyim Baranov, a Cár tanácsadója lemondott, a róla szóló történetek nemhogy eltűntek volna, megsokszorozódtak. Van ilyen. A hatalom embereinek többnyire a pozíciójuk kölcsönöz aurát. A hatalom elvesztése olyan, mint amikor hirtelen kihúzzák a dugót a konnektorból. Mint amikor a felfújt gumibabából kieresztik a levegőt. Ha szembejönnek az utcán, nem is értjük, hogyan lehetett képes egy effajta alak szenvedélyeket felkavarni.

Baranov nem ilyen fajta ember volt. Bár az az igazság, hogy nem tudtam volna megmondani, milyen fajta. A fényképein keménykötésű, de nem atlétatermetű férfinak látszott, általában sötét öltönyöket hordott, amelyek mintha egy számmal nagyobbak volnának a kelleténél. Hétköznapi arca volt, talán egy kissé gyermeki, a bőre sápadt, a haja fekete, egyenes, a frizurája, mint egy elsőáldozó fiúé.

Befutott a Sárkányok háza második évadának előzetese

Az HBO bemutatta a Trónok harca előzménysorozatának, a Sárkányok háza második évadának kedvcsináló előzetesét. Pontos megjelenési dátum egyelőre nincs, csupán azt tudjuk, hogy 2024 nyarán jön a folytatás, írja a Variety.

Az alig másfél perces trailerbe sikerült mindent beleszuszakolni: sárkányharcokat, lefejezést, illetve a két női főszereplő, Rhaenyra Targaryen és Alicent Hightower viszálykodásába is betekintést kaptunk.

A szereplők többsége ismerős lehet az első évadból, de jócskán lesznek új arcok is.

Egy építészeti atombomba kevés, de Bilbao feltámadásából Budapest is tanulhatna

Ritka, hogy egy modern nagyváros teljes megújulását és feltámadását egy építészeti alkotásnak tulajdonítsák, de Bilbao esetében mégis régóta használják a Guggenheim-hatás (vagy Bilbao-hatás) kifejezést. Nagyon leegyszerűsítve azt szokás érteni ez alatt, hogy a legnagyobb baszk település annak köszönhetően lett szürke gyárvárosból egy csapásra virágzó turistacélpont, hogy felhúztak a központjában egy különleges, modern épületet, melyet egy világhírű építész tervezett. Ez volt a Guggenheim Múzeum bilbaói épülete, Frank Gehry munkája, melyet 1997-ben nyitottak meg, és azóta évről évre tömegek látogatják, ezzel párhuzamosan pedig a városban is fellendült a turizmus.

A modellt azóta is példaként emlegetik a sikeres városfejlesztésre, például a városligeti múzeumépítkezésekért felelő Baán László miniszteri biztos így hivatkozott rá:

Mielőtt felépült ez a múzeum, Bilbao egy lepusztult iparváros volt, mára viszont, a különleges múzeumépület vonzerejének köszönhetően a nemzetközi kulturális turizmus egyik kedvelt célpontja lett, ami döntően hozzájárult az egész város revitalizációjához. Ezt a jelenséget, hogy akár egyetlen kiemelkedő kortárs múzeumépület újrapozicionálhatja egy város helyét a nemzetközi kulturális térképen, úgy emlegetik azóta: Bilbao-effektus