Best WordPress Hosting
 

A magyar ügyészség a korrupciós rendszer működésének az Achilles-sarka

Ezen okból a múlt év végén bizottsági döntéssel felszabadított bő 10 milliárd euró sorsa sem tekinthető véglegesen rendezettnek a Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint.

Egy friss felmérés szerint az Európai Unió éves szinten közel 1000 milliárd eurót bukik a közösség egészét érintő korrupció miatt. Ez a teljes éves magyar GDP ötszöröse, ami már szemmel látható összeg. Martin József Péter szerint ez alapvetően a tagállamok sara, de az uniós testületeknek is van dolguk a korrupció visszaszorításában. Rossz hír mindannyiunk számára, hogy sokat e téren nem lehet várni, mert bár folyamatban van az uniós antikorrupciós harmonizáció – a direktíva lepapírozásának legújabb határideje 2024 –, a részletek alapján nem a korrupciós ügyek feltárásának könnyítése kerül fókuszba, hanem a feltárt esetek büntethetősége.

Szóba került Magyar Péter hangfelvétele, mint bizonyíték a magyar jogszolgáltatás befolyásolhatóságára, ami újabb érv lehet az unió számára, hogy még körültekintőbben járjon el a pénzek felszabadításakor.

Hatályba lépett a médiaszabadságról szóló európai rendelet

A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.

Navracsics: Keressük az együttműködés formáit, ami fájdalmas

Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián az MTI tudósítása szerint.

Navracsics Tibor közölte, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen. A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép- és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP 50 százaléka körül van. A magyar főváros Zágráb és Prága között áll ugyanezen adatok szerint, Nyugat- és Közép-Dunántúl Burgenland és Kelet-Szlovénia között, régióink harmadik csoportja pedig Horvátország és Szlovákia között „küzd a felzárkózók ligájában”.

Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi, és veszélyezteti a versenyképességet. A fejlesztéspolitika versenyképesség-fejlesztés politika is kell, hogy legyen – hangsúlyozta. Uniós tagságunk húsz évének adatait elemezve a miniszter kitért a munkanélküliséget csökkentő programok sikerére, valamint a népesség országon belüli mozgására, amely elsődlegesen északnyugat felé irányul, ahonnan az ausztriai munkaerőpiacra járnak át az emberek. Budapest környékére is sokan költöznek, ami az agglomeráció számára egyre több problémát okozhat – tette hozzá Navracsics Tibor, megemlítve a solymári ivóvíz-problémát. Az uniós fejlesztési forrásokról leszögezte:

„Oroszország a vihar, Kína a klímaváltozás” – Peking az EU-ra is alkalmazná a magyar modellt

Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdán Magyarországra látogat. Párizsi tárgyalásai jól mutatják az európai dilemmát: miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból: Hszi budapesti vizitje még egyértelműbbé teszi az iparban, államháztartás finanszírozásában, közlekedésben fokozódó kínai befolyást.

Európa lábon lőtte magát az elektromosautó-őrülettel, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

A globális autóiparra jelentős átalakulás volt jellemző az elmúlt évtizedben: hol a gazdasági, hol a klímacélokat szem előtt tartva egyre nagyobb a fókusz az elektromosautó-gyártáson. A tempót Kína diktálja, ami fejlesztések terén jóval a piac előtt jár, kicsit sem környezetbarát akkumulátorgyártását pedig szétszórja a világban. Ez a folyamat Magyarországot is érinti: az akkugyárak révén a kínai ipar kiszolgálása tökéletesen egybecseng a keleti nyitással, mindeközben zavartalanul üzemel a BMW, és az Audi-gyár is, így a hintapolitika egyelőre sikeresnek tűnik gazdasági értelemben.

Nem érdemes elfeledni azonban, hogy a Tesla révén Kína mellett az Egyesült Államok is az éllovasok között van, míg a nagy múltú, többségében európai gyártók az EU elhamarkodott döntéseinek hatására kénytelenek átállni az egyre üzemanyagbarátabb belső égésű technológia fejlesztéséről az elektromos gyártásra. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert az Európai Unióban jelenlegi állás szerint 2035-től betiltják az újonnan gyártott, belsőégésű motoros járművek eladását. Ám a piaci tendenciák egyre inkább azt mutatják, hogy nem mindenki vágyik e-autóra, az eladások messze elmaradnak a várakozásoktól.

A kételyek között pole-pozícióban vannak az akkumulátortechnológia jelenlegi korlátai: a lassú töltés, a viszonylag rövid hatótáv és az igen magas javítási költségek is.

Magyarország egyedül maradt, Navracsicsék álma a lengyeleknél valósul meg

A brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan 2015 óta folyamatosan felvetődő, és ezért 2017-ben indított eljárásban megfogalmazott aggályok kezelésére.

Lengyelország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben, elkötelezett az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és elismeri a bírói függetlenséget – idézi az MTI.

A 2023-a lengyel kormányváltás és Donald Tusk megválasztása a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatok szélesebb körű normalizálódásához vezetett, amelyek az előző kormány alatt évekig feszültek voltak – írja a portfolio.hu a Financial Times nyomán. Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és a múlt hónapban 6,3 milliárd euró értékben kifizette az országnak a helyreállítási alap első részletét.

Az EU-val való együttműködés fontosságát hangoztatta a kínai elnök

Kína és az Európai Unió közötti stratégiai együttműködés és partnerség fontosságát hangoztatta hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, aki a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozóra érkezett a francia fővárosba.

Francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével az Élysée-palotában tartott megbeszélésen a kínai államfő partnerségre buzdított „a kereskedelem, valamint az emberi jogok terén fennálló nézetkülönbségek ellenére is”.

Nagyhatalmakként Kínának és az Európai Uniónak meg kell őriznie a partnerséget, folytatnia kell a párbeszédet és az együttműködést, mélyíteni kell a stratégiai kommunikációt, valamint erősíteni a kölcsönös bizalmat

Véget ért az aláírásgyűjtés, 11 EP-listát jelentettek be

11 EP-listát jelentettek be hivatalosan a péntek délutáni határidőig a Nemzeti Választási Iroda honlapján szereplő adatok szerint. Márki-Zay Péterék, a Mindenki Magyarországa Néppárt a Facebookon 17 óra után azt közölte, hogy leadták időben az aláírásokat, de az NVI honlapján egyelőre nem szerepelnek, a határidő pedig 16 óra volt.

A Fidesz-KDNP elsőként április 27-én adta le az aláírásokat, majd három nappal később követte őket a Mi Hazánk, a Tisza Párt, a Kétfarkú Kutya Párt és a MEMO. Csütörtökön pedig a DK-MSZP-Párbeszéd és az LMP, valamint pénteken a 2RK Párt, a Momentum, a Jobbik és a Nép Pártján csatlakozott hozzájuk.

A pártoknak legalább 20 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteniük két hét alatt az induláshoz, ez nem a nyilvántartásba vett 36 jelölő szervezetből csak a harmadának sikerült.

Az iPad-felhasználók élete is megváltozik Európában

Idén nagyot fordult az iPhone felhasználók élete Európában, hiszen március 7-én (többek közt) életbe lépett az EU digitális piacokról szóló törvénye (DMA), ami arra kényszerítette az Apple-t, hogy a korábbinál jóvá nyitottabbá tegye az általa gyártott okostelefonok operációs rendszerét, az iOS-t.

Az iPhone modelleken immár megjelenhetnek az App Store mellett más alkalmazásboltok is, illetve az Apple Pay mellett egyéb fizetési alternatívák is feltűntek az európai felhasználók számára. A március 5-én közzétett frissítés emellett lehetővé tette az EU-ban élők számára, hogy olyan alternatív böngészőmotorokat töltsenek le, amik nem az Apple WebKiten alapulnak, mint például a Chrome és a Firefox.

A jövőben ugyanez vár az iPad modellekre is

„Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról

Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóján arról kérdeztük a majálisozókat, mit adott nekik az uniós tagság.

The post „Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról first appeared on 24.hu.

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

„Ha nem ülünk az asztalnál, minket tálalnak fel” – Ablonczy és Magyari 20 év EU-tagságról

Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Sokat segített az EU, de az áttörés elmaradt – húsz év számokban

Az EU népszerű Magyarországon, ahonnan rengeteg pénz érkezett a gazdaságba. A sok támogatás még úgy is jelentősen hozzájárult az ország gyarapodásához, hogy nem sikerült hatékonyan felhasználni. Elmaradt az áttörés azokon területeken, amelyek a hosszú távú fejlődést biztosítanák.

Zupkó Gábor: Értelmezhetetlen a brüsszelezés, a plakátszintű kommunikáció sem szerencsés

2015-től először öt éven át, majd két évvel meghosszabbítva, összesen hét évig vezette az Európai Bizottság budapesti képviseletét. Utána jött két év, amikor elment, de új vezetőt hivatalosan nem neveztek ki, megbízott vezető irányította a képviseletet. Most pedig hivatalosan is visszatért. Mi ennek az üzenete, más nem tudja vezetni ezt a képviseletet Budapesten?

Szerintem sokan képesek lennének vezetni, de megtisztelő, hogy rám esett a választás. Hiszek Európában, és abban, hogy Magyarország az Európai Unióban lesz sikeres. Ahogy abban is, hogy Magyarország és Európa egymást erősítik. Von der Leyen elnök asszony pont a napokban mondta, hogy a tagországok megerősödtek a csatlakozástól, de maga az Európai Unió is megerősödött tőle. Az, hogy Magyarország az egységes piac tagja lett, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok életszínvonala, jóléte emelkedjen, és Magyarország egy több százmilliós közösségen keresztül sokkal jobban tudja képviselni az érdekeit. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy teljesítsük azt az ígéretet, ami a csatlakozáskor elhangzott, hogy felzárkózunk a Nyugathoz.

Azt gondolom, hogy Portugália, Görögország szintjét elértük már.

Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg

Kezdésnek arra kérném önöket, hogy mondjanak három pozitív és három negatív dolgot Magyarország uniós tagságáról.

Bíró-Nagy András: Magyarország uniós tagsága egyszerre jelentett lehetőségeket, de korlátokat is a magyar kormányok és a magyar társadalom számára. A legfontosabb lehetőség nyilvánvalóan a húsz év alatt ide áramló több tízezer milliárd forintnyi uniós forrás, amely összességében a magyarországi GDP-nek éves átlagban a 3,5 százalékát tette ki. Alig van olyan település Magyarországon, ahol nem valósult meg valamilyen fejlesztés uniós támogatásból, és ez még akkor is igaz, ha egyébként azt gondoljuk, hogy az uniós pénzekkel lehetett volna jobban sáfárkodni. Erre rögtön hoznék is egy negatív példát a könyvünkből.

Az elmúlt két évtizedben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kaptak uniós támogatást, nagyobb mértékben növekedett a bevétele, mint azoknak, amelyek kaptak, jóllehet, pont az ellenkezőjére számítanánk.