via 24.hu => eredeti post link
Ismét friss blogbejegyzéssel jelentkezett Szentesi Éva, akit a napokban műtöttek újra kialakult daganat miatt. Az írónő 7 órás műtéten esett át, mint akkor írta: „A bal vesémet kiemelik, a csontról és a vastagbélről lehámozzák a tumort, az artériáról viszont nem tudják, olyan szorosan tartja. Érsebészt hívnak, aki kivágja a megfojtott artériát, helyére pedig apró öltésekkel egy fiatal szarvasmarha szívizomhúrját varrja, ennek kell átvennie a véráramlást. Úgy ébredek fel, hogy térdtől lefelé nem érzem a bal lábam.”
Új bejegyzésében azt írja, már lassan, de biztosan tehet lépéseket a kórházi folyosón:
A levegő sűrű, a tüdőm nehéz, aztán valahogy mégis könnyűvé válik a testem. Majd egyszerre kitisztul minden és elkezdem látni az egész életemet, a benne szereplő embereket, az utamat, hogy mit kell tennem, ki vagyok én. Soha nem láttam még ennyire egyértelműen semmit, mint a kórházi folyosó végén, a Himalája tetején.