Best WordPress Hosting
 

Így győzték le a Legyőzhetetlen Armadát

Mi történt 1588-ban, és több évszázad elteltével miért ilyen fontos ez az esemény?

1588-ban a globális szuperhatalom uralkodója, II. Fülöp spanyol király (aki I. Fülöp néven uralkodott Portugáliában is) megpróbálta elfoglalni Angliát, megbuktatni a regnáló kormányzatot és a protestantizmust ismét katolicizmusra váltani. Nem sikerült neki, de nem sokon múlt a siker. Dávid és Góliát jellegű küzdelem volt. A 16. század végén a nagyjából 4 millió lakosú Anglia kis országnak számított, és a hatalmas Spanyol Birodalommal kellett szembenéznie, aminek – beleértve Spanyolországot, Portugáliát, Itália spanyol uralom alatt álló részét, Németalföldet és az Észak- és Dél-Amerikában élő gyarmatosítókat és őslakosokat – hozzávetőlegesen 50–60 millió alattvalója lehetett. Nagyon egyenlőtlennek tűnt ez a harc.

Milyen feszültségek vezettek az Armada elindulásához, és volt-e valamiféle elhúzódó incidens, ami aztán kirobbantotta a háborút?

Fény derült az egyiptomi piramisok egyik rejtélyére

Egy új tanulmány alapján a Nílus betemetett, régi ágára bukkantak, a víz egykor több mint 30 piramis mellett folyt el Egyiptomban – írja a The Guardian. A kutatók úgy vélik, a felfedezéssel megoldódott az a rejtély, hogy miként szállították az ókoriak az építményekhez szükséges hatalmas kőtömböket.

A 64 kilométer hosszú folyóig többek között a gízai piramiskomplexum mellett futott. A medret évezredeken át elrejtették a mezőgazdasági területek és a sivatag.

Az ág megmagyarázhatja, hogy miért épült 4700-3700 évvel ezelőtt 31 piramis láncolatban a Nílus völgyének egy olyan sivatagi sávja mellett, amely ma meglehetősen barátságtalan.

Így találta fel Irinyi János a gyufát

A forradalmi találmánynak számító tűzgyújtó eszköz, a gyufa már a XVIII. század vége óta foglalkoztatta a kor kémikusait, ekkor találták fel a heves kémiai reakció során égő mártógyufát. 1827-ben aztán John Walker kifejlesztette a dörzsgyufát, melyet 1831-ben Charles Sauria foszforral próbált meg tökéletesíteni – írja a Rubicon.hu.

Ezek a kezdetleges eszközök azonban számos hátránnyal jártak, ugyanis a Walker-féle elegy rendkívül nehezen és balesetveszélyes robbanással égett, ráadásul a reakció stabilizálása érdekében hozzáadott foszfor mérgező is volt. Az 1817. május 17-én született Irinyi János a bécsi Politechnikumban Meissner Pál nevű professzorának sikertelen kísérleteit folytatva rájött, hogy

kálium-klorát helyett ólom-dioxidot használva, és a mérgező foszfor megkötésével kiküszöbölheti a gyufa eme két hátrányos tulajdonságát.

Mit ittak az ősmagyarok? Sört vagy bort?

A héten bemutatott új bookazine-unk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körül, hogy kik vagyunk és honnan jövünk. Arról, hogy miért az őstörténet lett a témája ennek a közel 200 oldalas kiadványnak, és hogy a téma gazdagon tárgyalt aktuálpolitikai vetületein túl mitől lett mégis időtlen, vagy reményeink szerint legalábbis időtálló, a legilletékesebbek, a két kiadvány két szerkesztője, Ablonczy Bálint és Borbás Barna mesélt. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Rendet vágunk az őstörténeti vitákban – megjelent az új Válasz Offline!

Kedd este nagy érdeklődés mellett mutattuk be őstörténeti és eredetpolitikai kérdések nyomába eredő új kiadványunkat. A Válasz Offline második száma a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját, valamint feltárja a tudományos kérdésekre rá-rátelepedő történetpolitika hátterét és mozgatórugóit. Lapunk megrendelhető közvetlenül tőlünk, és már kapható a nagy fővárosi szupermarketek, bevásárlóközpontok újságos polcain, valamint az M1-es és az M7-es autópálya melletti benzinkutakon!

Kétszer lőtték meg II. János Pál pápát

Mehmet Ali Agca 43 éve, 1981. május 13-án tört II. János Pál pápa életére a Szent Péter téren. Az egyházfő éppen szokásos heti audienciáját tartotta, amikor a török merénylő akcióba lépett – írja a Rubicon.

Bankrablóból terrorista

A merénylet idején 23 esztendős Agca Belső-Törökországból, egy szegény családból származott. Már fiatalon bűnözésre adta a fejét, kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben is, amely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában.

Még az amerikai elnökök is tartottak az FBI „örökös” vezetőjétől

Az amerikai liberálisok rémálmaiban a Rémálom az Elm utcában horrorfilmsorozat Freddy Kruegereként kísértő J. Edgar Hoover (1895–1972) az 1924-es kinevezésétől egészen a haláláig, vagyis 48 éven át vezette az FBI-t (és a Szövetségi Nyomozóiroda elődszervezeteit), összesen nyolc elnök alatt, Calvin Coolidge-tól Richard Nixonig. Bár 1965-ben, 70 évesen kötelezően nyugdíjba kellett volna vonulnia szövetségi alkalmazottként, kivételt tettek vele. Lyndon B. Johnson elnök a maga ellenállhatatlan, texasi sármjával így indokolta, hogy miért hagyta Hoovert az FBI élén:

Inkább hugyozzon valaki a sátorból kifelé, mint kintről befelé.

Bár LBJ keresztülverte a polgárjogi emancipációs törvénycsomagot és a Great Society programját, Hooverrel még ő sem mert kikezdeni. Az FBI-igazgató ugyanis annyi terhelő adatot gyűjtetett össze az amerikai politikai elitről az évtizedek alatt, hogy bárkit meg tudott volna buktatni, de ő a „törvény és a rend” fenntartásában volt érdekelt – illegális, piszkos eszközökkel is akár.

Befeketítették első királynénk emlékét

Amennyiben a 895-ös dátumot elfogadjuk a honfoglalás kezdetének, a Kárpát-medencébe költözött magyar állam egy évszázadig kereste a helyét Európában. A kezdeti hadjáratok során őseink bizonyították erejüket, a szomszéd nagyhatalmak tudtára adták, hogy új hazájukat képesek megvédeni. Sőt, kifejezetten aktív külpolitikát folytattak.

Jócskán leegyszerűsítve a Magyar Nagyfejedelemség a X. század első felében-kétharmadában fegyverrel vívta ki a helyét a kontinens közepén, majd a század utolsó évtizedeiben a hangsúly ennek a magtartására helyeződött – immár békével, a diplomácia eszközeivel. A folyamat csúcsa egyértelműen a keresztény királyság megalapítása volt, ám ez csak részben múlott a magyarokon. A közösségnek is be kellett fogadnia az „új tagot”, ezt szolgálta a Géza nagyfejedelem uralkodása alatt nagy lendületet kapó nyugati orientáció.

Ügyes diplomácia, szerencsés történelmi helyzet és hazánk jelentős hatalmi súlya eredményeként a fejedelem a legjobbat választhatta: Gizellát, a bajor herceg leányát, a későbbi német-római császár húgát adta feleségül fiához, Vajkhoz.

Gyomlálás közben bukkant 1600 éves leletre

Titokzatos, bemetszésekkel ékesített kődarabra bukkant egy földrajztanár az angliai Coventryben – írja az Arkeonews. Graham Senior épp kertjét gyomlálta, amikor felfedezte a leletet. Mint kiderült, a tárgyon a kelta írás egy korai formája látható, a kő ezért igencsak izgalmas a kutatók számára.

A téglalap alapú homokkő 2020-ban, a Covid-19 miatti lezáráskor idején került elő, jelentőségét viszont csak a közelmúltban ismerték fel.

A 11 centiméter hosszú és 139 gramm súlyú lelet rejtélyes vésetei a titokzatos ogham ábécé betűi.

Elveszett középkori templomot találtak Visegrádon

A Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során – írja az MTI a Várkapitányság közleményére hivatkozva. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott, késő gótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is felfedezték.

A visegrádi vár és környékének megújulását célzó Visegrád Reneszánsza című, 2021-ben indult fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézerszkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott ruhakapocs párra, amelynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, mivel a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

Márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.

7000 éves lelőhelyet találtak Szerbiában

7000 éves település maradványaira bukkantak Szerbiában, a Vajdaság területén fekvő Jarkovacnál (Árkod) – írja a Live Science. A mintegy 13 hektáron elterülő lelőhely a neolitikumból származik, és több árok veszi körül.

Bár a régészek ismertek hasonló helyszíneket a régióban, a felfedezés mégis meglepetésként érte őket.

Fynn Wilkes, a németországi Kieli Egyetem munkatársa szerint egy környékbeli tippje alapján kezdtek el kutatni a helyszínen, ahol mint kiderült, egy hatalmas település maradványai nyugszanak.

Ritka esemény fedheti fel a Stonehenge titkát

Ritka égi jelenség mutathatja meg, hogy a Stonehenge igazodik-e a hold bizonyos pozícióihoz – írja a The Independent. A Stonehenge és a nap kapcsolata meglehetősen jól ismert, egy hipotézis alapján azonban a struktúra bizonyos időszakokban a holdkeltéhez és nyugtához is igazodik.

18,6 évente egyszer a hold a lehető legészakabbra kel és a legdélebbre nyugszik a horizonton, ilyenkor a nyári napnál magasabbra, de a téli napnál alacsonyabbra kerül az égbolton.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy erre a Stonehenge ősi építői is felfigyeltek, és ez befolyásolta a struktúra kialakítását.

Mostohafiától szült gyereket az avar nő

Ebben az erősen férfiak köré szerveződő avar társadalomban a nők mindig »a közösségen kívülről« érkeztek, és a népesség nagy részének nem csak egy partnertől volt gyermeke. Két esetben a nő a mostohafiának is szült utódot

– mondja a 24.hu-nak Dr. Rácz Zsófia régész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai egyedülálló kutatási eredményeket jelentettek meg a legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain. A Kárpát-medence négy avarkori temetőjének teljes leletanyagát térképezték fel, több mint 400 személy maradványainak genetikai vizsgálatát végezték el az Európai Unió legkomolyabb pályázatának (ERC Synergy Grant) támogatásával.

Több száz éves ruhákat találtak

16-17. századi cipőket, ruhákat, terítőket és selymeket találtak a lengyelországi Toruńban egy építkezést megelőző feltáráson – írja a Heritage Daily. A kutatók szerint a korabeli Európából ez a legnagyobb ilyen típusú leletgyűjtemény.

A szakértők azt feltételezik, hogy a helyszínen évszázadokkal ezelőtt cipészek és szabók tevékenykedtek.

Selyemszöveteket eddig főként kriptákban és sírokban találtak, általában apró, töredékes formában.

Ezért lett öngyilkos Teleki László

Gróf Teleki László, az 1849-es szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja 163 éve, 1861. május 7-én halt meg. A politikus, akinek holttestét másnap reggel találták meg, valószínűleg a politikai küzdelmek lelki megpróbáltatásai miatt végzett magával – írja a Rubicon.

A forradalmi politikus

Teleki 1811-ben született, tanulmányai után pedig körutazásra indult, amely során bejárta Nyugat-Európát. A politikai életben 1837-ben kapcsolódott be, ekkor az erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követe lett. Később felszólalt Kossuth és Wesselényi jogtalan bebörtönzése ellen, és az ortodox felekezet egyenjogúsítása érdekében is harcba szállt.

Ő volt Magyarország első királynéja

Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.

Az első magyar királyné

Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.

Mókusok terjesztették a leprát a középkorban

Egy új tanulmány alapján vörös mókusok révén terjedhetett át az emberekre a lepra a 10-11. századi Angliában – írja a The Independent. A szakértők két, Winchester városában található lelőhely maradványait elemezték, és arra jutottak, hogy a mókusok a Mycobacterium leprae baktérium gazdaszervezetévé válhattak a korszakban.

Korábban is találtak már arra utaló bizonyítékokat, hogy a betegség mókusok közvetítésével érte el az embereket, de most először fedeztek fel erre utaló jeleket a középkori Angliában. A kutatók szerint a mai vörös mókusok is hordozhatják a lepra baktériumtörzseit, de immár nem jelentenek veszélyt az Egyesült Királyságban.

Manapság nagyon kevés ember kaphatja el a leprát, ehhez egy fertőzött állattal kellene hosszabb ideig érintkezni

Előrendelhető a Válasz Offline 2. száma! – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről

Új bookazine-unk a magyar lapppiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. A Válasz Offline második száma nem pusztán tudományos ismeretterjesztés: bemutatjuk az utat, amelynek során az őstörténeti kérdés külkapcsolatainkat alakító, költségvetési milliárdokkal megtámogatott kormányzati eredetpolitika lett. Korábban el nem mesélt történeteket is megírunk, olyan emberekét, akik az életüket tették fel arra, hogy újraalkossák a honfoglaló magyarság tárgyi kultúráját. A lap már előrendelhető! Megjelenés és lapbemutató május 14-én.

Lapunk ötödik születésnapjára időzítve jelent meg első „könyvújságunk”, és már akkor jeleztük, hogy ez csak a kezdet. Folyamatosan tervezzük a Válasz Offline következő számait, amelyek bizonyos időközönként egy-egy témát járnak körül mélységében, a könyvet és a magazint házasító bookazine-formátumban.

Sok-sok előkészület után végre érkezik a második szám: hat fejezetben, több mind 190 oldalon mutatjuk be a magyar őstörténet és eredetpolitika világát, szétszálazva a származási kérdésekről terjedő tényeket, tévedéseket és konkrét hazugságokat. Kiadványunk ezúttal még több önálló, vagyis csak nyomtatásban megjelenő sztorival, sok exkluzív infomációval és lebilincselően szép képanyaggal jelenik meg.

Egy ház áráért adtak egyetlen tulipánt

A tulipánok, ezek a liliomfélék családjába tartozó hagymás dísznövények, először a 16. század közepén tűntek fel Európában, a törökök közvetítésével kerültek oda Közép-Ázsiából. A művelt európai elit nagy lelkesedéssel fogadta az új virágot, szépsége és variációi kifogyhatatlan beszédtémát és lázas csereberét eredményeztek a tehetősebbek, a magas rangúak között. Különösen a vírusfertőzés miatt sávokkal tarkított variánsok számítottak kelendőnek.

A pestis felverte az árakat

A legnagyobb vonzerejüket azonban Németalföld északi tájain, holland területeken fejtették ki. A nagy arányú bevándorlás és a tengerentúli kereskedelemből szerzett extraprofit jelentős tőkét injekciózott a gazdaságba, és ez a felesleg lehetővé tette azt is, hogy a vagyonosabb polgári rétegek a kertészkedés felé forduljanak. A felvirágzó kertkultúrában a tulipánok egyre növekvő szerepet töltöttek be. Bár maguk a virágok még viszonylag ritkán fordultak elő, a legkiválóbb fajták kiemelkedő áron cseréltek gazdát az 1620-es években.

Ősi sziklarajzokat találtak Kazahsztánban

Új, bronzkori sziklarajzokat fedeztek fel önkéntesek Kazahsztánban – írja az Arkeonews. Az alkotásokat a Taza környezetvédelmi kampány keretében fedezték fel a Zsambil régióban, Aktogaj falutól mintegy 3,5 kilométerre.

Az ősi sziklarajzok magassága a 2 métert, hossza pedig a 15-20 métert is eléri. Az ábrák többsége a mindennapi életet és a korabeliek világlátását tükrözi. „Nagyon szokatlan rajzokra bukkantunk, és hogy megértsük a jelentőségüket, régészek szakértelmét kértük” – mondta Asszilzsan Pazilbekov önkéntes.

A szakértők szerint a petroglifák több mint 4000 évesek.