Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: történelem

Ritka esemény fedheti fel a Stonehenge titkát

Közzétette szerző

Ritka égi jelenség mutathatja meg, hogy a Stonehenge igazodik-e a hold bizonyos pozícióihoz – írja a The Independent. A Stonehenge és a nap kapcsolata meglehetősen jól ismert, egy hipotézis alapján azonban a struktúra bizonyos időszakokban a holdkeltéhez és nyugtához is igazodik.

18,6 évente egyszer a hold a lehető legészakabbra kel és a legdélebbre nyugszik a horizonton, ilyenkor a nyári napnál magasabbra, de a téli napnál alacsonyabbra kerül az égbolton.

Egyes kutatók azt feltételezik, hogy erre a Stonehenge ősi építői is felfigyeltek, és ez befolyásolta a struktúra kialakítását.

PostPin It!

Mostohafiától szült gyereket az avar nő

Közzétette szerző

Ebben az erősen férfiak köré szerveződő avar társadalomban a nők mindig »a közösségen kívülről« érkeztek, és a népesség nagy részének nem csak egy partnertől volt gyermeke. Két esetben a nő a mostohafiának is szült utódot

– mondja a 24.hu-nak Dr. Rácz Zsófia régész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai egyedülálló kutatási eredményeket jelentettek meg a legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain. A Kárpát-medence négy avarkori temetőjének teljes leletanyagát térképezték fel, több mint 400 személy maradványainak genetikai vizsgálatát végezték el az Európai Unió legkomolyabb pályázatának (ERC Synergy Grant) támogatásával.

PostPin It!

Több száz éves ruhákat találtak

Közzétette szerző

16-17. századi cipőket, ruhákat, terítőket és selymeket találtak a lengyelországi Toruńban egy építkezést megelőző feltáráson – írja a Heritage Daily. A kutatók szerint a korabeli Európából ez a legnagyobb ilyen típusú leletgyűjtemény.

A szakértők azt feltételezik, hogy a helyszínen évszázadokkal ezelőtt cipészek és szabók tevékenykedtek.

Selyemszöveteket eddig főként kriptákban és sírokban találtak, általában apró, töredékes formában.

PostPin It!

Ezért lett öngyilkos Teleki László

Közzétette szerző

Gróf Teleki László, az 1849-es szabadságharc leverése utáni emigráció egyik legjelentősebb alakja 163 éve, 1861. május 7-én halt meg. A politikus, akinek holttestét másnap reggel találták meg, valószínűleg a politikai küzdelmek lelki megpróbáltatásai miatt végzett magával – írja a Rubicon.

A forradalmi politikus

Teleki 1811-ben született, tanulmányai után pedig körutazásra indult, amely során bejárta Nyugat-Európát. A politikai életben 1837-ben kapcsolódott be, ekkor az erdélyi országgyűlésen Fogaras vármegye követe lett. Később felszólalt Kossuth és Wesselényi jogtalan bebörtönzése ellen, és az ortodox felekezet egyenjogúsítása érdekében is harcba szállt.

PostPin It!

Ő volt Magyarország első királynéja

Közzétette szerző

Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.

Az első magyar királyné

Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.

PostPin It!

Mókusok terjesztették a leprát a középkorban

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján vörös mókusok révén terjedhetett át az emberekre a lepra a 10-11. századi Angliában – írja a The Independent. A szakértők két, Winchester városában található lelőhely maradványait elemezték, és arra jutottak, hogy a mókusok a Mycobacterium leprae baktérium gazdaszervezetévé válhattak a korszakban.

Korábban is találtak már arra utaló bizonyítékokat, hogy a betegség mókusok közvetítésével érte el az embereket, de most először fedeztek fel erre utaló jeleket a középkori Angliában. A kutatók szerint a mai vörös mókusok is hordozhatják a lepra baktériumtörzseit, de immár nem jelentenek veszélyt az Egyesült Királyságban.

Manapság nagyon kevés ember kaphatja el a leprát, ehhez egy fertőzött állattal kellene hosszabb ideig érintkezni

PostPin It!

Előrendelhető a Válasz Offline 2. száma! – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről

Közzétette szerző

Új bookazine-unk a magyar lapppiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. A Válasz Offline második száma nem pusztán tudományos ismeretterjesztés: bemutatjuk az utat, amelynek során az őstörténeti kérdés külkapcsolatainkat alakító, költségvetési milliárdokkal megtámogatott kormányzati eredetpolitika lett. Korábban el nem mesélt történeteket is megírunk, olyan emberekét, akik az életüket tették fel arra, hogy újraalkossák a honfoglaló magyarság tárgyi kultúráját. A lap már előrendelhető! Megjelenés és lapbemutató május 14-én.

Lapunk ötödik születésnapjára időzítve jelent meg első „könyvújságunk”, és már akkor jeleztük, hogy ez csak a kezdet. Folyamatosan tervezzük a Válasz Offline következő számait, amelyek bizonyos időközönként egy-egy témát járnak körül mélységében, a könyvet és a magazint házasító bookazine-formátumban.

Sok-sok előkészület után végre érkezik a második szám: hat fejezetben, több mind 190 oldalon mutatjuk be a magyar őstörténet és eredetpolitika világát, szétszálazva a származási kérdésekről terjedő tényeket, tévedéseket és konkrét hazugságokat. Kiadványunk ezúttal még több önálló, vagyis csak nyomtatásban megjelenő sztorival, sok exkluzív infomációval és lebilincselően szép képanyaggal jelenik meg.

PostPin It!

Egy ház áráért adtak egyetlen tulipánt

Közzétette szerző

A tulipánok, ezek a liliomfélék családjába tartozó hagymás dísznövények, először a 16. század közepén tűntek fel Európában, a törökök közvetítésével kerültek oda Közép-Ázsiából. A művelt európai elit nagy lelkesedéssel fogadta az új virágot, szépsége és variációi kifogyhatatlan beszédtémát és lázas csereberét eredményeztek a tehetősebbek, a magas rangúak között. Különösen a vírusfertőzés miatt sávokkal tarkított variánsok számítottak kelendőnek.

A pestis felverte az árakat

A legnagyobb vonzerejüket azonban Németalföld északi tájain, holland területeken fejtették ki. A nagy arányú bevándorlás és a tengerentúli kereskedelemből szerzett extraprofit jelentős tőkét injekciózott a gazdaságba, és ez a felesleg lehetővé tette azt is, hogy a vagyonosabb polgári rétegek a kertészkedés felé forduljanak. A felvirágzó kertkultúrában a tulipánok egyre növekvő szerepet töltöttek be. Bár maguk a virágok még viszonylag ritkán fordultak elő, a legkiválóbb fajták kiemelkedő áron cseréltek gazdát az 1620-es években.

PostPin It!

Ősi sziklarajzokat találtak Kazahsztánban

Közzétette szerző

Új, bronzkori sziklarajzokat fedeztek fel önkéntesek Kazahsztánban – írja az Arkeonews. Az alkotásokat a Taza környezetvédelmi kampány keretében fedezték fel a Zsambil régióban, Aktogaj falutól mintegy 3,5 kilométerre.

Az ősi sziklarajzok magassága a 2 métert, hossza pedig a 15-20 métert is eléri. Az ábrák többsége a mindennapi életet és a korabeliek világlátását tükrözi. „Nagyon szokatlan rajzokra bukkantunk, és hogy megértsük a jelentőségüket, régészek szakértelmét kértük” – mondta Asszilzsan Pazilbekov önkéntes.

A szakértők szerint a petroglifák több mint 4000 évesek.

PostPin It!

Neandervölgyi nő arcát rekonstruálták

Közzétette szerző

Rekonstruálták egy nagyjából 75 ezer éve élt neandervölgyi nő arcát – írja az IFLScience. A csontváz a legteljesebb és legjobb állapotú ilyen típusú lelet, amelyet az ezredforduló óta találtak, a maradványok az iraki Kurdisztán területén fekvő Sanidar-barlangból kerültek elő. A csontváz a Netflix új, Secrets of the Neanderthals (A neandervölgyiek titkai) című dokumentumfilmjében is szerepel.

A barlangot az 1950-es években fedezték fel, a helyszínen legalább tíz neandervölgyi maradványait találták meg eddig. A lelőhelyen azonosított temetkezési szokások különösen érdekesek, a leletek nagyban megváltoztatták az ősi, kihalt rokonunkról kialakított képet. Kiderült például, hogy a neandervölgyiek virágokkal tiszteleghettek halottaik előtt, és több egymást követő generációt is itt helyeztek nyugalomra.

„Láthatjuk, hogy a neandervölgyiek visszatértek egy bizonyos helyre, hogy eltemessék halottaikat” – mondta Dr. Emma Pomeroy, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy akár több évtizedes vagy évezredes különbség is lehetett egy-egy temetkezés között. Adódik a kérdés, hogy szándékos jelenségről van-e szó, és ha igen, mi vonzotta vissza az embereket a helyszínre.

PostPin It!

A kemény kezű Thatcher aranykora sohasem történt meg, csak ki lett találva

Közzétette szerző

A konzervatív ellenforradalmárról, Margaret Thatcherről (1925–2013) úgy tartották, hogy az egyetlen „férfi” a kormányában, amelynek minisztereit szigorú osztályfőnökként utasítgatta a kormányülések egyetlen karfás székéből. 1979 és 1990 közötti miniszterelnöksége radikálisan megváltoztatta Nagy-Britanniát, így okkal tekinthetjük a szigetország legjelentősebb 20. századi vezetőjének – egy másik konzervatív miniszterelnök, Winston Churchill mellett. A női emancipáció történetében is mérföldkő, hogy a népképviseleti korszakban a személyében először választottak asszonyt egy nagyhatalom élére, de Thatchert sosem izgatta a „második nem” (Simone de Beauvoir) képviselete, távol állt tőle a feminizmus. Úgy gondolta, hogy ha ő utat tudott törni magának a kispolgárságból az elitbe, és egy fűszeres lányaként lenyomhatta a cilinderes urakat a Konzervatív Pártban, akkor bárki megteheti.

Mr. Thatcher

1925-ben született Margaret Hilda Roberts néven a Lincolnshire-i Granthamben, édesapja boltos volt, és egy ideig szülővárosának polgármestere. A családi üzletben eladónak állt, és miniszterelnökként is érződött, hogy a pénztárgép mögött szocializálódott: a „thatcherizmus” legfontosabb programpontjai lehetnének, hogy nincs hitel, mindenért fizetni kell, és a kockás füzet alján a bevételnek fedeznie kell a kiadásokat. A talán leghíresebb szállóigéje szerint

PostPin It!

Kőkemény asszony lehetett Mátyás király édesanyja

Közzétette szerző

Szilágyi Erzsébet kétségtelenül a késő középkori magyar történelem legismertebb édesanyja, de pontos életrajzi adatokkal nem rendelkezik a történetkutatás. Születési idejéről is csupán feltételezések vannak, 1405–1410 között láthatta meg a napvilágot, és valamikor 1427-31 között mehetett feleségül Hunyadi Jánoshoz – írja a Múlt-kor.hu-n megjelent cikkében Horváth Richárd történész.

Vezette a birtokot és védte a fiait

Férje karrierjének gyors emelkedése okán alig tartózkodott családjával, így a fiúkról való gondoskodás (nevelőiken túl) és az ország egyik legnagyobb birtokának kormányzása mind Erzsébetre hárult. Hunyadi 1456-os halála után pedig váratlanul méginkább megnőtt a szerepe:

PostPin It!

Így lett lengyel király a magyar fejedelem

Közzétette szerző

Báthory István apja korai halála után még csecsemőként a Habsburg Ferdinándhoz hű Várdai Pál esztergomi érsek gyámsága alá került, aki Bécsbe küldte, ahol a király apródja lett. Huszonkét esztendősen, 1556-ban tért haza Erdélybe Izabella és a fiatalkorú János Zsigmond szolgálatába, ahol karrierje gyorsan ívelt fölfelé. János Zsigmond korai halálával, 1571-ben egy korábbi szerződés értelmében trónja Habsburg Miksára szállt volna, ám a rendek Báthoryt tették meg fejedelemnek, választásukat pedig II. Szelim oszmán szultán is támogatta – írja a Rubicon.hu.

Az új uralkodófejedelem a Porta révén hamarosan örökletessé tette fejedelemségét, amit az 1568-as drinápolyi béke után Miksa sem mert nyíltan támadni, de a háttérből segítette a hatalomra törő Bekes Gáspárt. Amikor pedig a lengyel trón megüresedett, a jelöltek között felmerült Rettegett Iván orosz cár és I. Miksa mellett a török által támogatott Báthory István is. A cár hajlandó volt lemondani Miksa javára egyes livóniai lengyel területekért, a Habsburg uralkodó pedig Bekest küldte magyar riválisa kiütésére, de 1575. július 8-án, a kerelőszentpáli csatában Báthory győzelmet aratott. Ennek hatására a lengyel rendek végül

őt választották királlyá: Erdély fejedelmét 1576. május 1-jén a Wawelban koronázták meg.

PostPin It!

Miért május 1-je a munka ünnepe?

Közzétette szerző

Az ipari forradalommal párhuzamosan vált egyre égetőbb problémává a munkások kiszolgáltatott helyzete és tarthatatlan életkörülményeik. Érdemi változás, szabályozás azonban sokáig nem történt, amikor 1817-ben a brit gyáros, Robert Owen a napi 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését javasolta, elképzelése még nem volt több utópiánál

Véres összecsapások

Sorozatos sztrájkok és tüntetések hatására Nagy-Britanniában a század közepére 10 órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de ez a felső határ csak az 1870-es évekre vált általánossá – áll a Múlt-kor.hu cikkében. Ausztráliában a kőművesek és építőmunkások 1856-ban harcolták ki a nyolc órás munkaidőt, az 1866-os I. Internacionálé pedig így fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.

PostPin It!

Így készült fel Hitler az öngyilkosságra

Közzétette szerző

Adolf Hitler, a náci Németország vezére 79 éve, 1945. április 30-án végzett magával a berlini Führerbunkerban. A diktátor feltehetőleg pisztollyal vetett véget életének, a halálba felesége, Eva Braun is követte – írja a Rubicon.

Bunkerban töltött hónapok

Hitler 1945 januárjában kényszerült az Új Birodalmi Kancellária alatt található bunkerrendszerbe vonulni, amikor a szövetséges hatalmak erőteljes bombázásba kezdtek. Az ott töltött idő alatt a Führer mentális állapota – a háború megnyerésének esélyével együtt – folyamatosan romlott.

PostPin It!

Együtt lakomáztak a halottakkal a rómaiak

Közzétette szerző

Hatalmas római kori temetőt fedeztek fel Franciaországban – írja a Live Science. A lelőhelyen mintegy 1430 sírt tártak fel, és bizonyítékokat találtak arra is, hogy az elhunyt családtagok tiszteletére lakomákat rendeztek.

A szakértők szerint a sírhelyek és a benne talált leletek a Kirsztus előtti első és Krisztus utáni harmadik évszázad közöttről származnak. A kutatók egy érdekes szokásra is figyelmesek lettek: a temetőben minden gyermeket eltemettek, a felnőtteket viszont jellemzően hamvasztották.

Egyes sírokban ételek maradványait is felfedezték, köztük datolyákét, fügékét és kenyérét is. A régészek úgy gondolják, ezek olyan torokról származhatnak, amelyeket az elhunyt családtagjai tartottak. Elképzelhető, hogy ezek a lakomák egy parentalia nevű ünnep részét képezték, amelyet a rómaiak minden februárban megtartottak. Ez az ünnep egyfajta fesztivál volt a halottak tiszteletére, amely egy óriási lakmározássál, a feraliával ért véget február 21-én, amelyet temetőkben rendeztek meg.

PostPin It!

Ősi király pompás sírjára bukkantak Kínában

Közzétette szerző

Díszes, leletekben gazdag ősi sírra bukkantak Kínában – írja a Live Science. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy kit temethettek el a végső nyughelyen, de a szakértők szerint valószínűleg egy egykori király fekhet benne.

A sír a Hadakozó fejedelemségek korából származik, egy olyan időszakból, amikor Kína területén hét állam osztozott, amelyek folyamatos háborúkban álltak egymással. A most felfedezett temetkezési hely a Csu nevű államhoz kapcsolható, és ez a legnagyobb, illetve legkomplexebb sír, amelyet ezen állam területén valaha találtak.

Többek között ebből is következtetnek arra, hogy egy uralkodó végső nyughelyéről lehet szó, valamint abból is, hogy a területén több mint 1000 ereklyét találtak, köztük bronzból készült edényeket, lakkozott faszobrokat és hangszereket is. A sír központjában egy koporsó volt, amelyre több mint ezer írott karakterből álló szöveget véstek.

PostPin It!

Ezért utálta a Kennedy családot Nixon elnök

Közzétette szerző

Richard Nixon, vagyis „Tricky Dicky” talán a legsötétebb emlékezetű amerikai elnök (1969–1974), akit elsöpört a Watergate-botrány, így első és máig utolsó elnökként dicstelenül távozott a hivatalából, ahogy azt Woody Allen a jövőben játszódó, 1973-as Hétalvó című disztópiájában megjósolta – hozzátéve, hogy miután kiköltözött a Fehér Házból, le kellett számolni az ezüstkészletet. Bukása után két évtizedig Nixon-szavazóként ábrázolták az eszelősöket és a sorozatgyilkosokat a hollywoodi filmekben, és azóta is „Dicknek” neveznek minden ügyeskedő háttérembert az amerikai politikai krimikben. Ezt talán mégsem érdemelte volna a republikánus elnök, hiszen külpolitikai sikerei mellett a „csendes többség” nevében átmenetileg konszolidálta az 1960-as évek végére permanens zavargáshullámba süllyedő Egyesült Államokat, s alighanem csak Churchill volt nála szívósabb politikus a 20. században.

TASS / AFP Egy 1959. július 27-én készült archív felvételen Richard Nixon amerikai alelnök látható, amint Nyikita Hruscsov szovjet vezető (R) megtapsolja, miután beszédet mondott az Amerikai Nemzeti Kiállításon tett látogatása során.

Nem vitte tovább a szatócsboltot

PostPin It!

Brutálisan végezték ki a 80 éves Szegedinác Pérót

Közzétette szerző

Az Arad környéki Pécskáról származó Szegedinác Péró egész életét a török elleni hadakozással töltötte, a szerb származású katona egészen a kapitányságig jutott a Maros mellékén fekvő határőrvidéken. A Magyarország teljes felszabadulását hozó, a harcoknak véget vető, 1718-as pozsareváci béke megkötésekor 63 esztendős volt. A békekötéssel a Maros menti katonai körzet is elvesztette jelentőségét, a korábban számos kiváltságban részesülő határőrök jobbágysorba kerültek – írja a Rubicon.hu.

A felkelés lángját közvetlenül azonban az udvar térítő politikája szította, melyet a betelepülő ortodox szerbek ellen folytatott. Péró és néhány határőrvidéki kapitány szervezkedni kezdett, Bács és Szerém megyék lakosságát hívva fegyverbe. A mozgalom hívó szava a magyar jobbágyokra is hatott, akiket a magyarul tudó Péró hamar bevont mozgalmába. A fegyveres ellenállást végül a békési magyarok hirdették meg 1735. április 27-én, 14 hadosztállyal keletre indultak, hogy egyesüljenek az ottani felkelőkkel és a szerbekkel. A felkelés ugyan Szegedinác Péró nevét viseli, ő maga nem vett részt a tényleges hadmozdulatokban:

az aradi várparancsnok május 3-án elfogatta, erre pedig a szerb kapitányok a Gyulát ostromló magyarok ellen fordultak.

PostPin It!

Értékes kincs lapult a ház padlója alatt

Közzétette szerző

16-17. századi pénzeket találtak egy ház felújítása során, a padló alatt az angliai South Poortonban – írja a BBC. A leleteket utóbb az eredetileg becsült érték kétszereséért sikerült elárverezni.

A több mint ezer darab érméért 60 ezer fontot, azaz nagyjából 27,5 millió forintot fizettek a Duke’s Auctions árverésén.

A ház tulajdonosai, Robert és Becky Fooks a pénzből törleszteni tudják jelzáloghitelüket.

PostPin It!