A Cambridge-i Egyetem négy lándzsát ad vissza egy ausztráliai őslakos közösségnek, gweagal nép utódainak – írja az MTI.
James Cook és felfedező csapata, akik Európából elsőként érkeztek a kontinens keleti partvidékére, az őslakos gweagal néptől 1770-ben vettek el
mintegy negyven, fából készült halász- és vadászlándzsát, valamint pajzsot – ezek közül ma mindössze négy holléte ismert, amiket 1771 óta a Cambridge-i Egyetem őrzött.
Amikor egybeesik a jog- és a környezetvédelem. Soha és sehol nem könnyű a kisebbségek élete, s ez különösen igaz azokra az etnikai csoportokra, amelyek Ausztráliában vagy Észak- és Dél-Amerikában az európai hódítók érkezése előtt egyedüliként és háborítatlanul lakták be a hatalmas földrészeket.
Most sincs ez másképpen, talán annyi a változás, hogy manapság az emberi jogok védelme sokszor egybeesik a környezetvédelemmel is, hiszen az őshonos lakosság igyekszik megoltalmazni utolsó megmaradt területeit. Ez sokszor emberéletekbe kerül: egy évtized alatt mintegy 1700 környezetvédelmi aktivista halt meg, s az áldozatok több mint egyharmada éppen az otthonukat féltő őshonos lakosság soraiból került ki.
A legtöbben Dél-Amerikában vesztették az életüket, de a demokratikus Ausztráliában sem könnyű az őslakosok élete. Jó példa erre az, hogy hiába tiltakoztak az egyik törzs tagjai egy új szénbánya megnyitása ellen, a tárnákat annak ellenére megnyitották, hogy emiatt csökken a talajvíz szintje és ezért elfogyhat a víz az őslakosok által szentként tisztelt kutakból.