Archívum címkék: élő hírfolyam

A háború talán nincs a küszöbön az Európai Unióban, de fel kell készülni a kockázatokra, képesnek kell lenni megvédeni az európai érdekeket és értékeket a védelmi kapacitás megerősítése által – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán. Ursula von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai biztonság és védelem megerősítéséről tartott vitáján kijelentette: sürgősen újjá kell építeni, meg kell erősíteni és modernizálni kell az EU-tagállamok fegyveres erőit.

Hangsúlyozta, hogy Európának törekednie kell a műveleti képességek következő generációjának fejlesztésére és gyártására. Biztosítania kell azt a kellő mennyiségű eszközt és technológiai fölényt, amelyre a jövőben szüksége lehet, és következő öt évben meg kell erősíteni az európai védelmi ipari kapacitást – jelentette ki.

The post Ursula von der Leyen: fel kell készülni a kockázatokra first appeared on 24.hu.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett az albán fővárosba, Tiranába, ahol részt vesz a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóján, és kétoldalú megbeszéléseket folytat azok vezetőivel – közölte hivatala. A The Guardian cikke szerint Kijev nemzetközi támogatást keres a Zelenszkij-féle béketervhez.

Zelenszkij a tervek szerint találkozik Edi Rama albán miniszterelnökkel, valamint Szerbia, Észak-Macedónia, Koszovó, Bosznia és Montenegró vezetőivel. Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró NATO-tagok, és csatlakoztak az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, valamint fegyvereket és felszereléseket küldtek Ukrajnába.

The post Zelenszkij Tiranába utazott first appeared on 24.hu.

Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal – hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.

Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.

A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak. Radakin nem említett konkrét példákat.

Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába – szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház arra reagálva, hogy korábban a francia államfő arra utalt, nem zárkózik el attól, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Biden elnök világosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába, hogy részt vegyenek a harcokban

jelentette ki Adrienne Watson, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette, hogy az elnök szerint a győzelmet az a katonai segélycsomag hozhatja el, amelyet a kongresszus jelenleg blokkol.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) befejezte a világ legnagyobb teherszállító repülőgépe, az ukrán gyártású, An-225 Mrija (Álom) megsemmisítése ügyében indított vizsgálatot, és elegendő bizonyítékot gyűjtött össze, hogy alátámassza a vádemelést az Antonov ukrán állami vállalat volt vezérigazgatója és a cég légiközlekedés-biztonsági részlegének vezetője ellen – közölte az SZBU kedden a Telegramon.

A biztonsági szolgálat szerint az Antonov két volt vezetőjének törvényellenes cselekedetei vezettek ahhoz, hogy az orosz csapatok elfoglalták a stratégiailag fontos repülőteret a Kijevért vívott harcok során a két évvel ezelőtt kezdődött háború első napjaiban, és megsemmisítették a Mriját. Az SZBU nyomozói befejezték az előzetes vizsgálatot, és megküldték a vádiratot a bíróságnak.

A nyomozás során kiderült, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni offenzíváját megelőző napokban nem engedték be az ukrán nemzeti gárda tagjait a Kijev melletti Hosztomel repülőtér területére, hogy felkészüljenek a védelmére

A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené a hadviselés küszöbének átlépését – nyilatkozta a francia külügyminiszter, Stéphane Séjourné, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e nyugati csapatokat küldeni a hadban álló országba.

A miniszter azt ugyanakkor megismételte, hogy Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy fegyverek előállítása ukrán területen. „Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta Séjourné, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó.

A valóságban nem merül fel a csapatok küldésének kérdése. Az ukránok csak a kötelezettségvállalásaink betartását kérik tőlünk

„Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére szólítja fel a harcoló feleket” hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden Budapesten.

Mint ismert, Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, hogy nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. A magyar honvédelmi miniszter szerint ezzel a háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába, az agresszor felülkerekedni látszik, ami a nyugati világ döntéshozóit cselekvésre kényszerítheti.

(MTI)

Az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába – jelentette ki keddi freiburgi sajtótájékoztatóján Olaf Scholz német kancellár.

Scholz elmondta, hogy

amit már a konfliktus elején lefektettünk, az továbbra is érvényes, vagyis Ukrajna területén nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák, akiket európai vagy NATO-tagállamok küldtek oda.

Lengyelország nem zárja ki az ukrán gabonafélék behozatalára vonatkozó nemzeti tilalom kiterjesztését más termékekre – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden. A lehetséges termékek között szerepel a gyümölcs, a tojás és a hús is.

Megvitatjuk, hogy lehetséges lenne az embargó kiterjesztése más termékekre is, ha az EU nem talál hatékonyabb módot a lengyel és az európai piac védelmére

mondta Tusk Prágában.

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, benne az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatást – írja az MTI.

Az EP közleménye szerint a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi keret 499 szavazattal, 67 ellenszavazattal és 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítása révén az uniós költségvetés hatékonyabban tud majd válaszolni a felvetődő igényekre és az előre nem látható körülményekre – különösen a migrációs és külpolitikai kihívások kezelése, valamint az EU válsághelyzetekre való felkészítése terén. A félidős felülvizsgálattal az elképzelések szerint létrejön egy olyan mechanizmus, ami az egyre növekvő kamatlábakra való tekintettel segít megbirkózni a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő unió eszköz keretében felvett hitelek törlesztésének nehézségeivel.

Az uniós költségvetés felülvizsgálata nyomán elkülönített uniós alap, az úgynevezett Ukrajna-eszköz létrehozásáról 536 szavazattal, 40 ellenszavazattal és 39 tartózkodás mellett döntött az Európai Parlament. Az összesen 50 milliárd eurót kitevő csomag forrásait 2024 és 2027 között vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsátja majd rendelkezésre az EU, hogy Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját segítse. Az EP-képviselők az uniós költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban, 517 szavazattal, 59 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadták az úgynevezett Stratégiai Technológiák Európai Platformot (STEP) “Európa pozíciójának erősítésére” a létfontosságú technológiai területeken. Ide egyebek mellett a digitális technológiák, a tiszta és erőforrás-hatékony, például a nettó zéró-kibocsátású technológiák és a biotechnológiák tartoznak – tájékoztatott az uniós parlament.

Lassan két hete, hogy elhunyt Alekszej Navalnij az Oroszország peremén fekvő Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet 3. számú büntetés-végrehajtási intézetében. Ezt követően még az ellenzéki politikus gyászoló édesanyjának is alig engedték meg az orosz hatóságok, hogy megnézhesse fia holttestét, amit egyébként is csak abban az esetben kaphatott meg, ha beleegyezik abba, hogy titkos szertartás keretében temetik el Navalnijt.

A holttestet végül kiadták, a hatóságok viszont továbbra is ügyelnek rá, hogy ne legyen széleskörű megemlékezés: a Guardian beszámolója szerint Navalnij egyik szóvivője Kira Jarmis az X-en írt arról, hogy sehol nem találnak olyan helyet, ahova megemlékezést hívhatnának össze. Jarmis azt írja, egy sor állami és magán temetkezési irodát, temetőt és még kereskedelmi központokat is felkerestek, de mindenhol ajtót mutattak nekik. A legtöbben ártatlan kifogásokkal élnek és arra hivatkoznak, hogy nincs szabad időpontjuk és kapacitásuk, és akadnak olyanok is, akiknek a hozzáállása azután változik meg, hogy kiejtik Navalnij nevét. „Egyetlen hely volt, ahol közölték, hogy nem működhetnek együtt velünk” – egyértelműsítette Navalnij szóvivője, hogy szerinte a legfelsőbb szinteken akadályozzák, hogy búcsút vehessenek az ellenzéki politikustól.

The post Hiába próbálnak, sehol nem tudnak megemlékezést tartani Navalnij hívei first appeared on 24.hu.

A Kreml figyelmeztetett, hogy elkerülhetetlenné válik a konfliktus Oroszország és a NATO között, ha nyugati csapatok mennek Ukrajnába harcolni – írja a Reuters.

Emmanuel Macron hétfőn azt mondta, hogy nincs konszenzus a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről, de semmit sem szabad kizárni. Svédország, Lengyelország és Csehország elhatárolódott a francia elnök szavaitól.

Maga az a tény, hogy megvitatják annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába NATO-országokból, egy nagyon fontos új elem

Jens Stoltenberg kedden az AP-nek azt mondta, hogy a katonai szövetség nem tervezi, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. A NATO-főtitkár jelezte, hogy a NATO példátlan támogatást nyújt Ukrajnának 2014 óta, a két éve kirobbant háború pedig fokozták ezt, azonban nincsenek tervek arra, hogy capatokat vezényeljenek az Oroszország által megtámadott országba.

(Guardian)

The post Stoltenberg: Nem tervezzük, hogy a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába first appeared on 24.hu.

Sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán. A miniszter azt írta:

Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni.

The post Szijjártó Péter: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába first appeared on 24.hu.

Gabriel Attal francia miniszterelnök kedden kijelentette, hogy nem lehet semmit sem kizárni az ukrajnai orosz győzelem megakadályozására irányuló nyugati erőfeszítésekből. Korábban Emmanuel Macron francia elnök beszélt arról, hogy nem kizárható a nyugati szárazföldi csapatok küldése.

Attal egy interjúban egyúttal jelezte, hogy jelenleg nincs konszenzus szárazföldi csapatok bevezetéséről, de nem lehet semmit sem kizárni. A francia miniszterelnök leszögezte:

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg ezt a háborút.