„Hosszú hetek óta várjuk az egyetlen releváns kérdésre a választ Orbán Viktortól és a hatalom embereitől: ki a valódi felelős a kegyelmi botrányban? A kérdést elvittük ma Budapest belvárosába is, ahol az állampárt lezárások és kordonok között tartja március 15-ét”, írta a Momentum.
24.huThe post A Momentum kisteherautóra írta a nagy kérdést first appeared on 24.hu.
Félórával Orbán Viktor beszédének kezdete előtt már jelentős tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt. Mindenkit megmotoznak a Valton emberei, aki közelebbről szeretné meghallgatni a miniszterelnök beszédét: eddig több ezres közönség jött össze. A miniszterelnök Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Batthyány Lajos óriás molinója előtt mondja ünnepi beszédet – évek óta először Budapesten. Azt még csak találgatjuk, hogy az új NER-film, a Most vagy soha! az oka a visszatérésnek, esetleg a kegyelmi botrány okozta politikai feszültséget enyhítené Orbán Viktor – hamarosan kezdődő beszédéből talán ez is kiderül.
Szajki Bálint / 24.huThe post Gyülekezik a tömeg Orbán beszéde előtt first appeared on 24.hu.
Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket szállított át az orosz csatlósállammá züllött Fehéroroszországba – írta a Foreign Policy nyugati forrásokra hivatkozva. Atombombák Fehéroroszországba telepítésének szándékát már korábban már az orosz hatóságok, de ezek szerint mindezt végre is hajtották.
A nukleáris fegyverek Fehéroroszországba helyezése azt is jelenti, hogy több száz kilométerrel közelebb kerültek Európához a tömegpusztító orosz fegyverek.
Russia has moved tactical nuclear weapons from its borders to neighboring Belarus – Foreign Policy, citing Western officials
A háború csütörtöki eseményeiről itt számoltunk be.
The post Oroszország nukleáris fegyvereket helyezett át Fehéroroszországba first appeared on 24.hu.
Március 15-én Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója a székelyföldi Kökösön, Gábor Áron hősi emlékhelye mellett tartott sajtótájékoztatót. A Nemzeti Összetartozás Bizottság MSZP-s alelnöke azt mondta, a szabadságharc üzenete a mai napig az, hogy egy nemzet csak akkor lehet sikeres, ha képes az összefogásra. „A jobbágyi, a polgári és a nemesi származásúak együtt küzdöttek a szabadságért. Az eltérő gondolkodásmód és más-más politikai filozófiák ellenére együtt harcoltak. A közös ügyet előrelendítette Táncsics Mihály baloldalisága, Petőfi Sándor szenvedélye, Széchenyi István reformjai, Kossuth Lajos nemzeti liberalizmusa és Gábor Áron hazaszeretete. Fontos, hogy béke legyen. Helyes, ha politikusok a békéről beszélnek. Erről azonban csak akkor lehet hitelesen beszélni, ha a magyar nemzeten belül is béke van, és nem szakítják ketté a magyar társadalmat. Mindenki magyar, akinek nemzeti érzelme van, akinek magyar a szíve” – jelentette ki.
„Egy nemzeti ünnep mindig a szembesülés és a szembesítés pillanata is, most annak a pillanata, amikor kimondjuk: a király meztelen. Amikor kimondjuk: a hatalmat gyakorlók méltatlanok a pozíciójukra” – fogalmazott március 15-ei közleményében a Párbeszéd – Zöldek. Az ellenzéki párt szerint „az új uralkodói osztály látványosan elárulta a nemzet érdekeit, miközben az ország értékeit lerabolja és kiárusítja. Magyarország nemzetközi hírneve mélyponton, a miniszterelnök keleti diktatúrák, háborús bűnösök kegyeit hajhássza. Botrány botrányt követ – a kiváltságosok mindent megtehetnek, és meg is tesznek: amellett, hogy viszik, ami mozdítható, súlyos beruházásokkal mérgezik az élőhelyeinket, és szemet hunynak a gyermekeket érő undorító pedofilügyek felett. Most, amikor 1848. március 15-ére emlékezünk, nem is lehetne ennél nagyobb a kontraszt. Ha ’48 a magyar történelem legszebb fejezeteinek egyike, akkor a 2024-es valóság a legelkeserítőbb mélypont”.
Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták Pártja alapítója a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt: a nehezen megszerzett, közösen kivívott szabadság a választás szabadság kell legyen, hogy van lehetőségünk átalakítani, ami nem működik, és leváltani azt, aki méltatlanná vált, tette hozzá. Arról beszélt, hogy a szabadsághoz anyagi biztonságra is szükség van. Mesterházy szerint ma azonban demokrácia és az életminőség javulása helyett egy aljas propagandagépezet hazugságáradatát, a kivételes kevesek mértéktelen gazdagodását és a gátlástalan autokratikus hatalomgyakorlást látjuk nap mint nap. A volt MSZP-elnök úgy fogalmazott: „A nemzeti baloldaliak számára a hazaszeretet, a nemzeti elkötelezettség az identitásunk egyik alapja”, de az általuk elképzelt modern és szabad Magyarország az EU és a NATO-tagja, ahol nincsenek vármegyék, ispánok és csendőrség.
Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, péntek délelőtt Budapesten, a Kossuth Lajos téren. A lobogót Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység. Az ünnepélyes rendezvényen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői.
A térre a napos időben sokan kilátogattak, a nézelődők többsége nemzeti színű kokárdát viselt, néhányan piros-fehér-zöld zászlókat lengettek az MTI tudósítása szerint.
Az ünnepélyes zászlófelvonást követően huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol 10 óra 30 perckor díszünnepség kezdődik, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. A Nemzeti Múzeumban pénteken 14 órától, majd szombaton és vasárnap egész nap a nemzeti ünnephez kapcsolódó programokkal várják a családokat. Az érdeklődők pénteken 10 órától 18 óráig ingyenesen megtekinthetik az Országházban a Szent Koronát.
Nem a mai Magyarországért rántottak kardot a márciusi ifjak Dobrev Klára, a DK EP-képviselője szerint, aki már reggel elmondta ünnepi beszédjét. A stúdióban rögzített beszédében a mai és az 1848-as közállapotokat hasonlította össze.
„Egyenlőség, szabadság, testvériség. Ez a három szó állt azokon a röplapokon, amelyek 176 éve felforgatták Magyarországot, és megmutatták a világnak, hogy mit kíván a magyar nemzet. Az egyenlőség volt az első szó a 12 pont alatt, amely kifejezte, hogy miért küzdenek a magyarok. Törvény előtti egyenlőségért, mert csak akkor vagyunk nemzet, csak akkor vagyunk haza, ha mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak és senki sem áll a törvények felett.
Ma egy olyan rendszerben élünk, amely ennek az értéknek a tagadására épül. Egy olyan rendszerben élünk, amelynek a lényege, hogy a hatalmasok bármit megtehetnek, akár a legsúlyosabb, legviszolyogtatóbb bűnöket is elkövethetik érdemi következmények nélkül. Egy olyan rendszerben élünk, ahol a törvény nem minket véd, hanem tőlünk véd, méghozzá azokat a kiváltságosokat, akik a törvényeket hozzák.
Élő hírfolyamunk a nemzeti ünnep eseményeiről.
The post Március 15: Dobrev Klára mondta el elsőként az ünnepi beszédjét first appeared on 24.hu.
Az amerikai politikában komoly vitát váltott ki a szenátus többségi vezetőjének kongresszusi beszéde helyi idő szerint csütörtökön, amelyben kormányváltást sürgetett Izraelben.
Chuck Schumer demokrata politikus a közel-keleti rendezés akadályának nevezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki szerinte irányt tévesztett. Azzal vádolta az izraeli kormányfőt, hogy kabinetjében jobboldali szélsőségeseknek is helyet adott. Kifejtette, hogy szerinte a választások jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy egészséges és nyitott döntéshozatali folyamat induljon Izrael jövőjével kapcsolatban. A demokrata politikus, aki az amerikai politikai élet legmagasabb rangú zsidó származású választott tisztségviselője, változásokat sürgetett a Palesztin Hatóság élén is, és Mahmúd Abbász elnök eltávolítását szintén szükségesnek mondta.
A szenátusban többséget adó demokraták vezető politikusának szavaira reagálva a felsőház republikánus vezető szenátora, Mitch McConnell groteszknek és képmutatónak minősítette az elhangzottakat, rámutatva, hogy amikor Amerika annyira érzékeny a saját demokráciáját érő külföldi befolyásolási kísérletekre, akkor hogyan szólíthatja fel Izraelt demokratikusan választott vezetőjének eltávolítására. „Izrael nem Amerika gyarmata, hogy vezetői a Washingtonban hatalmon lévő párt kényét szolgálják” – fogalmazott, és megjegyezte, hogy csak Izrael állampolgárainak lehet szavuk abban, hogy ki vezesse kormányukat.
Rakétatámadás ért egy kereskedelmi hajót a Vörös-tengeren, Jemen Hodeida nevű kikötővárosától nyugatra – jelentette be pénteken az Egyesült Királyság tengerhajózási biztonsági információs szolgálata (UKMTO) és az Ambrey brit biztonsági cég az MTI tudósítása szerint. A tájékoztatás szerint az incidens 76 tengeri mérföldre történt a várostól, és bár a hajóban kár keletkezett, a legénység biztonságban van, sebesültről nem tudni. Az UKMTO azt is közölte, hogy egy másik hajó, 93 kilométerre Hodeida délnyugati részétől rakétákat észlelt a levegőben.
Csütörtök este az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) arról számolt be, hogy a jemeni húszi lázadók rakétákat lőttek ki Jemen területéről az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger irányába.
Mindeközben a RIA Novosztyi orosz hírügynökség húszi forrásokra hivatkozva csütörtök este azt jelentette, hogy az Irán által támogatott síita lázadók hiperszonikus rakétával bővítették fegyverarzenáljukat.
Izrael Hamász ellen vívott háborújának csütörtöki eseményeiről itt számoltunk be.
The post Rakétatámadás ért egy brit hajót a Vörös-tengeren first appeared on 24.hu.
Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynöksége (Unrwa) közölte, hogy a Gázai övezetben található egyik segélyraktárukat szerdán találat érte, és sokan megsérültek – jelentette az AFP.
„Megerősíthetjük, hogy egy Unrwa elosztó központot találtak el Rafahban” – mondta Juliette Touma, az ügynökség szóvivője az AFP-nek. Hozzátette, egyelőre nincs több információjuk arról, hogy pontosan mi történt, az érintett Unrwa alkalmazottakról sem tudnak többet.
Az Unrwa ezt a létesítményt arra használja, hogy a dél-gázai övezetben lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek élelmiszereket és más életmentő tárgyakat osszanak.
Oroszország nyilvánvalóan hosszú konfliktusra készül a Nyugattal, és állandó katonai fenyegetést jelent Európára nézve – hívta fel a figyelmet Petteri Orpo finn miniszterelnök Strasbourgban az Európai Parlament plénumához intézett szerdai beszédében.
A kormányfő szerint az Európai Uniónak megfelelően kell reagálnia erre a kihívásra, továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, hogy Kijev megnyerje a háborút, és meg kell erősítenie saját védelmi képességeit. Mint mondta, Ukrajna bebizonyította, hogy elszánt és képes megvédeni magát, ami jelentős kihívás az orosz érdekek számára.
Ukrajna támogatása nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűség is. Az orosz katonai sikerek többe kerülnének nekünk, mint az Ukrajna támogatásához szükséges befektetések
Legalább két ember életét vesztette, és többen megsebesültek a kelet-ukrajnai régióban az orosz erők által kedd éjszaka indított dróntámadásokban – közölték szerdán a helyi hatóságok.
Mint az MTI írja, Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója a Telegramon számolt be arról, hogy kedd éjszaka orosz támadásban két ember vesztette életét, öten pedig megsebesültek.
Az északkeleti Szumi megye katonai vezetése is sebesültekről számolt be, miután egy orosz drón csapódott egy lakóépületbe. A helyi hatóságok szerint az ötemeletes lakóház 30 lakása közül 15 szinte teljesen megsemmisült, a romok alól pedig tíz embert menekítettek ki, nyolcan közülük megsebesültek.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán engedélyezte a légierőnek a Gázai övezetbe szánt sürgősségi segélyszállítmány eljuttatását – közölte a dpa helyi hírügynökség. A hadsereg közlése szerint már folynak a szállításhoz szükséges előkészületek, és a segélyt a jelenleg Franciaországban állomásozó C-130-as katonai szállítórepülőgépekkel juttatják majd el a rászorulóknak. Katonai beszámolókra hivatkozva a helyi sajtó arról írt, hogy a segélyszállítás akár már a hétvégén megindulhat.
A Jordánia kezdeményezésére szervezett műveletben Németország mellett Franciaország és az Egyesült Államok is részt vesz.
The post A németek jóváhagyták segélyek ledobását a Gázai övezetben first appeared on 24.hu.
Jeruzsálem déli bejáratánál egy palesztin merénylő megkéselt két, útellenőrzést végző izraeli biztonságit szerda reggel, a támadót agyonlőtték. A rendőrség beszámolója szerint a merénylő Jeruzsálem déli bejáratánál, a 60-as úton felállított útellenőrző pontnál késelt meg két biztonságit, egy 25 éves férfit, és egy 20 éves nőt. Egyikük közepesen súlyos, másikuk enyhe sérülést szenvedett – közölte az izraeli mentőszolgálat.
A közeli al-Kadarban élő, elektromos kerékpáron érkező, mindössze 15 éves késelőt a helyszínen agyonlőtték. Ennél az ellenőrző pontnál tavaly novemberben is volt egy, 20 éves izraeli katona halálát okozó terrortámadás.
A Palesztin Nemzeti Hatóság rámalláhi egészségügyi minisztériumának jelentése szerint éjjel négy palesztin vesztette életét izraeli biztonságiakkal kitört harcokban Ciszjordániában. Egy 16 és egy 23 éves palesztint Jeruzsálem közelében, Givat Zeév telepesváros mellett, további kettőt pedig Dzsenínben, Ciszjordánia északi részén lőttek agyon a biztonsági erők. Givat Zeévnél hárman közepesen súlyosan megsebesültek. Az izraeli rendőrség szerint ott öt palesztin Molotov-koktélt próbált dobni az elhaladó járművekre, és a határőr rendészek ezért lőttek rájuk.
Élő hírfolyamunk a Hamász-Izrael háborúról.
The post Josep Borrell: Az éhezést háborús fegyverként használják Gázában first appeared on 24.hu.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője kedden „ember okozta katasztrófaként” bírálta a Gázába érkező segélyek hiányát, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt mondta, hogy az éhezést háborús fegyverként használják – írja a The Guardian.
Ez a humanitárius válság … nem természeti katasztrófa, nem árvíz, nem földrengés, hanem ember okozta
– fogalmazott Borrell az ENSZ New York-i székhelyén.
A francia nemzetgyűlés kedd esti szavazásán nagy többséggel támogatásáról biztosította az Emmanuel Macron francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij által február 16-án Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.
A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak. A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.
(MTI)
Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot szerdán, hogy Oroszország technikailag készen áll az atomháborúra, és ha az Egyesült Államok csapatokat küld Ukrajnába, az a háború jelentős eszkalációjához vezethet – írja a Reuters.
Putyin néhány nappal a választások előtt beszélt arról is, hogy nem gondolja, hogy a helyzet idáig eszkalálódna. Az orosz elnök szerint egyébként az Egyesült Államokban elegendő szakember van az orosz-amerikai kapcsolatok kezeléséhez.
The post Putyin: Oroszország technikailag készen áll az atomháborúra first appeared on 24.hu.