Best WordPress Hosting
 

Greenhushing – az új negatív fenntarthatósági trend

A greenwashing (zöldremosás) a modernkori szótárunk részévé vált. De máris egy új kifejezés, a „greenhushing” (zöld elhallgatás) született arra az esetre, amikor egy vállalat túlságosan hallgat az eredményeiről, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy inkább nem mutatja be még azokat a lépéseket sem, amit a környezetvédelem érdekében megtett, nehogy baj legyen belőle.

A greenwashing kifejezés arra utal, hogy a vállalkozások eltúlozzák a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. Az alaptalan zöld állítások a nyilvánosság figyelmét és néha felháborodását is kiváltják, nem is beszélve a perekről, amelyeket például az USÁ-ban egyes vállalatok ellen indítottak (pl. a Dasani, a Kroger és a Whole Foods).

A rossz hírnév és a jogi problémák veszélyével szembesülve egyes vállalatok inkább úgy döntenek, hogy egyáltalán nem kommunikálják klímacéljaikat, így azok nem kerülnek nyilvánosságra, ami azért nem pozitív lépés, mert így sem az ügyfeleik, sem más vállalatok nem követik az esetleg jó példákat. A gyakorlat jelzésére új kifejezés született: a greenhushing.

Öntsünk tiszta kávét a bögrébe!

Szeptember 29-én ünnepeljük itthon és még számos országban a kávé napját. A nap eredete nem ismert, de évről-évre egyre több kávé fogyasztó és kávézó csatlakozik a kezdeményezéshez. A nap célja a kávé létezésének ünneplése mellett, a kávé társadalmi és környezeti hatásaira  való figyelemfelhívás is.

A fenntartható étkezéssel foglalkozó Felelős Gasztrohős Alapítvány is ezt az oldalát járja körbe új, Öntsünk tiszta kávét a bögrébe! kampányában.

Reggeli, ebéd utáni, beszélgetés melletti, kapszulás, instant, fekete, tejes, növényi tejes, számtalan helyzetben és formában fogyasztjuk a kávét. Az, ami régen különlegességnek, valóban folyékony aranynak számított, ma már mindenki számára elérhető lett. Ennek a mindennapi luxusnak azonban súlyos ára van környezeti és társadalmi szempontból is. A megnövekedett kereslet például újabb és újabb területek bevonását igénylik, ami az elmúlt 20 évben 2,5 Budapestnyi esőerdő elvesztéséhez vezetett. Emellett a kávénak igen magas a vízlábnyoma és nemcsak a fogyasztás, a feldolgozás során is hulladékot termel: a fennmaradó melléktermék egy savas hatású pép, melyet gyakran a vizekbe dobnak vagy ott hagyják a termőföldeken ezzel károsítva a talajt, vizeket.