Best WordPress Hosting
 

Greenhushing – az új negatív fenntarthatósági trend

A greenwashing (zöldremosás) a modernkori szótárunk részévé vált. De máris egy új kifejezés, a „greenhushing” (zöld elhallgatás) született arra az esetre, amikor egy vállalat túlságosan hallgat az eredményeiről, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy inkább nem mutatja be még azokat a lépéseket sem, amit a környezetvédelem érdekében megtett, nehogy baj legyen belőle.

A greenwashing kifejezés arra utal, hogy a vállalkozások eltúlozzák a fenntarthatóság iránti elkötelezettségüket. Az alaptalan zöld állítások a nyilvánosság figyelmét és néha felháborodását is kiváltják, nem is beszélve a perekről, amelyeket például az USÁ-ban egyes vállalatok ellen indítottak (pl. a Dasani, a Kroger és a Whole Foods).

A rossz hírnév és a jogi problémák veszélyével szembesülve egyes vállalatok inkább úgy döntenek, hogy egyáltalán nem kommunikálják klímacéljaikat, így azok nem kerülnek nyilvánosságra, ami azért nem pozitív lépés, mert így sem az ügyfeleik, sem más vállalatok nem követik az esetleg jó példákat. A gyakorlat jelzésére új kifejezés született: a greenhushing.

Mi az a greenhushing és miért olyan népszerű a cégek körében?

A greenwashing – amely során a vállalatok reklámok és nyilvános üzenetek segítségével klímatudatosabbnak és fenntarthatóbbnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában – már 30 éve meghatározza a környezetvédelem körül zajló diskurzust. A megváltozó trendek és az új kritikus vélemények újabb lépésre késztették a cégeket, akik arra jutottak, hogy jobban megéri inkább kizárni a nyilvánosságot és nem kommunikálni a fenntarthatóság felé tett vállalásaikat. Ezt nevezzük greenhushingnak. A fogalmat Jerry Stifelman márkastratéga és Sami Grover író alkotta meg 2008-ban egy ma már nem elérhető blogbejegyzésben.

Greenwashing vs. greenhushing

Miért döntenek úgy a cégek, hogy nem tüntetik fel a környezettudatosságot tárgyaló terveiket? A greenwashing intézményével, noha sikerült egyes vállalatoknak magukról azt a pozitív képet festeni, hogy ők tesznek a fenntartható jövőért, az ehhez tartozó kommunikáció megteremtette az ellenőrzés és a kritika felületét is. Ezt jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt tizenöt évben elterjedtté vált a liberális oldalon, hogy beperelik azokat a cégeket, amelyek nem teljesítik azokat a klímavédelmi pontokat, amelyeket korábban vállaltak.