Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: microplastic

A bélrendszerünknek is árt a megevett mikroműanyag

Közzétette szerző

Mostanra tudjuk, hogy a mikroműanyagok ott vannak az óceánokban, a folyókban, termőföldben, sőt az Antarktisz védett területein is. Bekerültek az emberek és az állatok táplálékába, és lerakódnak az emberi szervezetben is. Így aztán annyira nem is meglepő, hogy a Nankingi Orvostudományi Egyetem kutatása szerint a műanyag részecske az emberi bélrendszer gyulladásos megbetegedéseiért is felelős.

Yan Zhang kínai kutató kollégáival az emberi széklet elemzésekor összefüggést mutatott ki a mintákban talált mikroműanyagok és a gyulladásos bélbetegség között. A mikroműanyagok (MP-k) emberi szervezetbe jutása kikerülhetetlen a különféle élelmiszerekben és ivóvízben található MP-k általános jelenléte miatt. Az, hogy ezek bevitele mekkora kockázatot jelent az emberi egészségre, messze nem tisztázott.

A kínai kutatók most először vizsgálták az IBD, vagyis a bél gyulladásos betegsége és a mikroműanyagok közötti összefüggést a beteg és egészséges emberek székletében található MP-k kapcsán. A kutatások megállapították, hogy az IBD-s betegek székletében lévő MP-koncentráció jelentősen magasabb volt, mint az egészséges embereknél. Összesen 15-féle mikroműanyagot azonosítottak a székletben, a legdominánsabbak a polietilén-tereftalát és a poliamid voltak.

PostPin It!

Növényi szűrővel a mikroműanyag szennyezése ellen

Közzétette szerző

A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.

A ScienceDaily számolt be arról, hogy a British Columbiai Egyetem (UBC) Biotermék Intézményének kutatói olyan szűrőt hoztak létre, amely képes arra, hogy felfogja a vízben lévő mikroműanyagokat. A szűrő előállításához a tanninokat fűrészporral keverték össze. A tanninokat magyarul csersavaknak is hívjuk; ezek azok a természetes növényi anyagok, amelyek az éretlen gyümölcsökben előidézik azt a jellegzetes, fanyar ízt, ami összerántja a szánkat. Mivel a szűrő nem műanyagból, hanem megújuló és lebomló anyagokból készül, ezáltal nem is járul hozzá a további szennyezéshez.

A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb műanyagok, melyek közül becslések szerint 14 millió tonnányi gyülemlett fel az óceán fenekén – a mennyiség pedig minden évben csak nő. Az európai mikroműanyagok 8%-a szintetikus textilből ered, globális szinten pedig 16-35%-os ez az arány, így évente körülbelül 200-500 ezer tonnányi ilyen anyag kerül be a ruhákból a tengerekbe. A részecskék leggyakrabban az első mosások után válnak ki. A fast fashion nagymértékben hozzájárul a szennyezéshez, hiszen gyártmányaikat gyorsan cserélik, és rossz minőségük miatt mosáskor több mikroműanyagot engednek ki. A textileken túl egyéb fogyasztói termékek és az ipari hulladékok is hozzájárulnak a mikroműanyagok felgyülemléséhez.

PostPin It!

Némelyik tóban már több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Közzétette szerző

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott. A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította – az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

PostPin It!

Egy bankkártyányi műanyagot lélegzünk be hetente

Közzétette szerző

Egy friss kutatás szerint a környezetünkben lévő műanyagok bomlásából származó, a levegőben lebegő apró szennyeződésekből egy bankkártyányit lélegzünk be minden héten.

A Physics of Fluids című tudományos szakfolyóiratban megjelent egy új tanulmány, ami egy új számítógépes modell segítségével elemezte a felső légutakba jutó és ott lerakódó mikroműanyagok mennyiségét. A Sydney-i Műszaki Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy óránként 16,2 darab mikroműanyag részecskét lélegzünk be. Ez heti átlagban nagyjából egy bankkártya tömegének megfelelő műanyagot jelent.

Ezek az 5 milliméteresnél kisebb műanyag részecskék a környezetünkben lévő műanyagok bomlásából származnak, és komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Az utóbbi években egyre több tudós foglalkozik ezekkel a negatív hatásokkal, bár egyelőre pontosan még nem tudják, hogy hosszú távon milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre a benne felhalmozódó műanyag részecskék.

PostPin It!

Június 5 a környezetvédelem világnapja

Közzétette szerző

Idén a műanyagszennyezés leküzdésére hívják fel a figyelmet e nap alkalmából. Több millió tonna műanyagot gyártanak évente, és ennek kb. harmada egyszer használatos. Ez nagy terhelést jelent a környezetünkre nézve, a mikroműanyagok pedig bekerülhetnek az ételeinkbe és az ivóvízbe is.

A műanyagok előállításához is fosszilis tüzelőanyagra van szükség, amely hozzájárul az éghajlatváltozás fokozásához. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint 80%-os csökkentést érhetünk el a műanyagszennyezés terén 2040-ig. Ehhez újrafelhasználásra, újrahasznosításra, illetve más anyagok használatára, körforgásos gazdaság kiépítésére lesz szükség – amely mindannyiunk érdeke.

A FÖLD EGY NAGY MŰANYAG BOLYGÓVÁ VÁLTOZIK.  

PostPin It!