Egy hónap mindig vasárnappal kezdődik, 28 napos, ami pontosan négy hét, viszont így csak 13 hónapba „fér bele” az év
– manapság talán nem sokan gondolnák ezt jó ötletnek, pedig volt a történelemnek olyan pontja, amikor úgy tűnt, átáll erre az időszámításra a világ. Például nem lenne kérdés, milyen napra esett 18-a, mert minden hónapban szerdára jönne ki.
Nem is ez lenne a „nyugati” történelem első naptárrendszer-változtatása: Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) vezette be a tavaszi napéjegyenlőségtől tavaszi napéjegyenlőségig tartó julián /Julianus naptárt, ami a holdfázisokon alapuló római naptárt szökőnapokkal toldotta meg, mert a császár már azon kapta magát, hogy egy eredetileg tavaszi ünnep nyárra esett.