A Botanikai Közlemények a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának folyóirata.
Megjelent elektronikusan a Botanikai Közlemények 2024. évi 111. kötetének 1. füzete (https://ojs.mtak.hu/index.php/BotKozlem/issue/view/1274) az alábbi tartalommal. A nyomdai előállítás folyamatban van.
Hábenczyus A. A., Süveges K.: Néhány adat Szeged flórájához
A Kitaibelia botanikai-természetvédelmi folyóirat a Pannon Ökorégió (Kárpát-medence) területéről publikál eredeti közleményeket florisztikai, növényföldrajzi, taxonómiai, nevezéktani, társulástani, ökológiai, természetvédelmi botanikai, tudománytörténeti témában.
A folyóiratot Molnár V. Attila és Vidéki Róbert alapította 1996-ban. A lap címe Kitaibel Pálnak (1757–1816), a legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar botanikusnak igyekszik emléket állítani. A Kitaibelia magyar és angol nyelven közöl cikkeket. A közlemények összefoglalói, az ábrák és táblázatok címei, feliratai kétnyelvűek. A Kitaibelia évente két lapszámot publikál, elektronikusan (ISSN 2064-4507) és nyomtatásban (ISSN 1219-9672). Az elektronikus kiadás cikkei szabadon hozzáférhetők honalpunkon. A nyomtatott kötetek megrendelhetők a szerkesztőségtől. Egy kötet ára 1000 Ft.
A folyóiratban megjelenő cikkeket az MTA Könyvtárának Repozitóriuma (REAL) és a Debreceni Egyetem electrinikus Archívuma archiválja.
Pifkó Dániel biológia-történelem szakos végzettségével munkássága során mindvégig kitűnően valósította meg az előremutató felfedező botanikai kutatások, valamint a múlt tiszteletének és feltárásának egyensúlyát. Pifkó Dániel 2023.10.25-én, Szerbiában a Cemerno-hegységben tragikus hirtelenséggel elhunyt. 46 éves volt.
Kezdeti éveiben különböző területek (Tornai-karszt, Budai-hegység, Visegrádi-hegység, Zempléni-hegység, Zsámbéki-medence, majd Albánia teljes területeinek) florisztikai feltárásába kapcsolódott be, és vezette a Bükkalján folyó, elsősorban erdőssztyepp-fragmentumok felkutatását célzó kutatásokat.
Fő kutatási területe is innen indult: a 2000-es évek elejétől kutatja a hazai zanót (Chamaecytisus) nemzetség taxonómiáját, később kiterjesztve vizsgálatait a Kárpát-medencére és a nemzetség teljes elterjedési területére.
Robin Wall Kimmerer botanikus, az amerikai őslakos potavatami törzs tagja ebben a kötetében összefonja az indián ősök bölcsességét, a tudományos ismereteket és saját gondolatait, mint egy három szálból álló szentperjefonatot, hogy feltárja az ember és a természet közötti kapcsolat megannyi rétegét.
A Hierochloe odorata vagy Anthoxanthum nitens (hétköznapi nevén illatos szentperje) Észak-Amerikában őshonos gyógynövény. Sok bennszülött indián nép szent növényként tiszteli. Jellegzetesen kellemes, édes illatát a kumarin elnevezésű aromás vegyületnek köszönheti.
Kimmerer az ember és a többi élőlény közötti kölcsönösség meglétének fontosságát saját életéből és törzsének szellemi örökségéből származó példákkal és történetekkel illusztrálja. Rávilágít arra, hogy a természeti világ számtalan ajándékkal lát el bennünket, és elgondolkodik azon, vajon hogyan viszonozhatjuk ezeket. Elmélkedik a biológiai sokféleség megfogyatkozásáról és a földdel való kapcsolatunk helyreállításának sürgető szükségességéről, arra bátorítva, hogy ismerjük fel minden élőlény belső értékét, és legyünk természeti javaink tudatos, gondos gazdái.