Best WordPress Hosting
 

Kevesen emlékeznek már a XX. század egyik legnagyobb magyar fenegyerekére

Libik György hazafelé motorozott, amikor észrevette a rettegett AVO-vezér, Péter Gábor konvoját. Keresztbe fordult előttük az úton, fegyveres testőrök ugráltak ki az autókból. Szó nélkül lelőhették volna, pedig ő csak beszélgetni akart Péterrel, mert rég látta

– idézi fel Medgyesi Konstantin történész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

Történetünk főhőse a XX. század egyik utolsó aranyifjúja, aki a vészkorszakban embereket mentett, SS-teherautót robbantott, és túl karakán volt ahhoz, hogy később besúgó legyen. Nagy Imrét segítette 1956-ban, kétszer is el kellett hagynia szeretett hazáját, és akit életen át tartó tragikus szerelem kötött a korszak egyik legszebb, és legmegközelíthetetlenebb nőjéhez, Szent-Györgyi Albert lányához, Kornéliához.

Szent-Györgyi Albert családjának értékes porcelántárgya került elő

Sokszor a legfurcsább módon és helyekről kerülnek elő értékes, de megfizethető tárgyak, így az ember a nyilvánvaló opciókkal már meg sem próbálkozik: sokan épp ezért mellőzik a régiségpiacokat, vagy épp aukciósházakat, gondolva, hogy ott nem terem számukra babér.

Ellenpéldák persze szép számmal vannak, így ezeket a forrásokat kizárni elég erős tévedés – tökéletesen bizonyítja ezt egy hazai gyűjtő egy, a Fischer-féle porcelángyár munkáival foglalkozó Facebook-csoportban feltűnt posztja, ami a legismertebb fővárosi piacon horogra került csodáról számol be.

A csúnyán visszaragasztott két kitört darab, valamint a „Fischer Vilmos Kolozsvárt 1886” fekete tollal írt jelzés úgy látszik nem keltette fel a piacon keringő gyűjtők és kereskedők érdeklődését, ezért egy viszonylag késői délelőtti időpontban, immár elfogadhatóvá szelídült áron került a birtokomba. A festödei jelzésből arra következtettem, hogy a tárgy magyar megrendelésre készült, és egy magyar család címerét hordozza. A megrendelés érdekessége, hogy maga az alaptárgy nem az akkori Magyarországon készült, hanem Arnold Schütz 1870 körül alapított majolika-, kőedény- és samottgyárában, a ma Szlovéniához tartozó Celjében, ami akkor az Osztrák Császárság Untersteiermark tartományának része volt. […] (Sűrűn előforduló gyakorlat, hogy egy másik gyárból érkező nyers tárgy benyomott jelzésére a festöde ráírja – jelen esetben keresztben – a saját jelzését, minél jobban elfedve azt.)

„Barbár cselekedet” – ledöntötték Szent-Györgyi Albert enyingi mellszobrát

„Engedjék meg, hogy mély felháborodásomról, illetve arról a barbár cselekedetről írjak, amit ma reggel tapasztaltunk településünkön” – kezdi Facebook-posztját Viplak Tibor, Enying polgármestere a város önkormányzatának oldalán, majd hozzáteszi: magukat erősnek gondoló, barbár, semmitérő, nulla emberek feldöntötték az éjszaka folyamán Szent-Györgyi Albert mellszobrát.

Te, aki ezt a cselekedetet tetted, tudod egyáltalán, hogy ki volt Ő? Fogalmad sincs, gondolom. Hol vagy te ahhoz, hogy a kezedet ráemeled? Politikusként az életét kockáztatta a fasiszták és a kommunisták elleni küzdelemben.

Hol vagy te, hogy ránézz egyáltalán?