via greenfo.hu => eredeti post link
Az önszerveződő városi közösségek eredményesen szállhatnak szembe a túlfogyasztásra épülő piaci-fogyasztói kultúrával. Olyan életmódgyakorlatokat tudnak elterjeszteni, amelyek ökológiailag tudatosabbak, és a tudás átadásán, a mértékletességen, a megosztáson alapulnak – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása.
Sok esetben pazarlóan és környezetpusztítóan, a fenntarthatósági szempontokat mellőzve működnek a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerek. A nem fenntartható berendezkedést gyakran gazdaságpolitikai intézkedések is támogatják, ezzel kényszerpályákat jelölve ki. Ezek az útfüggőségek jelentősen korlátozzák az ökológiai-társadalmi szempontokat érvényesíteni törekvő fogyasztók lehetőségeit. A fenntarthatósággal törődő városi közösségek tehát nincsenek könnyű helyzetben, a Corvinus kutatói pedig felmérték, mennyire nehéz a feladatuk.
A kutatás keretében 21 interjú készült 2020-21-ben városi közösségek tagjaival, akik a mobilitás, a közösségi kertek, az energia, az élelmiszer, az állatjólét, a lakhatás, a divat és a hulladékcsökkentés területén járultak hozzá az ökológiailag tudatosabb viselkedési minták terjesztésében Budapesten. Az eredményeket összefoglaló tanulmány az Environmental Policy and Governance folyóiratban jelent meg idén június 29-én. A cikk egyik fő tanulsága, hogy az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában.