Best WordPress Hosting
 

Triciklire szállt a postás, a fagyis meg a virágárus – a teherbringák virágkora

Az egyik első tricikli James Starley 1876-os, Coventry Rotary nevű modellje volt, melyen két kis, egymás mögötti kereket egyensúlyozott ki egy oldalsó, nagy kerék. 1884-re már többféle három- vagy többkerekű kerékpárváltozat futott Angliában. A tricikliket kezdetben gyakorlásra, divat- és szabadidős célra használták, elsősorban azok, akik nem tudtak vagy nem mertek a magas kerekű biciklire felülni. A Budapesti Kerékpár Egyesület 1884-es cinkotai kirándulásán „a tagok kerékpáron vagy triciklin jelennek meg”. A Hoffmann házaspár kétszemélyes triciklin kelt nászútra Budapestről Velence felé 1885-ben. Berlin utcáin 1891-ben felbukkant egy vállalkozó, aki a triciklijére szerelt kályhában sütötte, és útközben árulta a waffelt.

Budapesten a magyar posta 1895-ben tricikliket tesztelt a Nagykörúton belüli területen, és az 1896-os városligeti, millenniumi kiállítás postahivatala is triciklikkel gyűjtötte a leveleket. Egy másik kísérletük a biciklis táviratkihordás volt – először Fiumében, majd 1897-től Budapesten is. A „magyar kir. táviratkézbesítő” feliratú postásbicikliket az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár gyártotta. Nagyváradon, Pozsonyban, Kolozsváron, Pécsett, Aradon, Orsován és Brassóban is volt kerékpáros kézbesítés. Motoros tricikliket 1900-tól, automobilokat 1905-től kezdett használni a posta.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György | Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.084 Triciklis postás a millenniumi kiállítás szivattyútelepén a Városligetben 1896-ban.

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

A lakhatás elérhetőségének és megfizethetőségének javításával próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány több, az elmúlt időszakban bejelentett intézkedés alapján.

Mi történt? Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) munkaerőpiaci konferenciáján szerdán a Portfolio.hu cikke szerint.

A legnagyobb munkaerőtartalékok a nemzetgazdasági miniszter szerint most a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon találhatóak, a tartalék felszívásának egyik módja pedig a mobilitás növelése.

Rekordszámú zöld rendszám került az utakra februárban

A februári rekord hónap után már több mint kilencvenezer zöld rendszámos autó van az utakon, és a tisztán elektromos autóflotta is ötvenezer felett van.

Mi történt? A G7 számolt be az Energiaügyi Minisztérium pénteki közlése nyomán arról, hogy februárban rekordszámban helyeztek forgalomba zöld rendszámos gépjárműveket a magyar utakon. A hónapban kiadott 10 735 rendszámból 2594 kapott zöld azonosítót, amiből 1704 volt tisztán elektromos autó.

Ez már a céges elektromos autó támogatás hatása? Feltehetően a rekord bővülés mögött szerepet játszott a támogatás is, de egész Nyugat-Európában volt egy jelentős elektromos fellendülés a tavalyi évben, ami mostanra érhetett el hazánkba is.

Az ötkarikás Párizs a fenntarthatóságra és zöld mobilitásra is fókuszál

Még nem ég a világ olimpiai lázban, de az idei nyári párizsi ötkarikás játékok arról biztosan elhíresülnek, hogy a sportolók és a rendezők minimális kibocsátással közlekednek.

A 33. újkori nyári olimpiát július 26. és augusztus 11. között rendezik. Párizs a harmadik alkalommal ad otthont a világ legnagyobb sporteseményének, amivel beéri az angol fővárost. Mivel az NRGreport nem sporttal foglalkozik,  az energia a fő témájuk, ezért ezen a szemüvegen át vizsgálták a hatalmas rendezvényt.

A téma adott és forró, mert az energia, a környezetvédelem, a kibocsátás-csökkentés, gyakorlatilag ma már az élet minden területét elérte. Nem lehet kibújni sehol sem alóla. Ha ezeket összekötik vagy inkább egybe gyúrják egy pozitív üzenetet hordozó világra szóló eseménnyel, ez minden PR és marketing szakember álma. Talán ezért is vált a Toyota az olimpiai és a paralimpiai mozgalomnak a mobilitási partnerévé. Az együttműködésüket nem ma kezdték.

Kevesebb autó kellene! Orbán a zsákutcás irányt választotta

Az 1900-as évek első felében széles tömegek számára vált elérhetővé a mobilitás új élménye. Akkor még senki nem gondolta, de mára a fenntarthatatlanság egyik iskolapéldájává vált. Magyarországon az elmúlt 13 évben 1 millióval nőtt a személygépkocsik száma, és már eléri a 4,1 millió darabot, melyből csupán 43 ezer darab a tisztán elektromos. Az 5,4 millió lakosú Norvégiát gyakran említik, mint példamutató országot az elektromos autók elterjesztésében. 2010 és 2022 között 600 ezerrel nőtt a tisztán elektromos és 200 ezerrel a hibrid autók száma, a belső égésű motorral hajtott autóké viszont nem csökkent.

Most már arról panaszkodnak a norvégok, hogy városaikban a sok parkoló és közlekedő gépkocsi rontja az életminőséget, és inkább a tömegközlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást kellene előnyben részesíteni. Ráadásul a támogatásokat elsősorban a jobb módú rétegek vették igénybe azért, hogy vegyenek maguknak egy második (harmadik, stb.) autót a meglévő mellé.

Norvégia -autó töltők az elektromobilitás éllovasánál.

Mit tud egy luxusroller?

Mit várhatunk ma egy csúcskategóriás, legálisan megvásárolható elektromos rollertől? Egy extrákkal kitömött erőgép kormányánál kerestük a választ erre, és arra is, hogy kinél válhat be egy ilyen fullos masina, és ki az, akinek viszont nem ajánlanánk.

A cseh járműgyártásról az embereknek általában a Skoda vagy az obskúrusabb márkák kedvelőinek a Tatra, esetleg a Zbrojovka ugrik be. Melléjük kíván felzárkózni egy fiatal prágai brand, a Lamax, amely az elmúlt időszakban komolyan ráfeküdt az elektromos járgányokra. A kínálatukban ott figyelnek a kismotorok, quadok, illetve természetesen a világszerte szárnyaló népszerűségű elektromos rollerek is.

Ez utóbbi csoport legnagyobb tudású tagja a beszédes nevű Lamax eRacer névre hallgató termék, amely jelenleg egyike a legjobb, itthon is legálisan megvásárolható elektromos rollereknek, legalábbis papíron. Kértünk egyet kölcsön Lamaxéktól, hogy megnézzük, hogy konkrétan mit is tud egy durván 400 000 forintot kóstáló, über-prémium ligásnak nevezett modell, illetve hogy kinél válhat be, és kinek nem javasoljuk.

Szigorítás: visszavonhatják ezeket a rendszámokat

Csaknem 35 ezer rendszámot vonhatnak vissza Magyarországon egy új szigorítás miatt. Bizonyos autóktól megvonnák a különleges jogosultságokat biztosító zöld rendszámtáblákat.

Az Építési és Közlekedési minisztérium tervezett szigorítása miatt a plug-in hibrid autók nem rendelkezhetnek a különleges jogosultságokat, például ingyenes parkolást adózási könnyítéseket biztosító zöld rendszámtáblákkal.

A friss adatok szerint 2023-ban több mint 6500 plug-in hibrid autó kapott hazai rendszámot, tisztán elektromos gépkocsiból pedig több mint 10 ezret adtak át. Október végén már összesen 82 277 járművön van speciális rendszámtábla – írja a Pénzcentrum.

Gyorsabban fogynak a magyar diákok idehaza, mint a határon túl

Magyarországon jelentősen csökken a közoktatásban tanulók száma, aminek csak az egyik oka demográfiai. Ebbe az irányba hatott a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése, és nem segítettek a gyakori oktatási átszervezések sem. Míg az általános iskolákban nem meglepő módon a lakosságfogyásnak megfelelő itthon a visszaesés, a középfokú oktatásban a diákok száma mellett az oktatásban eltöltött idő is csökken, vagyis egyre többen hullanak ki az iskolarendszerből érdemi képzettség nélkül.

Bár a viszonyok eltérőek, érdemes ezt összevetni azzal, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségek magyar tanítási nyelvű iskolába járó gyermekeinek száma kevésbé csökkent. Ezekben az országokban fejlődik a magyar nyelvű középfokú oktatás is, pedig korábban sokszor az jelentett kihívást e közösségek számára, hogy kevesen választják az alap után a középfokú képzésben is az anyanyelvet.

A magyarországi középiskolások száma a 2010/2011-es tanévben még 87 százaléka volt az általános iskolásokénak, ez 2019/2020-ra 69 százalékra csökkent. Eközben a határon túli magyar iskoláknál ez 38-ról 32 százalékra módosult, azaz arányaiban lassabban csökkent. Felmerülhet a kérdés, hogy esetleg Magyarországról járnak-e már át diákok Szlovákia és Románia magyar iskoláiba, de ilyen adatokat nem sikerült az említett országoktól szerezni – a mindennapi tapasztalatok alapján érzékelhető számban valószínűleg csak Ausztriára korlátozódik ez a jelenség. (Az alábbi grafikonon Magyarország nevére kattintva eltüntethetők a magyar adatok, így könnyebben kivehetővé válik a többi érték.)

A városi közösségek még ellenszélben is képesek támogatni az ökológiai fordulatot

Az önszerveződő városi közösségek eredményesen szállhatnak szembe a túlfogyasztásra épülő piaci-fogyasztói kultúrával. Olyan életmódgyakorlatokat tudnak elterjeszteni, amelyek ökológiailag tudatosabbak, és a tudás átadásán, a mértékletességen, a megosztáson alapulnak – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása.

Sok esetben pazarlóan és környezetpusztítóan, a fenntarthatósági szempontokat mellőzve működnek a jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerek. A nem fenntartható berendezkedést gyakran gazdaságpolitikai intézkedések is támogatják, ezzel kényszerpályákat jelölve ki. Ezek az útfüggőségek jelentősen korlátozzák az ökológiai-társadalmi szempontokat érvényesíteni törekvő fogyasztók lehetőségeit. A fenntarthatósággal törődő városi közösségek tehát nincsenek könnyű helyzetben, a Corvinus kutatói pedig felmérték, mennyire nehéz a feladatuk.

A kutatás keretében 21 interjú készült 2020-21-ben városi közösségek tagjaival, akik a mobilitás, a közösségi kertek, az energia, az élelmiszer, az állatjólét, a lakhatás, a divat és a hulladékcsökkentés területén járultak hozzá az ökológiailag tudatosabb viselkedési minták terjesztésében Budapesten. Az eredményeket összefoglaló tanulmány az Environmental Policy and Governance folyóiratban jelent meg idén június 29-én. A cikk egyik fő tanulsága, hogy az önszerveződő közösségi összefogások még a kedvezőtlen körülmények ellenére is képesek pozitív hatást elérni, részt vállalni az ökológiai fordulat közelebb hozásában.

Raj Chetty: Ha felkarolnánk az elveszett Einsteineket, négyszer annyi feltalálónk lenne

Az elmúlt években visszatérő panasz, hogy az amerikai álom halott. Mit mutatnak erről a tudományos tények? Tényleg meghalt, és ha igen, mi ölte meg?

Először is érdemes tisztázni, mit is értünk amerikai álom alatt. Amerikára olyan országként gondolunk, ahol szorgalommal minden gyereknek megvan az esélye, hogy jobban keressen és jobb körülmények között éljen, mint a szülei. Sokakat ez az álom vonz Amerikába, de a gondolat persze a világ más részein is gyökeret vert. Biztos vagyok benne, hogy Magyarországon is, hiszen mindenki olyan társadalomban szeretne élni, ahol kemény munkával előre lehet jutni. Kutatásaink során elsősorban az amerikai adatokat tanulmányozzuk, de sok hasonló tanulság levonható más országok számára is. Amerikával kapcsolatban a következőt találtuk:

a múlt század közepén, az 1940-es, 1950-es években szinte az összes gyerek többet ért el, mint a szülei, ilyen értelemben megvalósították az amerikai álmot. Ám az adatokból tisztán látszik, hogy idővel ez megváltozott.