via 24.hu => eredeti post link
Nem az a tökéletes affér, ha találkozgatsz valakivel, hanem az, ha nem is buksz le
– turnézott cége filozófiájával Noel Biderman ügyvezető éveken át az amerikai tévéműsorokban. Az Ashley Madison pontosan erre épült: online asszisztenciát biztosított a házasságon kívüli kapcsolatokhoz. Az ötlet etikusságát bőven lehet vitatni, ám azt kár tagadni, hogy több tízmilliós felhasználóbázisával hamar bebizonyította, hogy van rá igény. Az Ashley Madison aztán megkapta azt a pofont, amely a lehető legmélyebbre ment, hiszen mi is lehetne veszélyesebb annál, ha pont egy ilyen jellegű, a diszkréciót legfontosabb elemeként emlegető céget meghackelnek, és több millió házasságtörő adata kerül ki az internetre? A társkereső felemelkedéséről és bukásáról ki más is csinálhatott volna dokumentumsorozatot, ha nem a Netflix? Az Ashley Madison: Szex, hazugság és botrány egykori dolgozók, hackerek, nyomozók, hűtlenkedők és felszarvazottak történetén keresztül mutatja be a nemcsak rettentően kínos, de emberéleteket is követelő sztorit.
Az Ashley Madison ötlete még az ezredfordulón pattant ki Darren J. Morgenstern fejéből. A kanadai üzletember az akkor még csak szárnyaikat bontogató, de rendkívül népszerű online társkeresők statisztikáit látva képedt el, amelyek szerint a szolgáltatásokat használók mintegy harminc százaléka házas. Ebben látta meg a piaci rést: mi lenne, ha kifejezetten olyan online társkeresőt indítana, ahol félrelépni vágyók találhatják meg diszkrét körülmények közt azokat, akik ugyancsak kikacsintanának házasságukból? A 2002-ben elrajtoló, kezdetben mérsékelt sikerrel működő weboldal akkor kapott nagy hátszelet, amikor Biderman ügyvéd és marketingspecialista vette át a cég ügyvezetői posztját. A férfi a kendőzetlen rámenősséget választotta üzleti stratégiájának, „Az élet rövid. Kezdj viszonyt!” szlogennel hirdette a céget, és tévéműsorról tévéműsorra járva bizonygatta az Ashley Madison fontosságát.