via g7.hu => eredeti post link
Az Oroszországgal szemben az ukrajnai agressziót követően hozott szankciók hatékonyságának megítélése közel két évvel az invázió kezdete után nem egyszerű dolog. Azt erős túlzás lenne állítani, hogy az orosz gazdaság jól áll: a tavalyi növekedést nagyrészt a hadiipar hajtja, az infláció emelkedik, az alapkamat 16 százalék, a képzett munkaerőből hiány van, és a fenti folyamatok erős béremeléseket kényszerítenek ki, amelynek jó részét a hadiipart és a hadsereget eltartó költségvetés állja.
Másfelől azonban Oroszország messze nem omlott össze és nem szigetelődött el; olajexportja ha valamelyest meg is csappant, de folyik; importja stabil és magas; hadi termelése ennek köszönhetően összeszedte magát; és tartalékai is vannak még – a tavalyi, 3,5 százalékos növekedést hozó év nemcsak a szankciós helyzet és a hadiállapot, de az elmúlt bő évtized békésebb időszakainak tartósan gyenge gazdasági teljesítményéhez viszonyítva sem rossz.
Joe Biden elnök kormánya ezen a helyzeten most egy újabb szankciós húzással próbál változtatni: egy december végén kiadott rendelet értelmében az Egyesült Államok először vezet be másodlagos vagy második szintű szankciókat Oroszországgal, illetve az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokkal szemben.