Best WordPress Hosting
 

Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon

Az ukrán állam anyagi és katonai támogatását az utóbbi hónapokban egyre komolyabb problémák hátráltatták az Egyesült Államokban és Európában is. 

Washingtonban – a Republikánus Párt belső vitái, Donald Trump de facto elnökjelölt és képviselőházi radikális követői Ukrajna-ellenes álláspontja miatt – fél évbe telt átnyomni a kongresszuson a támogatás megújítását, ami a fegyverszállítások időleges leállásához és az ukrán készletek elapadásához vezetett, így pedig az utóbbi hetek orosz sikereihez is hozzájárult.

Az Európai Unióban közben a mai napig él az eszkalációtól való félelem, ami (szemben a magyar sajtót ellepő kormánypropaganda állításaival) jelentősen korlátozza a katonai segítség mértékét és hatásosságát; míg a pénzügyi támogatást a tagállamok és az Európai Unió közösségi fiskális kapacitásainak szűkössége és egyebek mellett az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar akadékoskodás is nehezíti.

Ózd is gyászol, meghalt az ukrán fronton egy kétszeres Európa-bajnok súlyemelő

A pályafutását egy doppingolás miatt kiszabott nyolcéves eltiltás miatt 2018-ban befejező sportoló az oroszok 2022-es ukrajnai inváziójának első napjaiban csatlakozott a fegyveres erőkhöz. Május 5-én, 30 évesen a fronton érte a halál.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Orosz telefonbetyárok buktathatták le a NOB elnökét

Zaharova arra reagált, hogy a NOB elnöke két ismert orosz telefonbetyárnak, Vovannak és Lexusnak elismerte: az általa irányított testület arra kérte az Ukrán Olimpiai Bizottságot, hogy kövesse nyomon az orosz sportolók hazafias kijelentéseit az interneten annak érdekében, hogy megakadályozzák részvételüket a párizsi olimpián.

A sportvezető közölte, hogy a NOB-nál működik egy felügyelőbizottság, amely egy független céggel együtt ellenőrzi a sportolóknak az orosz hatóságokat támogató nyilvános nyilatkozatait.

Bach azt is elmondta a Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarovnak és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecovnak, hogy azok az afrikai sportolók, akik részt kívánnak venni az Oroszország által szeptemberben megtartandó barátság játékokon egyebek között azt kockáztatják, hogy nem indulhatnak többé a jövőbeni olimpiákon.

Az észtek újabb katonai segélyt küldenek Ukrajnának

Észtország újabb, húszmillió euró értékű katonai segélycsomagot küld hamarosan Ukrajnának – jelentette be Hanno Pevkur észt védelmi miniszter csütörtöki kijevi látogatásán.

Az észt védelmi tárca hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleménye szerint az új csomag elsősorban tüzérségi lőszereket, páncéltörő fegyvereket, robbanóanyagokat, gázálarcokat, mesterlövész felszereléseket és kisebb kaliberű lőszereket tartalmaz majd.

Ezt a csomagot úgy állítottuk össze, hogy Ukrajna számára maximális előnyöket biztosítsunk, ugyanakkor garantáljuk, hogy ne csökkentse Észtország védelmi képességeit

Az orosz vagyon felhasználásáról vitáztak Brüsszelben

Az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére kell fordítani, nem pedig fegyverek vásárlására – jelentette ki az osztrák kancellár Brüsszelben a tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön.

Karl Nehammer kijelentette, az olyan semleges országoknak, mint Ausztria, ha támogatják a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség felhasználását, biztosítékra van szükségük arra vonatkozóan, hogy azt Ukrajna megsegítésére költik, „nem pedig fegyverekre és lőszerekre”.

Eredetileg arról volt szó, hogy az újjáépítésbe kellene fektetni Ukrajnában

Moszkva azt állítja, elfoglalt egy települést

Három frontszakaszon előrenyomulva bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Tonenyke települést és Alebasztrova vasútállomást, írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közlése nyomán.

A hadijelentés szerint az orosz erők visszavertek két ukrán ellenrohamot, valamint megelőző csapásokkal megakadályozták, hogy ukrán erők és külföldi „zsoldosok” megkíséreljenek behatolni a határon az oroszországi belgorodi régióban.

The post Moszkva azt állítja, elfoglalt egy települést first appeared on 24.hu.

Szlovénia kiutasított egy orosz diplomatát

A szlovén külügyminisztérium csütörtökön értesítette a ljubljanai orosz nagykövetséget arról, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján kiutasít egy orosz diplomatát.

A tárca közleménye szerint a diplomatának március 28-ig el kell hagynia Szlovéniát. A Siol hírportál arról számolt be, hogy a szóban forgó diplomata Szergej Lemesev alezredes, a katonai attasé helyettese.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 9. cikke lehetővé teszi, hogy a fogadó állam bármikor értesíthesse a küldő államot arról: egyik diplomatája vagy bármelyik alkalmazottja persona non grata, anélkül hogy magyarázatot kellene adnia.

A visegrádi külügyminiszterek legalább egy dologban egyetértettek Ukrajnával kapcsolatban

A visegrádi csoportot alkotó négy ország külügyminisztere csütörtökön Prágában egyetértett abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja a nemzetközi jog megsértését jelenti – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.

Őszinte és nyílt megbeszélést folytattunk, s ma éppen erre van szükség. A cseh (V4-)elnökség úgy véli, hogy a visegrádi csoportban fontos a párbeszéd fenntartása, ez az egyik eszköze a kölcsönös kapcsolatoknak

– mondta a cseh diplomácia vezetője a tanácskozást jellemezve.

Orosz vagyonból Ukrajna felfegyverzése?

Uniós csúcsot tartanak március végén, melyen arról is dönthetnek, hogy a háború elején lefoglalt orosz források kamatainak 90 százalékát Ukrajna felfegyverzésére költsék, tíz százalékát pedig egyéb támogatásra. Ez még nem jelentené a lefoglalt teljes orosz vagyon átadását Ukrajnának: az ugyanis hárommilliárd eurónyi kamatot termel évente – most csak ehhez nyúlnának hozzá.

A következő uniós csúcsról ebben a cikkünkben részletesen írtunk.

The post Orosz vagyonból Ukrajna felfegyverzése? first appeared on 24.hu.

Orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost

Orosz rakétatámadás érte az ukrán főváros központi részét csütörtök hajnalban – közölte Vitalij Klicsko polgármester, hozzátéve, hogy a csapás nyomán tízen megsebesültek. Február eleje óta ez volt az első súlyosabb rakétatámadás Kijev ellen. Klicsko közölte, hogy rakétamaradványok hullottak le a város több részében, és emiatt több lakóépületben és egyes ipari létesítményekben is károk keletkeztek.

Két sebesültet kórházba kellett vinni. Az ukrán légvédelem több rakétát indított a támadás ellen, és Mikola Olescsuk légierő-parancsnok szerint az összes orosz rakétát eltalálták, több mint harmincat.

The post Orosz rakétatámadás érte az ukrán fővárost first appeared on 24.hu.

„Alacsony az IQ-ja vagy kényszerítik” – nem értik a Putyint éltető olimpiai bajnokot

Az oroszországi elnökválasztás idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tart majd, és ugyan teljesen egyértelmű, hogy az egész csak formalitás, hiszen Putyinnak nincsenek igazi kihívói, az elnök azért tart kampányeseményeket.

Egy ilyenen bukkant fel Veronika Sztyepanova, aki a saját Instagram-oldalán azt mondta a moszkvai beszéd után:

Egy győztes ország erős elnökét láttam és hallottam.

Amerika egyre kevésbé képes úrrá lenni a világ válságain

Joe Biden 2021-es hatalomra jutása Donald Trump éveinek kiszámíthatatlansága után normalizációt hozott az amerikai külpolitikában, de az utóbbi hónapok ugyanakkor Biden számára is a folyamatos, és látszólag egyre kevésbé sikeres válságkezelésről szóltak.

Ukrajna amerikai támogatása ugyan Bidentől függetlenül, a kongresszus trumpista képviselőinek befolyása miatt, de megakadt, miközben az ukrán haderő ellátása egyre problémásabb. 

A gázai konfliktussal kapcsolatos magatartása a demokrata táborban is repedéseket eredményezett. Ugyan Washington a háttérben igyekezett visszafogni az október 7-i terrorja utáni izraeli ellencsapás erejét, láthatóan nem képes/hajlandó megfékezni Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt. Gáza porig rombolása pedig elvi, erkölcsi és politikai szempontból is jelentős károkat okozott Amerika megítélésének a Közel-Keleten, Európában, a fejlődő világban és Biden saját választói között is.

Amerika újabb fogást vet be Oroszország ellen, mérsékelt reményekkel

Az Oroszországgal szemben az ukrajnai agressziót követően hozott szankciók hatékonyságának megítélése közel két évvel az invázió kezdete után nem egyszerű dolog. Azt erős túlzás lenne állítani, hogy az orosz gazdaság jól áll: a tavalyi növekedést nagyrészt a hadiipar hajtja, az infláció emelkedik, az alapkamat 16 százalék, a képzett munkaerőből hiány van, és a fenti folyamatok erős béremeléseket kényszerítenek ki, amelynek jó részét a hadiipart és a hadsereget eltartó költségvetés állja. 

Másfelől azonban Oroszország messze nem omlott össze és nem szigetelődött el; olajexportja ha valamelyest meg is csappant, de folyik; importja stabil és magas; hadi termelése ennek köszönhetően összeszedte magát; és tartalékai is vannak még – a tavalyi, 3,5 százalékos növekedést hozó év nemcsak a szankciós helyzet és a hadiállapot, de az elmúlt bő évtized békésebb időszakainak tartósan gyenge gazdasági teljesítményéhez viszonyítva sem rossz.

Joe Biden elnök kormánya ezen a helyzeten most egy újabb szankciós húzással próbál változtatni: egy december végén kiadott rendelet értelmében az Egyesült Államok először vezet be másodlagos vagy második szintű szankciókat Oroszországgal, illetve az oroszokkal üzletelő harmadik országbeli bankokkal szemben. 

„Nem is szégyennek nevezném, hanem hazaárulásnak” – orosz sportolók a párizsi olimpiai részvételről

Az orosz portál szerint a menni vagy nem menni kérdése szakadást okozhat a helyi sportéletben is.

Kár lenne kimenni az olimpiára. Nem is szégyennek nevezném, hanem a hazám elárulásának.

Ezek a feltételek megalázóak! A legrosszabb az, hogy nem kapunk biztonsági garanciákat. Ha valaki Párizsba megy, provokációba ütközhet. Ha tiszteljük hazánkat és önmagunkat, akkor ne hajtsunk térdet előttük. Szerencsére nincs olyan sportolónk, aki ilyen körülmények között szeretne Párizsba menni” – nyilatkozta Valentyina Rodionyenko, az orosz tornászcsapat edzője.

Döntött a NOB az orosz és fehérorosz sportolók olimpiai részvételéről

Azok az orosz és fehérorosz sportolók, akik sportágukban kvalifikálják magukat a 2024-es párizsi olimpiára, semleges színekben – hazájuk zászlaja, címere és himnusza nélkül – részt vehetnek a jövő évi eseményen, közölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteken.

A sportolókat eredetileg eltiltották a nemzetközi versenyzéstől, miután Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, de azóta a legtöbb sportágban fokozatosan visszaengedték őket. Ugyanakkor csak egyéniben indulhatnak, a két ország csapatai nem szerepelhetnek Párizsban.

A NOB azt is közölte, hogy azokat a sportolókat nem engedik versenyezni, akik aktívan támogatják az ukrajnai háborút.

Ukrán civilek haltak meg a legutóbbi orosz légi- és tüzérségi támadásokban

Legalább három civil életét vesztette és többen megsebesültek az ukrán hatóságok szerint az elmúlt 24 órában a kelet- és dél-ukrajnai területeket ért orosz légi és tüzérségi támadásokban.

A Dnyipropetrovszki területen fekvő Nyikopolban egy férfi életét vesztette az orosz tüzérségi belövésekben. Az ugyancsak Dnyipropetrovszk területi Krivij Rihben péntek este egy 60 éves férfi vesztette életét, amikor orosz rakéta csapódott egy ipari létesítménybe. A férfi 57 éves felesége súlyosan megsebesült egy gránátszilánktól, őt kórházba szállították.

Krivij Rih ipari övezetét az éjszaka folyamán egy második orosz támadás is érte: a becsapódó rakéták és drónok tüzet okoztak, amelyet csak szombat reggelre sikerült eloltani. Emberéletben nem esett kár, de ukrán jelentés szerint a tűz fontos infrastruktúrát tett tönkre. Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője később azt közölte, hogy az orosz erők lerombolták az ukrán hadsereg egyik üzemanyag- és lőszerraktárát a Krivij Rih-i repülőtér szomszédságában.

Zelenszkij és Stoltenberg is Erdogannal tárgyalt

A korábban Twitter néven futó X-en számolt be róla az ukrán elnök, hogy újabb egyeztetéseken van túl Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Zelenszkij elmondása szerint beszéltek a lehetséges békeformulákat megvitató tárgyalások következő köréről, amit Máltán rendeznek majd. Zelenszkij szerint Erdogan is ott lesz majd az eseményen, hogy jelenlétével súlyt adjon a tanácskozásnak.

Zelenszkij mellett a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is egyeztetett a török elnökkel, ő a közel-keleti történések mellett Svédország NATO-csatlakozásának kérdéséről beszélt a török elnökkel. Utóbbi kérdésben Törökország álláspontja továbbra is az, hogy Svédországnak fel kell lépnie odahaza a Kurdisztáni Munkáspárt ellen, amit az EU mellett az USA is terrorista csoportként tart számon. Törökország mellett Magyarország a másik tagállam, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozását a katonai szövetséghez.

 

Eltűnt egy körözött orosz ellenzéki Kirgizisztánban, amikor Putyin ott járt

Alig néhány nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin Kirgizisztánba látogatott, nyoma veszett egy Oroszországból elmenekült ellenzéki aktivistának.

A Szabad Európa Rádió cikke szerint Lev Szkorjakint állítólag október 17-én rabolták el.

A 23 éves aktivistát azért kereste az orosz belügyminisztérium, mert 2021-ben részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai épülete előtt tartott tüntetésen, ahol máglyát gyújtottak, és a titkosszolgálatnak címezve „Boldog Csekisták Napját!” skandáltak a résztvevők.