Best WordPress Hosting
 

Tudományos eredmények mozdítják előre az ártalomcsökkentést

A dohányzási szokások és az ehhez kapcsolódó szabályrendszerek témakörének egyik úttörője Michael Russell professzor volt. Számos, a dohányzás gyógyszerészeti és pszichológiai hátterét érintő és az ártalomcsökkentés szempontjából kiemelt fontosságú tanulmány kötődik a nevéhez. 1976-ban egyik tanulmányában azt írta: “Az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a kátránytól halnak meg.”[i]

[i] Russell MJ. Low-tar medium nicotine cigarettes: a new approach to safer smoking. BMJ 1976;1:1430–3.Ez a mai napig érvényes közegészségügyi felismerés kiemelkedő hatással volt a dohányiparra és annak átalakulására.

Azóta már sokat fejlődött a dohányzással és a dohányzás ártalmainak csökkentésével kapcsolatos tudomány.  Köztudott, hogy a dohányzás komoly kockázatokkal jár, és a dohányzásról való leszokás a legjobb megoldás. Azok számára azonban, akik továbbra is dohányoznak, olyan alternatív, kevésbé káros* technológiák állnak rendelkezésre, mint a hevítéses termékek, az e-cigaretta vagy a nikotinpárna.  Amellett, hogy ezek az alternatívák elérhetőek azok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni a dohányzásról, fontos, hogy tájékoztatást kapjanak ezeknek a tudományos hátteréről is.

A sikeres újévi fogadalmak nem ígérnek azonnali változást

A felnőtt magyar lakosság több mint fele tett már életében újévi fogadalmat – derült ki a Micra Market Research decemberben és januárban végzett reprezentatív kutatásából, amelyet immár harmadik alkalommal ismételtek meg. Idén tízből hárman vágtak neki úgy az új évnek, hogy kitűztek maguk elé valamilyen célt, amelyek legnagyobb része az elmúlt évekhez hasonlóan az életmód (63%) és az egészség (58%) körül forgott. Emellett látszólag nőtt a lakosság pénzügyi tudatossága is; az anyagiakra vonatkozó ígéretek 2023-hoz képest valamivel gyakoribbnak bizonyultak.

Az újévi fogadalmak között igen gyakoriak a dohányzással kapcsolatos vállalások is. A jelenlegi nikotinfogyasztók 42%-a vallotta azt, hogy eddigi életében tett már fogadalmat dohányzással kapcsolatban. Sőt, majdnem minden tizedik nikotinfogyasztó minden évben elhatározza, hogy csökkenti vagy abbahagyja káros szokását, még ha egyelőre nem is járt sikerrel. Az ingadozó szándékot az is mutatja, hogy 2023 végén a dohányzók több mint negyede tervezte, hogy a következő évben változtat a habitusán, de végül január elején csak a tervezők alig több mint fele tett fogalmat az eljövendő évre.

Fontos a szándék, de nem elég

Tények és tévhitek a dohányzásról és az ártalomcsökkentésről

Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik, annak ellenére, hogy köztudott: minden negyedik honfitársunk rákban hal meg, a legtöbben közülük tüdőrákban, és a dohányosok négyszer nagyobb eséllyel szenvednek szívkoszorúér-betegségekben.

Éppen ezért fontos, hogy aki tud, mielőbb szokjon le a dohányzásról, hogy megkímélje saját, valamint a környezete egészségét.

Akik azonban nem teszik le a cigarettát, fontos, hogy tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Számukra alternatívát jelenthetnek az olyan újgenerációs megoldások, amilyen a hevítéses dohánytermékek, az e-cigaretta vagy a nikotinpárna.

Megkérdeztük az embereket, mennyit tudnak az alternatív, égés nélküli technológiákról?

A dohányzás komoly egészségügyi kockázatottak jár, ezeket a kockázatokat csak úgy kerülhetjük el, ha el sem kezdünk dohányozni vagy felhagyunk ezzel a szokással. A legjobb megoldás, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohánytermékeket, ha mégsem hagyunk fel a dohányzással, akkor tájékozódjunk az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Három technológiát különítünk el:

dohányhevítés

Ártalomcsökkentés a valóságban – mit mond a szakértő?

„Legalább két generációnyi dohányzó él velünk Magyarországon, körülbelül egymillió ember, aki nem tud leszokni a dohányzásról, vagy nem akarja azt abbahagyni. Ma már nem érvényes rájuk az, amit az egyetemen tanultunk, hogy a dohányosnak mondd azt, hogy szokjon le, vagy nem foglalkozol vele” – mondja dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója. Szerinte el kell fogadnunk, hogy az embereknek vannak rossz szokásai, és ha ezekkel nem tudnak felhagyni, akkor a rendelkezésre álló tudásbázisból kiindulva kell számukra kevésbé ártalmas lehetőségeket felmutatni.

A dohányipari termékek közül az ártalomcsökkentett alternatívák, tehát a hevítéses technológia, a nikotinpárna és az e-cigaretta pont ilyesmire képes. Japánban, ahol 10 év alatt a dohányzók több mint 20 százaléka tért át ezekre a kevésbé ártalmas technológiákra, öregedő népesség mellett is csökkenni kezdett az akut tüdőmegbetegedések, valamint az ezek okozta halálesetek száma a kardiológus szerint, miközben a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint az infarktusok számában is javulás állt be.

Hasonló eredmények vannak Svédországban is: a nagyon tudatos, ártalomcsökkentett megoldásokat előnyben részesítő stratégiát követő északi állam másfél évtized alatt elérte, hogy a felnőttek kevesebb mint 5 százaléka használ hagyományos, éghető dohánytermékeket. Svédországban az uniós átlag felét se éri el a tüdőrákra visszavezethető halálozás, az összes rákos megbetegedés okozta halálesetek száma is 38 százalékkal kevesebb. Érthető módon a daganatos megbetegedésből is 41 százalékkal kevesebb van, mint Európa más országaiban.1