Best WordPress Hosting
 

Újra várja a Jégmadár vízi tanösvény a vízitúrázókat

A híres Szarvas-Békésszentandrási Körös-holtág a Tiszántúl legnagyobb, az ország ötödik legnagyobb vízfelülettel rendelkező mentett ártéri víztere. Vizét a késő őszi időszakban minden évben mesterségesen leeresztik és ilyenkor tavasszal újra feltöltik.

Idén is megtörtént a holtág üzemi vízszintjének beállítása, mely ismét lehetővé teszi a kenuzás szerelmeseinek a vízitúrázást.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatpark bemutatóhelyén mintegy 40 férőhelynyi kölcsönözhető vízi jármű áll rendelkezésre a holtágat felfedezni vágyók számára. A 4 db 2 személyes és a 7 db 4 személyes túrakenu mellett egy 4 személyes csónak is bérelhető, mely eszközökkel az állatpark stégéről vízre szállva a 29 kilométeres holtág szakasz könnyedén kenuzható. A biztonságos evezéshez mentőmellények minden korosztály számára rendelkezésre állnak. Magukkal hozott értékeiket a vendégek értékmegőrző szekrényben hagyhatják, de szükség esetén vízhatlan zsákokat is biztosítunk.

Ember alkotta para – a duzzasztók folyógyilkos hatásai

Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A  viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú és 1224 kilogramm volt. Ezek a Fekete-tenger felől érkező, óriási, akár száz évig is élő halak a huszadik század második feléig gyakran előfordultak a magyar Duna-szakaszon is, hiszen a Szigetköz volt az egyik fő szaporodóhelyük. Vándorlásaik során még valóban feljuthattak a Tiszába is, ám az 1970-es évektől kezdve képtelenek bejutni a mi folyószakaszainkra – ennek az oka pedig egy duzzasztó, ami nagyon hasonlít a Tisza-tavat létrehozó kiskörei vízlépcsőhöz.

Vaskapu, Bős, Kisköre és társaik – a folyók felszabdalása

Az 1972-re megépült Vaskapu-erőmű 33 méterrel (egy tízemeletes panelház magassága) megemelte a Duna vízszintjét ott, ahol a folyam kilép a Kárpát-medencéből, és áttöri a Déli-Kárpátok ormait. Ezt a hatalmas mesterséges szintkülönbséget semmilyen hal nem tudja leküzdeni, így az óriás testű tokfélék mindörökre a Fekete-tengerben és az Al-Dunán rekedtek, nem tudnak többé felúszni szaporodni a Szigetközbe. És persze azóta a Szigetköz természetes állapotát is tönkretette – ki gondolná? – egy másik vízlépcső, mégpedig a bősi.