Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: halászat

Évente 80 millió cápát mészárolunk le

Közzétette szerző

Noha a cápákat – nem kis részben a hollywoodi filmek miatt – a többség félelmetes és kegyetlen ragadozóknak, komoly veszélyforrásnak gondolja, valójában a legritkább esetben támadnak emberre. Fajunk ezzel szemben óriási fenyegetést jelent ezekre az állatokra.

Egy friss tanulmány szerint a halászat évente mintegy 80 millió cápa pusztulását okozza, annak ellenére, hogy már globálisan is próbálják szabályozni a területet – írja a Live Science. A szakemberek 2012 és 2019 közötti adatokat elemeztek, ebben a periódusban megtízszereződtek az olyan jogszabályok, amelyek a cápák uszonylevágását szigorítják.

Az uszonyok iránt komoly a kereslet, hagyományosan Délkelet-Ázsiában, de már a világ más pontjain is. Az uszonyokat célzó halászat különösen kegyetlen: a befogott cápák testrészét levágják, majd visszadobják őket a tengerbe. Az állatok uszony nélkül nem tudnak úszni, a mélybe merülnek, és elpusztulnak.

PostPin It!

Volt idő, amikor egész szekérkaravánok keltek át a befagyott Balatonon

Közzétette szerző

A klímaváltozás hatására Magyarország éghajlata egyre inkább mediterránná válik: hosszú aszályok és hőségperiódusok nyáron, eltűnő ősz és tavasz, valamint enyhe, csapadékos tél. A hideget kevesen szeretik, utóbbit ezért könnyű elintézni annyival, hogy legalább kevesebbet kell fűteni, ennél azonban többről van szó. Az őshonos élővilág kiválóan alkalmazkodott az átmeneti fagyokhoz, a táplálékhiányhoz, és bár elsősorban a túlélésre rendezkedett be, sok szempontból ökológiailag is fontos a hideg.

A fűtésen valóban lehet spórolni, az sem baj, ha kevesebb üvegházhatású gáz jut a légkörbe, de azért biztosan sokunknak hiányzik a hó, a jég, és az igazi, „csikorgó” hideg megtapasztalása. Korábban írtunk arról, hogyan védekeznek növényeink fagyállóval a téli hónapokban, miként hat a szárazföldi állatokra a hideg évszak (és miért nem jó az enyhe tél), most pedig a víz felé fordulunk, pontosabban legnagyobb tavunkhoz, a Balatonhoz.

Milyen hatással van a hideg a tó növényvilágára, az ökoszisztéma legfontosabb pillérére? Az algákra, a nádasokra? Milyen kulturális értékek vesznek oda a balatoni jég eltűnésével? Dr. Schleicher Veronika néprajzkutatóval, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetőjével és Dr. Tóth Viktor limnológussal, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

PostPin It!

Delfinbandák fosztogatják az ausztrál halászatokat

Közzétette szerző

A palackorrú delfinek és a rákhalászok évtizedek óta harcban állnak egymással Nyugat-Ausztrália partjainál. Amikor a Perth közelében található Koombana-öbölben bedobják a csalikat, a helyi delfinek gyorsan lecsapnak a döglött halakra, általában még azelőtt, hogy az ízeltlábúak meg tudnák azokat közelíteni.

Amikor Rodney Peterson természetvédő hallott a problémáról, féltette a delfinek biztonságát a halászhálók miatt. A férfi ezért felkereste a Dolphin Discovery Center elnevezésű nonprofit szervezetet, amely oktatási, kutatási és ökoturisztikai projekteket finanszíroz, és felvetette nekik, hogy  filmre vehetnék a tolvajokat akció közben – írja a Science Alert.

Két év alatt végül számos esetet sikerült rögzíteni, ahogy a helyi delfinek hosszú ormányukkal, állkapcsukkal és fogaikkal rákhalászok csalijait lopkodták a homokos tengerfenékről. Az állatok olyannyira intelligensnek bizonyultak, hogy még ha a csali a rákcsapdák alatt volt is rögzítve, vagy dobozokba volt rejtve, rövid időn belül megszerezték az elemózsiát.

PostPin It!

Ember alkotta para – a duzzasztók folyógyilkos hatásai

Közzétette szerző

Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A  viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú és 1224 kilogramm volt. Ezek a Fekete-tenger felől érkező, óriási, akár száz évig is élő halak a huszadik század második feléig gyakran előfordultak a magyar Duna-szakaszon is, hiszen a Szigetköz volt az egyik fő szaporodóhelyük. Vándorlásaik során még valóban feljuthattak a Tiszába is, ám az 1970-es évektől kezdve képtelenek bejutni a mi folyószakaszainkra – ennek az oka pedig egy duzzasztó, ami nagyon hasonlít a Tisza-tavat létrehozó kiskörei vízlépcsőhöz.

Vaskapu, Bős, Kisköre és társaik – a folyók felszabdalása

Az 1972-re megépült Vaskapu-erőmű 33 méterrel (egy tízemeletes panelház magassága) megemelte a Duna vízszintjét ott, ahol a folyam kilép a Kárpát-medencéből, és áttöri a Déli-Kárpátok ormait. Ezt a hatalmas mesterséges szintkülönbséget semmilyen hal nem tudja leküzdeni, így az óriás testű tokfélék mindörökre a Fekete-tengerben és az Al-Dunán rekedtek, nem tudnak többé felúszni szaporodni a Szigetközbe. És persze azóta a Szigetköz természetes állapotát is tönkretette – ki gondolná? – egy másik vízlépcső, mégpedig a bősi.

PostPin It!

„Akármikor lejövök ide, nekem sírva fakad a lelkem” – az utolsó tiszai halász története

Közzétette szerző

Azóta vízen volt, amióta ki tudta nyomni a lekvárt a palacsintából, katonai szolgálata alatt is hálókat kötött, egy életet töltött a Tiszán, mígnem betiltották a hazai halászatot. Mészáros Balázs egy többgenerációs halászcsalád utolsó tagja.

The post „Akármikor lejövök ide, nekem sírva fakad a lelkem” – az utolsó tiszai halász története first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Furcsa új viselkedést figyeltek meg a kardszárnyú delfineknél

Közzétette szerző

Idén eddig legalább kilenc kardszárnyú delfin halálát okozták halászati kellékek Alaszkában – írja az IFLScience. Ez a szám már most sokkal nagyobb a korábbi években megszokottaknál, ami arra utalhat, hogy új viselkedési formák jelentek meg a fajnál.

Az illetékes hatóságok az idei esztendőben eddig 10 olyan esetről kaptak értesítést, amelyben kardszárnyú delfinek estek csapdába halászhajók hálóiban. Egyiküknek sikerült kiszabadulnia a másik 9 viszont elpusztult.

Korábban is történt már hasonló, habár a jelenség meglehetősen ritka: 2016 és 2020 között mindössze 5 kardszárnyú halt meg halászhajók miatt. Az ilyen esetek száma tehát jelentősen megnőtt, aminek az oka egyes szakértők szerint egy új viselkedés kialakulása lehetett.

PostPin It!

Már Európában is kapható 3D-nyomtatott élelmiszer

Közzétette szerző

A héten az osztrák boltok polcaira került az első 3D-nyomtatással készült étel, a Revo Foods startup THE FILET – Inspired by Salmon elnevezésű vegán lazacfiléje – írja az Interesting Engineering.

Az új termék alapvetően fonalas gombákból származó mikoproteinnel készült, de a 3D-nyomtatott halba algát, hínárt vagy más növényi eredetű anyagokat is tettek, amelyek segítik elérni a valódi tengeri élőlények ízét és textúráját. A vegán hal magas fehérje- és Omega-3-tartalmának köszönhetően A Nutriscore minősítést kapott.

A termék gyártója szerint a cél, hogy a hagyományos halászati gyakorlatoknál környezetbarátabb alternatíva is rendelkezésre.

PostPin It!

Kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is, mert a haszonállatok sem bírják a hőséget

Közzétette szerző

A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. A kukorica lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.

Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet hőségben. Emellett a klímaváltozás növeli a kórokozó-átvivők (pl. szúnyogok) által terjesztett betegségek és paraziták kockázatát is, és egyre inkább veszélybe sodorja a vízhez és a takarmányhoz való hozzáférést.

A kukorica lehet hazánkban a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír. Az IPCC szerint 2°C-os globális felmelegedés esetén (a jelenlegi kibocsátási ütemet folytatva ezt akár már 2050-re elérhetjük) a globális állatállomány várhatóan 7-10%-kal visszaeshet. A károk és veszteségek azonban megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal megelőzhetők, illetve enyhíthetők. Jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak, azonban hosszú távon ennél többre lesz szükség: megfelelő árnyékolás, hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése, a legeltetés és étrend módosítása, hatékonyabb takarmányozás és vízfelhasználás, valamint a vegyes gazdálkodási rendszerek mind segíthetnek.

PostPin It!

Tojás, tej és hús nélkül maradhatunk a hőség miatt

Közzétette szerző

Az élelemtermelés minden területét egyre súlyosabban érinti a globális klímaváltozás: bár egyre több szó esik a növénytermesztés veszteségeiről, az állattenyésztést és a halászatot sem kíméli az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat – írja a Másfélfok.

Gazdasági haszonállataink kulcsszerepet játszanak a népesség élelmezésében: az összes fehérje 33 százalékát, és az elfogyasztott kalóriák 17 százalékát adják globális átlagban. Ezért a jégmentes szárazföld körülbelül 26 százalékát állattenyésztésre használjuk, a Föld termőterületeinek egyharmadát pedig takarmánytermelésre. Az IPCC legutóbbi jelentésében azonban arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt csökkenő termelékenység és növekvő károk egyre inkább ellensúlyozzák az általánosan javuló termelési mutatókat.

Ez szélmalomharcra kényszeríti a globális élelmiszeripart.

PostPin It!

Ritka, kísérteties cápát fogtak ki

Közzétette szerző

Ritka, 800 kilogrammos, 4,7 méteres koboldcápát (Mitsukurina owstoni) fogott ki egy halászhajó Tajvan partjainál – írja a Live Science. A vizsgálatok szerint hatalmas példány egy nőstény, amely 6 kölyökkel volt terhes.

A koboldcápák a tengerfenék közelében, a felszíntől nagyjából 1200 méterre élő mélytengeri ragadozók, ezért rendkívül ritkán lehet látni őket. Ezt a szellemcápafélék családjába tartozó fajt kísérteties megjelenése, szegszerű fogai és előre ugró állkapcsa teszi különlegessé.

A nem mindennapi zsákmányt kifogó halászok először egy étteremnek akarták eladni az óriási halat, végül azonban egy tajvani múzeumnak sikerült megszereznie, ahol kiállítják majd a tetemet.

PostPin It!