Archívum címkék: élő közvetítés

Oroszországnak nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kell tárgyalnia az ukrajnai rendezésről, hanem azokkal, akik utasítják – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy moszkvai sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva.

Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott „a világtöbbség” országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.

A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján. Lavrov azt mondta, hogy a globális Dél szinte valamennyi országa, amelyet a Nyugat az ukrajnai rendezésről szóló találkozókra szólít fel, azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy az Oroszország részvétele nélküli konzultációk értelmetlenek.

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz-ukrán konfliktus részesévé – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján. A főtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai harctéri helyzet továbbra is súlyos, Ukrajnának több légvédelemre, lőszerre és segélyre van szüksége.

Üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében – ami magában fogalja Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, rakétát és hadijárműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagját –, de felhívta a figyelmet, hogy „még ennél is többet kell tenni”.

Támogatásunkat még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk. Szerdán a szövetségesek megállapodtak abban, hogy előrelépéseket tesznek a NATO-szerepvállalás keretrendszerének tervezésében, az Ukrajna számára szükséges biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásával kapcsolatban. Ez a munka az elkövetkező hetekben folytatódik

Nagy valószínűséggel Oroszország felelős a GPS-navigációban fennakadásokat okozó zavarásért a balti térségben – közölte csütörtökön a német védelmi minisztérium a kalinyingrádi exklávéra utalva, mint a probléma lehetséges forrására.

A folyamatos fennakadások a globális navigációs műholdas rendszerben nagy valószínűséggel Oroszország felől erednek – beleértve a kalinyingrádi területet is –, és az elektromágneses tartomány zavarásán alapulnak

mondta a német minisztérium egyik szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Az illetékes nem tárta fel, hogy Berlin miként jutott erre a megállapításra, és a fennakadások jellegét sem tisztázta „katonai-biztonsági okokra” hivatkozva.

Ismét összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de továbbra sem közeledtek jelentősen az álláspontok, márpedig Magyarország továbbra is ragaszkodik az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes körű helyreállításához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén tudatta, hogy továbbra is fennáll a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos súlyos vitás kérdés Kijevvel.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia azon jogokat a magyar nemzeti közösségnek, amelyekkel kilenc esztendővel ezelőtt már rendelkeztek, amely jogok a garanciáját jelentik annak, hogy a magyar nemzeti közösség meg tudja őrizni identitását az anyanyelvhasználaton keresztül az oktatási rendszerben, a kultúrában, a közigazgatásban vagy éppen a médiában

A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy minden, ami elhangzott a tanácskozáson, azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni

Az orosz támadások szám az ukrajnai fronton 2024 márciusában 2120 volt, vagyis kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 februárjában – írja a brit védelmi minisztérium. Az Avgyijivka környéki bejelentett támadások száma februárban, amikor a város elesett, az összes támadás harmadát tette ki, márciusban viszont a negyedére csökkent.

A Donyeck délnyugati részén bejelentett orosz támadások száma februártól márciusig 721-ről 806-ra emelkedett, amely az összes frontvonalon átívelő támadás 38 százalékát teszi ki. Ennek ellenére Oroszország nem ért el jelentős előrelépéseket a területen, és továbbra is verseng az olyan kis településekért, mint Novomihajlivka, Heorhijivka és Urozsajne.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 04 April 2024.

Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége Oroszország szisztematikus támadásainak elhárítására, jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása keretében tartott NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös köszöntőjében Kuleba hangsúlyozta: légvédelmi rendszerekere azért van szükség, hogy Kijev hatékonyan tudjon ellenállni Oroszország azon törekvésének, hogy Ukrajnát letörölje a térképről.

Az ukrán gazdaságnak, az ukrán emberek életének és a városoknak a biztonsága a légvédelmi rendszerek rendelkezésre állásától függ

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára megismételte, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem a szövetség biztonságába való befektetés. A NATO külügyminiszterei csütörtökön találkoznak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

Kuleba mellett felszólalva Stoltenberg elmondta, hogy a felek megvitatják majd, hogyan erősíthetnék az együttműködést, és miként tudják Ukrajnát a NATO-tagság felé mozdítani.

A miniszterek ismét megvitatják azt is, hogyan lehet fokozni és fenntartani az Ukrajnának nyújtott támogatást, mondta Stoltenberg, aki kiemelte, hogy szeretnének kiszámíthatóbb támogatási keretet teremteni.

A francia fél sürgős kérésére telefonos megbeszélést folytatott szerda este Szergej Sojgu orosz és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a krasznogorszki terrortámadásról és Ukrajnáról, közölte a védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a francia miniszter részvétét fejezte ki a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban elkövetett terrortámadás miatt, ugyanakkor kitartóan próbálta meggyőzni orosz kollégáját arról, hogy Kijev és a nyugati országok nem vettek részt a támadásban, minden felelősséget az Iszlám Állam terrorszervezetre hárítva.

Sojgu kijelentette, hogy az ügyet mindenképp ki fogják vizsgálni, és minden felelős el fogja nyerni méltó büntetését.

Az elmúlt hetekben újabb lépéseket tettünk annak érdekében, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatában újra beszélhessünk a kölcsönös bizalomról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szerdán Brüsszelből.

Szijjártó Péter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek ülésén vett részt a belga fővárosban, és délután kétoldalú tárgyalást folytatott ukrán és kanadai kollégájával is. Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott találkozóját követő bejegyzésében rámutatott: történtek is előrelépések a magyar-ukrán kapcsolatokban, ilyen például a határforgalmi megállapodás módosítása, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy megszüntessék a méltatlan helyzeteket a két ország határán.

Reményekkel tekintünk a magyar-ukrán oktatási munkacsoport holnapi ülése elé, hiszen a legfontosabb feladat most az, hogy helyreállítsuk a kárpátaljai magyar közösség oktatáshoz és anyanyelvhasználathoz fűződő jogait

Szerdai tudósításunkat itt olvashatják vissza. 

The post Szijjártó: Dolgozunk a kölcsönös bizalom helyreállításán Ukrajnával first appeared on 24.hu.