Best WordPress Hosting
 

Orbán szerint élen járunk az ukrán menedékkérők befogadásában, az adatok azonban nem ezt mutatják

A legnagyobb humanitárius akciót hajtottuk végre

– így fogalmazott a múlt héten Orbán Viktor, amikor hazánk szerepét méltatta az ukrajnai háború elől menekülők befogadásában. Tény, hogy a miniszterelnök nem mondta meg, mihez képest tartja a „legnagyobbnak” Magyarország Ukrajnával kapcsolatos menekültügyi erőfeszítéseit, a hozzáférhető statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy hazánk a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb a középmezőnybe, bizonyos mutatók alapján pedig inkább a sereghajtók közé tartozik.

A kormányfő a péntek reggeli rádióinterjújában egyebek között arról beszélt, hogy több mint egymillió embernek biztosítottuk a belépését és/vagy áthaladását Magyarországon, és több tízezer ukrán él Magyarországon, „akiknek mi adunk munkát.”

„A kormány menekültpolitikája az embertelenségre épül” – mi a megoldás az egyre mélyülő migrációs válságra?

A 24.hu stúdiójában Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság programvezetője, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és Örkény Antal, a Menedék Egyesület elnöke vitázott.

The post „A kormány menekültpolitikája az embertelenségre épül” – mi a megoldás az egyre mélyülő migrációs válságra? first appeared on 24.hu.

Tömeges magyar jogsértést ítélt el Strasbourg

A Magyar Helsinki Bizottság komoly sikernek tartja az ítéletet, amely véget vethet a hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól. Az ilyen elkülönítés csak akkor jogszerű, ha valós biztonsági megfontolások indokolják, ám a BVOP évek óta tiltja a fogvatartottak és látogatóik fizikai érintkezését.

A drákói szigort őrzésbiztonsági megfontolásokkal magyarázták, mondván, a tiltott tárgyak elszaporodását csak így lehet megakadályozni. Az ország börtöneiben plexifalakkal korlátozták a személyes kapcsolattartást a beszélőkön, de tiltott tárgyakból nem lett kevesebb, írták a jogvédők. Emlékeztettek arra az általános jogállami elvre is, hogy nem lehet kevesek esetleges normaszegését ezreken leverni.

Az egyik fogvatartott két családtagja a strasbourgi bírósághoz fordult, mert idehaza panaszukat az ügyészség és a bíróság is elutasította. Az idős anyát Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, az elítélt élettársát Kadlót Erzsébet ügyvéd képviselte a strasbourgi eljárásban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a plexis beszélővel az állam megsértette a panaszosok családi és magánélethez fűződő jogát. A fogvatartott és a látogatók elkülönítése plexifallal, csak akkor jogszerű, ha biztonsági megfontolások indokolják. A strasbourgi bíróság által elbírált konkrét ügyben nem volt ilyen körülmény, erre vonatkozó bizonyítékot a kormány nem tudott bemutatni. A kérelmezők 5-5 ezer eurós jóvátételt kapnak.

17 500 euró jóvátételt ítélt meg Strasbourg egy tranzitzónában fogva tartott apának és fiának

2019 óta eddig kilenc olyan strasbourgi ítélet született, amelyben az Emberi Jogok Bírósága a Magyar Helsinki Bizottságnak a tranzitzónákban fogva tartott menedékkérő ügyfelei javára döntött. A nyertes ügyek száma ismét bővült a strasbourgi bíróság csütörtöki ítélete nyomán, közölte a jogvédő szervezet.

A közleményben emlékeztetnek, a tranzitzónákat csak akkor zárta be a kormány, és az ott – akár egy éven is túl – fogva tartott menedékkérőket, családokat és gyerekeket azután engedték szabadon, hogy az Európai Unió Bírósága 2020 májusában kimondta a tranzitzónás fogvatartás jogellenességét. Előtte öt éven át gyakorlatilag csak a tranzitzónában lehetett menedékjogot kérni Magyarországon.

2018 nyara és 2020 tavasza között 34 embert éheztettek a magyar hatóságok a tranzitzónákban. A Magyar Helsinki Bizottság kezdeményezésére az Emberi Jogok Európai Bírósága minden ilyen esetben (24 alkalommal) azonnali intézkedésként rendelte el, hogy adjanak enni a fogvatartottaknak

Magyar rendőrök vertek véresre egy pakisztáni menedékkérőt: kártérítést kell fizetnie a magyar államnak

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elmarasztaló ítéletet hozott a magyar állammal szemben, amiért magyar rendőrök 2016-ban összevertek egy pakisztáni menedékkérőt. Az ügyészség akkor nem indított nyomozást. A magyar államnak 20 ezer eurós kártérítést kell fizetnie az áldozatnak – olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

A 30 éves Khurram Shahzadot, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét 2016. augusztus 12-én bántalmazták más külföldiekkel együtt az őket a határkerítés túloldalára „átkísérő” rendőrök. Rugdosták, fém- és gumibottal, tonfával verték őket. A Helsiniki Bizottság azt írja, számos fajsúlyos bizonyíték állt a nyomozó ügyészség rendelkezésére, elvárható módon mégsem nyomozott a tettesek után.

Az egyik ilyen bizonyíték egy videó, amit maga a rendőrség rögzített, és Khurram Shahzad feljelentése után került elő. A röviddel a bántalmazás után készített képen is ő látszik véres fejjel. A szabadkai kórházban látlelet is készült állapotáról, így mások mellett a két fejsérüléséről, amit össze kellett varrni. Emellett sikerült pontosan megjegyeznie az egyik rendőr ötjegyű azonosító számát is, még azt is megmondta, hogy három csillag volt a váll-lapján, de ez sem volt elég az ügyészségnek.

Helsinki Bizottság: két strasbourgi perben is elmarasztalták Magyarországot

Csütörtökön a Magyar Helsinki Bizottság két strasbourgi perében is elmarasztalták a magyar államot jogsértő fogvatartás miatt.

Az afgán és algériai fiatalembereket öt, illetve két hónapig tartották menekültügyi őrizetben, miközben az egyetlen napig sem volt indokolt – írta a jogvédő szervezet közleményében.

A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság a most született ítéleteiben a törvényszék jogsértő fogvatartásért marasztalta el a magyar államot. Az afgán M. N. a tálibok elől menekült el országából, míg az algériai A. A.-t egy baráti magyar család befogadta volna és megélhetést is biztosított volna neki, ám a hatóságokat ez nem érdekelte, és közel két hónapra menekültügyi őrizet alá vették.