Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: migrációkutató intézet

Drog, menekültek, villongások – növekvő feszültségek Irán és Afganisztán közt

Közzétette szerző

Iránnak és Afganisztánnak közel ezer kilométer hosszú közös határa van, ami a földrajzi adottságok miatt könnyen átjárható. A tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta emiatt rendesen főhet Irán feje. Teherán az elmúlt hónapokban többször is panaszkodott, hogy

a tálibok nem képesek sem Afganisztán belső területeit, sem az ország határait az ellenőrzésük alatt tartani.

Az iráni vezetés ezért április végén úgy döntött, hogy megerősíti keleten az Afganisztánnal és Pakisztánnal közös határszakaszainak legsérülékenyebb részeit. Irán a tervek szerint a következő három évben szögesdróttal védett négy méter magas betonfalat emel, melynek költsége hárommilliárd dollárra rúghat. Bár a tálib kormányzat visszautasítja a vádat, hogy Afganisztán biztonsági fenyegetést jelentene nyugati szomszédjára, mégsem tiltakozik a döntéssel kapcsolatban.

PostPin It!

Az iraki keresztényeket az eltűnés veszélye fenyegeti

Közzétette szerző

„Ha nem történik érdemi változás a kormányzat és a társadalom gondolkodásmódjában, valamint a gazdaságpolitika terén, akkor Irak egyik őshonos, több ezer éve a területen élő közössége fog köddé válni” – kongatta meg a vészharangot a káldeus egyház feje. Raphael Louis Sako bíboros azt is hozzátette, hogy Irak továbbra is „másodrendű állampolgárokként kezeli a keresztényeket”, ezért sürgősen meg kellene változtatni az alkotmányt annak érdekében, hogy ne a vallási és etnikai hovatartozáson, hanem az állampolgárságon alapuló demokratikus rendszert építsenek ki.

Marwan IBRAHIM / AFP Louis Raphael Sako

De kik is az iraki keresztények?

PostPin It!

Nincsen számukra hely – az olaszok Albániának passzolják le az irreguláris migránsokat

Közzétette szerző

Albánia engedélyt ad Olaszországnak, hogy a területén két, összesen 3 000 személy befogadására alkalmas befogadóközpontot építsen. A két táborban évente összesen 36 000 irreguláris migráns eljárását folytatnák le. A tervek szerint a Shengjin kikötője melletti központban zajlanak majd le az azonosítási és határátlépési eljárások, míg a Gjader település közelében lévő létesítményben a menedékkérelemre nem jogosult migránsokat szállásolják el. Működtetésükért, illetve biztonságukért az olasz hatóságok felelnek, a vonatkozó olasz és európai jogszabályok figyelembe vétele mellett.

Az olasz hatóságok és a központokban elhelyezett migránsok közti vitás kérdésekben az olasz jog dönt. Az olasz fél felelős a migránsok létesítményekbe való, és azokból történő kiszállításáért is. Az albán hatóságok feladata az országba való beutazás engedélyezése, illetve a központok környékének biztosítása. A migránsok csakis a fogvatartás ideje alatt tartózkodhatnak Albánia területén, ezt követően az olasz hatóságok – saját költségükön – elszállítják őket az ország területéről. A védelemhez való jog biztosítása érdekében a táborokba ügyvédek és segítőik, valamint az Európai Unió és más érintett nemzetközi szervezetek és ügynökségek is bejárást kapnak.

A létesítmények fenntartási költségei Olaszországot terhelik. Az első, 16,5 millió eurós részletet 3 hónappal a megállapodás ratifikálását követően kell folyósítani. Ezt követően Olaszország 100 millió euró hitelt is biztosít Albánia számára.

PostPin It!

A tunéziai fiatalok közel fele útnak indulna Európa felé

Közzétette szerző

2010 és 2020 között közel egymillió diák bukott ki a tunéziai iskolákból. Évente tehát átlagosan 100 000 diák hagyja ott a közoktatást, és körülbelül ugyanennyi diákot fenyeget az iskolai lemorzsolódás veszélye is – mutat rá a Gazdasági és Szociális Jogok Tunéziai Fóruma (FTDES) egyik tanulmánya.

Az iskolai lemorzsolódás nem új keletű probléma, az első jelei már az 1980-as években jelentkeztek. Noha az állam jelentős összegeket öntött az oktatási szektorba, az elmúlt négy évtized során a közoktatás minősége mégis folyamatosan romlott. Ezen az 1990-es években elindított oktatási reformok sem segítettek, pedig céljuk kifejezetten az oktatási eszközök korszerűsítése, az audiovizuális berendezések telepítése, végső soron az oktatás minőségének javítása volt.

A lemorzsolódás mértéke tehát évről évre nőtt: míg 1984-ben 26 000 diák bukott ki, számuk 1994-re már az 57 000-et is elérte. A vízválasztó a 2011-es év lett. A „jázminos forradalmat” követően állandósuló gazdasági nehézségek és a biztonsági környezet romlása miatt a regnáló kormányok elsődleges célja az ország egyben tartása lett, így az oktatásra már alig jutott pénz. Ez az iskolai lemorzsolódás mértékében is megmutatkozott: 2011-ben már a 100 000 főt is meghaladta, ami a diákoknak több, mint 11 százalékát jelentette.

PostPin It!

„Biciklitúra” migránsoknak – sokan egyszerűen átkerekeznek Észak-Macedónián

Közzétette szerző

Szkopje külvárosában – irodaépület híján – egy gyártelepen rendezkedett be a bevándorlókat segítő, észak-macedón Legis civil szervezet. A szokatlan helyszínen működő NGO-nak az eredettörténete sem hétköznapi.

Még a 2015-ös menekültválság előtt alakult meg a szervezetünk. Kezdetben afrikai országokba küldtünk élelmiszersegélyt. A szállítást is mi végeztük bérelt teherhajón, amit már az első úton szomáliai kalózok raboltak el, de szerencsére senki sem sérült meg

– ismerteti a kezdeti nehézségeiket Jasmina Golubovska irodavezető, egy harmincas éveiben járó, törékeny nő.

PostPin It!

„A kormány menekültpolitikája az embertelenségre épül” – mi a megoldás az egyre mélyülő migrációs válságra?

Közzétette szerző

A 24.hu stúdiójában Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság programvezetője, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és Örkény Antal, a Menedék Egyesület elnöke vitázott.

The post „A kormány menekültpolitikája az embertelenségre épül” – mi a megoldás az egyre mélyülő migrációs válságra? first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Szabad véleménynyilvánítás vagy provokáció a Korán-égetés?

Közzétette szerző

Irak nemrég kiutasította Svédország nagykövetét azok után, hogy tüntetők rohanták meg a bagdadi svéd nagykövetséget, és megrongálták az épület egyes részeit. A befolyásos iraki síita vallási és politikai vezető, Muktada asz-Szadr támogatói több alkalommal is a svéd nagykövetség felgyújtását követelték.

A tüntetők haragját az váltotta ki, hogy Irak stockholmi nagykövetsége előtt egy ateista iraki menekült felgyújtotta a muzulmánok szent könyvének, a Koránnak egy példányát. Az iraki vezetés bekérette a svéd nagykövetet, majd „rasszistának” és „felelőtlennek” nevezte azt, hogy ez a „szégyenletes cselekedet” a svéd rendőrség engedélyével történt meg. Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök elrendelte a svéd nagykövet kiutasítását az országból, valamint az iraki ügyvivő visszahívását Svédországból. A botrányt tovább tetézte, hogy Irakban felfüggesztették az Ericsson svéd távközlési óriáscég működési engedélyét.

LOUAI BESHARA / AFP Mohammed Sía asz-Szúdáni iraki miniszterelnök egy sajtótájékoztatón beszél a szíriai elnökkel Damaszkuszban 2023. július 16-án.

PostPin It!