Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni.
Sokáig nem volt teljesen tiszta, hogy ezt a célt a kormány hogyan érné el, de pár hónappal Orbán beszédét követően már megjelent a kormányzati kommunikációban, hogy az ún. potenciális munkaerő-tartalékba tartozó 300 ezer ember aktivizálása lenne erre a megoldás, különösen a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében. Ez az szám aztán már Orbán február közepi évértékelő beszédében is elhangzott, nem sokkal később pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium azt is bejelentette, hogy tavasszal több program is indul uniós pénzből a foglalkoztatás bővítésére.
Ezek közül a legnagyobb összegű az áprilistól 200 milliárd forintos kerettel induló Ifjúsági Garancia Plusz program lesz, amely a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segíti majd. A minisztérium közleménye szerint a kormány arra számít, hogy a programon keresztül összesen 84 ezer álláskereső, vagy inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, amelyben kiemelt fókuszt kapnak a hátrányos helyzetűek. Ehhez a program keretében képzésekkel, bértámogatással, és mobilitási támogatásokkal terveznek majd hozzájárulni. Ebben a cikkben szakértőkkel jártuk körül, hogy milyen eredményei voltak itthon az Ifjúsági Garancia Plusz program elődjének, és ez alapján azt is megpróbáltuk beazonosítani, hogy milyen kihívásokra kell választ adnia az új programnak.