Best WordPress Hosting
 

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés? Egyre több a dolgozó idős

Egyre több nyugdíjkorhatár feletti magyar dolgozik továbbra is aktívan. Önmagában nem baj, ha valaki a nyugdíj után is dolgozna, a gond akkor van, ha a maradást a kényszer szüli.

Mi történt? Másfél évtized alatt megháromszorozódott a 65 éves kor felett is dolgozó magyarok száma, 2023-ban majdnem 115 ezren voltak a KSH legújabb adatai szerint.

Az idős korcsoportokban foglalkoztatottak létszámának alakulását alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg, de a munkaerő-piaci részvételre hatással van az egyéni döntéseket befolyásoló gazdasági-társadalmi környezet, illetve az egyes szabályozók is – írja a Pénzcentrum.

Ennyivel ugrott meg az Ausztriában dolgozó magyarok száma az utóbbi hónapokban

Nem sok hiányzott, hogy megint csúcsot döntsön az Ausztriában dolgozó magyarok száma, és ahhoz sem kellene sok, hogy az osztrákokhoz vándorló magyarok száma utolérje a németekét. 

Mi történik? Az év elején ismét meglódult az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók száma, a csúcsdöntés azonban elmaradt, nem sikerült túlszárnyalni a 2023 júliusában felállított rekordot, ami vélhetően a szokásosnál gyengébb síszezonnak tulajdonítható. A Privátbankár arról ír, hogy a legfrissebb statisztikák szerint Ausztriában

januárban 124 820, 

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az infláció alakulása az elmúlt fél évben nagyon érdekes volt, nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is. Az amerikai inflációs pálya, amely alapvetően határozza meg a világ pénzpiacain elérhető hozamokat, hozamfelárakat, különösen fontos a fejlődő piacok, így Magyarország számára is.

A 2022-ben kitört háborút követő energiaár-robbanás, a munkaerőpiac folyamatos feszessége, a covid közbeni/utáni ingyen pénzek, a gazdaságok túlhevülésétől való félelem arra késztette a jegybankokat, hogy erőteljes kamatemelési ciklust kezdjenek el 2022 második felében. Tavaly aztán – nagyrészt azért, mert az energiasokk időközben elmúlt – az infláció erőteljes esésbe kapcsolt, és a kötvénypiacok elkezdték árazni, hogy a jegybankok mikor és milyen mértékben állnak neki a kamatcsökkentésnek.

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.

Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.

Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor.

Még több a vendégmunkás itthon, mint eddig gondoltuk

A gazdasági tárca számai szerint több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint amit a KSH legutóbbi számai mutattak.

Egy nagy szám. Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez azért is érdekes, mutat rá a Portfólió.hu, mert a KSH friss adatai sokkal alacsonyabb számokat mutatnak. A különbség 30 ezer fő.

Ez is érdekelhet. Ázsiai futárok Budapesten: négy cég is profitál belőle, míg kiszállítják az ebédedet

Vendégmunkások: újra módosított a kormány

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete

a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről

szóló tavalyi rendelet módosításáról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett új szabály alapján

A nyugdíjhalasztók miatt nem kap állást rengeteg középkorú, meglepő kutatás érkezett

A kor szerinti diszkrimináció régi jelensége a munkaerőpiacnak az egész világon, ám a koronavírus-járvány idején történt nagy elbocsátások és a gyors technológiai fejlődés különösen súlyosan érinti az X generáció, azaz az 1960-as évek közepe és 1980 között született korosztály tagjait.

Az 50 éven felüliek problémáival foglalkozó amerikai AARP civil szervezet 2022-ben készült – BBC által idézett – felmérése szerint a 40-65 éves korúak 80 százaléka tapasztalt környezetében vagy volt érintett személyesen kor szerinti hátrányos megkülönböztetésben. A szervezet 2003 óta végez hasonló vizsgálatokat, de ilyen magas arányt még nem tapasztalt – olvasható az mfor.hu írásában.

A 44 és 59 év közöttiek egyre nehezebben találnak munkát.

200-250 ezer főre becsli a jegybank a munkaerőpiac hazai tartalékait

A demográfiai helyzet egyre jelentősebb korlátja lesz itthon a foglalkoztatásbővítésnek, de azért jelentős tartalékok vannak még a magyar munkaerőpiacban.

Mi történt? Megjelent a jegybank friss munkaerőpiaci elemzése, amely szerint az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok és az 55-74 éves nők körében vannak a magyar munkaerőpiac rejtett tartalékai.

A foglalkoztatásbővítés kilátásait ugyanakkor nehezíti, hogy 2030-ig 300 ezer fővel csökkenhet a hazai munkaképes korú népesség.

Csaknem egy évtizede terelgeti a munkavállalás felé a kallódó fiatalokat a kormány, de a neheze csak most jön

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni. 

Sokáig nem volt teljesen tiszta, hogy ezt a célt a kormány hogyan érné el, de pár hónappal Orbán beszédét követően már megjelent a kormányzati kommunikációban, hogy az ún. potenciális munkaerő-tartalékba tartozó 300 ezer ember aktivizálása lenne erre a megoldás, különösen a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében. Ez az szám aztán már Orbán február közepi évértékelő beszédében is elhangzott, nem sokkal később pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium azt is bejelentette, hogy tavasszal több program is indul uniós pénzből a foglalkoztatás bővítésére. 

Ezek közül a legnagyobb összegű az áprilistól 200 milliárd forintos kerettel induló Ifjúsági Garancia Plusz program lesz, amely a 30 év alatti fiatalok elhelyezkedését segíti majd. A minisztérium közleménye szerint a kormány arra számít, hogy a programon keresztül összesen 84 ezer álláskereső, vagy inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, amelyben kiemelt fókuszt kapnak a hátrányos helyzetűek. Ehhez a program keretében képzésekkel, bértámogatással, és mobilitási támogatásokkal terveznek majd hozzájárulni. Ebben a cikkben szakértőkkel jártuk körül, hogy milyen eredményei voltak itthon az Ifjúsági Garancia Plusz program elődjének, és ez alapján azt is megpróbáltuk beazonosítani, hogy milyen kihívásokra kell választ adnia az új programnak.

Valóban fontos összetevőnek tűnik a Fidesz sikerességében a munkalapú társadalom

A megyei jogú városok közül Salgótarjánban dolgozott arányaiban a legkevesebb ember a 2010-es évek elején. Azóta azonban számos beruházás érkezett a városba: több gyárat bővítettek, onkológiai és természettudományos központ nyílt meg, vagy éppen új áruházak jelentek meg.

Ennek köszönhetően a foglalkoztatottság Salgótarjánban nőtt az egyik legnagyobb mértékben a nagyobb magyar városok közül, közel 40 százalékkal (bár ebben az is benne van, hogy Salgótarján lakossága csökkent leginkább 2010 óta).

Salgótarjánban nemcsak a foglalkoztatottság volt a legalacsonyabb a megyei jogú városok között, hanem a Fidesz támogatottsága is 2010-ben. Ebben pedig még jelentősebb változás állt be: 2022-re a Fidesz támogatottsága 9 százalékponttal, 49 százalékra nőtt. Ezzel a legkevésbé fideszes megyei jogú városból az egyik leginkább fideszessé vált.

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

A lakhatás elérhetőségének és megfizethetőségének javításával próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány több, az elmúlt időszakban bejelentett intézkedés alapján.

Mi történt? Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) munkaerőpiaci konferenciáján szerdán a Portfolio.hu cikke szerint.

A legnagyobb munkaerőtartalékok a nemzetgazdasági miniszter szerint most a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon találhatóak, a tartalék felszívásának egyik módja pedig a mobilitás növelése.

Négynapos munkahét? A világ legnagyobb gazdaságában az évi 10 nap szabadság hozhatja el a reformot

Kis túlzással egész Kínát lázban tartja az a javaslat, amely szerint az eddigi öt napról fokozatosan tíz napra emelnék a fiatalok éves (!) fizetett alapszabadságát. A jelenlegi szabályok szerint csak a munkáltató által előre kijelölt hetekben lehet szabadságra menni. Az ötlet egy hongkongi politikustól származik, de úgy tűnik, a kormány is támogatja.

Mi történt? A múlt héten kezdődött Pekingben az Országos Népi Kongresszus éves ülése, amire a kormányzó Kommunista Párt több gazdasági és politikai bejelentést is ígért. Kenneth Fok, a kongresszus hongkongi tagja a China Youth Daily nevű állami ifjúsági lapnak azt nyilatkozta, hogy az országnak fokozatosan fel kellene emelnie a fiatalok fizetett szabadságát: így minden egyes év munkatapasztalat után egy nap plusz szabadság járna – írta a Business Insider. Ezt a javaslatot ígérete szerint be is terjeszti majd a kongresszus ülésén.

Mennyi szabadság jár most egy kínai munkásnak? A fiatalabbaknak mindössze öt nap jár évente, ami csak tíz év munkatapasztalatot követően emelkedik tíz napra, majd húsz év után tizenötre. Fok szerint a jogszabályban előírt éves, mindössze ötnapos szabadság alatt nem tudják magukat rendesen kipihenni a dolgozók, és ha ez így folytatódik, az kihat majd az egész társadalom lelkiállapotára és ellenállóképességére. Kínában az emberek általában az ünnepnapok alatt nyaralnak (például kínai új év), de hogy pontosan mikor mehetnek el, azt a cégek határozzák meg – ilyenkor egy-egy hétre bezárnak a hosszú hétvégék körül. Ez a gyakorlat azonban gyakran ellentmondásos, mivel a dolgozóknak túlórával vagy a szabadságos hetek előtti hétvégéken történő munkavégzéssel kell kompenzálniuk a kieső termelést.

Perelnek a bezárt programozóiskola egykori diákjai

A magyar alapítók ugyan pénzzel is támogatták, hogy a diákok máshol befejezhessék a tanulmányaikat, a hallgatók egy része mégis perel.

Mi történt? Kártérítési pert indít a Green Fox Academy programozóiskola korábbi tanulóinak egy nagyjából 40 fős csoportja, mivel az iskola bezárásával már nem tudták a képzéshez tartozó állásgaranciát érvényesíteni – írja a Telex.

Miért perelnek? Ehhez ismerni kell a programozóiskolák üzleti modelljét. Ők tandíjat kértek a diákoktól az intenzív képzésért cserébe, és azoktól a cégektől is volt bevételük, ahova kiközvetítettek végzett hallgatókat. A Green Foxnál extra volt, hogy a diákoknak állásgaranciát is ígértek, ezért a diákok a végzést követő 3 hónapban nem is kereshettek maguknak állást. Ellenkező esetben 800 ezer forintos kötbért kellett volna fizetniük. Az állásgarancia miatt volt igazán vonzó a képzés. (Az intenzív képzésre sok karrierváltó jelentkezett, ez időben is komoly vállalás volt.)

Kamikaze üzemmódra vált a sikerágazat?

Bizonyos események együttállása okán immár a programozásról – és annak oktatásáról – is kimondatott, hogy nem lesz rá szükség a jövőben. Persze, orvosokra sincs szükség, hiszen egyre egészségesebben élünk.

(A szerző a Codecool programozóiskola alapítója és ügyvezetője. Korábbi írásai itt olvashatók.)

Talán még emlékeznek kortársaim Danny De Vito monológjára a Nagy Likvidátor (Other People’s Money) című film könyörtelen befektetési bankárjától: „Valószínűleg az utolsó sarkantyúgyáros készítette a világ legjobb sarkantyúit. Növekvő részesedés egy csökkenő piacon: biztos csőd!” Szezonja van a szoftveripar válságát taglaló cikkeknek. Kell-e egy programozóiskola (bootcamp) alapítójaként attól rettegjek, hogy a szoftverfejlesztők a sarkantyúkészítők sorsára jutnak?

A bevándorlás már a 2000-es években is terítéken volt a magyar politikában

A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

Noha a toborzási nehézségek a közelmúltban erősödtek meg olyan mértékben, hogy már jelentős számban dolgoznak távoli országokból érkező vendégmunkás a magyarországi munkahelyeken, a munkaerőpiaci feszültségek és a munkaerőkínálat határokon túlról való bővítése korántsem számítanak újdonságnak a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténetben: a problémával már az első Orbán-kormány is szembesült az ezredforduló idején, amit többek között a bevándorlás felélénkítésével is tervezett megoldani.

„Az elkövetkező években Magyarországnak a gazdasági növekedés érdekében több millió külföldit kell befogadnia a szomszédos országokból” – fogalmazott Orbán Viktor 2001 nyarán a Világgazdaság akkori írása szerint, és bár elsősorban a határon túli magyarok betelepülésével tervezett még az akkori kormány, a lap ennek ellenére a bevándorlóellenes közhangulatról számolt be. A munkaerőpiaci indikátorok mindenesetre erősödő toborzási nehézségekről tanúskodtak ebben az időszakban.

A kormány 300 ezer álláskeresőt akar visszaterelni a munkaerőpiacra, de ennek a fele nincs munkára képes állapotban

Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány minden erejével a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP bővülés elérése érdekében a fogyasztói bizalom növelésével és az óvatossági motívum fokozatos oldásával helyre kell állítani a fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházási rátát és tovább kell növelni munkaerőpiaci aktivitást is – erősítette meg keddi közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 év fölöttiek esetében van lehetőség, a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti.

Kifejtette: a munkaerőpiaci tartalékon belül nagyságrendileg 40 ezer fő rövidtávon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettséggel rendelkeznek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.

Észak-Borsodban válik igazán láthatóvá a Fidesz sikerének egyik fontos összetevője

A szlovák határtól pár kilométerre fekvő borsodi Semjénben disznót vágnak az egyik mellékutcában. “Ez most hirtelen jött. Belelépett egy szögbe az ólban, és jobbnak láttuk levágni” – mondja a téli hidegben Mihály, akinek fiai és kollégái segítenek.

Pár éve még nem biztos, hogy megengedhetett volna magának egy disznóvágást. Ahogy az 500 fős falu jelentős része, Mihály és felesége is közmunkásként dolgozott havi pár tízezer forintért.

Mihály (középen) disznóvágás közben. Fotó: Hajdú D. András

A kormány a gazdasági növekedés bálványozásával fedi el, hogy a magyar társadalom összességében szegény

A kormány a gazdaság 2023-as katasztrofális teljesítménye (technikai recesszió, rekord infláció, a fogyasztás és a beruházások bezuhanása) ellenére a gazdaság újraélesztésében elért minden részsikert nagy győzelemként értékel, és ahogy az várható volt, az év elején folytatódott is a sikerkommunikációs hadjárat. Aki átfutja a kormánypárti lapok gazdasági rovatait, az „sikereket”, „megnyugtató híreket”, és „várva várt fordulatokat” ígérő szalagcímek sorával szembesül az utóbbi hetekből, hónapokból. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is egy publicisztikával kezdte az évet az Indexen, amiben meghirdette, hogy „2024-ben a gazdaságban boldogabb és sikeresebb év következik”.

Az nem vitás, hogy a válságból való kilábalásnak valóban fontos lépése volt, hogy a sokáig Európa-rekorder infláció ősszel egy számjegyűre csökkent – az éves infláció így is 17,6 százalék volt –, és hogy akkortájt a reálbérek is növekedésnek indultak hosszú idő után. Ha viszont nem kizárólag azokon a technikai mutatókon, például az infláción, a reálbéreken vagy a foglalkoztatottságon keresztül nézzük az ország helyzetét, amelyekkel a kormány láttatja azt, akkor egy másik realitással is szembesülünk:

az idén télen a magyar emberek fele nem tudja megkeresni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget

Könnyebb kifizetni az ázsiai vendégmunkásokat, mint hazacsábítani külföldről a románokat

A vendégmunkások növekvő száma nemcsak Magyarországon vált témává a közelmúltban, hanem a környező országokban is. Noha a térség munkaerőpiaci problémái között régóta stabil helye van az elvándorlásának, néhány éve a posztszocialista országok egyikéből lett a bevándorlók egyik leggyakoribb célpontja az Európai Unión belül.

Inkább fogadják, mint küldik a vendégmunkásokat a lengyelek

Ez az ország Lengyelország, ahol már a 2010-es években is kimagasló volt a letelepedési engedélyekért folyamodók száma – érdekesség, hogy ekkoriban a lengyelek az európai uniós vendég- és idénymunkás-kibocsátó országok sorában Románia és Bulgária után a harmadik helyet foglalták el. A 2021-ben Lengyelországban kiadott 967 ezer engedély az unióban kiadott összes jóváhagyás egyharmada volt, és több mint kétszer annyi, mint bármely más tagállamban. A Lengyelországba vándorlók ráadásul zömmel, 82 százalékban munkavállalási céllal érkeztek, míg ez az arány az unió egészében csak 45 százalék volt.

Jobban viselik a túlórázást a vendégmunkások a magyar dolgozóknál, de aligha kerülhetnek emiatt tömegek hátrányba

Kevésbé jelent gondot túlórázni a vendégmunkásoknak a magyar munkaerőhöz képest, ami feszültségekhez vezethet a külföldi és a hazai munkavállalók között a Portfolio beszámolója szerint. Az unión kívüli országokból érkező dolgozók jellemzően kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék megkeresni, és a szabadidejükkel a szállásaikon nincs igazán mihez kezdeniük.

Miért fontos ez? Egyre több Európán kívüli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ami egyrészt az országszerte jellemző toborzási nehézségek, másrészt a nem dolgozó, de munkaképes magyar lakosság sikertelen munkaerőpiaci bevonásának következménye. A vendégmunkások növekvő száma politikai szempontból is forró témává vált.

Nőtt a munkanélküliségi ráta 2023-ban, méghozzá fél százalékponttal az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez 27 ezerrel több munkanélkülit jelent, a magyar munkaerő-tartalék továbbá közel 300 ezer főből áll. A külföldi munkavállalók több esetben is jobb helyzetbe kerültek a magyar dolgozókkal szemben a Portfolio anyaga szerint.