Best WordPress Hosting
 

Louis Armstrong koncertje akkora csoda volt 1965 Budapestjén, mint a másik Armstrong négy évvel későbbi holdsétája

Egy másik Armstrong, Neil 1969-es Holdra szállása sem volt nagyobb csoda: 1965-ben – először és utoljára – bekukkantott a vasfüggöny mögé Louis Armstrong. Koncertet adott a „demokratikus” Kelet-Berlinben, aztán Prágában, Belgrádban, Bukarestben, Szófiában, majd június 9-én – napra pontosan 13 hónappal azután, hogy a Hello Dollyval az élre került az amerikai slágerlistán – Budapesten.

Az az elsőség a beatkorszak tombolása idején nem volt akármi. Armstrong előtt 14 héten át a Beatles vezette a tengerentúli lajstromot az I Want to Hold Your Handdel (7 hét), a She Loves You-val (2), majd a Can’t Buy Me Love-val (5), sőt 1964. április 4-én a lista első öt helyén öt Beatles-szám – Can’t Buy Me Love, Twist and Shout, She Loves You, I Want to Hold Your Hand, Please Please Me – sorakozott.

Máig egyedülálló az amerikai rangsor történetében, hogy európai előadó foglalja el az első öt helyet, de az se semmi, hogy Armstrong még egyszer listavezető lett a hatvanas években. Másodszor 1968-ban Nagy-Britanniában, az egy híján húsz évvel később a Jó reggelt, Vietnam! című filmben is felhangzó What a Wonderful Worlddel. Akkor Cliff Richard Eurovízió-fesztiválgyőztes Congratulationsétől hódította el az első helyet, és április 24-től négy hétig uralkodott.

46 évesen meghalt Szandai Mátyás nagybőgőművész

Negyvenhat éves korában meghalt Szandai Mátyás nagybőgőművész, a jazzélet egyik legkeresettebb nagybőgőse. A Párizsban élő művész halálhírét a zenész édesapja osztotta meg a Magyar Jazz Szövetséggel – szúrta ki a Fidelio.

A Magyar Zenei Információs Központ adatbázisa szerint Szandai 1977-ben született Balassagyarmaton, a Liszt Ferenc Zeneakadémia nagybőgő szakán Járdányi Gergely növendéke volt, itt szerezte a diplomáját 2004-ben. Tizenhat éves kora óta játszik különböző jazz-zenekarokkal, az elmúlt másfél évtizedben a magyarországi jazzélet szinte összes neves figurájával dolgozott már együtt.

Tagja volt a Czirják Csaba Quartetnek, a Tűzkő Csaba Szeptettnek, valamint a Balázs Elemér Groupnak, 1996-tól a Dresch Mihály Quartet tagja. További jelenlegi zenekarai között találjuk a Bacsó Kristóf Quartettet, a Tóth Viktor Tercettet, a Szabó Dániel Triót, az Oláh Kálmán Szextettet és a Dés András Triót.

Bezár a Budapest Jazz Club

A megemelkedett költségek miatt bezár a fővárosi fenntartású Budapest Jazz Club – adta hírül a klub a Facebook-oldalán. A Budapest Jazz Club közvetlen fenntartója a Fővárosi Önkormányzat közszolgáltatási partnere, a Jazzart Közcélú Alapítvány 2012-ben kötött szerződést az önkormányzattal. Azóta azonban 44,3 százalékkal, havi 833 500 forint plusz áfáról 2023-ra havi 1,2 millió forint plusz áfára emelkedett a bérleti díjuk. 2020-ban kötöttek hosszútávú rezsiszerződés, amely akkor 31 millió forintjukba került.

Megjegyzik: „a bérleti díj kifizetése sajnos kezdettől fogva nem volt zökkenőmentes”, de hiába kértek segítséget a Fővárosi Önkormányzattól, sokáig csak magánkölcsönök folyósításával tudták fenntartani a jazzklub működését. Tavaly októberben ígéretet kaptak arra, hogy több programfinanszírozási vonalon is igyekeznek forrást találni, de végül nem jártak sikerrel. A klubot tavasszal arról tájékoztatták, hogy a keretösszeg elfogyott, emellett a zeneművészet illetve a jazzműfaj terén Karácsony Gergely főpolgármester támogatásával már egy másik programszervező, külföldi művészeket fókuszba állító fesztivál-projektje került integrálásra.

2023. június 21-én kézhez kaptuk a felmondást, melyet követően még a bezárást előtt igyekeztünk kompromisszumos, részleges, önerőből történő rendezési ajánlatot tenni, ám ezt a vagyonkezelő elutasította. Mivel egyéb érdemi előrelépés nem született, így 2023. június 26-án a vagyonkezelő zárcserével és lakatokkal bezárta a Budapest Jazz Clubnak helyet adó ingatlant

Meghalt Peter Brötzmann, a free jazz úttörője

Nyolcvankét éves korában meghalt a német jazzlegenda, Peter Brötzmann, aki szaxofonosként a free jazz egyik legnagyobb alakja volt – írja a Guardian.

Halálhírét kiadója, és zenésztársa, Heather Leigh is megerősítette, az utóbbi hozzátette, hogy a zenész németországi otthonában, Wuppertalban halt meg álmában.

A remscheidi születésű Brötzman festőként kezdte pályafutását, majd autodidakta módon tanult szaxofonozni és klarinétozni, az inspirációt az olyan, Németországban turnézó legendáktól vette, mint Miles Davis  vagy John Coltrane. Előbb Párizsba ment, ahol többek közt Steve Lacyvel, Don Cherryvel és Gato Barbierivel is zenélt, majd saját zenekarával európai turnéra indult, a frankfurti jazzfesztiválon mutatkoztak be. Peter Brötzmann a hatvanas évektől a free jazz és a zajzenék úttörőjeként meghatározó egyénisége, a szabad improvizációs hullám egyik első és legnagyobb alakja volt. Művészetét nagyban meghatározta az, hogy állandóan az új utakat, a teljesen egyedi hangzásokat kereste, a második világháború előtti hagyományokkal akart szakítani.