Best WordPress Hosting
 

Előbb indult a tiszavirágzás, méghozzá a Rábán

Április közepén széles nyilvánosságot kapott a hír, miszerint – valószínűleg a korán jött tavasz miatt – jó két hónappal korábban kezdődött a tiszavirágzás. Akkor megírtuk, hogy egy elevenszülő kérész téves azonosítása okozta a félreértést, és nem látszott olyan tényező, amely előbbre hozná a kérészek tömeges rajzását.

Május végén azonban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tett közzé videót, amelyen egy tiszavirág (valóban tiszavirág) vedlése látható a Rábán. A június közepén esedékes tömeges rajzáshoz még mindig korai az időpont, illetve a laikus számára joggal okozhat zavart az is, hogy a tiszavirágot nevéhez illően a Tisza és mellékfolyói lakójának tartjuk. Ehhez képest földrajzilag a Rába még csak a közelében sincs a „magyarok folyójának”.

Mi ez a fennforgás a kérészek világában? Dr. Kriska György biológushoz, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójához, az ELTE TTK Biológiai Intézet docenséhez fordultunk.

Fénnyel a városi fényszennyezés ellen – tudományos innováció a dunavirág védelmében

A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve annak mellékfolyóin, például a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirág egyedek különleges “táncát” ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.

A dunavirág a tiszavirághoz hasonlóan védett kérészfaj, melynek tömegrajzásait 1960-as évek után évtizedekig nem lehetett megfigyelni a Dunánál a víz szennyezettsége miatt. 2010 utáni visszatérése a vízminőség egyértelmű javulását jelzi, ám tömeges megjelenésével egy korábban nem vizsgált összetett ökológiai csapdára is fény derült.

A kérész nőstények a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek, melynek során a folyó középvonala felett a folyásiránnyal szemben repülnek néhány km-t, mielőtt lerakják petéiket. Repülésüket a vízről visszavert vízszintesen poláros fény vezérli. Ha útjukat egy híd keresztezi, annak tükörképe és a híd árnyéka eltünteti e folytonos poláros jelet, miáltal a kérészek megszakítják kompenzációs repülésüket. Mivel a dunavirág rajzása sötétedés után történik, a feltorlódó, erős fototaxissal rendelkező kérészeket a hidak és a parti fényforrások magukhoz vonzzák. Később a rovarok a lámpák alatti aszfalt útra szállnak le petézni, mert az aszfaltfelszínt tévesen víznek érzékelik a róla visszavert erősen és vízszintesen poláros fény miatt. A lerakott peték kiszáradva elpusztulnak, így veszélybe kerül a dunavirág utódgenerációja. Mivel rajzáskor egy adott helyszínen sokmillió egyed lehet érintett, a természetvédelmi kár óriási. Az elpusztult és eltaposott kérészek tetemei gyakran egybefüggő síkos réteget alkotnak, ami közlekedésbiztonsági szempontból igen balesetveszélyes.

A Maroson erős, a Körösökön gyengébb volt a tiszavirágzás

A Tiszának és mellékfolyóinak egyik leglátványosabb természeti jelensége a tiszavirágzás. A Körös-Maros Nemzeti Park területén kanyargó Maroson és a Körösökön is jellemző a kérészek tömeges rajzása.

A Maros magyarországi szakaszán június közepén figyelték meg az első példányokat. Először csak néhány száz kérészt láthattunk, ekkor zajlott az előrajzás. A tömeges rajzás váratott magára, mivel az időjárás változékonyra fordult, ami nem kedvez a folyamatnak. A tömeges rajzás ugyanis csak a nyugodt, szélcsendes, meleg, napos estéken figyelhető meg. Ilyen idő június 18-án köszöntött be, így ekkor az esti órákban lezajlott a tömeges tiszavirágzás a Maroson, több tízezer rovar keringett a levegőben.

A rajzás soha nem egyöntetű az egész folyón, hanem annak csak bizonyos szakaszain figyelhetők meg a hatalmas számban repülő rovarok. Ilyen például a Maros apátfalvi szakasza, illetve Klárafalva és Deszk térségében is hasonlóan tömeges a rajzás.