Best WordPress Hosting
 

Az ukránok fele ellenséges országnak tartja Magyarországot

Az ukránok több mint fele, 52 százaléka tartja ellenséges országnak Magyarországot. Ez jelentős romlásnak számít: tavaly ugyanez a szám csak 42 százalék volt, miközben a válaszadók 26 százaléka akkor semlegesnek tartotta Magyarországot, derül ki egy The Kyiv Independent által közölt kutatásból.

Hazánkkal együtt Kína is átkerült az ellenséges államok sorába, ahogy Lengyelország megítélése is romlott. Míg tavaly az ukránok 79 százaléka sorolta az „egyértelműen barátságos” országok közé Lengyelországot, addig idén már csak 33 százalékuk.

Varsó az ukrán honvédő háború egyik legelkötelezettebb európai támogatója volt, ám az olcsó ukrán gabona behozatalának tilalma miatt elmérgesedett a viszony a két ország között.

Litvánia újabb határátkelőket zárt le a fehérorosz határon

Biztonsági megfontolásokból Litvánia úgy döntött szerdán, hogy lezárja két további határátkelőjét a fehérorosz határon.  Lavoriskes és Raigardas településeknél a határátkelőt március 1-jétől zárják le további intézkedésig. Litvánia és Fehéroroszország csaknem 680 kilométeres határszakaszán összesen hat átkelő van, ezekből március 1. után már csak kettőt tartanak majd nyitva.

Agne Bilotaite litván belügyminiszter indoklása szerint a működő határátkelők számának csökkentésével hatékonyabban tudják ellenőrizni az áruk, a járművek és a személyek forgalmát, illetve könnyebben vissza tudják szorítani a szankcionált árucikkek ki- és beáramlását és a csempészetet.

A litván kormány először tavaly augusztusban döntött úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti két átkelő működését a fehérorosz határon, akkor a Sumskas és Tverecius falvak közelében lévő ellenőrzési pontokat zárták be.

Nagy-Britannia szankcionálta annak a sarkvidéki börtöntelepnek a parancsnokait, ahol Navalnij meghalt

A brit kormány befagyasztotta annak a hat orosz börtönparancsnok vagyonát, akik azt a sarkvidéki, korábban gulágként működő börtönkolóniát vezették, ahol haláláig Alekszej Navalnij is raboskodott, írja a BBC. A szankcionált személyeket a szigetországból is kitiltották.

A szankciókat bejelentő David Cameron brit külügyminiszter azt ígérte, hogy senkinek se legyen illúziója afelől, hogy felelősségre vonják azokat, akik az orosz ellenzéki vezetővel való brutális bánásmódért felelősek. A brit kormány nevében az orosz hatóságokat felszólította arra, hogy Navalnij holttestét haladéktalanul adják oda a családjának, és egy teljes körű, transzparens nyomozást folytassanak a halála ügyben.

The post Nagy-Britannia szankcionálta annak a sarkvidéki börtöntelepnek a parancsnokait, ahol Navalnij meghalt first appeared on 24.hu.

Meghalt egy orosz haditudósító, aki pár nappal ezelőtt beszámolt az orosz katonai veszteségekről

Meghalt Andrej Morozov orosz katona és katonai blogger, nem sokkal azután, hogy felfedte Moszkva csapatveszteségének mértékét a kelet-ukrajnai Avdiivkáért vívott harcban – írja a Newsweek. Morozov a hírek szerint öngyilkos lett.

Russian ‘war correspondent’ Andrei ‘Murz’ Morozov has committed suicide

A few days ago he said on Telegram that Russian forces had lost 16,000 men in the battle for Avdiivka https://t.co/b0LQTd1Vhc pic.twitter.com/YTTW8k0v95

Megállapodtak az Oroszország elleni 13. szankciós csomagról

Az EU szerdán jóváhagyta az Oroszország elleni 13. szankciócsomagját – közölte az EU belga elnöksége az X-en, megerősítve a Reuters korábbi értesüléseit. Az új csomagban közel 200 szervezet és magánszemély kerül fel a szankciós listára,

A csomagot hivatalosan február 24-én, az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének második évfordulójára hagyják jóvá.

The post Megállapodtak az Oroszország elleni 13. szankciós csomagról first appeared on 24.hu.

Már csak minden tizedik európai polgár hisz Ukrajna győzelmében

Magyarországon elsőként a Népszava publikálhatta a Külkapcsolatok Európai Tanácsa legújabb tanulmányát, amely a YouGov és a Datapraxis 12 EU-tagállamban, köztük Magyarországon végzett január eleji közvélemény-kutatása alapján készült. A társszerzők, Ivan Krastev és Mark Leonard szerint a véleményváltozás hátterében az ukrán hadsereg megrekedt támadása és az amerikai politika fordulatával kapcsolatos növekvő aggodalmak állnak.

Mint írják, Európa-szerte egyre nagyobb a pesszimizmus a háború kimenetelét illetően. A vizsgált országok átlagát tekintve megkérdezettek csupán 10 százaléka hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog Oroszország ellen, míg kétszer annyian (20 százalék) jósolnak orosz győzelmet. Még a legoptimistább országokban is (Lengyelország, Svédország és Portugália) csak a válaszadók 17 százaléka hisz abban, hogy Kijev felülkerekedhet. Valamennyi országban az a legmarkánsabb vélemény (átlagosan 37 százalék), hogy egy „kompromisszumos megállapodás” fogja lezárni a háborút.

A felmérés szerint öt országban – Magyarországon, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ausztriában – egyértelműen azt preferálják (64, 59, 52, 50 és 49 százalék), hogy Kijevet a megállapodás elfogadására kényszerítsék. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az európaiak „kiábrándítónak” tartanák Donald Trump visszatérését a Fehér Házba. A válaszadók 56 százaléka „meglehetősen” vagy „nagyon csalódott” lenne, ha Trumpot újra megválasztanák az Egyesült Államok elnökévé. Magyarország volt az egyetlen kivétel, nálunk 27 százalék jelezte, hogy „elégedett” lenne ezzel az eredménnyel, és csak 31 százalék mondta, hogy „csalódott” lenne.

Ajtót mutathattak az ukrán hadsereg főparancsnokának, aki Zelenszkijnél is népszerűbb

Sorra jelennek meg az egymásnak ellentmondó hírek arról, hogy valóban leváltották-e az ukrán hadsereg főparancsnokát. Legutóbb a CNN ügyre rálátó forrásokra hivatkozva írt arról, hogy Volodimir Zelenszkij hétfőn egy nyugodt beszélgetésen menesztette Valerij Zaluzsnijt, akinek új állást is kínált, melyet a főparancsnok nem fogadott el (az Economist úgy tudja, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkári székébe ülhetett volna).

Hétfőn mértékadó ukrán lapok egyszerre élesítették a hírt, miszerint Zelenszkij lemondatta Zaluzsnijt. A hírt parlamenti képviselők szivárogtatták ki, akiket arról tájékoztattak, hogy egy stratégiai fontosságú javaslatcsomag érkezik a védelmi bizottság asztalára. A New York Times egy egykori ukrán tisztviselőre hivatkozva arról írt, hogy Zelenszkij hivatala valóban ki akarta rúgni a hadsereg vezetőjét, de a hír kiszivárgása után visszakoztak, most pedig lassítják a folyamatot. Más verzióban Zelenszkij próbálta rávenni a főparancsnokot, hogy önként távozzon, aminek ő nem tett eleget.

Az ukrán elnöki szóvivő és az ukrán védelmi minisztérium még aznap cáfolta a híreket. Ugyanakkor Mihajlo Podoljak, befolyásos elnöki tanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a vezérkari főnököt nem megválasztják, hanem kinevezik.

Nem akarta átvenni az ukrán hadsereg vezetését Szirszkij

Felajánlották az ukrán fegyveres erők főparancsnoki székét Olekszandr Szirszkij vezérezredesnek, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának, de visszautasította a felkérést, árulta el a Reutersnek egy meg nem nevezett kormányközeli forrás.

Korábban a The Times dobta Szirkszij nevét (Kiril Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjével együtt), mint Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök lehetséges utódjáét, ám a brit lap is úgy tudta, hogy Szirszkij visszautasította Volodimir Zelenszkij elnök felkérését.

Az ukrán sajtó korábban arról írt, hogy Zelenszkij lemondatta Zaluzsnijt, ám ő ennek nem tett eleget. Más sajtóértesülések szerint Zaluzsnij maga mondott le a posztjáról.

A hágai Nemzetközi Bíróság szerint Oroszország megsértette az ENSZ egyezményeit

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán megállapította, hogy Oroszország megsértette az ENSZ terrorizmus elleni egyezményének egyes részeit azzal, hogy 2014-ben nem vizsgálta ki a kelet-ukrajnai szeparatista csoportok pénzügyi támogatását, írja a Guardian.

Az ENSZ legfelsőbb bírósága azonban nem ítélt meg kártérítést Ukrajnának az ország erre vonatkozó keresete ellenére. Az ICJ továbbá nem volt hajlandó konkrét döntést hozni a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett történt lelövése miatti orosz felelősség kérdésében sem, szintén Kijev kérésének ellenére.

The post A hágai Nemzetközi Bíróság szerint Oroszország megsértette az ENSZ egyezményeit first appeared on 24.hu.

Putyin nemzetközi vizsgálatot kér a Belgorodban lezuhant orosz repülőgép ügyében

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi vizsgálatot kért az orosz légtérben lezuhant Il-76-os katonai szállító repülőgép ügyében.

Putyin azt mondta, hogy az orosz gépet, amely Moszkva szerint 65 ukrán hadifoglyot szállított, az Egyesült Államok által Ukrajnának adományozott Patriot légvédelmi rendszerből kilőtt rakétákkal találták el.

Ukrajna idáig nem vállalta a gép kilövését és bizonyítékokat követelt arra vonatkozóan, hogy kik utaztak a fedélzeten.

Kína és Oroszország mélyítené a katonai együttműködést

Tong Csün kínai védelmi miniszter videohívásban megállapodott Szergej Sojgu orosz kollégájával a katonai együttműködés további elmélyítéséről – közölte a kínai védelmi minisztérium szerdán.

A kínai miniszter szerint hadseregeiknek határozottan kell reagálniuk a globális kihívásokra, aminek része az is, hogy folyamatosan bővítik az azok közötti gyakorlati együttműködést. Szerinte fontos, hogy a seregek nagyobb szerepet játszanak az országok stratégiai partnerségének elmélyítésében, illetve a globális biztonság fenntartásában is. Sojgu arról beszélt, hogy a Moszkva és Peking közötti kapcsolat történelmi távlatban nem volt olyan jó állapotban, mint jelenleg, és egyetértett kínai kollégájával abban, hogy a két hadsereg együttműködését új szintre kell emelni.

(MTI)

Fogolycserét jelentett be Oroszország

195 orosz hadifogoly került haza, ugyanennyi ukránért cserébe – közölte az orosz védelmi minisztérium szerdán.

Az oroszok Moszkvába szállítják a sajátjaikat, ahol orvosi és pszichológiai kezelésben részesülnek.

Ez volt az első fogolycsere azóta, hogy múlt héten lezuhant egy orosz katonai szállító repülőgép az oroszországi Belgorod térségében, amely Moszkva szerint 65 ukrán hadifoglyot szállított. Az oroszok szerint a hatfős személyzettel és a három fogolykísérővel együtt 74 halottja van a katasztrófának. Moszkva az ukrán hadsereget vádolja azzal, hogy rakétával lelőtte a gépet, ám ezt az ukránok nem ismerik el, és azt is vitatják, hogy ukrán katonák utaztak a gépen.

Így hűtené az európai gazdák indulatait az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság szerdán intézkedéseket javasolt az Ukrajnából származó mezőgazdasági import korlátozása érdekében, valamint nagyobb rugalmasságot szorgalmazott a parlagon hagyott földekre vonatkozó szabályok ügyében – írta meg a Guardian, hozzátéve, hogy így próbálják fékezni az európai gazdák indulatait.

A javaslat tartalmát a lap nem részletezte. A Bizottság ugyanakkor közölte, hogy az ukrán exportra kivetett behozatali vámok felfüggesztését további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítaná. A vámokat eredetileg 2022-ben függesztették fel, hogy segítsék Ukrajna gazdaságának támogatását az orosz inváziót követően.

A francia és belga gazdák szerdán újra számos blokádot hoztak létre az autópályákon és az egyik nagy konténerkikötőhöz vezető bekötőutakon is, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra a környezetvédelmi szabályok enyhítése végett, illetve a növekvő költségekkel és az olcsó importtal szembeni védelmük érdekében.

Lavrov: Zelenszkij békeformulája ultimátumot jelent Moszkva számára

Ultimátumot jelent Oroszország számára a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett békeformula – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a BRICS-államok vezetőinek személyes képviselőivel (serpákkal) szerdán tartott moszkvai találkozóján.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a hírhedt +Zelenszkij-formulát+ (.) erőltetik, és úgy próbálják bemutatni a nemzetközi közösségnek, mint a rendezés egyetlen lehetőségét. Az, hogy ez a lehetőség nem más, mint ultimátum Oroszországnak, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen, és nem válik becsületére azoknak, akik külpolitikai döntéshozóként és hatékony irányítóként próbálják magukat feltüntetni, mindenki számára világos

– mondta Lavrov.

Orosz védelmi miniszter a fegyvergyárnak: „Ne bohóckodjatok már!”

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter felszólította a hadiipari gyártókat, hogy „hagyják abba a bohóckodást” és fokozzák tovább az önjáró tüzérségi rendszerek gyártását. A miniszter kedden Jekatyerinburgban tekintett meg egy fegyvergyárat, és közölte, hogy Oroszország felgyorsítja a légvédelmi rakéták gyártását, miután Ukrajna számos dróntámadást hajtott végre orosz városok, illetve az orosz energetikai infrastruktúra ellen.

Az RBC hírportál által szerdán közzétett videón Sojgu a fegyvergyár vezetőségét korholta, amiért nem gyártanak elég önjáró löveget.

A miniszter úgy fogalmazott:

Zelenszkij: a drón- és lőszergyártás a szabadságot jelenti Ukrajnának

A drónok, tüzérségi lövedékek és katonai járművek növekvő mértékű hazai gyártása szó szerint Ukrajna szabadságát jelenti – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videoüzenetében.

Külön említette a nagyobb hatótávolságú drónok ukrajnai előállítását, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. Hozzáfűzte: a jelenlegi háborús helyzetben csak erőszak árán lehet kivívni a szabadságot. Oroszországot, amely háborút indított Ukrajna ellen, a harcmezőn kell legyőzni – ismételte meg gyakran hangoztatott meggyőződését.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Kijev számára továbbra is prioritás a NATO-tagság. Beszámolt arról, hogy Kijevben találkozott az ukrajnai látogatásra érkezett Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárral, aki bemutatta az Ukrajna euroatlanti integrációjával foglalkozó új nemzetközi munkacsoport terveit. Zelenszkij idézte Rasmussen kijelentését, mely szerint Ukrajna nemcsak a saját, hanem mindenki szabadságáért is küzd.

A svéd miniszterelnök bejelentette: találkozik Orbánnal Brüsszelben

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közölte, hogy csütörtökön Brüsszelben találkozik Orbán Viktorral, jóllehet, a hivatalos találkozó időpontját még mindig nem tűzték ki.

A svéd kormányfő a Guardian szerint újságíróknak úgy nyilatkozott:

Ott (Brüsszelben) fogunk találkozni, és lesz egy tisztességes lehetőségünk beszélgetni még a későbbi találkozó előtt.

Josep Borrell: Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége

Ki kell pótolni az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a tűzképesség tekintetében mutatkozó rendkívüli aránytalanságokat, Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.

Az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását megelőzően Josep Borrell hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy egyértelmű elkötelezettsége Ukrajna támogatására továbbra is töretlen. Fontos tisztázni a katonai támogatásra, valamint a lőszertámogatásra vonatkozó uniós ígéretek teljesítésének állását, és áttekinteni, „hol tartunk most, hol leszünk márciusra és az év végére” – közölte az uniós diplomácia vezetője.

The post Josep Borrell: Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége first appeared on 24.hu.

Tizennégy drónt lőtt le az ukrán légvédelem

Tizennégy drónt lőtt le az ukrán légvédelem abból a húszból, amelyeket Oroszország indított az éjszaka. A támadások során egy ember megsérült és kereskedelmi épületek rongálódtak meg – közölte szerdán az ukrán hadsereg a Reuters szerint.

A légierő közleményében azt írta, hogy az iráni gyártmányú drónok, valamint három Iszkander rakéta öt ukrán régiót támadott délen és keleten.

A déli katonai parancsnokság közölte, hogy egy ember megsérült, valamint mezőgazdasági raktárak és egy üzlet megrongálódott Mykolajiv régióban, ahol öt drónt lőttek le.