Best WordPress Hosting
 

Mitől más a legutóbbi merényletkísérlet Zelenszkij ellen?

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) május 7-én hozta nyilvánosságra, hogy megakadályoztak egy Volodimir Zelenszkij – és más magas rangú ukrán tisztviselők – elleni merényletkísérletet. Az eset kapcsán letartóztattak két ukrán ezredest hazaárulás gyanúja miatt – egyiküket terrorcselekmény előkészítésével is vádolják. A közlemény szerint az orosz titkosszolgálat áll az összeesküvés mögött, a két ezredes az orosz állambiztonság, az FSZB ügynökei, akiknek az volt a feladatuk, hogy mindig aktuális információjuk legyen Zelenszkij hollétéről, valamint szervezzenek be a biztonsági személyzetből olyan tagokat, akik segítenek túszul ejteni, majd megölni az ukrán elnököt.

A letartóztatott ezredeseket még az orosz invázió 2022. februári kezdete előtt szervezték be, és egy orosz ügynökhálózat tagjaiként tevékenykedtek. Az összeesküvők célpontja volt Zelenszkijen kívül a katonai hírszerzés (GRU) vezetője, Kirilo Budanov és az SZBU főnöke, Vaszil Maljuk is – tette hozzá az ukrán hatóság.

A terv kiötlői egy besúgótól akartak információt szerezni a GRU vezetőjének hollétéről, hogy aztán a konvojára előbb rakétákkal támadjanak, majd a helyszínről menekülőkre drónokkal, később ismét rakétával, hogy megsemmisítsék a drónok nyomait. Az egyik letartóztatott tiszt korábban robbanóanyaggal ellátott drónokat, gyalogsági aknákat, rakétavetőhöz szükséges lőszert kapott – közölte az SZBU. Egy előre megbeszélt helyen hagyták neki a Kijevet Odesszával összekötő autópálya mentén. Az ezredesnek a fegyvereket át kellett volna adnia egy későbbi időpontban másoknak, akik a merénylet végrehajtásáért feleltek volna.

Elvi megállapodás született arról, hogy a befagyasztott orosz vagyon nyereségét Ukrajna kapja

Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről: a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja szolgálni – közölte az EU Tanácsának soros belga elnöksége az X -en. Diplomáciai források szerint a bevétel 90 százaléka az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapba kerül. Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak az X-en üdvözölte a politikai megállapodást. „Ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk, hogy ezáltal egész Európa biztonságosabb hellyé váljon” – írta.

A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.

Oroszországban rendeletbe foglalták az összorosz polgári identitás kialakítását

A történelem elferdítésére vagy elfeledtetésére irányuló kísérletek megakadályozásának fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin abban az üzenteben, amit a náci Németország feletti győzelem 79. évfordulója alkalmából a FÁK-országok vezetőihez és polgáraihoz intézett – írja az MTI.

„Fontos ápolni és továbbadni az elkövetkező nemzedékeknek a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás dicsőséges hagyományait, amelyek segítettek apáinknak és nagyapáinknak, hogy becsülettel álljanak ellen a nehéz katonai próbatételeknek, és leverjék a nácizmust” – mondta Putyin. Az orosz elnök üdvözölte Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia és Dél-Oszétia vezetőit, valamint Georgia és Moldova népét az évforduló alkalmával.

Szerdán hozták nyilvánosságra azt a rendeletet, amelyben Putyin jóváhagyta az orosz állampolitika alapjait a történelmi oktatás területén. Ebben célként nevezték meg az összorosz polgári identitás kialakítását és az orosz világ közösségének erősítését a hagyományos orosz szellemi, erkölcsi és kultúrtörténeti értékek alapján. A dokumentumban Oroszországot államcivilizálóként nevezték meg, amely egyesítette az orosz és más népeket Eurázsia térségében. A rendeletben arra is kitértek, hogy szembe kell nézni olyan nyugati kísérletekkel, amelyek a történelem meghamisítására, a világ civilizációjának fejlődéséhez való orosz hozzájárulásnak a tagadására és lekicsinylésére, valamint az orosz államról alkotott kép eltorzítására irányulnak.

Orbánnal tárgyalt Zelenszkij

Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A közlemény szerint a megbeszélés során a két vezető áttekintette a magyar-ukrán kapcsolatok „minden fontos elemét”. A megbeszéltekről kevés konkrétumot tudtunk meg, azt viszont hangsúlyozták, hogy a tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt, Orbán pedig megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, ami elvezet a békéhez.

Havasi tájékoztatása szerint Orbán és Zelenszkij megegyeztek abban is, hogy továbbra is fenntartják a kétoldalú konzultációkat.

A moszkvai magyar nagykövet részt vett Putyin beiktatásán

„Mivel Magyarország moszkvai nagykövete meghívást kapott a beiktatási ünnepségre, természetesen részt vett az eseményen, pont úgy, mint a francia, a görög, a máltai és a ciprusi nagykövetek, valamint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nagykövetei, képviselői” – válaszolta a 24.hu azon kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy magyar részről ki vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök újbóli beiktatásán.

Michael Gahler, az Európai Néppárt külügyi szóvivője kedden az X-en kritizált több országot, amiért képviselői részt vettek Putyin beiktatásán. Gahler azt írta, sajnálatos, hogy Franciaország, Magyarország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Málta képviselőket küldtek a beiktatásra, majd háborús bűnösnek nevezte Putyint, az orosz elnökválasztást pedig semmilyen demokratikus elvárásnak nem megfelelő gyalázatnak.

The post A moszkvai magyar nagykövet részt vett Putyin beiktatásán first appeared on 24.hu.

Kína gratulált Putyin elnöki beiktatásához

„Kína gratulál Putyin elnöknek a beiktatásához” – ezt Lin Csien kínai külügyminisztériumi szóvivő mondta szerdán. Hszi Csin-ping elnök már küldött is gratuláló üzenetet Putyinnak újraválasztása alkalmából – fűzte hozzá. Lin azt is közölte, hogy

a kínai-orosz kapcsolatok a két vezető stratégiai irányítása alatt egészségesek maradtak.

A két államfő megállapodott abban, hogy továbbra is szoros eszmecserét folytatnak a kínai-orosz kapcsolatok zökkenőmentes és stabil fejlődése érdekében.

Több helyen gördülő áramszünetet rendeltek el Ukrajnában a hajnali támadás miatt

Korábban megíruk, hogy orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában. Mint kiderült, az orosz rakéták és drónok közel egy tucatnyi kritikus infrastrukturális létesítményt értek el szerdán kora reggel, és ez súlyos károkat okozott három szovjetunió korabeli hőerőműben.

Az ukrán légierő közölte, hogy 55 rakétából 39-et, a 21 támadó drónból pedig 20-at lőttek le a támadás során.

Ihor Klimenko belügyminiszter szerint két ember megsérült Kijev térségében, egy pedig Kirovohrad térségében. A kármentés érdekében 350 egységet vezényeltek ki. A támadások nemcsak energetikai létesítményekben okoztak kárt, de harminc lakóházban, valamint tömegközlekedési járművekben, autókban és egy tűzoltóállomásban is.

Jelentős értékű lopással vádolnak egy amerikai katonát Oroszországban

Július 2-ig őrizetben marad az az amerikai katona, akit jelentős vagyoni kárt okozó lopással vádolnak Oroszországban.

Gordon Black még május elején Vlagyivosztokban került őrizetbe.  Az orosz belügyminisztérium kedden közölte, hogy egy 32 éves nő feljelentést tett a 34 éves gyanúsított ellen. A férfi és a nő korábban Dél-Koreában találkozott. Az amerikai katona azért utazott Vlagyivosztokba, hogy a nőt meglátogassa, de összevesztek, és a nő később feljelentést tett a rendőrségen, pénzlopással vádolva a férfit.

Az amerikai katonát egy helyi szállodában tartóztatták le, miután repülőjegyet váltott, hogy hazatérjen.

Hatalmas támadás érte az ukrán energiaipart

Orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában – közölték szerdán ukrán katonai és energetikai illetékesek. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter közlése szerint a támadás célpontjai energiatermelő és átviteli létesítmények voltak szerte az oroszágban, Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lviv, Ivano-Frankivszk és Vinnyica régiókban.

Újabb hatalmas támadás az energiaiparunk ellen!

– így minősítette az orosz támadást az energiaügyi miniszter.

Ők voltak a legnépszerűbb személyek 2023-ban a magyar interneten

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 hazai médiafelületet elemezve megvizsgálta, hogy a tavalyi évben kiket emlegettek legtöbbször a magyar nyelvű internetes médiában. A földrajzi nevek 2023-as népszerűségi listája is elkészült.

Szent-Iványi István: A Fidesz miatt változik a magyar kormány Ukrajnához való hozzáállása

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés (3TK) csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott április közepén. Az államfő a litván fővárosban az ukrán elnöknek kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius segítéséért.

Sulyok szerint meg kell állítani a háborút, így Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünetben és a fenntartható, igazságos béke létrejöttében érdekelt, a legfontosabb cél az európai kontinens biztonságának garantálása. A köztársasági elnök felhívta ukrán partnere figyelmét a Kárpátalján élő magyar kisebbség szerzett jogai mielőbbi visszaállításának fontosságára, és garantálására.

Mindez mutatja, hogy a magyar köztársasági elnök folytatja azt a politikát, amit elődje, Novák Katalin kezdett el – mondta a 24.hu-nak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi szlovéniai nagykövet. Sulyok egyfajta jószolgálati, humanitárius gesztust tett, így a magyar diplomácia a barátságosabb arcát tudja mutatni a nemzetközi porondon.

Moszkva nem vesz részt a Zelenszkij-féle béketervről tartandó tanácskozáson

Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

„Szeretném elejét venni egy újabb spekulációs hullámnak azzal kapcsolatban, hogy állítólag felmerült az orosz részvétel lehetősége a Zelenszkij-formuláról szóló újabb összejövetelen: Oroszország nem vesz részt ezen, mert nem áll szándékában” – írta. Viola Amherd svájci elnök szerdán közölte, hogy idén júniusban Bürgenstockban konferenciát rendeznek az ukrán elnök béketervéről. A berni orosz diplomáciai képviselet közölte, hogy erre a svájci hatóságok nem küldtek meghívót Oroszországnak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak kijelentette: ahhoz, hogy dönteni lehessen arról, hogy Oroszország milyen feltételek mellett venne részt a svájci találkozón, „először is meg kellene érteni, hogy miről beszélnek ott, miféle béketervről”. A tárgyalási folyamat Moszkva részvétele nélkül értelmetlen – szögezte le, majd megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásra, ezt a megoldási módot tartja előnyösebbnek, de miután az ukrán fél ezt a lehetőséget megtiltotta a maga számára, Moszkva egyelőre nem látja ennek semmilyen távlatát.

Robert Fico segítene Ukrajnának, hogy mielőbb EU-tag legyen

A szlovák miniszterelnök együttműködést ajánlott Ukrajnának a békemegoldások keresésében, és azt kívánta, hogy “mihamararabb” váljon az Európai Unió tagjává. Ez Robert Fico és ukrán hivatali kollégája, Denisz Smihal közös sajtótájékoztatóján hangzott el a két kormánynak a kelet-szlovákiai Nagymihályban (Michalovce) megtartott együttes csütörtöki ülése után.

Fico a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint kijelentette: azt szeretné, ha az ukrajnai háború békésen és igazságosan, az ország területi egységét és szuverenitását tiszteletben tartó megoldással rendeződne. Megjegyezte, hogy orosz haderő bevetése Ukrajna területén a nemzetközi jog megsértése volt, és együttműködést ajánlott Kijevnek a békemegoldások keresésében. Azt kívánta, hogy Ukrajna “mihamarabb” váljon az EU tagjává, és a csatlakozási tárgyalások terén megszerzett tapasztalatai alapján felajánlotta a segítségét ebben. “Szlovákia támogatása Ukrajna uniós csatlakozási ambíciói tekintetében nem spekulatív, hanem teljes értékű támogatás” – szögezte le Robert Fico a szlovák hírügynökség szerint.

(MTI)

Szinte Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el

Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.

„Néhány Sahíd rakétát és drónt sikeresen lelőttek. Sajnos csak egy részüket. Az orosz terroristák ismét a létfontosságú infrastruktúrát vették célba” – írta. Zelenszkij ismét több légvédelmi utánpótlást kért szövetségeseitől.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán az Oroszországból indított 82 rakéta és drón közül 18 rakétát és 39 drónt semmisített meg. Közlése szerint a támadások fő célpontja a nyugat-ukrajnai Lvivi terület volt.

Zelenszkij meghívta Trumpot Ukrajnába, örömmel meghallgatná a békejavaslatát

Volodimir Zelenszkij örömmel meghallgatná Donald Trump volt amerikai elnök elképzelését arra vonatkozóan, hogyan vetne véget a háborúnak, ugyanakkor az ukrán elnök óvatosan fogalmazott a témával kapcsolatban.

Mint ismert, Trump többször is azt hangoztatta, hogy ha újra megválasztanák elnöknek, akkor békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij leszögezte, hogy ezt ő csak a médiában olvasta, Trumptól személyesen nem hallotta a terveit.

Nem volt lehetőségem még részletesen megvitatni vele az elképzeléseit a háború befejezéséről. Ha lesz ilyen lehetőségem, akkor szívesen élek vele és átbeszéljük a témát

Egész Ukrajna forrong Ferenc pápa békejavaslata miatt

Az a legerősebb, aki látja a helyzetet, gondol az emberekre, és a tárgyalások érdekében van bátorsága kitűzni a fehér zászlót

– így fogalmazott a svájci állami tévécsatornának adott interjújában Ferenc pápa. A február elején felvett, annak most is csupán egy részletét közzétevő RTS-nek a katolikus egyház feje azt is kijelentette: „Ha látod, hogy vereséget szenvedtél, ha a dolgok nem jó irányba mennek, akkor bátornak kell lenned tárgyalni.”

A fegyveres konfliktusokról általában – ideértve Izrael és a Hamász gázai háborúját is – Ferenc a következőket mondta: „A tárgyalások soha nem a feladásról szólnak. Ez a lépés annak a bátorsága, hogy ne taszítsunk öngyilkosságba egy országot.”

Oroszország káoszt hint el Európában és azon túl is – mondta Biden Washingtonban és egy lengyel diplomata Pesten

Oroszország két évvel ezelőtt, 2022. február 24-én támadta meg Ukrajnát, a háború azóta számtalan fordulatot vett. Írtunk arról, hogy hosszú távon Ukrajna számára mi jelentheti talán az egyetlen biztonsági garanciát. Sz. Bíró Zoltán ruszista azt fejtegette, hogy Kijev (bármekkora területet is ellenőriznek majd Volodimir Zelenszkijék) NATO-ba való integrálása csökkentheti azokat a biztonsági kockázatokat, amelyekkel Ukrajna kénytelen lesz a háború lezárása után is szembenézni.

Mindazonáltal a jelenlegi hadműveletek, a 2024-es fejlemények alapján már most is elég kockázatos Ukrajna helyzete: Kijev folyamatosan területet veszít a front keleti szakaszain, elsősorban a Donbasz térségében. Az orosz előrenyomulás gyakorlatilag a térség legnagyobb városától, Donyecktől – amely orosz irányítás alatt áll – tolja távolabb, nagyjából Kijev felé a frontvonalat. A Donbasz egészének a megszerzése lehet Vlagyimir Putyin stratégiai célja is, hiszen Donyeck megyéje az egyike annak a négy ukrán régiónak, amelyet Oroszország 2022 őszén annektált.

Wolfgang Schwan / Anadolu / AFP A 80. dandár ukrán katonái tüzérségi tűzzel lövik az orosz állásokat Bakhmut irányában az Oroszország és Ukrajna között két éve tartó háborúban az ukrajnai Donbászban 2024. március 05-én.