Best WordPress Hosting
 

Putyinnak nem a béke, hanem a gazdaságosabb háború lehet a célja az új védelmi miniszterrel

Vlagyimir Putyin a hétvégén átalakította kormányát, a legnagyobb nemzetközi visszhangot pedig Szergej Sojgu menesztése jelentette. A védelmi miniszter 12 éve volt hivatalban. de távozása – a hatalmi harcok miatt – már érett. A kiszivárgott információk szerint az elnök sem volt maradéktalanul elégedett az ukrajnai háborúban játszott szerepével, az viszont váratlan volt, hogy ki váltja őt a poszton.

Utódja Andrej Belouszov közgazdász lesz a tárca élén, akinek katonai tapasztalata nincsen, és korábban egyetlen orosz biztonsági szolgálatnál sem volt döntéshozó. Ezek alapján tényleg furcsának tűnhet a kinevezése, de a külföldi elemzők szerint ez is csupán azt jelzi, hogy Moszkvának továbbra is a háború élvez prioritást, és az azzal járó pénzügyi következmények menedzselésére próbálnak berendezkedni az elkövetkező évekre Belouszov vezetésével.

„A helyzet most még nem kritikus, de különös figyelmet igényel”

Putyin lecseréli a védelmi miniszterét, Szergej Sojgut

Vlagyimir Putyin leváltja a védelmi miniszterét, Szergej Sojgut. A Kreml vasárnapi közlése szerint az orosz elnök „két év intenzív háború után” új személyt, a gazdasági ügyekben járatos volt miniszterelnök-helyettest, Andrej Belouszovot javasolja a posztot 12 éve betöltő Sojgu helyére.

Putyin nem engedi el végleg régi szövetségese kezét: a közlemény szerint azt szeretné, hogy Sojgu az orosz Biztonsági Tanács titkári székébe üljön át, és a hadiipart felügyelje.

Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkar főnöke marad posztján, akárcsak Szergej Lavrov, az ország veterán külügyminisztere – áll a közleményben.

Ukrán főparancsnok: Kiéleződött a helyzet Harkivban

Jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv megyében az orosz csapatok határtérségben megindított támadása következtében – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

A héten jelentősen kiéleződött a helyzet Harkiv térségében, az Oroszországi Föderációval közös határ mentén. A helyzet nehéz, de az ukrán erők mindent megtesznek a védelmi vonalak és hadállások megtartása érdekében

– írta Szirszkij Telegram-oldalán.

Négy harkivi település elfogalalását jelentette be Oroszország

Az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban elfoglalta a Harkiv megyei Hatiscse, Kraszne, Morohovec és Olijnikove településeket, miközben öt frontszakaszon sikerült előre nyomulnia az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz fél 18 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig mintegy ezerötszáz katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan.

(MTI)

Ukrán rakétatalálat ért egy orosz lakóházat, többen meghaltak

Legalább heten életüket vesztették és 17-en megsebesültek egy ukrán rakétatámadásban az Ukrajnával határos Belgorod régióban, Oroszországban, közölték az orosz hatóságok. A sérültek között két gyerek van, mások a romok alatt rekedtek.

Ez volt az eddigi leghalálosabb ukrán támadás a határhoz közeli térségben.

Az ukrán egy szovjet időkből származó Tochka ballisztikus rakétákkal találták el az orosz lakóházat, amelynek legalább tíz emeletnyi része összeomlott. Később, amikor a mentőszolgálatok a romok között kutattak túlélők után, a tető beomlott, és az emberek az életükért futottak, miközben por és törmelék hullott rájuk.

Több mint négyezer embert evakuáltak Harkiv megyéből

Oleh Szinyehubov a közösségi médián közzétett bejegyzésében azt közölte, összesen 4073 embert telepítettek ki a területről, egy nappal azt követően, hogy a térséget támadó orosz erők öt, a megyében található település bevételéről adtak hírt. Ugyancsak vasárnap reggel az ukrán hatóságok azt közölték, hogy az orosz fél ismét légitámadást intézett a Harkiv megyében található Vovcsanszk városa ellen, a tájékoztatás szerint egy lakóépületet is találat ért, egy nő életét vesztette.

Az orosz csapatok először 2022 februárjában intéztek támadást a kelet-ukrajnai megye ellen, de az év szeptemberében az ukrán ellentámadás kiszorította őket a megye nagy részéből. A határ másik oldalán fekvő, oroszországi Belgorod régiót azóta rendszeres ukrán drón- és tüzérségi csapások érik. Márciusban arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

(MTI)

Dróncsapás érte a Lukoil oroszországi olajfinomítóját.

Tűz ütött ki a Lukoil olajipari vállalat dél-oroszországi finomítójában vasárnap hajnalban, miután az ukránok drónokkal vették célba az ipartelepet. A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov a Reuters szerint mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy a tüzet idejében sikerült megfékezni, személyi sértülés pedig nem történt.

Az orosz biztonsági szolgálatokhoz közel álló orosz Baza fotókat és videókat tett közzé a tűzesetről  nem sokkal később a Telegramon.

/1. At night, there was a drone attack on the Russian oil refinery in Volgograd. As a result of the strikes, a fire started at the refinery. It is not yet known for certain what equipment was damaged.

Mitől más a legutóbbi merényletkísérlet Zelenszkij ellen?

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) május 7-én hozta nyilvánosságra, hogy megakadályoztak egy Volodimir Zelenszkij – és más magas rangú ukrán tisztviselők – elleni merényletkísérletet. Az eset kapcsán letartóztattak két ukrán ezredest hazaárulás gyanúja miatt – egyiküket terrorcselekmény előkészítésével is vádolják. A közlemény szerint az orosz titkosszolgálat áll az összeesküvés mögött, a két ezredes az orosz állambiztonság, az FSZB ügynökei, akiknek az volt a feladatuk, hogy mindig aktuális információjuk legyen Zelenszkij hollétéről, valamint szervezzenek be a biztonsági személyzetből olyan tagokat, akik segítenek túszul ejteni, majd megölni az ukrán elnököt.

A letartóztatott ezredeseket még az orosz invázió 2022. februári kezdete előtt szervezték be, és egy orosz ügynökhálózat tagjaiként tevékenykedtek. Az összeesküvők célpontja volt Zelenszkijen kívül a katonai hírszerzés (GRU) vezetője, Kirilo Budanov és az SZBU főnöke, Vaszil Maljuk is – tette hozzá az ukrán hatóság.

A terv kiötlői egy besúgótól akartak információt szerezni a GRU vezetőjének hollétéről, hogy aztán a konvojára előbb rakétákkal támadjanak, majd a helyszínről menekülőkre drónokkal, később ismét rakétával, hogy megsemmisítsék a drónok nyomait. Az egyik letartóztatott tiszt korábban robbanóanyaggal ellátott drónokat, gyalogsági aknákat, rakétavetőhöz szükséges lőszert kapott – közölte az SZBU. Egy előre megbeszélt helyen hagyták neki a Kijevet Odesszával összekötő autópálya mentén. Az ezredesnek a fegyvereket át kellett volna adnia egy későbbi időpontban másoknak, akik a merénylet végrehajtásáért feleltek volna.

Azzal riogat a kormánymédia, hogy mi történne, ha Putyin leatomozná Budapestet

Szürreális cikket közölt a Magyar Nemzet, amelyet az Origo és a Mandiner is hasonló címmel szemlézett.

Elvi megállapodás született arról, hogy a befagyasztott orosz vagyon nyereségét Ukrajna kapja

Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről: a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja szolgálni – közölte az EU Tanácsának soros belga elnöksége az X -en. Diplomáciai források szerint a bevétel 90 százaléka az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapba kerül. Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak az X-en üdvözölte a politikai megállapodást. „Ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk, hogy ezáltal egész Európa biztonságosabb hellyé váljon” – írta.

A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.

Oroszországban rendeletbe foglalták az összorosz polgári identitás kialakítását

A történelem elferdítésére vagy elfeledtetésére irányuló kísérletek megakadályozásának fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin abban az üzenteben, amit a náci Németország feletti győzelem 79. évfordulója alkalmából a FÁK-országok vezetőihez és polgáraihoz intézett – írja az MTI.

„Fontos ápolni és továbbadni az elkövetkező nemzedékeknek a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás dicsőséges hagyományait, amelyek segítettek apáinknak és nagyapáinknak, hogy becsülettel álljanak ellen a nehéz katonai próbatételeknek, és leverjék a nácizmust” – mondta Putyin. Az orosz elnök üdvözölte Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia és Dél-Oszétia vezetőit, valamint Georgia és Moldova népét az évforduló alkalmával.

Szerdán hozták nyilvánosságra azt a rendeletet, amelyben Putyin jóváhagyta az orosz állampolitika alapjait a történelmi oktatás területén. Ebben célként nevezték meg az összorosz polgári identitás kialakítását és az orosz világ közösségének erősítését a hagyományos orosz szellemi, erkölcsi és kultúrtörténeti értékek alapján. A dokumentumban Oroszországot államcivilizálóként nevezték meg, amely egyesítette az orosz és más népeket Eurázsia térségében. A rendeletben arra is kitértek, hogy szembe kell nézni olyan nyugati kísérletekkel, amelyek a történelem meghamisítására, a világ civilizációjának fejlődéséhez való orosz hozzájárulásnak a tagadására és lekicsinylésére, valamint az orosz államról alkotott kép eltorzítására irányulnak.

Orbánnal tárgyalt Zelenszkij

Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A közlemény szerint a megbeszélés során a két vezető áttekintette a magyar-ukrán kapcsolatok „minden fontos elemét”. A megbeszéltekről kevés konkrétumot tudtunk meg, azt viszont hangsúlyozták, hogy a tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt, Orbán pedig megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, ami elvezet a békéhez.

Havasi tájékoztatása szerint Orbán és Zelenszkij megegyeztek abban is, hogy továbbra is fenntartják a kétoldalú konzultációkat.

A moszkvai magyar nagykövet részt vett Putyin beiktatásán

„Mivel Magyarország moszkvai nagykövete meghívást kapott a beiktatási ünnepségre, természetesen részt vett az eseményen, pont úgy, mint a francia, a görög, a máltai és a ciprusi nagykövetek, valamint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nagykövetei, képviselői” – válaszolta a 24.hu azon kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy magyar részről ki vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök újbóli beiktatásán.

Michael Gahler, az Európai Néppárt külügyi szóvivője kedden az X-en kritizált több országot, amiért képviselői részt vettek Putyin beiktatásán. Gahler azt írta, sajnálatos, hogy Franciaország, Magyarország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Málta képviselőket küldtek a beiktatásra, majd háborús bűnösnek nevezte Putyint, az orosz elnökválasztást pedig semmilyen demokratikus elvárásnak nem megfelelő gyalázatnak.

The post A moszkvai magyar nagykövet részt vett Putyin beiktatásán first appeared on 24.hu.

Kína gratulált Putyin elnöki beiktatásához

„Kína gratulál Putyin elnöknek a beiktatásához” – ezt Lin Csien kínai külügyminisztériumi szóvivő mondta szerdán. Hszi Csin-ping elnök már küldött is gratuláló üzenetet Putyinnak újraválasztása alkalmából – fűzte hozzá. Lin azt is közölte, hogy

a kínai-orosz kapcsolatok a két vezető stratégiai irányítása alatt egészségesek maradtak.

A két államfő megállapodott abban, hogy továbbra is szoros eszmecserét folytatnak a kínai-orosz kapcsolatok zökkenőmentes és stabil fejlődése érdekében.

Több helyen gördülő áramszünetet rendeltek el Ukrajnában a hajnali támadás miatt

Korábban megíruk, hogy orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában. Mint kiderült, az orosz rakéták és drónok közel egy tucatnyi kritikus infrastrukturális létesítményt értek el szerdán kora reggel, és ez súlyos károkat okozott három szovjetunió korabeli hőerőműben.

Az ukrán légierő közölte, hogy 55 rakétából 39-et, a 21 támadó drónból pedig 20-at lőttek le a támadás során.

Ihor Klimenko belügyminiszter szerint két ember megsérült Kijev térségében, egy pedig Kirovohrad térségében. A kármentés érdekében 350 egységet vezényeltek ki. A támadások nemcsak energetikai létesítményekben okoztak kárt, de harminc lakóházban, valamint tömegközlekedési járművekben, autókban és egy tűzoltóállomásban is.

Jelentős értékű lopással vádolnak egy amerikai katonát Oroszországban

Július 2-ig őrizetben marad az az amerikai katona, akit jelentős vagyoni kárt okozó lopással vádolnak Oroszországban.

Gordon Black még május elején Vlagyivosztokban került őrizetbe.  Az orosz belügyminisztérium kedden közölte, hogy egy 32 éves nő feljelentést tett a 34 éves gyanúsított ellen. A férfi és a nő korábban Dél-Koreában találkozott. Az amerikai katona azért utazott Vlagyivosztokba, hogy a nőt meglátogassa, de összevesztek, és a nő később feljelentést tett a rendőrségen, pénzlopással vádolva a férfit.

Az amerikai katonát egy helyi szállodában tartóztatták le, miután repülőjegyet váltott, hogy hazatérjen.

Hatalmas támadás érte az ukrán energiaipart

Orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában – közölték szerdán ukrán katonai és energetikai illetékesek. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter közlése szerint a támadás célpontjai energiatermelő és átviteli létesítmények voltak szerte az oroszágban, Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lviv, Ivano-Frankivszk és Vinnyica régiókban.

Újabb hatalmas támadás az energiaiparunk ellen!

– így minősítette az orosz támadást az energiaügyi miniszter.