Best WordPress Hosting
 

A latrinától a tervezett elavulásig

Hogyan kezelték a szemetet abban a korban, amikor főként lebomló szerves hulladékot termeltek az emberek? Mi lesz a levágott testrészekkel? Mi az a tervezett elavulás, amelyet minden okostelefonba beterveznek, és mit kezdünk a szeméttel Magyarországon?

A hulladéklerakás a legrégibb hulladékártalmatlanító módszer. Kr. e. 3000 körülről már ismertek ilyen helyszínek Kréta szigetéről. A minoszi civilizáció szilárd hulladékát gödrökbe dobta, amiket aztán földdel töltöttek fel. Az ókori Indiában ismerték a csatornarendszereket, de ez a megoldás a babiloniak, asszírok, görögök és egyiptomiak előtt sem volt ismeretlen.

Róma mocsaras területre épült, a talajvíz elvezetése miatt még a királyság idején kezdték építeni a Cloaca Maximát. Később nemcsak a talajvíz elvezetésére használták: fürdőket, latrinákat és házakat csatlakoztattak rá. Többször szélesítették, legnagyobb keresztmetszetét Traianus uralkodása alatt érte el, ekkor egy megrakott szénásszekér is elfért egyes részein. A csatornához bizonyos távolságonként lejáratokat építettek. Heliogabalus, a napkultuszt túlzottan erőltető császár anyjával latrinában bújt el az életükre törő testőrök elől, de végül kivégezték őket. A császár fejetlen holtteste a Tiberisben végezte, ahova a Cloaca Maxima is torkollik. Megesett, hogy közembereknek sem találtak méltóbb nyughelyet a Tiberisbe torkolló csatornánál.

A Kormányhivatal szerint sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével

Hiába indult el júliusban a Mol vezetésével az új, koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer az országban, sokan még kivárnak. A Mol hulladékos cégével szerződő fémtelepek negyede csak hat hónapra írt alá. Abban bíznak, hogy az induló jogi eljárások hatására kivesznek bizonyos anyagáramokat a hulladékkoncesszió hatálya alól. A peres ügyek és a hatósági vizsgálatok még a 35 éves koncesszió érvénytelenségét is kimondhatják.

Sokáig kérdéses volt, elindul-e időben, azaz július 1-jén az új rendszer, miután a Mol Nyrt. nyerte el azt a pályázatot, amely során az állam 35 éves koncesszióba adta a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A gondot az okozta, hogy sok magánvállalkozás nem akart leszerződni a Mol hulladékos leánycégével, a MOHU MOL Zrt.-vel (MOHU).

Nem csoda, hiszen az új rendszerben csak a Mol rendelkezhet az intézményi hulladékkal, vagyis a piacon tevékenykedő cégek elvesztették önálló tevékenységüket, a Mol hulladékos cégének, a MOHU-nak az alvállalkozóiként dolgozhatnak csak tovább. A hulladékos vállalkozások vezetői igazságtalannak tartják, hogy eddigi önálló tevékenységüknek vége, és júliustól csak a MOHU – ahogy ők mondták – bérmunkásai lehetnek.