Best WordPress Hosting
 

Harmincszornyi pénzből megy rosszabbul a MOHU-MOL szemétszállítása

A hulladékgazdálkodási koncesszió tavaly nyáron váltotta fel a korábbi, piaci alapon működő rendszert. Hiába gazdálkodik a Mohu több pénzből, kevesebb lett a begyűjtött intézményi hulladék, a szakértők véleménye az új rendszerről pedig lesújtó – írja a friss HVG.

Tavaly július óta a Mol-féle hulladékgazdálkodási koncesszió felel az intézményi szemétszállításért, a szakértők többsége szerint a helyzet rosszabb, mint a korábbi, piaci alapon működő rendszer alatt. Pedig a Mohu harmincszor annyi bevételből gazdálkodik, mint a piaci szereplők tették, az elszállított hulladék mennyisége mégis csökkent – írja a HVG ma megjelenő száma.

A cégeknél maradó hulladék amellett, hogy kellemetlenséget okoz, környezetvédelmi szempontból is aggályos, az üveg- és műanyagszemét visszagyűjtése gyakorlatilag megszűnt a koncesszió indulása óta. A Magyar Mérnöki Kamara (MMK) által megkérdezett szakértők szerint a rendszer logikátlan, az elszállítással gondok vannak, a Mohu pedig olyan szolgáltatásért is pénzt kapott a cékegtől, amelyet nem végez el teljeskörűen.

Környezetvédelmi kockázat és jelentős adminisztrációs teher a cégeknek a Mohu-Mol hulladékgazdálkodási rendszere

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi tagozata széleskörű kérdőíves felmérést végzett a 2023. július 1-vel indult új hulladékgazdálkodási rendszer tapasztalatainak felmérésére a Tagozat hulladékgazdálkodási szakértő tagjainak körében. A helyzet lesújtó.

A tagok több mint 3000 cég hulladékgazdálkodási szakértőjeként adtak választ a feltett kérdésekre. A Tagozat elnökségéhez beérkező észrevételek és a felmérés tapasztalatai alapján elkészítettek egy értékelést a hulladékgazdálkodásban kialakult helyzetről:

Környezetvédelmi kockázat és jelentős adminisztrációs teher a cégeknekaz új hulladékgazdálkodási rendszer

A repohár-forgalmazó Cup Revolutiont figyelmeztette a GVH

Figyelmeztette és megfelelésre kötelezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó vállalkozást, a Cup Revolution Kft.-t, mert a cég megtévesztő módon kommunikált a poharak, illetve a visszaváltási rendszer környezetre gyakorolt hatásairól a fogyasztók számára – közölte a GVH Közszolgálati Kommunikációs Iroda.

Azt írták közleményükben: számos ponton módosította a kereskedelmi gyakorlatát a Cup Revolution a versenyfelügyeleti eljárás alatt. Az alkalmazott kereskedelmi gyakorlatáról ugyanakkor nem volt megállapítható, hogy az agresszív is lenne, de nem is volt kizárható a fogyasztókra gyakorolt kedvezőtlen hatás – tették hozzá.

A Gazdasági Versenyhivatal 2022 októberében indított versenyfelügyeleti eljárást a Cup Revolution Szolgáltató Kft.-vel szemben, mert gyanúja szerint a számos hazai fesztivál, koncerthelyszín, vendéglátóhely és sportrendezvény műanyag pohár-visszaváltó (úgynevezett repohár) rendszerét biztosító vállalkozás kereskedelmi módszere, illetve a reklámkommunikációja során alkalmazott egyes környezetvédelmi állításai nem feleltek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve megtéveszthették a fogyasztókat.

Katasztrófahelyzet a hulladékgazdálkodásban

Gyakorlatilag összeomlott a visszagyűjtési rendszer! A napokban írta meg a sajtó, hogy a fémhulladékok területén a MOL-koncesszió tavaly nyári elindulását követően 40 %-nyi fémhulladék eltűnt a visszagyűjtési rendszerből.

A Párbeszéd – ZÖLDEK által a MOHU MOL-tól kikért adatok alapján a helyzet még ennél is drámaibb.

A fémhulladékok messze nem a legrosszabb területe a koncessziós visszagyűjtési rendszernek, vannak olyan anyagtípusok, ahol 80-90 százalékos volt a visszaesés 2023. II. félévében a korábbi a rendszer által produkált – amúgy még mindig túl alacsony – számokhoz képest!

Budapesten is indul a lakossági biohulladék-gyűjtés

Jönnek a barna kukák. A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották.

A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés. Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.

Évi 40 ezer forint a kukába

Jönnek a barna kukák, Budapesten is indul a lakossági biohulladék-gyűjtés

A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották. A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés.

Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.

Uniós elvárás

Orbán évértékelése: felértékelődött a zöld, vagy választási bullshit gyűjtemény?

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika?

Orbán Viktor február 17-én tartotta évértékelőjét a “karmelita főhadiszállás” lábánál a Várkert Bazárban. melyben az energiapolitika (energiafüggetlenség) és zöld átállás fajsúlyos helyet kapott. Orbán évértékelőjében az akkumulátoripar mint a nagy gazdasági kitörés szerepelt, bár az akkumulátor szó kiejtése nélkül.  Szerinte a magyarországi zöld autótechnológiai átállás hatalmas gazdasági és politikai siker.

Első hallásra sok pozitívnak tűnő és közhelyes zöld állítást tett, amelyek valóságtartalmáról is szólunk a mai podcastban. A hazai helyzet mellett kitekintünk az Európai Unióra is a hulladékhasznosítástól a klímaváltozásig.

Jobban kellene figyelni a vízvisszatartásra, de még inkább az akkugyárakra

A környezetvédelem számos területén van még hová fejlődniük az uniós tagállamoknak, pl. a hulladékgazdálkodásén és a levegőminőségén. Az EU-s szabályokat nem minden esetben alkalmazzák megfelelően, lenne tennivaló az energiaszegénységgel, a vízválsággal és a Natura 2000 területek kezelésével is – derül ki az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával, Virginijus Sinkevičiusszal készült HVG interjúban, amelyben szóba kerülnek a farkasok és az akkugyárak is.

hvg.hu: Történt előrelépés a környezetvédelem terén az Európai Unióban, de vannak még hiányosságok. Például a kelleténél lassabban bővül a háztartási hulladék újrahasznosítása, ami még mindig nem éri el az 50 százalékot, és a hulladék közel negyede még mindig lerakókban végzi. Ráadásul az államok a levegőminőség szempontjából sem teljesítik az uniós normákat. Ön szerint mit rontanak el?

Virginijus Sinkevičius: Az egész Európai Uniónak van még van hová fejlődnie a hulladékgazdálkodás terén. Egy tavalyi bizottsági jelentés 18 uniós ország esetében látta a veszélyét annak, hogy nem lesznek képesek teljesíteni a 2025-re kitűzött 55 százalékos célértéket a települési hulladék újrahasznosításában. Köztük van Magyarország is, ahol jelenleg 32 százalékos az újrahasznosítási arány. 13 uniós országról – köztük megint Magyarországról – pedig az derült ki, hogy messze vannak attól, hogy 2035-re 10 százalékra csökkentsék a lerakókba kerülő hulladék arányát. Ez ma Magyarországon még 54 százalékos.

Közösségi komposztálás társasházi irodában

A KSZGYSZ 270 tagvállalatával a magyar zöldipar legnagyobb érdekvédelmi szervezeteként a mindennapi gyakorlatban is előmozdítja a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítását. Mostani tagi együttműködésükben a ProfiKomp Zrt. saját fejlesztésű lélegző dobkomposztálót helyezett ki a KSZGYSZ Irodájában, ami az Irodának is helyet adó társasház közösségi komposztálójaként fog működni.

A biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek kiemelt területe – a megelőzésen túl – az elkülönített gyűjtés megvalósítása és a minél nagyobb arányú helyben történő hasznosítás.

A Hulladék Keretirányelv előírásai szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2023. december 31-től a biohulladékot vagy a képződés helyén különítsék el és dolgozzák fel, vagy külön gyűjtsék össze, és ne keverjék össze más típusú hulladékkal.

Szeméthegyek tetején – már „kőzet” is keletkezett műanyagból

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Hulladék vagy szemét? Mi a különbség? Nos, amint a ZöldVálasz legfrissebb adásából kiderül, van különbség: szemét az, amihez a természet nincs hozzászokva. Hulladék ugyanis nagyszüleink idejében is volt, azonban szemét kevés keletkezett: még 60 éve sem léteztek PET-palackok, s nem volt a parizernek sem műanyagcsomagolása. A természet számára feldolgozhatatlan szeméttenger problémája tehát új, ám máris súlyos következményei vannak. Azt például tudták, hogy Hawaii partjainál fellelhető már olyan „kőzet”, a plasztiglomerátum, amelyben a láva természetes anyagát műanyag tartja össze?

Az egyszer használt, majd kukába dobott PET-palackok ideje lejárt

2024-ben megérkezik Magyarországra az új, EU-kompatibilis palack-újrahasznosító rendszer, mely kiemelten fontos lépés az egyszer használatos italcsomagolások utóéletének optimalizálásában. Ráadásul általa a lakosság is részt vehet a körforgásos gazdaság gyakorlatában, ami már Japánban és Németországban is bizonyította hatásosságát.

 A hulladékgazdálkodás-reform lakosság számára leginkább szembetűnő eleme az új italcsomagolást visszagyűjtő pontok rendszere, amellyel a hulladékkezelés sokkal hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá válik.  Az EU-s szabályoknak megfelelő visszaváltási rendszer célja, hogy a forgalomba kerülő műanyag, üveg és fém egyutas italcsomagolások mintegy 90 százalékát újrahasznosítsák 3 éven belül. Az érvényben lévő EU-s jogszabályok szerint ugyanis 2029-re minimum 90 százalékra kell emelkednie a PET-palackok visszagyűjtési arányának.   

 Az új palackvisszaváltási rendszer nagyszerű példa az EU környezetvédelmi és gazdaságpolitikájának egyik legfőbb irányelvére, a körforgásos gazdasági gondolkodásra. Ennek célja, hogy egy termék vagy termékcsomagolás életciklusának végét ne a kukába kerülése jelentse, hanem másodlagos nyersanyagként kerülhessen vissza a termelésbe. A körforgásos gondolkodás beépítése különösen fontos a nem lebomló anyagok, például a műanyag piacán, mely hulladékként való kezelése, ártalmatlanítása nemcsak költséges, de nagy környezeti terhet is jelent.   

Új elnökhelyettes a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke 2024. február 1-től Tass Enikőt nevezte ki víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős elnökhelyettesnek. Szalóki Szilvia leköszönő elnökhelyettes közös megegyezéssel távozik a Hivataltól.

Tass Enikő széleskörű vezetői, illetve szakmai tapasztalattal rendelkezik felügyeleti és hatósági területeken, melyet a pénzügyi szektorral, valamint a víziközmű-szolgáltatási és hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggésben szerzett. Tizenegy éve a MEKH főosztályvezetője. Jövőbeni feladatai között szerepel a felügyelete alá tartozó területek működésének változó jogszabályi környezethez való adaptálása, továbbá az újraformálódó hulladékgazdálkodási ágazat szakmai támogatása.

Szalóki Szilvia 2013 óta töltötte be a MEKH víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős elnökhelyettesi pozícióját. Szakmai munkájával nagyban hozzájárult a felügyelete alá tartozó ágazatok működésének stabilizálásához, hatósági szabályozásához. Az ő vezetése alatt alakult ki az új víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényhez kapcsolódó hatósági gyakorlat. A terület szakmai vezetőjeként hatékonyan támogatta az ágazatokra vonatkozó normatív keretek kialakítását, a nemzetközi szabályozási gyakorlatok implementálását – írta a MEKH közleményében.

Fülkeforradalmi változások a hulladékgazdálkodásban

Nem azért tartunk egy kormányt, hogy jobb legyen mint a semmi, hanem, hogy egy stratégiai elképzelés szerint haladjon valahova. Az Orbán kormány hulladékpolitikája roncsderbire hajazó koncepciótlan kapkodások sorozata. 14 év hulladékos ámokfutás: hogyan nyírta ki a rezsicsökkentés a hulladékos ágazatot?

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett.

Balról: Szilágyi László, Jávor Benedek, Horváth István, Szlávik Mónika, és Szabó György. Kép: Sarkadi Péter greenfo

Fülkeforradalmi változások a hulladékgazdálkodásban

A Megújuló Magyarországért Alapítvány – Progressive Hungary Foundation szervezésében arról beszélgetünk kiváló szakemberekkel és érintett érdekvédelmi- és civil szervezeti képviselőkkel, hogy milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban, mit hozott eddig a koncessziós rendszer, és hogyan érintették a változások a begyűjtő és feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra.

A beszélgetés résztvevői lesznek:

• Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke

Hónapok óta szünetel a roncsautó átvétel sok bontóban

Sok bontó hónapok óta nem vesz át roncsautókat. A Hvg szerint ez azért alakult így, mert a roncsautók tavaly óta a bontókból a MOHU-hoz kerülnek, amivel a bontók elesnek a bevételeik nagy részétől, amit az alkatrészek eladásából szereztek.

A roncsautók leadása 2023-ig úgy működött, hogy a bontók átvették a járművet, kivették belőle a használható és értékes alkatrészeket, majd a maradékot veszélyes hulladékként továbbadták. Tavaly július elseje óta viszont az autók a Mol hulladékgazdálkodó cégéhez kerülnek, és ők döntenek a felhasználásukról. A bontók az új rendszer szerint csak azokat az alkatrészeket tarthatják meg a roncsokból, amelyekre a MOHU nem tart igényt, amivel a bevételeik nagy részétől elesnek.

A tavalyi változáshoz kapcsolódó regisztrációs időszak első öt hónapjában ezért csak a bontók harmada kötött szerződést a MOHU-val, és vannak cégek, amelyek ezt azóta sem tették meg. A Mol szerint viszont azóta is folyamatosan kötik a szerződéseket a bontókkal, és hozzájuk nem érkezett panasz arra vonatkozóan, hogy akadozna a bontási dokumentumok kiállítása.

Áprilistól indulhat az eldobható palackok kisbolti kézi visszaváltása

2024 április 1-jétől magyar szakemberek által kifejlesztett mobil rendszer teszi majd lehetővé, hogy a kötelező visszaváltási rendszerhez önként csatlakozó kisboltokban begyűjtsék a fémdobozokat, PET-palackokat és üvegeket.

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. terveiről a vállalat gyártói felelősségi rendszerek vezetője beszélt, Szabó Szilvia emlékeztetett: januártól új italcsomagolás-visszaváltási rendszert vezetnek be Magyarországon, minden visszaváltási jelöléssel ellátott, egyszer használatos üveg, fém és műanyag palackos ital csomagolása visszaváltható lesz. Vásárláskor palackonként egységesen 50 forint visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszavitte a palackot.

A 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben kötelező visszaváltó automatát üzemeltetni, ezt a MOHU biztosítja.

Íme a nyerő képlet a nulla hulladék felé: D2D + PAYT + DRS + MWS = +90%

Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat?  Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével egy megoldóképlet állítható össze.

D2D + PAYT + DRS + MWS = +90%

A legtöbb tudós vagy matematikus nevetne a gondolaton, hogy ez valamiféle képlet vagy egyenlet. Tele van a hulladékokkal kapcsolatos szakzsargonon alapuló rövidítésekkel, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a képlet drámai hatással bírhat Európa küzdelmére a vegyes (nem újrahasznosított) hulladék és az ebből következő, a hulladékágazatból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

90 % fölé emelkedhet az egyszer használatos ital palackok visszagyűjtési aránya

Az új visszaváltási rendszerrel a mostani 40 % körüli szintről 90 % fölé nőhet az egyszer használatos italos palackok visszagyűjtési aránya – mondta a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója Budapesten. Minimum fél évet csúszik a rendszer-és már van bűnbak is.

Pethő Zsolt, a MOHU telephelyén mutatta be újságíróknak a palackok visszaváltására szolgáló nagyméretű automaták működését és legfontosabb jellemzőit.

Fontos feladatuk volt egyrészt, hogy országos lefedettségű és kényelmesen használható rendszert tudjanak kialakítani, másrészt pedig, hogy az – automaták segítségével és a kézi visszavétellel – begyűjtött hulladékból az üvegnél, a fémnél és a műanyagnál is újra palackok legyenek – ismertette Pethő Zsolt.

Csúszik a bevezetése, bár a vevők nagy része visszaváltaná a palackokat

Bűnbakkeresés és az elhibázott hulladékkoncesszió. Nem indul el 2024. január elsején a kötelező visszaváltási rendszer, mivel Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége akadályozza a betétdíj bevezetését. A volt köztársasági elnök szerint a PET-palackok és aludobozok kötelező visszaváltása csak július elsejétől indul.

Január 1. helyett július 1-től lesz kötelező a gyártóknak a visszaváltáshoz szükséges kódot a PET-palackokon, az alumíniumdobozokon és az üvegpalackokon – írja az MTI. A korábbi köztársasági elnök, Áder János szerint a gyártók lobbitevékenysége miatt csúszik a rendszer bevezetése.

A boltok polcain ugyan megjelenhetnek január 1-től az új típusú palackok és dobozok, de az első fél évben a gyártóknak ez csak lehetőség. Egy PET-palack, aludoboz, vagy üveg betétdíja 50 forint lesz. Az automaták – a korábbi szokással ellentétben – csak az ép minőségű csomagolást fogadják el, ezért nem érdemes összetaposni, összegyűrni azokat. A palackokat, dobozokat nem csak a vásárlás helyén, hanem az újonnan felállított több ezer automata bármelyikénél visszaválthatjuk július 1-től. A részletekről itt írtunk korábban >>>.  Az uniós előírások szerint Magyarország 90 százalékra növeli az üveg, az alumínium és PET-palackok visszagyűjtési aranyát.

Az EU országaiban jelentősen nőtt az újrahasznosítás aránya, de a folyamat lassul

A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.

Országonként ez az arány változó: 5,2% (Románia) és 83,2% (Olaszország) között mozog. Magyarország 33,7%-kal valamelyest az EU átlag (39,9%) alatt található. Ezen arányokban mutatkozó különbségek fő oka a hulladékot termelő gazdasági tevékenységekben rejlik (pl. Romániában a bányászat és kőfejtés aránya az összes hulladékból 84%-ot tett ki).

A háztartási hulladékok újrahasznosítása 2001 és 2021 között átlagosan 21%-kal nőtt az EU-ban, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) figyelmeztet, hogy a folyamat üteme lassulni kezdett az elmúlt években. A legnagyobb növekedés (57%) Szlovéniában következett be, de Magyarország is az EU átlag felett volt (33% vs. 21%) a 2001-2021-es időszakban – írta az Euronews, ahol részletes grafikonok is láthatók.